Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-05 / 13. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA Huszonöt éves a Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézet A huszonöt éve alapított Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézet a szocialista országok szakosított kormányközi szervezete, amely az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos problémák kutatásával foglalkozik. Az alapítására vonatkozó megállapodást a KGST-országok 1956. március 26-án írták alá. Az intézet mindennemű tevékenységét az 1956. szeptember 23-án jóváhagyott szervezeti szabályzat határozza meg, amelyben 1959-ben bizo-, nyos változtatásokat eszközöltek. Az intézet székhelye a moszkvai területen fekvő Dubna. Az Egyesített Atommagkutató intézet (EAKI) legmagasabb szerve a tagországok kormányai által megbízott képviselők tanácsa, amely évente egyszer ülésezik, s meghatározza az intézet tevékenységének fő irányzatait. Végrehajtó szerve az igazgatóság, amely az igazgatóból és annak két helyetteséből áll. Mindhárom vezető tisztségviselőt a megbízott képviselők tanácsa választja, az igazgatót három, a helyetteseket 2 évre. A szaktevékenységet a tudományos tanács irányítja, amely a tagállamok tudományos munkatársainak képviselőiből áll, minden állam három személyt küld a tudományos tanácsba, melynek elnöke az intézet igazgatója. A pénzügyi kérdések a pénzügyi bizottság hatáskörébe tagoznak, az ezzel kapcsolatos ügyintézést az intézet gazdasági hivatala végzi. Az EAKI alapítását a szocialista országok tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítése tette szükségessé. A fizikai alapkutatások kibővített folytatásához ugyanis nagy laboratóriumokra és költséges műszaki berendezésekre volt szükség. A KGST-országok tudományos potenciáljának, anyagi és műszaki forrásainak integrálása elősegíti az atomfizikai kutatás bonyolult problémáinak a megoldását, az elért eredmények jobb kihasználását, s meggyorsítja a tudományos kutatást. Az EAKI Európa, Amerika és Ázsia szocialista országai hozzájutottak azokhoz az eredményekhez, amelyeket a Szovjetunió az atomenergia békés célú felhasználására irányuló kutatásokban eddig elért. Az EAKI alapjául a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának két intézete szolgált, az egyikből létesült a magkutatási laboratórium, melynek nagy protongyorsítóját, a 680 MeV energiájú szinkrociklo- tront még 1953-ban helyezték üzembe. E gyorsító mágnese 7000 tonnás és 6 méter átmérőjű volt, s az üzemeltetése során keletkező igen erős sugárzástól vastag betonfalak nyújtottak védelmet. Az SZTA másik intézetéből alakult ki a nagyenergiás laboratórium, ahol 1957-ben fejezték be a 10 GeV energiájú szinkrofazot- ron építését. Ez a két egyedülálló berendezés lehetővé tette, hogy a nemzetközi tudóscsoport azonnal hozzálásson a nagyenergiás kutatások végzéséhez. A későbbiek folyamán négy további laboratóriumot létesítettek, éspedig a számítóközponttal ellátott elméleti fizikai laboratóriumot, a magreakciók kutatásával foglalkozó laboratóriumot, melynek nehézionokat gyorsító U-300 ciklotronját 1960-ban helyezték üzembe, az U-200 és az U-400 ciklotron építését pedig 1979-ben fejezték be a laboratórium munkatársai, továbbá a neutronfizikai laboratóriumot, valamint a számítástechnikai és automatizálási laboratóriumot. Az EAKI tevékenységének fő céljait és feladatait a szervezeti szabályzat negyedik fejezete határozza meg. Ezek a következők: elősegíteni a magfizikai kutatást a tagállamokban a tapasztalatcsere, valamint az elméleti és a kísérleti kutatásban elért eredmények alapján; kapcsolatokat fejleszteni az egyes nemzeti és nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel a magfizika fejlesztése és az atomenergia minél szélesebb körű békés célú kihasználása érdekében; az intézet mindennemű tevékenysége kizárólag csak az atomenergia békés célú kihasználására irányul, s az egész emberiség javára szolgál. Az intézet fennállásának 25 éve alatt lényegesen megnőtt a tudományos munkatársak kollektívája. Az EAKI 1956-ban 1200 dolgozóval kezdte meg a tevékenységét, s ma már 7000 tudós vesz részt a kutatási munkákban 11 országból. Az intézet nevéhez 1979-ig 22 hivatalosan nyilvántartott tudományos felfedezés fűződött, amelyek csaknem minden irányban gazdagították a fizikai tudományok ágazatait, s több mint 550 szabadalmaztatott találmányt fejlesztettek ki. A dubnai intézet volt az első, amely szintetizálta a Mengyelejev- táblázat 104-es, 105-ös, 106-os és 107-es elemét. Az intézet tudósai új irányzatokat teremtettek számos tudományos szakágazat-- ban, s évente mintegy 1800 tudományos munkát publikálnak a tudományos folyóiratokban, illetve terjesztenek elő tudományos értekezleteken és konferenciákon. Az EAKI a tagállamok tudósai és fiatal kutatói számára a szakmai továbbképzés nélkülözhetetlen központjává vált. Az elmúlt negyed évszázad alatt több mint 4000 szakember vett részt az intézetben folyó kutatási munkákban, s az egyetemisták, főiskolások százai itt dolgozták ki a diploma- munkájukat. A magfizikusok itt mélyítették el ismereteiket a kandidátusi és doktori értekezések kidolgozásához, valamint azok megvédéséhez. A tagországok széles körben hasznosítják az EAKI kutatási eredményeit, amely készségesen a tudományos munkahelyek rendelkezésére bocsátja azokat, s ezzel nagy segítséget nyújt az egyes országokban folyó atomenergiakutatás konkrét feladatainak teljesítéséhez. Csehszlovákia első mik- rotronját ez év január harmadikén szintén az EAKI közreműködésével helyezték üzembe Prágában. Az EAKI 1981-1985-ös évekre szóló ötéves terve nagy súlyt helyez a kutatás anyagi-műszaki alapjának további kiszélesítésére és minőségi fejlesztésére. Ebben az időszakban kerül sor a világ legnagyobb, gyorsneutronok alapján működő IBR-2-es impulzusreaktorának, valamint a már említett U-400-as nehézion-gyorsító ciklotron intenzív kihasználására. Ezek a hatalmas méretű és teljesítményű tudományos berendezések lényeges mértékben kiszélesítik az atommagkutatás lehetőségeit, elősegítik aszilárdtestekszer- kezeti felépítésének, valamint a mikrovilág részecskéinek jobb megismerését. A Dubnai Egyesített Atommag- kutató Intézet szorosan együttműködik á KGST szerveivel. Ezt az együttműködést az 1971. október 27-én Moszkvában aláírt jegyzőkönyv szabályozza, amely magában foglalja a munkatervekröl, az ülésekről és a tanácskozásokról való kölcsönös tájékoztatást, a kapcsolatokat az egyes jelentések kidolgozásánál, az üléseken és a tanácskozásokon való kölcsönös részvételt, a jegyzőkönyvek átadását, valamint az indítványok és a javaslatok előterjesztését. Az EAKI emellett szorosan együttműködik a Szovjetunió Állami Atomenergiai Bizottságával is, továbbá az Európai Atomenergiaközösséggel, melynek 1978-ban egy neutrongyorsitó berendezést is szállított, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), s a világ számos országának tudományos intézményeivel. Az EAKI laboratóriumaiban több száz tudós vett részt a tudományos kutatásokban a nem szocialista országokból is. A huszonöt éves Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet tehát nemcsak az atomenergia békés célú felhasználását, hanem az egész emberiség közös ügyét, a békét, a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó országok kölcsönösen előnyös együttműködését is szolgálja. f-ai) A prágai Cseh Műszaki Főiskola Atomfizikai Karának tudományos munkahelyén 1981 első napjaiban helyezték üzembe Csehszlovákia első ciklikus eléktrongyorsítóját, az ún. mikrotront. Ezt a berendezést G. N. Flerov szovjet akadémikus és prof. ing. Cestmír Simáné kezdeményezése alapján készítették el a Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet és a Cseh Műszaki Főiskola közötti együttműködés keretében. Ezzel a tudományos-műszaki fejlesztés állami tervének egyik fontos feladatát teljesítették. A mikrotron elsősorban a hazai geológiai kutatást fogja szolgálni, de más tudományos-kutatási területeken is felhasználható. Nagy pontossággal határozható meg vele, hogy az egyes ércek mennyi aranyat, horganyt, magnéziumot, vagy más gazdaságilag fontos elemet tartalmaznak. A felvételen (balról) Ing. Vladimír Klisky, prof. Ing. Cestmír Simáné és Ing. Miroslav Vognar, a CSMF Atomfizikai Karának munkatársai a gyorsító hajtóművét ellenőrzik. (A CSTK felvétele) Besugárzás után új tulajdonságú műanyagok A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Novoszibirszkben székelő Szibériai Tagozata Atomfizikai Intézetének igazgatója, A. Szkrinszkij akadémikus a részecske-fizika gyakorlati hasznáról a következőket mondja: Már 1963-ban belekezdtünk olyan munkálatokba, amelyek népgazdasági célú töltöttrészecske-gyorsítók építésével voltak kapcsolatban. Ezeknek a gyorsítóknak a prototípusaiként szolgáltak azok az elő- injektorok, amelyeket a sugárinterferencia-kísérleti berendezéseinkben alkalmaztunk. Az itt alkalmazott technológiákat általában az érdekelt iparágak kutatóbázisain dolgozzák ki. Nagy mennyiségben alkalmazzák a gyorsított elektronokat polietiléngyártmányok besugárzására, ezek ugyanis ilyen módon nagyobb vegyi és hötűró képességre, valamint mechanikai szilárdságra tesznek szert. Az ilyen gyártmányokat hosszabb ideig fel lehet használni + 135 Celsius fokon is. Ugyanakkor rövid időre, a + 250 Celsius fokra való felfűtést Is kibírják. Az Eletrotechnikai Ipari Minisztérium vállalatainál új gépsorokat állítottak be a mi gyorsítóink alapján csővezetékek és kábelek hőálló polietilén szigetelésének előállítására. Ugyanezen az alapon megterveztek egy olyan berendezést, amely a távmelegvízszolgáltatás céljára állít elő höálló polietiléncsöveket. Egy tonna ilyen csőnek a felhasználása 5 tonna fém megtakarítását teszi lehetővé, ugyanakkor a többszörösére növeli a szolgáltatórendszer élettartamát. A Vegyiipari Minisztérium vállalatainál, a gyorsítók alapján, olyan termelő vonalakat állítottak be, amelyek merev és hajlékony polietiléncsöveket, valamint különleges termikus tulajdonságokkal rendelkező, fluortartalmú polimereket termelnek. Eredményes a gyorsítók alkalmazása a hegesztésnél, vágásnál és olvasztásnál is. Ezeken kívül még más, hatékony technológiákat is kidolgoztak, amelyek azonban még az iparba való bevezetésre várnak. Ezekkel az eljárásokkal ipari szennyvizet lehet tisztítani, távol lehet tartani a felületaktív és más szempontból káros anyagokat, regenerált butilkaucsukot lehet visszanyerni az elöregedett gumiárukból és néhány pillanat alatt el lehet távolítani lakkrétegeket anélkül, hogy utána a felületet polírozni kellene. Növekvő jelentőségre tesznek szert a gyorsítók a mezőgazdaságban is. A Gabonatermesztési Kutatóintézettel együtt kutatásokba kezdtünk a gabonasilók kártevőinek besugárzással való elpusztítására. Ezek a kísérletek bebizonyították, hogy a kártevőket már egy olyan csekély dózissal is meg lehet semmisíteni, amely sokkal kisebb az Egészségügyi Minisztérium által a kenyérgabonára engedélyezettnél. Az ogyesszai kikötő gabonatárolójában beállítottak egy 200 t/óra kapacitású kísérleti berendezést. Az állattenyésztő kombinátok építésével együtt jár az a probléma, hogyan előzzék meg a szennyvíz fertőződését. 1978-ban az ,,Omszki] Bekon" sertéstenyésztő szovhozban üzembe állítottak egy kísérleti berendezést, amely naponta 1000-2000 köbméter szennyvizet fertőtlenít. (C-t) ♦ A Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézetben 1979- ben helyezték üzembe az U 400-as ciklotront, amely ebben a kategóriában a világ legjobb gyorsító berendezésének számít. Az U 400-as ciklotront az intézet tudományos munkatársai fejlesztették ki és szerkesztették meg az U 200-as ciklotron építésénél szerzett tapasztalatok hasznosításával. (Naukais zsizny) A csehszlovák egészségügyben növekvő mértékben alkalmazzák az ún. jelölt vegyülete- ket eqves betegségek diagnózisánál. Ezeket hazai viszonylatban a Prága melletti Rezi Atommag- kutató Intézetben állítják elő. Egyik ilyen készítmény a o-jódhippurát 131 J, amelyet a nukleáris orvostudományban a vesebetegségek diagnózisánál alkalmaznak. (A CSTK felvétele) 1981. IV. 5. 16
