Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-05 / 13. szám
ozsrn * * * 19 81. IV. 5. A strahovi irodalmi múzeum, a cseh irodalom fellegvára a cseh nép kultúrájának évezredes történetébe nyújt betekintést. Képet ad a cseh irodalom keletkezéséről, fejlődéséről a legrégibb időktől napjainkig. Ápolja és terjeszti a múlt haladó örökségét, gyűjti jelenünk kultúrájának valarhennyi érdemes alkotását. Visszapillantás Maga az irodalmi múzeum csak 1953- ban alakult, de az egykori strahovi kolostor története sok évszázaddal ezelőtt kezdődött. A prágai Vár mellett a strahovi kolostor a főváros legszembetűnőbb építészeti együttese. Tornyai, kertjei nélkül szegényebb lenne a prágai városkép A strahovi kolostort a 12. század közepén II. Ulászló fejedelem alapította a premontrei rend számára. A klastrom templomával, monumentális apátsági épületével, román kori vízvezetékével nemcsak Csehország, de Európa egyik legkiemelkedőbb román kori építészeti remeke volt. Kezdettől fogva jelentős kulturális központ, a falai között élő írástudók gondosan másolták a vallásos és klasszikus világi irodalom alkotásait, feljegyezték az országban történteket. Az ország előkelő személyiségei nevelkedtek itt, Ulászló király is a kolostorra bízta fia, Béla neveltetését. Az apátság gazdasági és kulturális fejlődését a középkorban olykor tűzvész és harcok szakították meg egy-egy rövi- debb időszakra. Nagy fejlődésnek indult a reneszánsz és barokk kor fordulóján, amikor egyes részeit átépítették, II. Rudolf pedig új templommal gazdagította az épületegyüttest hálából, hogy nem esett áldozatul a pestisjárványnak. A 17. század elején a kolostort újból bővítették, és barokk stílusban építették át. A román kori apátsági templom is ekkor kapta két barokk tornyát. Nagy gondot fordítottak a kolostort övező gyümölcsösök, parkok és lugasok fejlesztésére, ahogy azt a korabeli metszetek, festmények, írásos emlékek bizonyítják. Rohamosan gyarapodott a kolostor könyvtárának állománya is, ez hamarosan új könytárterem építését tette szükségessé. Ekkor építette fel a neves építész, Dominik Orsó a teológiai könyvtártermet, melynek gazdag stukkódíszítését és a rend egyik tagjának, Siard Noceskynek freskóit a látogatók százezrei csodálják meg évente. A 18. század utolsó harmadában a kolostor újabb világhírű könyvtárteremmel bővült. A Pilli- ardi építette „filozófiai könyvtárterem“ diófából faragott, aranyozott berendezése a Znojmo melletti Louc kolostorból származik. Érdekessége, hogy a berendezéshez alakították a terem belső kiképzését; a szekrények és könyvespolcok rendkívüli mérete miatt ugyanis a terem falait magasabbra kellett építeni. „Az emberiség története“ című mennyezet- freskója Franz Maulbertsch kiváló alkotása. A tudománynak és a bölcsészetnek az örök igazsághoz vezető átját megjelenítő monumentális falfestményt filozófusok portréi egészítik ki. A strahovi kolosor azonban ma már nem kolostor, hanem a Cseh Irodalmi Múzeum, és egyben a világ legnagyobb irodalmi múzeumának székhelye, melynek legértékesebb gyűjteménye a világhírű könyvtár és levéltár, Egy évezred kultúrájának néma tanúi A Strahovra látogatók a földszinten, a kolostor román kori kőoszlopos tornácán kezdenek ismerkedni a Nemzeti Irodalmi Emlékmúzeum tárlatával. írásos emlékek, képek, szobrok, régészeti leletek és egyéb tárgyak dokumentálják a cseh szellemi és anyagi kultúra évezredes fejlődését. Itt találjuk a Cseh- és Morvaország területén keletkezett és fennmaradt legrégibb ószláv és cseh írásos emlékeket, a latin müvekben előforduló első cseh szórványokat. Az írásbeliség, az irodalom fejlődésével arányosan nő az egy-egy kort dokumentáló emlékek száma is. A huszita korszak mozgalmait, irodalmát megelevenítő gazdag tárlat megtekintése után a Húsz János emlékszobájába lépünk, amely a mester életútjának valamennyi jelentős mozzanatát felidézi. Sétánkat az első emeleten folytatjuk, ahol a 15-16. század legjelentősebb kulturális és történelmi eseményei elevenednek meg előttünk. Rendkívül érdekes egy 16. századi nyomda berendezésének teljes rekonstrukciója, a Csehország területén keletkezett ősnyomtatványok tárlatával. Gazdagon van itt képviselve a cseh humanizmus kora, valamint a fehérhegyi csata utáni korszak különösen világviszonylatban is kiváló egyéniségének J. A. Komenskynak munkássága. A nemzeti újjászületés korszaka jeles képviselőinek - Dobrovsky, Jungmann, Kollár sokrétű munkássága után betekintünk a cseh romantizmus, a 19. századi irodalom - Mácha, Tyl, Erben, Havlícek- Borovsky, Némcová stb - nagy alkotásaiba, keletkezésük körülményeibe. Századunk harcos és sokszínű irodalmának tárlatai a cseh irodalom és kultúra értékeinek még jobb megismerésére ösztönöznek. A múzeum büszkesége Az irodalmi múzeum könyvtára kisebb megszakításokkal csaknem 800 éves múltra tekint. vissza. Legősibb része az egykori kolostori könyvtár, amelyről már a középkori források is megemlékeznek. Feljegyezték, hogy állománya először a 13. században tűzvész következtében, majd a huszita harcok idején másodszor is elpusztult. A 17. század elejéről származó írásos emlékek már a kolostor harmadik könyvtáráról tesznek említést. Ennek állománya vásárlás és ajándékozás útján rohamosan nőtt. A szakemberek véleménye szerint a könyvtár tulajdonában akkortájt mintegy 3000 kötet lehetett, melynek nagy része a harmincéves háborúban harcoló svéd csapatok fosztogatása nyomán szétszóródott Európa különböző tájain. Háromszázra tehető azoknak a könyveknek a száma, melyek túlélték a svédek fosztogatását, s a 17. század derekán létrejött, sorrendben már negyedik könyvtár alapját képezték. A könyvállomány gyors növekedése tette szükségessé a már említett teológiai és filozófiai könyvtárterem építését. A strahovi könyvtár állománya ma mintegy 900 ezer kötetre tehető. A prágai Egyetemi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum könyvtára mellett Csehország harmadik legjelentősebb könyvtára, csaknem 5000 kézzel írott kötetet és 3000 ősnyomtatványt tartalmaz. Az egykori rendi könyvtár fennmaradt kb. 130 000 könyve mellett a múzeum könyvállományát gyarapították a megszűnt csehországi kolostorok könyvtárai is. Az állomány legfiatalabb része pedig az irodalmi múzeum létrejötte óta épülő könyvtár. Itt gyűjtik össze az újabbkori cseh irodalom kiváló képviselőinek műveit, az első kiadástól egészen az idegennyelvű fordításokig. A könyvtárban az irodalomtudomány szempontjából fontos valamennyi alkotás fellelhető, a legjelentősebbek több példányban. A könyvtár a tanulmányozásra szánt kötet mellett intakt példányt is őriz. Állományának egy részét külföldi könyvtáraktól csere útján szerzi be, jelenleg mintegy 150 külföldi testvérintézménnyel tart fenn cserekapcsolatot. Nagybecsű kódexek, ősnyomtatványok A strahovi könyvtár kézzel írott könyveinek nagy része Csehország területén keletkezett. Az őket gazdagon díszítő miniatúrák a szöveg értelmének megvilágítására, a különösen fontos részek kiemelésére is szolgáltak. Legrégibb közülük a Strahovi Evangélium. A 10. században valahol a Mosel vidékén arany betűkkel rótták pergamenlapjaira a liturgikus szöveget. Díszítése a karoling kori festészet egyik gyönyörű példánya. Féldrágakövekkel díszített románkori kötése azt is jól példázza, hogy a középkorban a könyvet nemcsak mint gondolatok, szellemi értékek hordozóját övezte tisztelet, de egyben képzőművészeti alkotásnak is tekintették. A legértékesebb kódexek közé tartozik egy 13. századi, már Csehország területén keletkezett négy krónikát tartalmazó, kézzel írott könyv. A cseh irodalom számára pedig különösen fontosak a 14-16. századból származó történeteket megörökítő kézírásos könyvek. A könyvnyomtatás feltalálása után a nyomdászok a kódexekhez hasonló, képzőmüvészetileg és nyomdászatilag, színvonalas könyvek kiadására törekedtek. A könyvnyomtatás e kezdeti szakaszából (kb. 1500-ig) származó úgynevezett ősnyomtatványok az irodalom fejlődése mellett a könyvművészet történetéről is képet adnak. Sok egyedülálló ős- nyomtatvány található a könyvtár tulajdonában, pl. Amerigo Vespucci Amerika felfedezéséről írt könyvének cseh fordítása Mikuláá Bakalár pilseni mester műhelyéből. A könyvtárban található néhány magyar, illetve magyar vonatkozású könyv, hungarica is, pl. a Thuroczy János történetíró krónikájának ősnyomtatványa. A könyvtár mellett a múzeum másik legértékesebb gyűjteménye az irodalmi levéltár. Története egyidős a Nemzeti Múzeum fennállásával, melynek egészen 1963-ig része volt. Több millió levéltári anyag van tulajdonában, melynek száma évente 100-150 ezerrel gyarapodik. Az itt őrzött kéziratok, okiratok, levelek némelyike kortörténeti vagy irodalmi szempontból rendkívül jelentős. Az archívum azonkívül hogy gyűjti, gyarapítja állományát, megmenti és tartósítja a gazdaságitársadalmi viszonyok, a kultúra fejlődését tükröző írásos emlékeket, fel is dolgozza azokat, lehetővé teszi kulturális-nevelő célokra való felhasználásukat. Az irodalmi levéltár természetesen gyűjti a cseh irodalom képviselőinek hagyatékát, melynek nagy szerepe van a cseh irodalom történetének megvilágításában. Irodalomtudósok munkahelye, kulturális rendezvények színhelye A strahovi Irodalmi Múzeum nemcsak múzeum, de tudományos dolgozók, irodalomtörténészek munkahelye is. Tevékenységük szorosan összefügg a múzeum gyűjteményeivel, azok feldolgozásával, átmentésével elkövetkező századok számára. A gazdag gyűjtemény elrendezése, az új szerzemények besorolása, publikálása, az értékek megőrzése (az idő nem múlik el nyomtalanul a könyvek, kéziratok fölött) sok és hozzáértő munkát igényel. A gazdag irodalomtörténeti és kulturális forrásanyagot tartalmazó gyűjtemények minden kutatónak rendelkezésére állnak. A strahovi irodalmi múzeum a prágai kulturális élet egyik központja is. Nemcsak irodalmi, de az írásbeliséggel összefüggő különböző kulturális rendezvények színhelye. Programját gyakran a Cseh írók Szövetségével, a Pragokon- cert hangversenyirodával, vagy a baráti országok prágai kulturális központjaival együttműködve állítja össze. „Strahovi csütörtökök“ elnevezés alatt már fogalommá váltak a hét minden csütörtökén megrendezett zenei és zenés-irodalmi műsorok. Az irodalmi, zenei rendezvények és kiállítások programjának összeállításában a rendezők nagy figyelmet szentelnek a jelentős kulturális és politikai évfordulóknak. Az elmúlt év egyik legsikeresebb kiállítása volt a Mácha Május c. romantikus elbeszélő költeményének illusztrációiból rendezett tárlat. A strahovi irodalmi múzeumnak a budapesti Petőfi Sándor irodalmi Múzeummal való együttműködése következtében József Attila életművébe is betekinthettek a prágaiak, míg Budapesten Karel Capek munkásságával ismerkedhettek az irodalom iránt érdeklődők. Ezekben a napokba az orosz kritikai realizmus kiemelkedő képviselőjének, N. V. Gogolnak művészetéről ad képet a Moszkvai Irodalmi Múzeum tárlata. A CSKP megalakulása 60. évfordulója alkalmából a munkásmozgalom és a művészet kapcsolatáról nyílik az idén nagyszabású kiállítás. A nyár folyamán kerül sor a 100 évvel ezelőtt született Frantisek Gellner költő és képzőművész munkásságának bemutatására. „A csehszlovákiai gyermekek világa “ címmel játékkiállítást is terveznek az idén. Érdekessége, hogy a gyermekek nemcsak megtekinthetik, de ki is próbálhatják, játszhatnak majd a kiállított tárgyakkal. MOLNÁR ANGÉLA Kavicsot? Peti és Lati elválaszthatatlan jó barátok voltak. Bajban - örömben összetartottak. Egyik reggel véletlenül - mindketten elkéstek az iskolából.- No, Peti, most lesz nemulass - sóhajtott Lali.- Bízd csak rám - legyintett Peti -, úgy kivágom magam, mint a pinty. Ezzel beléptek az osztályba.- Hol csavarogtatok már megint?- - kérdezte a tanító szigorúan.- Azt álmondtam, tanító elvtárs, kérem, hogy, megkezdődött a vakáció. Már éppen fel akartam szállni a vonatra, hogy elutazzam a pionírtáborba, amikor szerencsére felébredtem.- És te?! - fordult Lali felé.- Ééén ? - dadogta Lali szégyenlősen. - En elkísértem Peti barátomat az állomásra. Szabad idejükben a katonák is szívesen sétálnak egyet. Egyik tavaszi délután egy hosszúra nőtt, egyenruhás legény lépegetett a nála jóval alacsonyabb bajtársával a Duna partján. Egy kisfiú oldalról figyelte őket; aztán a közelükbe férkőzött, s a magasabbat megszólította:- Hova mész, katona bácsi? - kérdezte huncutan hunyorogva.- Sétálni - húzta ki magát a legény mosolyogva.-Jó - bólintott a gyerek -, de vigyázz az öcsikédre - mutatott a másik katonára -, nehogy a vízbe essen! Szenk Sándor NÜ1T JELEN iMffiM
