Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-19 / 15. szám
1981. IV. 19. N C/2 A -y acélkék toronyépület csupa MZ.'üveg halijában szürke egyenruhás, hatvan év körüli férfi vesz alaposan szemügyre bennünket. Ezúttal helye van a hivatali szigornak, hiszen a rimaszombati (Rimavská Sobota) húskombinátba igyekszünk, melynek tágas portáján szinte percenként fordulnak meg a pepitaruhás húsipari dolgozók, s a nagykapunál sem kisebb a forgalom. Mozgó karámban gördülnek be az élő állatodé gyárudvarra, ahonnét fehér színű, zárt autókban hordják az üzletekbe a friss húsárut. Megduplázódott a tőkés export Vajon mi a helyzet a fiatal kombinát gazdálkodásban ? Klement Válek mérnök, üzemgazdász a válaszadónk. Negyedik emeleti dolgozószobájában friss kimutatások sokaságából igyekszik elökeríteni a legtöbbet mondó számokat, adatokat;- Az elmúlt esztendőben a bruttó termelés tervét 100,5 százalékra teljesítettük. Hasonlóan kedvezően alakult az árutermelés tervmutatója, s ezen belül a rugalmas átállásnak köszönhetően nem ven van jelentkező, csak hát igazi szakemberekre lenne szükség! A csomagolt áru térhódítása A szomszédos épületszárnyban lényegesen kevesebben vannak, hiszen a csomagolórészlegben a gépeké a főszerep. A porciózást végző egyetlen férfi körül három nő is serénykedik. Igaz. ez sem könnyű munkahely, különösen ha figyelembe vesszük a hajnali három órás munkakezdést. Meg is kérdezem a sok műveletet elvégző Hobart-gép egyik kezelőjétől, Fehér Margittól: Miért van szükség a korai kelésre?- Azért, hogy az üzletekbe friss, lehetőleg még aznapi áru kerüljön - hangzik a tömör válasz. Válek Klement mérnök pedig egyetértőén bólogat:- Ez a plusz munka a vásárlóközönséget szolgálja. Kezdetben csak kísérleteztünk a csomagolt hús és egyéb hentesáru szállításával, s ma már elmondhatjuk, hogy tisztaságuk, egyszerűségük miatt megkedvelték a vásárlók. Jelenleg a friss húsárunak mintegy negyven százalékát A csomagológép, melynek pontosságában megbíznak a vásárlók. A gép kezelője Mede Zoltán várt mértékű fejlődést értünk el a tőkés kivitel terén. A Német Szövetségi Köztársaságba, Olaszországba, Görögországba és más konvertibilis valutával fizető országokba a tervezett 10 millió 800 ezer korona helyett 20 millió koronán felüli bevételt értünk el. örvendetesnek tartjuk, hogy a korábban is mindig jól értékesíthető bélszínen és egyéb nyershúsárun kívül jelentős mennyiségben értékesítettünk belsőrészeket, nyelvet, bőrt. Ugyancsak eleget tettünk a szocialista országokkal szembeni exportkötelezettsége- inknek is. A mennyiségi mutatók teljesítésén kívül javult termékeink minősége is. Jelenleg mintegy 30-40 féle úgynevezett me- legfeldolgozású húskészítménnyel gazdagítjuk a belföldi piacot, s javítjuk mindenekelőtt járásunk és a környező területek korábban gyakran akadozó ellátását. A havi 180 tonnás produkció nagy része kiváló minőségű. Ötszáz sertés naponta Tervezett megállónk első színhelyét, a vágórészleget Tuóek Alexander vágómester javaslatára nem tekintjük meg. Gondolom, olvasóink is beérik a puszta információval, miszerint az állatok vesztőhelyén bőven akad dolga a markos férfiakból álló munkacsoportnak. Naponta ötszáz sertést, s mintegy 80-100 darab szarvasmarhát vágnak le, de ha a szükség úgy kívánja, fokozható is ez az átlagosnak mondható napi kapacitás. A megtisztítás után a felekre darabolt állatok nulla fokos hőmérsékleten pihennek két-három napot, majd gondos állatorvosi vizsgálat után kezdődhet a feldarabolás és a csontozás. A feldarabolórészlegen elég nehéz a munka. A hatalmas állatok mozgatását ugyan megkönnyíti a szalagrendszer, a darabolás azonban erős felsőtestet, kezeket kíván. A tekintélyes hentesbárd és egyéb vágószerszámok forgatása nyolc órán keresztül igazi férfimunkát jelent. Talán ezért látunk a népes daraboló- és csontozórészlegen kevés nőt, annál több viszont az erős alkaltú, fiatal férfi. Mint vezetőjük, Skypala Pavol elmondotta, szocialista brigádot alkot ez a közösség, s tagjai a bronzjelvény elnyeréséért versenyeznek. A legtöbben fiatalok, akadnak persze idős szakmunkások is. Az egyik asztal mögött Ibos Edu- árdot ajánlják figyelmünkbe, aki harminc éve végzi ezt a munkát, s bizony minden tekintetben példaképe lehet a pályakezdőknek. A látottak, hallottak kapcsán kísérőinkkel - mert időközben csatlakozott hozzánk Ján Sarvas, az üzemrészleg vezetője is - szót ejtünk a munkaerőhelyzetről, az utánpótlás gondjairól is.- Nem rózsás a helyzet - mondotta ez utóbbi -, mert a fiatalok manapság inkább a divatosabb szakmákat választják, s az az igazság, hogy az élelmiszeripar nem tartozik a legjobban fizető ágazatok közé. Nem véletlen, hogy a viszonylag korszerű üzemben is munkaerőgondjaink vannak. Szerencsére segédmunkásokból, kisegítő munkaerőből most már bőértékesítjük ily módon. Az sem mellékes szempont, hogy a tőkehús így nem csupán a húsboltokba, hanem a füszerbol- tokba, a legtávolabb eső falvakba is eljut, még hentesre, mozgóárusra sincs szükség. Egyelőre csupán az üzlethálózat hütőpolcokkal történő felszereltsége okoz gondot, és persze az önkiszolgáló üzletek befogadóképessége, szűkös tárolási-értékesítési lehetőségeik. Ha ezeken a közeljövőben javítani tud a kereskedelem, mi ki tudjuk elégíteni a növekvő igényeket is. Minősége kitűnő, csak kevés van belőle Meglehetősen belemelegedtünk már a témába, nem is csoda, hogy mire a húskészítmények üzemrészlegéhez érünk - bizony jócskán elszaladt az idő. Dél van, s a dolgozók ilyenkor még a hatalmas, disznótoros lakoma asztalához hasonlító munkahelyről is a változatosabb menüt kínáló üzemi konyhára sietnek. Közvetlen tapasztalatok, benyomások híján így az üzemgazdásztól értesülünk az örvendetes hírről;- Már az elmúlt év folyamán megkezdtük az ízben, zamatban a már ismert Nitranra emlékeztető Rimavan száraz szalámi gyártását. Ez egyszersmind a szárítórészleg üzembe helyezését is jelentette, hiszen, mint már említettem, korábban csak melegfeldolgozású termékeket készítettünk. A Rimavan gyártása meglehetősen nagy pontosságot, tapasztalatait a minőségi ellenőr, Jana Suchánková dolgozószobájában összegezzük. A laboratóriumra emlékeztető helyiség egyik asztalán elhelyezett termékek nem véletlenül kerülnek ide; a minőségi ellenőr egyik napi tennivalója ugyanis végigkóstolni az ínycsiklandó falatokat. Vajon milyen szempontok figyelembevételével történik a minőség vizsgálata?- Az íz csak az egyik, bár nem elhanyagolandó kritériuma a minőségi vizsgálatnak. Csaknem ilyen fontos a szín, a szag, a csomagolás, azaz a küllem vizsgálata, amit még egy sor, a kívülálló számára nem sokat mondó vizsgálat egészít ki. Csak mindezek figyelembevételével, az összhatás alapján kerülhet a gyár termékeire a minőség védjegye. ízlelgetés, kóstolgatás közben ejtünk szót az üzem jövőjéről, a mind igényesebbé váló feladatokról. Egyetértünk abban, hogy a komplex intézkedések érvényesítése önmagában nem oldja meg egyszer s mindenkorra a fiatal üzem minden gondját. Javítani kell a munkát minden szinten, mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok terén. Mert bizony év közben sűrűn előfordul, hogy akadozik a vágóállatok szállítása. Sokszor kell figyelmeztetni a mezőgazdasági üzemeket az ütemterv megtartására, s akadnak konfliktusok egyéb területen is. Év végén meg egyszeriben mindenütt tudatára ébrednek kötelességeiknek, s a tervet mindenáron teljesíteni akarják a szövetkezetek, állami gazdaságok és a társulások. Fel is adják a leckét a feldolgozóiparnak, mely ilyen esetben képtelen tisztességgel ellátni munkáját. Persze, arra is akadt példa a múltban - s ezt a mezőgazdasági üzemek vezetőitől tudjuk -, hogy a termelők sürgetik a felvásárlókat, mert azok nem jönnek idejében. Szóval bonyolult a felvásárlás mai rendszere, de nem javíthatatlan. Csak nagyobb felelősségtudatra, jobb munkaszervezésre lesz szükség a jövőben. A húsiparban és másutt is. HACSI ATTILA (Lalo Károly felvételei) Klement Válek mérnök, üzemgazdász szakértelmet követel és hosszadalmas is, hiszen hét-nyolc hétig is eltart. Sajnos, naponta még nem túl sok, mintegy 500- 600 kilogramm készül a finom csemegéből. Mert azt talán hangoztatnom sem kell, hogy a kereslet igen nagy iránta. Elképzelhető, hogy a termelést a jövőben fokozni tudjuk, persze a jelenlegi minőséget mindenképpen garantálni szeretnénk; így ennek rovására nem bővítjük mindenáron a termelést. Látogatásunk A vidám kollektíva tagjai balról: Kaliciaková Etela, Izdinsky Vladimír, Hanák Ladislav, Ba- lajthy János, Réthy István, és Orosz László VfilASIIÍKBÖUTTÍS A RIMASZOMBATI (RIMAVSKÁ SOBOTA) HÚSKOMBINÁTBAN
