Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-19 / 15. szám
llllillllM KISEBB LÉTSZÁMMAL -A MUNKAIDŐ JOBB KIHASZNÁLÁSÁVAL llllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllM Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítunk minden munkahelyen a rejtett tartalékok feltárására, mozgósítására. Úgyszólván már mindenütt felismerték, hogy a munkaidő teljesebb hasznosításával jelentős tartalékok mozgósíthatók. Egyes felmérések szerint az egész népgazdaságban 3-4 százaléknyira tehető pl. az anyagi-műszaki ellátás zavarai miatti munkaidőveszteség, amely különböző ágazatokban különböző. Nyilvánvaló, hogy a munkaidő-veszteség az irányítás színvonalának a függvénye. Az irányítás fogyatékosságai eddig a következő tényezőkkel függtek össze: a gazdasági szabályozók rendszerének nem kielégítő hatékonysága, tervezési problémák és az irányításban dolgozó káderek színvonala. Ugyanakkor a gazdasági vezetők többsége úgy véli, hogy jó eredmények eléréséhez itt is a szemlélet komplex, minden irányítási szintre kiterjedő megváltoztatására van szükség. Az üzemekben, vállalatokban dolqozó vezetők véleménye szerint is mindössze 80-90 százalékos a munkaidő-kihasználás. E megállapítás felér egy önbírálattal, és hogy a termelésben dolgozók nem elégednek meg a puszta megállapítással, azt a párt járási konferenciáin is tapasztalhattuk, amelyeken számos építő hozzászólás hangzott el a munkaidő jobb hasznosításáról. Már úgyszólván minden munkahelyen megvitatták, hogyan lehetne kisebb létszámmal is teljesíteni a feladatokat. A jutalmazással kapcsolatos kérdések megoldásának lehetőségei már adottak; a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium már megfelelő intézkedéseket tett a munkaerömegtakarítás ösztönzésére. A minisztérium utasításai értelmében a termelésigazdasági egységek és szervezetek belső bérszabályozási rendszerük keretében az olyan szervezési egységekben, amelyek a feladatok teljesítését kisebb létszámmal is vállalják, meggyorsíthatják az átlagbér-növekedést. A szervezetek és a szervezeti egységek (vállalatok, üzemek) a munkaerőmegtakarításból származó béreszközöket - a progresszívebbé tetttervfeladatokalap- ján, illetve az anyagi érdekeltség elmélyítése keretében - az arra érdemesek jutalmazására (bérük növelésére) használhatják fel. Itt olyan dolgozókról van szó, akik megalapozottan munkaerő-megtakarítást javasoltak, akik műszaki, technológiai és szervezési kérdéseket oldottak meg a munkaerő-megtakarítás előmozdítására, akik rugalmasabbá tették a fejlesztést, a gépszerkesztést és a termelés-előkészítést, akik a kisebb létszámmal dolgozó munkahelyeken jól teljesítik a feladatokat stb A munkaerő-megtakarításhoz hozzájáruló dolgozók bérét általában a megtakarított Dértömeg 30- 50 százalékával lehet felemelni. Konkrét esetekben ez azt jelenti, hogy a szervezetek rendkívüli jutalmat adhatnak a munkaerő- megtakarításra tett és elfogadott javaslatokért, illetve a javaslatok végrehajtásáért. Egyik további lehetőség: a bértarifa, illetve a prémium és a teljesítményért járó jutalom módosítása. A prémiumrendszer átdolgozása - ez egyfajta „többletmunka“ volt, amely nem mindig hozott látható eredményeket. A bratislavai Slovnaft- ban viszont 1980-ban a vegyipari termelésben, az energetikában és az állóeszközökről való gondoskodásban kollektív prémiumokat vezettek be eredményesen azzal a céllal, hogy a tervezett feladatokat kisebb létszámmal teljesítsék. Az újonnan bevezetett szabályozók értelmében a szervezetek a megtakarított bértömeg 50 százalékánál többet is felhasználnak az arra érdemesek jutalmazására, amennyiben a dolgozók úgy vállalkoztak a létszámcsökkentésre, hogy azt már tervben (ellentervben) is tükrözték. Ugyanez érvényes azokra a munkaterületekre is, amelyeken bevezették, illetve pontosították a munkafogyasztási normákat. Ez fontos új tényező, amelynek érvényesítése fontos szerepet játszhat azokon a munkahelyeken, amelyeken egyesek tudatosan mérsékelik a teljesítményt. Régebben ez rendszerint akkor fordult elő, ha a dolgozókat a normaszilárdítás „veszélye fenyegette“. Rendszerint ott fordultak elő ilyen visszásságok, ahol az ilyen akció lényegét és feltételeit sem a dolgozók, sem pedig a normarendezésre vállalkozó (illetve utasítást adó) gazdasági vezetők nem értelmezték helyesen. Az új bérezési szabályok lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy olyan anyagi érdekeltségi formát válasszanak e folyamatban, illetve az érdekeltség időtartama olyan legyen, hogy az az egyén szempontjából is megfeleljen a végzett munka jellegének, a megoldás munkaigényességének, hogy a többletkereset mértéke arányban legyen a teljesítmény és a munkaidő-kihasználás növekedésével stb. A jutalmazási és anyagi érdekeltségi előírások kimondják, hogy a létszámcsökkenéssel megtakarított bértömeg említett része nem használható fel anyagi ösztönzésre abban az esetben, ha a munkaerő-megtakarítást a feladatok teljesítésének rovására érték el, ha romlott a minőség, illetve ha romlott a munkabiztonság. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a munkaerő-megtakarítás a túlórák számának növekedéséhez vezet. KŐVÁRI IVÁN A képzelőerő próbája Egy gépészmérnök portréja A szerelőcsarnokban, ahol néhány perccel korábban még munka közben találtuk volna az embereket, s lehet, a villanyfúrók zajától alig hallottam volna a fiatal gépészmérnök hangját, most csend van. Műanyag dobozokkal, rézcsövekkel, ilyen-olyan alkatrészekkel megrakott ládák között négyen-öten ülik körbe az asztalt; tizenegy óra van, ebédidő. A Zlaté Moravce-i Calexról sokan csupán azt tudják, hogy hűtő- szekrényeket gyárt - mondja Gál Bálint géptervező, s már jelzi is, hogy távolabb mutatni fog valamit. - Ez a légkondicionáló berendezés szintén elengedhetelen fontosságú. Leginkább az iparban, főleg műhelyekben lehet igazán kihasználni, ahol egyébként is magas a hőmérséklet. Kiváltképp nyáron teljesíti funkcióját, amikor a hőség már-már elviselhetetlen, s a hatalmas szerelőcsarnokban szinte megáll a levegő. Ez az OK-0-2000 jelzésű, ablakba helyezhető klimatizációs berendezés kilencven kiló, és egy óra alatt négyszáz köbméter levegőt frissít fel. Évente körülbelül hatszáz darabot gyártunk belőle, de a kereslet most sem csökken iránta, hiszen az elmondottakon kívül még egy jó tulajdonsága van: a levegő nedvességtartalmát is szabályozni tudja. Benn a tervezőirodában a műszaki rajzokon elöl-, oldal, és felülnézetben láthatom a légkondicionáló berendezést. Gál Bálint készségesen, szakértelemmel magyarázza, hol s mint lehetne változtatni, ha az elképzelés nem ütközne akadályba.- Rövid ideje dolgozom itt, de arra már rájöttem, hogy a gépészetben lépten-nyomon kompromisszumra kerül sor. De egy percig se higgye, hogy ez engem elkeserít. Inkább ez teszi próbára a képzelőerőmet. Kiszámítok valamit, megtervezem, megrajzolom, minden rendben van, aztán kiderül, ezért vagy azért nem lehet nyélbe ütni. Mi marad más hátra? Kidolgozni egy olyan tervet, amely a meglevő dolgok alkalmazásán alapszik.- Nyugodtan, átgondoltan beszél, hangját csöppnyi indulat sem színezi, pedig néhány évvel ezelőtt lehet, neki is más elképzelései voltak. A főiskolás ember világot megváltó tenniakarása öt sem kerülte el.- Nem, dehogy vagyok letört. Érdekel a munkám, megtaláltam a számításomat. Ha arra gondolok, hogy holnap egy számítóközpontban szerelik be a gépet, amelynek tervrajza tegnap még az én rajztáblámon hevert, vagy éppen a vérplazma lehűtésére használják majd a berendezést, jóleső érzés fut át rajtam. Valahol a közelben rádió szól, a tavaszi napfény népzenével együtt tör be a nyitott ablakon. Gál Bálint lába önkéntelenül felerősíti a ritmust, ha nem mondaná, akkor is sejteném, mivel tölti szabad óráit.- Zsérei vagyok; itt nőttem fel a Zobor alján. Kodály Zoltán a mi falunkban is megfordult. Ezt nemcsak azért hangsúlyozom, mert büszke vagyok rá, hanem azért is, mert a népdal, a néptánc, a népi hagyományok engem is érdekelnek. Van egy vegyes karunk, amely szebbnél szebb sikereket ért már el, ezüst- és aranykoszorút nyertünk a galántai Kodály-napokon, tavaly pedig a budapesti Műegyetemen léptünk fel. Hétközben az együttes ügyes-bajos gondjait intézgetem, a szombat esték pedig próbákkal telnek. Tulajdonképpen örülnöm kellene, amikor erről beszélek, most mégis azt kell mondanom, elkeserít, ha olyan arcokba kpll néznem, amelyek nem érzik a népdai felbecsülhetetlen értékét. Mert vannak ilyenek. És sok függ tőlük. Már kinn vagyunk a gyár portáján, s még mindig a vegyes kar a téma. Nyáron a Szeged közeli Lakiteleken lépnek fel, mondja, de addig még sokszor kelt fokozni a részvevők kitartását. G. SZABÓ LÁSZLÓ Dióhéjban a szlovákiai üveggyártásról A szlovákiai üveggyártás gazdag hagyományai a régmúltba nyúlnak vissza. A mai szlovákiai üvegipari vállalatokat, üzemeket a Tatrasklo tröszt egyesíti, melynek vezérigazgatósága Trnaván működik. A tröszthöz tartozó vállalatok használati üveget, üvegszálat, és csomagoló-üveget gyártanak. Ot vállalata közül kettőben gyártanak használati üveget, mégpedig a Lednické Rovné-i Egyesített'Üveggyárban és a Poltári Közép-szlovákiai Üveggyárban. Ez utóbbi vállalatnak négy üzeme van: a zlatnói, a Kata- rínska Huta-i és a málineci üveggyár - mindhárom még a régi üveggyárak sorába tartozik, valamint a poltári üzem, amely már új, korszerű üzemként illeszkedett be az ágazat vállalatai közé üzembe helyezése, vagyis 1971 óta. A tröszt vállalataiban készült termékek exportképessége magasszin- vonalú, amit az is bizonyít, hogy a külföldi kereslet kielégítése olykor csak a hazai ellátás rovására valósul meg. Tehát az üvegipari termékeink iránti kereslet a külföldi vásárlók részéről nem egy esetben olyan nagy, hogy az meghaladja termelőkapacitásaink lehetőségeit. A 7. ötéves tervidőszakban és a távolabbi jövőben is további lehetőségek tárulnak fel a termelésigazdasági egységben a termékek minőségének javítására és a termelés növelésére. A vállalatok minden bizonnyal élnek is ezekkel a lehetőségekkel, hiszen tudják, hogy a minőség javítása a termékek exportképessége növelésének egyik legfontosabb tényezője. Az idén kezdik meg a dúb- ravkai Műszaki Üveggyárban az üvegcsövek gyártását, mégpedig olyan technológiával, amely a legszigorúbb kritériumoknak is megfelel. Az sem az utolsó szempont, hogy e technológia kifejlesztését a gyár saját kutatási kollektívája valósította meg. A tröszt vállalatai a használati üveg gyártását elsősorban a műszakszám növelésével akarják intenzívebbé tenni, de a termelés korszerűsítésének is nagy szerep jut e szakágazat eredményesebbé tételében. Tovább bővítik például a lézersugarak használatát a pohárkészletek díszítésének során, s bővítik a gépi üvegcsiszolást is. A csomagolóüveg minőségét az automatizált ellenőrző gépsor már eleve szavatolja. Kedvezően alakul a szlovákiai üvegipari vállalatokban a devizaeszközök felhasználása is, hiszen az a termelés növekedése ellenére évről évre csökken. Amennyiben vegyiparunk révén megkapják hazai forrásból a ma még exportált anyagokat, akkor a devizaigényességet még tovább csökkent- hetik. A szlovákiai ipari vállalatokban állandóan emelkedik a termelés műszaki színvonala és bővül a termékek választéka. A mai üvegipari dolgozók elődeik hagyományait gazdagítják, de már sokkal jobb, korszerű termelési feltételek között. VLADIMÍR SKARPÍéEK Lézersugár segítségével díszítették ezeket a poharakat ÚJ szú Bőv ítik a gépi üvegcsiszolást is (A szerző felvételei) |
