Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-26 / 16. szám

Rapp 1979-ben a járásban megsze­rezte a példás határmenti község címet, tavaly a kerületben a legrendezettebb lakóterületté nyilvánították. Az első benyomás Amennyire kellemes volt a kép az előző községben, annál komorabb, le­hangolóbb Fülekkovácsin (Fiíakovské Kovace). Rendezetlen a házak környéke, olyan érzést kelt, mintha az emberek „kényszerből“ élnének itt. S ehhez még hozzájárul, hogy a Rappi Hnb impozáns épülete után most mintha düledező pin­cébe lépnénk. Pedig lakosainak száma a két településsel, Kurtánnyal és Kele- csénnyel együtt 930.- Sajnos, 1977 óta, mióta a nemzeti bizottság élére kerültem, nem sikerült még mindent rendbe hozni - mondja kissé lehangoltan Agócs Dezső. - Ót akcióból négyet valósítottunk meg. Két fedett autóbusz-váróhelyet, aztán egy­millió korona értékben utat építettünk, majd a Honvédelmi Szövetség számára épületet. Az óvoda építése nem valósult meg, egyosztályosra terveztük; felvetet­Falvak. Néha csupán pár kilométernyi távolságra. Az elénk táruló kép, az ott élő emberek mégis sok tekintet­ben különböznek egy­mástól. Virágdíszben Veröfényes tavaszi napon robogunk a községháza felé. Gépkocsivezetőnk lassít, jólesöen gyönyörködünk az elénk táruló látványban. A napfény virágba bo­rította a fákat, bokrokat, úgy tűnik, mintha egy házaktól övezett park kellős közepén találnánk magunkat. S rövidesen igazi park mellett állunk meg, a Rappi (Rapovce) Helyi Nemzeti Bizottság és a művelődési otthon épülete előtt. A park közepén emlékmű, sok-sok rózsabokorral övezve.- Százhúsz rózsatövet ültettek ki a nő­szövetség és a CSEMADOK tagjai - vá­laszolja üdvözlés után feltett kérdésemre Albert Béla, a hnb titkára, a falusi párt- alapszervezet alelnöke. - Ők vállalták a védnökséget. Amit pedig idejövet látott, az az emberek szorgosságát, ízlését di­cséri. Rapp a losonci járás 18 központi köz­ségének egyike, közigazgatásilag Ka- londa is hozzátartozik. Lakosainak szá­ma 843.- Az elmúlt tíz évben tizenkét akció volt a községben - tájékoztat Albert Béla, aki 1971-ben került a faluba. - Ebben a választási időszakban ravatalozót épí­tünk, járdákat, egészen a határig felújítot­tuk a közutakat. Az emlékművet is ennek keretében emeltük. Jól haladt a parkosí­tás, 1200 fát ültettünk ki. Büfé létesült a községben. Egy régi épület átalakításá­val az óvodát egyosztályosról kétosztá- lyosra bővítettük. Az előzőnek a helyén napközi otthont rendeztünk be. Az új magyar óvodai osztályra bizony nagy szükség volt, hiszen több mint 500 magyar ajkú lakos él Rappon. A község­ben magyar tanítási nyelvű alapiskola működik, viszont eddig csak szlovák óvo­dája volt. A faluban családi házakon kívül több család részére épült társasházakat is láttunk.- A Prefa üzem két lakótömböt építte­tett hat és nyolc család részére, a szövet­kezet egyet nyolc családnak. Most a hnb építtet egyet a Prefa a másikat. deményeznek - folytatja Albert elvtárs. - Olyan idős párttagok, mint Varga Jó­zsef, Uhrin Béla, Ocsvay Kálmán, minde­nütt jelen vannak, egy hétig előkészítik a munkát. A képviselők feladata - ezeket munkakörzetekbe osztottuk hogy meg­szervezzék a társadalmi munkát. Minden hét végére más körzetből. Ezeken a hétvégeken felváltva a két hnb- és pártfunkcionárius is rendszere­sen jelen van. tem hát a járási nemzeti bizottság oktatá­si osztályán, hogy az kevés lesz. Negy- ven-ötven gyerek jelentkezik évente, s nem tudjuk őket mind elhelyezni. Végül engedélyt kaptunk a bővítésére, idén kezdjük meg a munkát 2 millió 710 ezer koronás beruházással. Szemétgondok- Sok fejfájást okoz nekünk a szemét - panaszolja Agócs elvtárs. - Az embe­Rapp község főutcája, a Lenin utca (Közlök Róbert felvétele) rek bárhová kiöntik, fjedig két szemét­domb is van, de a környékére hordják. Nyilvános gyűléseken próbáljuk megma­gyarázni, hogy kukákat vegyenek és a szövetkezettel elhordanánk az össze­gyűlt szemetet. Szemétgondokról hallottunk Rappon is. Ott a terület kijelölésével van problé­ma; a közelben folyik az Ipoly, és nagy a szennyezés veszélye. A járás illetékes szerveinek bevonásával állítólag néhány nap alatt megoldják a helyzetet. A pártelnök Kovácsiban sok panaszt hallottunk né­hány lakos magatartására, s a tömeg­szervezetek munkájára - ezek közül egy sem teljesítette tavalyi vállalásait. A szö­vetkezet és a falu vezetősége között is voltak súrlódások. Molnár Barnabást, a falusi pártszervezet elnökét kerestük fel. Épp befejezte ebédjét és indulni ké­szült a füleki (Fil'akovo) Kovosmaltba, délutáni műszakra.- A helyzet tarthatatlan. Ezt a pártszer­vezet vezetősége, minden kommunista belátta - mondta a decemberben tiszt­ségbe került elnök. - Sajnos, a járási nemzeti bizottság törölt egyes pontokat a választási programból, mivel túllépték a költségvetési keretet az óvoda építésé­vel. Azért még a falu képe, a házak kör­nyéke lehetne más. Elvégre, a jnb nem jön rendbe hozni egy-egy lakos portáját.- Ez igaz. Az emberek közötti kapcso­latokban kell keresnünk az okot. Igyek­szünk a polgárokkal a tömegszervezete­ken, a képviselőkön keresztül szorosabb kapcsolatot teremteni. Mert sajnos, en­nek hiánya éreztette hatását a múltban, az egyik a másikra hárította a felelőssé­get - csak éppen a falu népét hagyták ki az egészből. A tömegszervezetek elnö­keit beszélgetésre hívtuk meg, megtár­gyaltuk velük, mit tudnak vállalni a mun­kából, s ennek teljesítését ezentúl szá­mon is kérjük.- A szövetkezettel mik voltak a bajok?- Apró-cseprő ügyek. A szövetkezet vezetősége kifogásolta, hogy a hnb nem nyújt segítséget az idénymunkákban, a hnb arra panaszkodott, ha elmentek, hazaküldték őket. Végre sikerült „békét kötni“. Szoros kapcsolatot vett fel a falusi pártszervezet a szövetkezetével, gyűlé­sünkön az ö pártelnökük is jelen volt, beszámolt a tavaszi munkák menetéről, ígéretet tett, hogy ezután minden alka­lommal jelen lesz valaki a pártbizott­ságból.- Fontos tennivalónk volt, hogy a re­gisztrált tagoKat bevonjuk a falu pártéle­tébe - folytatja Kovács Barnabás. - Soha egy sem jelent meg a gyűléseken. Most a pártvezetöségben elosztottuk, s ketten- hárman agitálni járunk gyűlések előtt, hogy évente legalább három-négy alka­lommal vegyenek részt.- Sok-sok gond, nehézség merült fel községünkben - tette hozzá befejezésül a pártelnök s azt is tudjuk, hogy ennek legtöbbször mi, emberek voltunk az oko­zói. A választások után - s természete­sen a kommunisták még nagyobb erőfe­szítésével - reméljük, javul a helyzet. xxx Természetesen, mi is várjuk a fejlemé­nyeket, a javulást. Legközelebbi látoga­tásunk napjáig - ha nem is teljesen -, de eltűnik majd az óriási különbség és Rapphoz hasonlóan megkapó kép tárul az arra látogató szeme elé. URBÁN KLÁRA Az új program- Az új választási program legfonto­sabb része - mondotta Albert Béla- a sportcsarnok felépítése, másfél millió korona befektetéssel. Nincs még közpon­ti vízvezetékrendszerünk, ennek létesíté­sét 1982-re tervezzük. A Z-akció kereté­ben 1983-ban új óvodát szeretnénk tető alá hozni, most tárgyalunk a Prefa és a földmúvesszövetkezet vezetőségével, hogy segítségükkel három-négy osztá­lyosra bővítsük. A faluban 11 tagú, de sokrétű tevé­kenységet kifejtő pártszervezet működik. Nagyrészt nyugdíjasok a tagjai - amióta különváltak a szövetkezeti alapszerve­zettől. Miért volt szükség erre? A pártel­nök - aki egy személyben a hnb elnöke is- távollétében a falusi alapszervezet alel­nöke világosít föl:- A társult szövetkezet pártszerveze­tében hét falu kommunistái tömörültek. Nehéz volt megoldani a szervezést, nem beszélve arról, hogy azokat az embere­ket, akik nem a szövetkezetben dolgoz­tak, nem mindig érdekelték a mezőgaz­dasági jellegű problémák. E falu példája igazolja, hogy kis számú szervezettel is lehet jó munkát végezni. A fő dolog, hogy jó kapcsolatokat teremt­sünk az ott élő emberek között.- Minden akciót a kommunisták kéz­fimWMT- Munkámmal, a pártszervezetben rám bízott konkrét feladatok teljesítésével szeretnék rászolgálni erre a bizalomra. Sok tennivaló van még itt, községünkben is, s mint párttag szeretnék rámutatni olyan jelenségekre, amelyek szocialista társadalmunk fejlődését gátolják. A pártkongresszus, a választások évé­ben mi a fiatal tagjelölt leghőbb vágya?- Mindenekelőtt a hetedik ötéves terv sikeres rajtja, az, hogy a választásokon a képviselők legjobbjai kerüljenek a listá­ra. S még annyit: szeretném, ha tagjelölti igazolványomat pártunk megalakulásá­nak 60. évfordulójára kezembe ve­ttetném. BÚKOR JÓZSEF A szimői (Zemné) pártszervezet tagsá­gi gyűlésén a kommunisták egyhangúlag megszavazták Szabó Imréné Sajtos Edit felvételét a párt tagjelöltjeinek sorába. A huszonnyolc éves, egygyermekes, szerény fiatalasszonyt a helyi hús- és hentesáruüzletben kerestem fel Tiszta, keményre vasalt fehér köpenyében ügyesen jár a keze, s munkája közben még egy-egy kedves mosolyra is futja. A férje mellett kisegítőként dolgozik. Elnézem a két fiatal kommunistát. Mindkettőjük szeméből tisztelettudás, ko­molyság árad. A vásárlókkal szemben udvariasak, s ha csak módjukban áll, min­den igényt igyekszenek kielégíteni. Gondolatban már fogalmazom a kér­dést, mi vezérelte e két fiatalt arra, hogy pártunk tagjaivá váljanak, nehezebb súlyt vegyenek vállukra a közösségért, a tár­sadalomért végzett munkában. A fiatal- asszony válaszol: Már gyerekkoromban sok szépet hallot­tam a szimői kommunisták múltjáról, tény­kedéséről. Gimnáziumi tanulmányaim alatt sokat tanultunk a pártról, a hala­dó munkásmozgalmi hagyományokról, a kommunisták küzdelmeiről. Minden vá­gyam az volt, hogy egyszer én is beléphes­sek tagjaik sorába. Előző munkahelyemen igyekeztem bizonyítani, jó munkával kiér­demelni a bizalmat. A SZISZ és a nőszö­vetség tagjaként aktív tevékenységet foly­tattam. A fiatalasszonynak most bizalmat sza­vaztak a szimői kommunisták. Szabó Imréné 1981. IV. 26. ÚJ SZÚ A Rappi Hnb épülete Moil

Next

/
Thumbnails
Contents