Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-05 / 13. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. IV. 5. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 13. SZÁM ÁRA 1 KORONA Stanislav Tereba felvétele T izenkét év agronómusként, majd ugyanilyen hosszú időszak egy kö­zei négyezer hektáros földművesszövet- kezet elnöki tisztségében kellő alap, fel­tétel ahhoz, hogy az ember számára a nehezebb helyzetek és a rendkívüli feladatok megoldása se okozzon különö­sebb gondot. És ha egyben képviselő is az illető, akkor az irányában megnyilvá­nult érdeklődés sem érheti szokatlanul, hiszen a választóival való találkozások során már számtalan kérdést kellett meg­válaszolnia. Csémi József, a nemesócsai (Zemi- anska Olca) Csehszlovák Néphadsereg Egységes Földművesszövetkezet elnö­ke, a Nemzetek Kamarája képviselője a szavakat, válaszokat keresve mégis mintha pillanatokra többször is zavarba jönne a kérdések megválaszolásakor, amikor ő maga, a kongresszusi küldött beszélgetésünk első számú alanya. Nem sikerül, és talán nem is lehet róla szólva szorosan az egyes szám első személyénél maradni, hiszen pályája sok ezernyi szállal kötődik össze a földmű­vesszövetkezettel. így a beszélgetés minden újabb fejezete - aminek élete egy-egy része, mozzanata a kiinduló pontja - a szövetkezethez, annak tagjai­hoz kanyarodik vissza.- Részt venni a párt legmagasabb fórumán nagyon nagy megtiszteltetés, és az az élmény, amikor a kerületi konferen­cián a javasoltak között a nevem is el­hangzott, s megszavaztak, örömteljessé­gével ritkán visszatérő az ember életé­ben. Persze, azt is tudatosítom, hogy az elismerés nemcsak nekem, hanem a kö­zös 580 dolgozójának is szól, azoknak, akiknek munkája nyomán kerülhettünk a járás élenjáró földművesszövetkezetei­nek sorába. Élete első ilyen jellegű közéleti szerep­lése a küldötti megbízatás. Nem tervezi, hogy felszólal, inkább figyelmesen hall­gatja majd mások hozzászólását, hogy itthon továbbadhassa a hallottakat, az élményeket. Ha mégis felállna a kong­resszusi emelvényre, akkor szíve szerint a földmüvesszövetkezet termelési sikere­iről, az emberek munkájáról, felelősség­érzetéről és nagyarányú munkakezde- ményezéséröl beszélne. Arról többek kö­zött, hogy náluk már harmadik éve négy­ezer liter felett van a tehenenkénti fejési átlag, hogy milyen figyelemre méltó sikereket érnek el a hatvanasok mozgal­mában.- És szólnék még a mezőgazdasági és termelési szolgáltatásokról, többek között ezek következetesebb megoldását re­mélve a kongresszustól. Tudom és tuda­tosítom, hogy az ipar egyes ágazatainak nagy feladatokat kell teljesítenie. Többek között az exportfeladatokat és más nép- gazdasági ágazatok megrendeléseit is ki kell elégítenie. Ez azonban nem jelenthe­ti azt, hogy a mezőgazdaság több alap­vető termelőeszköz, például eke, talaj­megmunkáló, vagy vegyszer hiányával küzd. Hasonló értelemben beszélt a járási és kerületi konferencián is. Mint élményt, tapasztalatot hozta haza a felismerést, hogy az utóbbi öt év alatt milyen hatal­mas méretű volt a fejlődés. A komáromi (Komárno) járás fejlett ipari-mezőgazda­sági termeléssel rendelkezik, s jó érzés tudni, hogy ebben nekik is részük van. Termelésükkel, de úgy is, hogy nem féltek az „ellentábortól“, s konkrét segít­séget nyújtottak a partizánskéi vállalat­nak, amikor a faluban cipögyári üzem­egységet létesített. Az ipar jelenléte sok tekintetben pozitív a falura nézve, és jó nekik is, mert olyan termelésre ösztönöz, kényszerít, hogy bérszintjeik versenyké­pesek legyenek az iparban elérhető szinttel. Ismét visszatérünk az emberhez. Kép­viselő, több tömegszervezetnek tagja, tisztségviselője, a járási pártkonferencia óta elnökségi tag. Az efsz-elnök asztalán is összejön egy-két probléma, és a csalá­dot nem lehet elhanyagolni.- Nem sok ez egy kicsit?- Ha jó a beosztás, sok mindenre futja az időből. Egy biztos: nincs sok szabad­idő. És nagyon fontos a hátország. Az egyik oldalon a szorgalmas, segítőkész tagság, a másikon a család. Gondunk, bajunk nekünk is van, de a bizalom, amit a vezetőség és vele együtt én is megka­pok az emberek részéről, mindig erőt ad, lendítő kerékként hat a további feladatok teljesítésében. E bizalmat szeretném a jövőben is megtartani. Odahaza ugyan­ezt a támaszt jelenti a család, a megértő élettárs. Nem véletlenül mondogatja, hogy a nehéz hivatás, a pedagógusi hivatás betöltésénél is nehezebb feladat számára efsz elnök feleségének lenni. S ha hetedikes Ildikó lányom és másodikos középiskolás Zoltán fiam nevelésében vállalt résztveszem alapul, akkor bizony ez nagyon igaz. A kérdés, vajon elégedett ember-e, az elmondottak után szinte feleslegesnek tűnt, mégis újabb alap énjének megisme­réséhez.- Magánéletemet vévé alapul igen, a munkám szemszögéből is-is a felelet. Persze, egészséges elégedetlenség ez, ami segít felismerni a munka és a terme­lés gyengébb pontjait. Magamnak, a tag­ságnak és a szövetkezetnek ártanék, ha nem látnám, hogy vannak még gyengébb pontjaink is, például a sertéstenyésztés­ben. És a ma még jónak mondható ered­ménnyel sem lehetünk elégedettek, mert holnap, amikor az már kevés lesz, késő felébredni. A szocialista fejlődés alapja a munka volt és az lesz a jövőben is. Helytállni pedig csak úgy lehet, ha a ter­melőmunkában egyre magasabbra he­lyezzük a mércét. Ilyen jellegű az én elégedetlenségem. EGRI FERENC LEGFONTOSABB: A BIZALOM

Next

/
Thumbnails
Contents