Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-10 / 18. szám
1921 májusában alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja A forradalmi folyamatban törvényszerűen adódnak olyan helyzetek - tanította Marx amikor a fejlődés hirtelen meggyorsul és minőségi változás áll be. Ilyen fejlődés ment végbe Csehszlovákiában 1918-ban az önálló állam létrejötte után, majd az 1920-as decemberi sztrájk kitörése és leverése után. S a minőségi változás, a nagy előrelépés öt hónappal az utóbbi esemény után következett be: 1921 májusában megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja. A vereségtől a győzelemig vezetett az út, s ez Lenin tanítását igazolta arról, hogy a proletariátus csak vereségek árán vívhatja meg harcát, juthat győzelemre, mert ezek által a vereségek által szerzi tapasztalatait, okul belőlük és éri el forradalmi céljait. Nálunk a szociáldemokrácia marxista baloldalának útja a decemberi sztrájktól a kommunista párt megalakulásához, a Kommunista Internacionálé soraiba vezetett. Nagy-nagy győzelem, korszakalkotó cselekedet volt ez! Az osztályharc színterére új forradalmi erő, Csehszlovákia Kommunista Pártja lépett, az a párt, amelynek nevével, ténykedésével szorosan egybekapcsolódik munkásosztályunk, nemzeteink, államunk újkori történelme. Hatvan év telt el a CSKP megalakulása óta, s mi e hat évtized távlatából tekinthetünk ma vissza pártunk tevékenységére, amely történelmünk alakulásában oly jelentős szerepet játszott. Az eltelt időszak nem volt könnyű - gondoljunk csak a harmincas évek osztályharcaira, majd a hazánk nemzeteinek, államunknak létéért vívott élethalálharcra a fasiszta megszállás éveiben. A nehéz küzdelmekben érett, edződött kommunista pártunk, míg végül a széles néptömegek élére állhatott mint annak legméltóbb szószólója és vezető politikai ereje. S mint ilyen, helyt is állt - meghirdette és vezette a nemzeti demokratikus forradalmat, s harcát 1948 februárjában a dolgozó nép győzelmével tetőzte be. Ez a dátum határkő - ekkor kezdődik nemzeteink, nemzetiségeink életének új történelmi korszaka, Csehszlovákia szocialista átalakulásának, majd építésének időszaka. Ez a hatvanéves történelmi folyamat kezdettől fogva elképzelhetetlen lett volna azon eszmei hatás nélkül, amelyet munkásosztályunk gondolkodásmódjára, érzelmeire, cselekedeteire a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tett. Az orosz bolsevikok győzelme jelzés, útmutatás volt: csak ilyen módon lehet kijutni a háború okozta szenvedésből, nyomorúságból. S egyben bizonyíték is, hogy az ilyen kivezető út nemcsak lehetséges, de szükségszerű is. Az Októberi Forradalom példája harcra buzdította az Osztrák- Magyar Monarchia elnyomott népét is. S még valamit: az NOSZF, a világ történelmének első győztes szocialista forradalma, megvilágította munkásosztályunk előtt a kapitalizmus és az imperialista háború között lévő közvetlen összefüggést, azt, hogy a kapitalizmus mint társadalmi rendszer törvényszerűen szüli a háborút. Ez a felismerés alapozta meg munkásosztályunk harcát a fiatal köztársaság szocialista jellegéért, az áruló szociáldemokrata vezetők opportunizmusa ellen, akik nacionalista jelszavakat hirdetve elárulták a szocializmus igazi eszméit s a burzsoázia szekértolóivá lettek. Végül szakítottak velük, s a szociáldemokrácián belül létrejött a forradalmi baloldal. Csehszlovákiában a forradalom akkor vette kezdetét, amikor a szervezet forradalmi munkásosztály és a dolgozók teljes mértékben szakítottak a szociáldemokrata opportunizmussal és sorsukat összekapcsolták az Októberi Forradalom eszméivel. Ez a folyamat 1921 májusában érte el csúcspontját, amikor megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja és csatlakozott a III. Kommunista Internacio- náléhoz. A marxista baloldal pártjában lejátszódó bonyolult folyamat az 1921. május 14- 16-a közötti napokban a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) XIV. kongresszusával érte el tetőfokát. Ez a kongresszus mint a CSKP alakuló kongresszusa vonult be a történelembe. Ezzel a céllal hívta össze a marxista baloldal vezetősége, amely a decemberi sztrájk után végső lépésre szánta el magát. A decemberi események ugyanis megmutatták, hogy véglegesen és teljesen szakítani kell a szociáldemokráciával, mert az a burzsoá reakció táborához csatlakozott. A marxista baloldal vezetősége tudatában volt, hogy sürgősen létre kell hozni a munkásosztály forradalmi pártját, mert ilyen párt nélkül nem lehet a harcot tovább folytatni, s elérni a kitűzött célokat. Meggyőződött továbbá arról, hogy határozott osztályharcot kell folytatni, mert a munkásosztály forradalmi lendülete egymagában nem elég az osztályellenség legyőzésére. Olyan pártnak kell az élén állnia, amely tudatában van forradalmi osztályküldetésének. 1921 januárjától folytak a forradalmi baloldal kongresszusai és konferenciái, amelyek egyértelműen állást foglaltak a Kommunista Internacionáléba való belépés 21 feltétele mellett. Ilyen jellegű i Sí r ÉVES A CSKP határozatot hozott a szlovák, a magyar és a kárpát-ukrajnai kommunisták Luboch- nán megtartott januári kongresszusa, valamint a cseh forradalmi baloldal márciusi prágai és a német baloldal libereci konferenciája is. 1921 februárjában került sor Prágában a Csehszlovák Szociáldemokrata Ifjúság baloldalának kongresszusára, amelyen megalakult a Cseh Kommunista Ifjúsági Szövetség és nagy lelkesedéssel fogadták el az 1919-ben Berlinben létrejött Kommunista Ifjúság Interna- cionáléjába való belépésről szóló határozatot. A szakszervezeti, a szövetkezeti, nő- és testnevelési mozgalom legjobb funkcionáriusai a kommunizmus oldalára állottak át. A hatalmas május elsejei tüntetések az egész köztársaság területén a Kommunista Internacionáléba való belépés előkészületeinek jegyében folytak. Ilyen volt a helyzet röviddel a decemberi sztrájk leverése után. Nem volt már olyan erő, amely megakadályozhatta volna a kommunista párt megalapítását, amely a csehszlovák forradalmi proletariátust feltartóztathatta volna a kommunizmus eszméihez vezető útján. A CSKP alakuló kongresszusa Prágában zajlott le, 569 küldött (ebből 56 Szlovákiából) részvételével, akik mintegy 350 ezer párttagot képviseltek. Ez a szám azonban magában foglalta a szlovákiai szakszervezetek tagjainak egy részét is, akik a régi Magyarország munkásmozgalmának hagyományai szerint automatikusan voltak a politikai párt tagjai. A német kommunista szekció képviselői, a kommunista csoportok szövetségének, valamint a tésíni lengyel forradalmi marxisták és számos európai kommunista párt képviselői vendégként jelentek meg a kongresszuson. A tulajdonképpeni kongresszusi tárgyalások május 15-én kezdődtek meg. A küldötteknek üdvözlő levelet küldött a börtönből Antonin Zápotocky is, aki a Kommunista Internacionálé feltételeinek fenntartás nélküli elfogadására szólított fel. A kongresszus fő szónoka Bohumir Smeral volt. Beszámolójában a nemzetközi helyzetet elemezve rámutatott: a kapitalizmus válsága tovább tart, bár a forradalmi hullám bizonyos mértékben süly- lyedt. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a munkásosztály Európában nem áll közvetlenül a forradalom kirobbanásának küszöbén. Ezért a Kommunista Inter- nacionálé Végrehajtó Bizottságától kapott üdvözlő levéllel összhangban célul tűzte ki a forradalmi erők egyesítését, megszilárdítását egy tömegpárt létrehozása által. Smeral beszámolója után a kongresz- szus 562 szavazattal 7 ellenében határozatot fogadott el a Kommunista Internaci- onáléba való belépésről és a párt nevének megváltoztatásáról. A párt új neve Csehszlovákia Kommunista Pártja lett. A határozatot viharos taps fogadta, majd a küldöttek elénekelték a „Vörös zászló“ című forradalmi dalt és éltették a III. Internacionálét. Befejezésül Smeral elvtárs ezen emlékezetes szavai hangzottak el: ,,Több vagyunk, mint politikai párt - az új élet élcsapata vagyunk. Új viszonyokat teremtve, új embereket is akarunk formálni!“ így alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja. Nehéz küzdelmekkel teli, véres áldozatokat követelő évek álltak előtte. Célját - a munkásosztály hatalmának megteremtését - 1948 februárjában végleg kivívta és megnyitotta a szocializmushoz vezető utat. x x .x Kommunista pártunk létezésének és harcainak hatvanéves évfordulója jó alkalom nemzeteink, nemzetiségeink, az egész ország számára, hogy elgondolkodjunk néhány kérdés fölött. Elsősorban afölött, miért éppen a CSKP lett társadalmunk vezető erejévé? Miben rejlik ereje, az a képessége, hogy át tudja hidalni a látszólag legyőzhetetlen akadályokat is? Hogyan volt képes elviselni a számos kudarcot és új erőt meríteni, mindig újrakezdeni, mig számos más politikai párt a München előtti köztársaság idején csődbe jutott, megszűnt? A burzsoá és a magukat szocialistáknak' nevező (de valójában ellenséges) ideológusok sokféle feleletet adtak ezekre a kérdésekre, általában nagyon kéteseket. Eleinte mindebben „Moszkva pénzét és kezét“ vélték felfedezni, majd a háború alatti szovjet katonai sikerekből eredő „konjuktúra“ kihasználásával magyarázták a kommunisták előretörését. A Február utáni emigránsok pedig valamiféle „pszichológiai terrorral“ vagy a kommunisták „alaptalan propagandájával“. Valamennyi ilyen „elméletet“ az jellemzi, hogy egyáltalán nem értették meg a történelmi fejlődés törvényszerűségeit és görcsösen ignorálták a marxista-leninista elmélet szocialista forradalomról szóló tanítását. Az igazság egyszerű: a kommunista párt ereje először is abban rejlik, hogy magáévá tette és alkotó módon juttatja érvényre a marxizmus-leninizmus tanítását. Másodszor pedig abban, hogy szorosan és elválaszthatatlanul egybeforrt a társadalom legforradalmibb erejével, a munkásosztállyal. Harmadszor: Csehszlovákia Kommunista Pártja internacionalista párt, szoros egységben áll a szovjet kommunisták pártjával és az egész világ forradalmi élcsapataival. Negyedszer: a kommunista pártoknak megvan az a képességük, hogy tudományos alapon előrelátják a történelmi fejlődést és annak sorsfordulatait, anélkül, hogy szem elől tévesztenék végső céljukat. ötödször, hogy ez a párt politikájával az osztály- és a nemzeti érdekek egységét képviseli. Hatodszor pedig az, hogy a további küzdelmekhez mindig új erőt tud meríteni, egyre bővíti sorait, s így folyton megújhodik, felfrissül. Végezetül meg abban, hogy a párt erkölcsileg és politikailag egységes egészet képez, forradalmi, elszánt, odaadó és áldozatkész tagokat tömörít. Az említettek jellemezték az elmúlt hat évtizedben és jellemzik ma is kommunista pártunkat. Elég rámutatnunk a párt által megtett útra. Első kádereit az alapító tagok képezték, akik a szociáldemokrácia baloldali szárnyából kerültek ki. A párt ötödik kongresszusa után, amikor a Központi Bizottság élére Klement Gottwald került, kezdődik a második szakasz, a harmincas évek kemény szociális küzdelmei részvevőinek csatlakozása. A harmadik hullámot a köztársaság megvédéséért folytatott harc, a megszállás és a háború nehéz évei, a következőt pedig az 1944-48 között lezajlott nemzeti és demokratikus forradalom jelenti. A Februári Győzelem után egyre bővültek a párt sorai - pártunk a társadalom vezető ereje lett. A szocialista építés folyamatában új, fiatal tagokkal gyarapodtak a párt sorai, főként a párt legutolsó kongresszusainak időszakában. A kommunista párt harcainak egyes szakaszában mindig vonzó erő volt, a kommunisták újabb és újabb nemzedékei csatlakoztak soraihoz. Ma, születésének hatvanadik évfordulóján, kommunista pártunk büszkén tekinthet vissza a megtett útra. Sikerült egyesítenie a munkásosztályt, megszerezni az országban a politikai hatalmat, lerakni az ország szocialista építésének alapjait, létrehozni a szocialista mező- gazdasági nagyüzemi termelést, többszörösére növelni az ország ipari kapacitását. Az említett időszakban nagy mértékben emelkedett hazánk dolgozóinak életszínvonala - több tekintetben elérte a fejlett kapitalista országokét. Országunk bekapcsolódott a nemzetközi szocialista integrációba s ezáltal jobban tudja kivédeni a kapitalista világ válságainak hatását. A Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával egységben sikerült megvédenünk hazánk és az egész világ békéjét. Napjainkban, amikor az imperializmus ismét lázasan fegyverkezik és igyekszik hidegháborús veszélyt szítani, szocialista hazánk szövetségeseivel együtt szilárdan védi a világbékét és a haladást. VILÉM NOVY 1981. V. 10. N A mosti Munkásotthon épülete, itt székelt 1932-ben a sztrájkbizottság (Archívumi felvétel) HATVAN IV