Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-10 / 18. szám
TUDOMÁNY idfill TECHNIKA SZOVJET TUDÓS A ROBOTOK JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL A közelmúltban érdekes megállapításokat tett a robotok népgazdasági hasznosításának lehetőségeiről Jevgenyij Popov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, az Akadémia robotfejlesztési és -alkalmazási tudományos tanácsának alelnöke. Mivel a tudomány és a termelés szerves összekapcsolásának kérdése hazánkban is napirenden van, úgy véljük, a kiváló tudós megállapításai olvasóink érdeklődését is felkeltik, így az APN tudósítójával folytatott beszélgetést közöljük.- A robotok ipari felhasználásáról még viszonylag nemrég is inkább csak mint lehetőségről beszéltünk. Ma viszont már úgy vélekednek a szakemberek, hogy az iparilag fejlett országokban a legközelebbi évtizedekben zömében már robotokkal végeztetik az egyhangú, egészségre ártalmas, nehéz és segédmunkát. Mire képesek napjainkban a robotok?- Már jelenleg is működtetnek robotokat szivattyúk és kompresszorok, hajtóművek és elektronikus számítógépek, írógépek, hűtőszekrények, televíziós és rádiókészülékek, ventillátorok, mosógépek, félvezetővel működő műszerek, gépkocsi-részegységek és más berendezések szerelésiénél. A robotok ma már az öntödékben, a préselőműhelyekben, a raktárakban stb. is jól hasznosíthatók. Nyilvánvaló, hogy a jövőben még nagyobb mértékben elterjednek ezek az okos gépek. A Szovjetunióban a 70-es évek kezdetén indult gyors fejlődésnek ez az ágazat. Eleinte úgy gondoltuk, hogy a robotokat csak a gép- és műszergyártásban hasznosítjuk. Kezdetben bizonyos lélektani gátakat is le kellett küzdenünk; egyes gazdasági vezetők idegenkedtek az újdonságtól. Ez azonban csak rövid ideig ható tényező volt, és a nehézségeket leküzdöttük, ami annak köszönhető, hogy a még viszonylag tökéletlen robotok is igen hasznosnak bizonyultak, így népszerűvé váltak. Csakhamar nagyobb lett az érdeklődés, mint a robotgyártók kapacitása. A robotgyártás első öt esztendejében sokkal több ilyen gépet gyártottunk a tervezettnél. Az ipari vállalatok megrendeléseiből arra következtethetünk, hogy a 80-as évek végéig 120 ezerre növekszik a szovjet népgazdaságban alkalmazott robotok száma, így a robotizálással kb. 350 ezer munkás szabadul fel más tevékenységek folytatására. Ez évenként 1 milliárd rubel körüli megtakarítást jelent. A múlt évben közzétették az SZKP KB-nak az automatikus manipulátorok gyártása és alkalmazása fellendítéséről szóló határozatát, amely szervesen kapcsolódik az SZKP XXV. kongresszusának utasításaihoz. A pártkongresszus határozata értelmében minden népgazdasági ágazatban széles alapokra kell helyeznünk a robotizálást. A Szovjetunió 1981 -1985-ös, illetve 1990-ig terjedő gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai című dokumentum is hangsúlyozza, hogy a termelést a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati hasznosításával és az automatikus manipulátorok (ipari robotok) széles körű alkalmazásával kell fellendíteni. Napjainkban több mint 13 ezer robotegysóg működik a világon, a Szovjetunióban pedig (ezen belül) több mint 5 ezer. Az ilyen eszközök segítségével egész technológiai munkaszakaszok automatizálha- tók a termelés komolyabb rekonstrukciója nélkül. Jelentősen növekszik a munkatermelékenység. Egyes ágazatokban kétszeres növekedést értünk el e téren, de vannak munkaterületek, ahol a munkatermelékenység hatszorosa a régebbinek. A munka összehasonlíthatatlanul kulturáltabbá válik. Az ipari robotok alkalmazásával jelentős mennyiségű munkaerőt takarítunk meg, így mérséklődik a munkaerőhiány. Javul a termékek minősége, ugyanakkor a háromműszakos üzemeltetés bevezetése sem okoz qondot, íqv az eszközök kihasználása is hatékonyabbá válik. A robot többrendeltetésű berendezés, és - ami rendkívül fontos körülmény - könnyen beállítható különböző műveletek végzésére. Ezzel lehetővé válik, hogy a más termék gyártására történő áttérés idejét lerövidítsük. Napjainkban már mind a célrobotok, mind pedig a kisebb-nagyobb mértekben univerzális robotok gyártására nagy figyelmet fordítunk.- Az ön véleménye szerint melyik típusnak van nagyobb jövője? Jobb, ha a robot mindent tud, vagy elegendő, ha csak néhány művelet végzésére képes?- A specializált robotok ott érvényesíthetők jobban, ahol nagy szériákban folyik a gyártás, tehát ahol hosszabb ideig ugyanazt a terméket kell előállítani. Az univerzális, sok célra felhasználható robot alkalmazása viszont ott előnyös, ahol gyakran változnak a termelési feladatok, és ahol számolnak a technológiai folyamat korszerűsítésével. Hogy mi a helyzet a szovjet robotgyártásban? Tudjuk, hogy nálunk a népgazdaság minden ágazatában meg akarjuk honosítani az automatikus manipulátorokat, így nem lenne előnyös, ha sok féle specializált robot gyártására rendezkednénk be. Ugyanakkor az sem volna előnyös, ha nagyon drága univerzális robotokat gyártanánk. Szükségleteinkből kiindulva modulkoordinált tervezéssel állítjuk elő az ipari robotokat. Ez azt jelenti, hogy azonos méretű részegységeket, illetve alkatrészeket állítunk elő, amelyek különböző rendeltetésű robotokban'alkalmazhatók. A modulkoordinált részegységekből egyaránt készíthetők egyszerű és bonyolultabb, specializált és univerzális robotok. A modul-alapelv érvényesítése lehetővé teszi a robottechnika méretegységesítését, így jelentősen csökkenthetjük a termelési költségeket, és berendezéseinket a legkülönbözőbb technológiai rendszerekben is sikerrel felhasználhatjuk.- Egyre több szó esik manapság a robotok második generációjáról... .. sót, már a harmadik nemzedékhez tartozó manipulátorok problémái is foglalkoztatnak bennünket. Tisztázzuk a fogalmakat! A robotok első generációjába azokat a berendezéseket soroljuk, amelyek szigorúan a meghatározott program szerint működnek. Az ilyen manipulátorok is átállíthatók, de minden ilyen átállítás után csak ugyanazt a műveletet ismétlik. Az ilyen manipulátorokat olyan technológiai berendezésekkel kell ellátni, amelyek gondoskodnak az alkatrész gépbe továbbításáról. Az ilyen robot csak akkor képes befogni az alkatrészt, ha az a pontosan meghatározott helyen fekszik egy bizonyos helyzetben. Az ilyen manipulátorok működése - szaknyelven szólva - determinált helyzetet, alkatrészfekvést igényel. Gyakran megtörténik azonban, hogy a technológiai felszerelés bonyolultabb és drágább, mint maga a robot. Ilyen körülmények között nincs lehetőség a könnyű és gyors átállításra (pedig ez itt a legfontosabb tényező), mert esetenként külön-külön a szükségletekhez kell idomítani a robotot. A robotok második generációját az úgynevezett adaptibilis robotok jelentik, amelyek speciális szondák segítségével képesek a tetszőleges fekvésű alkatrész azonosítására. Az ilyen berendezések akár a futószalagon is identifikálni tudják a szükséges alkatrészt. Az automatikus manipulátorok „érzékenyebbé“ tételének legegyszerűbb eszközei az érintkezéses tapintók. Ezek működési mechanizmusa az ember tapintószerveihez hasonló. Az ilyen szondáknál közönséges érintkezők alkalmazhatók; az alkatrészekkel való érintkezésnél bezárul a villamos áramkör, és az irányító szervek jelet kapnak, tájékoztatást arról, hogy milyen helyzetben fekszik a megmunkálás alatt levő tárgy. A robotok „érzékenyebbé“ tételére lokáci- ós, ultrahangos és televíziós módszerek is alkalmazhatók. A robotok harmadik generációjához tartozó berendezések már a „mesterséges értelem" elemeivel is rendelkeznek. Technikai látás, tapintás és erőreakció segítségével a berendezések „agyában" reprodukálódik a külső környezet képe. A memóriaegységbe táplált feladattal összhangban kidolgozzák a munkatervet, és irányító jelzéseket képeznek. A „mesterséges intelligenciával" rendelkező robotok a legbonyolultabb munka elvégzésére is képesek, és a legkülönbözőbb körülmények között is működnek.- Mivel a robotokat a legkülönbözőbb ipari ágazatokban kívánjuk alkalmazni, nyilvánvaló, hogy e folyamatban jelentős számú szakemberre lesz szükségünk. Olyan szakemberekre, akik speciális ismeretekkel rendelkeznek...- Igen, e téren már megtettük a szükséges lépéseket. A párt központi bizottságának említett határozatával összhangban már kidolgozták a káderképzés tervét és rendszerét. A közelmúltban magam számoltam be erről a Szovjetunió Felső- és Középfokú Szakoktatási Minisztériumának kollégiumában. Javaslatainkat megvitatták és jóváhagyták. Az iskolarendszerben bevezettük a „robottechnikai rendszerek“ elnevezésű szakokat. Ezt a tudományágat egyelőre még csak Moszkvai Műszaki Főiskolán oktatják, de terveink értelmében rövidesen további kilenc műszaki főiskolán (a Szovjetunió legnagyobb ipari központjaiban) is megkezdik az oktatását. Rendkívül nagy felelősséggel járó feladat ezeknek a mérnököknek a képzése, hiszen ők lesznek az elkövetkező évtizedekben a robotok új nemzedékeinek az építői. Olyan emberekre is szükség lesz, akik legalább majd az egyes robot-részegységek szerkesztéséhez értenek, így az egyes főiskolákon megfelelő specializációkat alakítunk ki. Ugyanakkor az üzemeltető technológusok képzésére is nagy gondot fordítunk. A robot fő feladata: az ember munkájának megkönnyítése. A tudós, a mérnök és a munkás így alkotó tevékenységre összpontosíthat. Ugyanakkor jelentős számú munkaerő szabadul fel más feladatok végzésére. Ezek a mi legközelebbi feladataink a ro- botizálásban. A Szovjetunió 11. ötéves tervidőszakában e korszerű és új ágazat fejlődésében is jelentős eredményekkel számolunk. (APN) AUTOMATIZÁLT RAKTÁRAK Bulgária és Magyarország a KGST keretében szakosodott a pneumatikus szállítóberendezések tervezésére, kifejlesztésére és gyártására. E célból létrehozták az Intranszmas közös szervezetet. Ez a szervezet a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás területén jelentkező belső szállítási és raktárgazdálkodási feladatok komplex megoldásával foglalkozik. Már megindult a magas fokon gépesített és automatizált raktárak és raktárbázisok gyártása, valamint olyan gépeké, amelyek különféle szállítóberendezésekkel szolgálják ki a raktárak polcrendszereit, többek között egysínű vasúttal, szállítószalagokkal, futószalagokkal és pneumatikus száll ítóvonalakkal. Jelenleg az Intranszmas építi Európában a leghosszabb gumihevederes szállítószalagot, amelyet az Elacite bányászati dúsító kombinátban helyeznek üzembe. Az osztályozott rézérc ennek a szállítószalagnak a segítségével jut el a dúsítóba egy hétkilométeres alagúton át. Ennek a szállítószalagnak az átbocsátóképessége óránként 2100 tonna lesz és összesen csak két személy irányítja majd. Végéhez közelednek 18 - magas fokon automatizált - raktár szerelési munkálatai. Ezeket a raktárakat a Szovjetunióban, a Kámai Autógyárban helyezik üzembe. A több ezer méter hosszú és 12 méter magas raktárberendezést elektronikus számítógép segítségével irányítják. A szervezet termelésének jelentős része exportra kerül. Az Intranszmas márka nemcsak a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Kubában és más szocialista országokban ismert, hanem Olaszországban és Görögországban is. A bolgár-magyar közös vállalat kapcsolatokat tart fenn osztrák és francia cégekkel amelyekkel megtanácskozza az ipari és műszaki együttműködés kérdéseit, valamint a harmadik országokban folytatandó közös tevékenység lehetőségeit. Az Intranszmas sokoldalú tevékenysége révén is nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. A közös vállalat nemcsak tervezi és kivitelezi a különböző objektumokat, hanem segítséget nyújt a, kiszolgáló személyzetkiképzésében, tartalékalkatrészeket szállít, és aktív tevékenységet folytat a késztermékek meghonosítása és korszerűsítése terén is. Bár csak 15 évvel ezelőtt, azaz viszonylag nem régen alapították, az Intranszmas mint e terület egyik legjobb engineering szervezete, tekintélyt vívott ki magának. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) A trnavai Smeral vállalatban jelentős korszerűsítést hajtottak végre, amelynek eredménye egy úgynevezett integrált termelő szakasz lett. Ehhez a szakaszhoz kilenc számjegyvezér- lésú szerszámgép, két megmunkáló központ, hat esztergapad és egy radiálfúró tartozik. Ezt az egységet - a palettizált anyagrakodásra szolgáló rendszerrel együtt - az ADT 4300- as számítógép irányítja. Ezen a részlegen sokkal kulturáltabb körülmények között az eddiginél lényegesen jobb minőségű alkatrészeket gyártanak. A korszerűsítés lehetővé tette, hogy hat dolgozót más munkára irányítsanak, kisebb területet foglalnak el a gépek, és működtetésükkel villamos energiát is megtakarítanak. Kétmüszakos üzemeltetéssel a vállalat évente 24 ezer normaórát takarít meg. A felvételen Pavol Novomesky a számjegyvezérlésú megmunkálóközpontot kezeli (Felvétel: Vlastimír Andor - ÓSTK) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK SZÁMÍTÓGÉPES CSAVARHÚZÓ Svéd mérnökök a csavarkötések automatikus meghúzására újfajta mikroprocesszoros készüléket szerkesztettek. Az a csavarokat pontosan az előre kiszámított és a készülékbe programozott erővel húzza meg. Pontos ellenőrzés híján a géptervezők biztonsági okok miatt az elméletileg szükségesnél gyakran sokkal erősebb csavarkötést írnak elő. Az elektronikus eszközökkel gondosan ellenőrzött csavarkötések fölöslegessé teszik a túlméretezést, s ezzel anyagot is megtakaríthatnak. (Bild der Wissenschaft) FÖLDRENGÉSEK ELLEN Még a legerősebb földrengések sem tesznek kárt a golyókból készült alapra épült házban. Ezt bizonyították a frunzei tervezők és lakásépítők, valamint moszkvai tudósok által közösen felépített házon végzett kísérletek. A Szovjetunióban ez a legelső ilyen céllal készült épület. A ház alapja két részre oszlik, melyeket fecskefarokszerű ékekkel kötöttek össze. A két rész között helyezkednek el az egyenként körülbelül 300 tonna teherbírású acélgolyók. Az alapban kialakított rést morzsalékos betonból készült-sajátos védőanyaggal tömik ki. Erős földlökések esetén ezek az anyagok széthullanak és az elmozduló golyók, melyekre az épület támaszkodik, felfogják a lökéseket. 1981. V. 10. ANYAGVIZSGÁLAT - BUBORÉKSZÁMOLÁSSAL A moszkvai ZIL Autógyárban a részegységek esetleges hibás tömítését és repedéseit az alábbi eljárással tárják fel. A megvizsgá- landó“alkatrészt bizonyos nyomású levegővel töltik fel. Ha az alkatrész hibás - tömítetlen -, a levegő nyomása csökken. Ahhoz, hogy a részegységben a nyomás állandó maradjon, egy relén át ismét levegőt kell bevezetni. Ez a pótlólagos levegő egy folyadékkal töltött kamrán buborékol át, s a légbuborékokat egy fotóoptikai rendszer önműködően számlálja. A merórendszer a buborékok számától függően ad „selejt" vagy „jó" jelzést. ÚJ SZÓ
