Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-03 / 17. szám
TUDOMÁNY m TECHNIKA A Gabcíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer várható hatása az érintett erdők termőhelyi viszonyaira A rendelkezésünkre álló adatok alapján aGabcí- kovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel érintett erdők területe hazánkban 10 356 hektárra tehető. Ez a terület azonban a vízlépcsőrendszer építése során 3007 hektárral végérvényesen csökken, s így mintegy 7349 hektárnyi területen keli számolnunk a termőhelyi viszonyok tartós megváltozásával. Bár ez a terület országos viszonylatban nem nagy, jelentőségét növeli, hogy itt találhatók hazánk legnagyobb fatermöképességű nemes nyárasai. Ezek 30 éves vágásforduló mellett egy hektáron 800 köbméter összfatermést, illetve 25 köbméter évi átlagnövedéket érnek el. Erre a fatömegre pedig népgazdaságunknak feltétlenül szüksége van. A már említett termőhelyi viszonyok változását a vízlépcsőrendszerrel érintett területen az ott évszázadok folyamán kialakult sajátos ökológiai viszonyok felbomlása idézi elő, ami a legtöbb esetben kedvezőtlenül befolyásolja a fatermesztést. A mi feladatunk megvizsgálni és jelezni a termőhelyi viszonyok előrelátható változását, e változás kihatását a fatermesztésre, valamint annak megvizsgálása, hogy milyen intézkedésre van szükség a vízlépcsőrendszer ilyen irányú káros hatásának a lehető legkisebbé tétele érdekében. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése után szükségessé válik a Duna menti erdők rekonstrukciója. Adott esetben egy teljesen új és sajátos probléma megoldásáról van szó, melyhez hasonlóval erdőgazdaságunk történelmében még nem találkoztunk. Ennek következtében elkerülhetetlenné vált a kérdés tudományos alapokon, a Zvoleni Erdőgazdasági Kutató- intézet által történő megoldása, melyre a ,,A dunai vízlépcsőrendszerrel érintett erdők rekonstrukciójának kutatása" c. téma keretében került sor. A kutatói munkacsoport Jozef Cifra mérnök vezetésével elsősorban annak a tisztázására törekedett, hogy milyen mértékben változnak meg az érintett területeken a természeti, illetve termőhelyi viszonyok, s milyen hatással lesznek ezek a fatermesztésre. Mivel az erdők jelenlegi állapotából erre következtetni ma még nem lehet, a kérdés tisztázását más oldalról kellett megközelíteni. E változások előrejelzését egyrészt a tervezett hidrológiai beavatkozások és ezeknek a talajvízre kifejtett hatása alapján, másrészt az erdei növénytársulások elterjedése és az ezzel kapcsolatos talajvizsgálati módszerek segítségével lehetett megvalósítani. Bár az előrejelzés az említett fogyatékosságok miatt teljesen pontos nem lehet, az érintett területeken folyó erdőgazdálkodás szempontjából mégis rendkívüli jelentőséggel bír. Ez ismeretek birtokában ugyanis lehetővé válik nemcsak az érintett erdők rekonstrukciójának gyakorlati megoldása az építkezés befejezése után, de alkalom adódik a megváltozott viszonyokra való felkészülésre is az építkezés ideje alatt. Ennek elsősorban az ésszerű fakitermelés, valamint a sikeres erdőfelújítás szempontjából van jelentősége. A rendelkezésünkre álló adatok, a külföldi tapasztalatok, valamint a kutatási eredmények alapján nyilvánvaló, hogy az érintett erdőterületeken elsősorban az elöntési viszonyok megváltozásával kell számolnunk. A korábbi, hosszabb ideig tartó és magasabb árvizekkel szemben a nagyon rövid idejű és alacsony elöntés lesz a jellemző. Ennek következtében a talaj nem tud majd a maximális víz kapacitásáig feltöltődni, ami kedvezőtlenül hat a termőréteg vízutánpótlására. Az elöntési viszonyok ilyen jellegű megváltozásának, valamint a jelenlegi Duna-mederben és a holtágakban bekövetkező tartós vízszint süllyedésének következtében a talajvízszint is jelentősen módosul a jelenlegihez képest. Bár e változás az érintett erdőterületek egyes szakaszain különböző lesz, a fatermesztést többnyire kedvezőtlenül érinti Ennek oka, hogy a talajvízszint a jelenlegihez képest a legtöbb esetben lényegesen csökken és a kavicsrétegben helyezkedik el. Mivel a kavics a vizet kapillárisán nem emeli, sót szívóhatása következtében még a felette levő termőréteget is szárítja, rendkívüli mértékben megnehezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi a felső termőréteg vízutánpótlását. Az érintett Duna menti öntéstalajok nagy mésztartalma az igy jelentkező káros, száritó hatást még fokozhatja is. Kutatási eredményeink alapján megállapítást nyert, hogy a jelenlegi átlagos talajvízszinthez viszonyítva a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése után az érintett erdőterületek egyes szakaszain a talajvíz szintje előreláthatólag a következőképpen módosul: A víztároló körzetében, tehát a Bratislava-Hruéov között elterülő szakaszon a talajvízszint 1 méteres emelkedése várható. A feltételezéssel ellentétben azonban ez az emelkedés a termőhelyi viszonyokat fatermesztés szempontjából számottevően nem befolyásolja, illetve nem javítja, mivel a talajvíz szintje továbbra is a kavicsrétegben helyezkedik el, s így a már említett okok miatt nem biztosítja a felső termőréteg vízutánpótlását. A teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy ezen a szakaszon a vízlépcsőrendszertől függetlenül eszközölt különböző műszaki beavatkozások következtében a talajvíz szintje máris jelentősen, mintegy 2 méterrel lecsökkent. Ennek következtében a gyorsan növő fafajok (füzek, nyárak) idősebb állományai kiszáradtak, illetve pusztulóban vannak. Mivel a legközelebbi években ezeken a területeken további talajvízszint-süllyedéssel kell számolni, a gyorsan növő fafajok termesztése csak korlátozott mértékben, főként intenzív módszerek alkalmazásával lesz biztosítható. Erdőgazdasági szempontból legjelentősebb a Kört- vélyes (Hruáov) - Szap (Palkoviőovo) között szakasz, amely az üzemvízcsatorna körzetében terül ej. Itt találhatók ugyanis Szlovákia legjobb fatermöképességű nyárasai, mintegy 4200 hektárt kitevő területen. A Duna és a holtágak vízszintjének süllyedése következtében ezen a szakaszon igen nagy mértékű, mintegy 3,4-4,3 méteres talajvízszint-süllyedéssel kell számolnunk. Ennek következtében a gyorsan növő fafajok termesztése csak a mélyebben fekvő területeken válik lehetővé, túlnyomórészt intenzív fatermesztési módszerek alkalmazásával. A magasabban fekvő területeken át kell térni a szárazságtűrő, s egyben lassan növő kemény lombos fák termesztésére. A Szap-Kolozsnéma (Klizská Nemá) közötti szakaszon, ahol( a Duna medrét kotrással kell mélyíteni, átmenetileg csökken ugyan a talajvíz szintje, a vízlépcsőrendszer üzembe helyezése után azonban a jelenlegihez viszonyítva tartós emelkedése várható. Ez a körülmény lehetővé teszi a vízigényes, gyorsan növő fafajok termesztését is. A teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy előrejelzésünk arra az esetre érvényes, amennyiben különböző műszaki intézkedések megvalósításával nem kerül sor a várható talajvízszint-süllyedés mérséklésére. Ha mégis sor kerülne ilyen intézkedésekre, akkor a megváltozott termőhelyi viszonyok fatermesztésére gyakorolt negatív hatása jelentősen mérséklődne. KOHÁN ISTVÁN KŐKEMÉNYÍTETT FA A fa ugyanannyi ideig eltarthat, mint a kő, ha megfelelően konzerválják - állapították meg lett tudósok. Új berendezésük az ötszörö- sére-hatszorosára növeli a fa élettartamát. Henger alakú tartályában akár tíz méter hosszúságú gerendák is elférnek. Ezt a hengert először vákuumszivattyúkkal légtelenítik, majd vizes antiszepti- kus oldatot vezetnek a hengerbe nagy nyomással. Az így kezelt fába többé nem hatolhat a nedvesség, ellenáll a gombáknak és a rovarkártevőknek. Járulékos kezeléssel tűzállóvá is tehető. Az új berendezéssel a fa tulajdonságainak megváltoztatására is végeznek kísérleteket. Bizonyos oldatokkal telítve, a keményfa tulajdonságaival ruházhatják fel a puhafát. A szakértők véleménye szerint az új eljárás fényes jövőre -számíthat a famegmunkáló iparban. KENÉS - FÉMMEL A Belorusz Tudományos Akadémia műszaki-fizikai intézetében bebizonyították, hogy a gépek súrlódási pontjain alkalmazott fémpor jelentősen megnöveli a gépelemek élettartamát. Alkalmas fémkenőanyagot fejlesztettek ki, amelynek egyik összetevője a réz. A finom fémszemcsék kitöltik a súrlódó felületek egyenetlenségeit és jelentősen csökkentik a súrlódást. Ezen a módon akár 25 százalékkal is csökkenthetik a súrlódási energiaveszteséget Ha az újítást a Szovjetunió valamennyi traktorgyárában bevezetik, ezzel évente több mint egymillió rubeles megtakarítást érhetnek el. TAKARMÁNYFEHÉRJE TRÁGY ÁLÉBÓL A trágyalé értékesítésére dolgoztak ki környezetbarát eljárást a lipcsei műszaki kémiai intézetben. Szagtalan, öntözésre alkalmas szennyvízen kívül mikrobiológiai úton fehérjében dús biomasszát állítanak elő a trágyáiéból. A kedvező kísérleti eredmények alapján az új eljárást fokozatosan széles körben elterjesztik. JÓL SZERVEZETT MUNKA- KIVÁLÓ GYÁRTMÁNYMINŐSÉG A Detvai Nehézgépipari Müvek zvoleni kutatási és gyártmányfejlesztési üzemében egyre értékesebb sikerek koronázzák az évek óta élen járó konstruktőrök munkáját. Tavaly ősszel a brnói nemzetközi gépipari vásáron aranyéremmel díjazták az általuk szerkesztett UNK-320 típusjelzésű, csukló- alvázas univerzális rakodógépet. A korábban kifejlesztett UNC-151-es ugyancsak univerzális homlokrakodónál lénye- ^ gesen nagyobb teljesítményű és többféle munkavégzésre alkalmas új gép sorozatgyártását a Nehézgépipari Művek losonci (Luóenec) üzemében kapták feladatul a dolgozók, akik 1981-re már 100 darab leszállítását ígérik a megrendelőknek. A sorozatgyártás beindításakor újabb, komoly munkába fogtak a konstruktőrök. Zvoleni műhelyükben (a felső képen) jelenleg egy továbbfejlesztett változat, az UNK-321 -es típusú próbapéldányának terveit és alkatrészeit készítik. Robert Lenner főkonstruktőr, Pavel Mal’a és Cyprián Vasil technikus (az alsó képen) közben rendszeresen ellenőrzi a mind nagyobb terhelésnek alávetett vásárdíjas gép hibátlan működését is. (Lalo Károly felvételei) A FAFELDOLGOZÁS IRÁNYÍTÁSA SZÁMÍTÓGÉPPEL A közép-csehországi Breznicá- ban működő Sublima üzemben már jelentős eredményeket értek el a frissen kitermelt fa feldolgozásának gépesítésében és a folyamatok számítógéppel történő irányításában. A vállalat szakemberei és a Bratislavai Faipari Kutató- intézet dolgozói gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően sikerült automatizálni egy gépsort, amelyet számítógéppel irányítanak. A berendezésnek nagy jövője van, mert ilyen gépsort eddig még sem hazánkban, sem a többi KGST-tagországban nem gyártottak. A bratislavai kutatóintézet dolgozói a fatörzsmozgatás műveleteinek programozhatóságára összpontosítottak. Az az új technológia lényege, hogy a kidöntött fatörzseket nem szakaszosan, hanem folyamatosan dolgozzák fel. A szállítóberendezésre helyezett fatörzs hosszúságát automatizált érzékelő méri le, és a méreteknek megfelelően kapnak utasítást a feldolgozó berendezések. Automata értékeli ki az érzékelő által betáplált alapméreteket, majd a számítógép kiszámítja az optimális feldolgozás lehetőségeit. A nyersanyag feldarabolása közben az automata a minőségellenőrzést és az osztályozást is elvégzi, majd a gépsor az egyes minőségi osztályokba, illetve méretcsoportokba tartozó termékeket a raktár megfelelő helyére továbbítja. Innen portáldaruval szállítják a fűrészárut a szárítóba. A szakemberek véleménye szerint az automatizált rendszer bevezetésével egyidejűleg az irányítást és a szervezést az egész vállalatban a megváltozott körülményekhez kell idomítani. Ez másszóval azt jelenti, hogy a fafeldolgozó vállalatok nem elégedhetnek meg csak bizonyos munkafolyamatok korszerűsítésével. A gépsor egyes elemeit és az irányító rendszert nem lehet egymástól elválasztani. Mivel új berendezésről van szó, a breznicai üzemben problémák is előfordultak a számitógép irányította gépsorok működtetésében. A jelzőberendezések erőforrásait pl. zavarta a sok kapcsoló és a relérendszer. Ezt viszonylag rövid idő alatt ki tudták küszöbölni. Az is gondot okozott, hogy eleinte nem mért elég pontosan az érzékelő. Érintkezők felszerelésével ezt a hibát is elhárították. A bréznicai példa azt bizonyítja, hogy viszonylag elavult teöhnoló- giai folyamatok is korszerűsíthetők korszerű készülékekkel, és így jelentős számú munkaerő takarítható meg, ugyanakkor pedig a balesetvédelem színvonala is emelkedhet. T. N. 1981. V. 3.
