Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-29 / 12. szám
Látogatóban voltunk a nyitrai (Nitra) állatkórházban. A kíváncsiság vitt oda bennünket: Ugyan milyen állatok, milyen betegséggel szorulnak gyógyításra? Évekkel ezelőtt a Sindolka városnegyedben megüresedett néhány gazdasági épületet rendeztek be állatgyógyítási célokra, a létesítmény a Járási Egészségügyi Intézet irányítása alá tartozik. A kórház a rendelkezésre álló eszközökkel, képzett szakemberekkel jól szolgálja az állat- egészségügyet. Megérkezésünkkor néhány férfi egy süldő malacot tuszkolt fel az udvar közepén álló teherautóra. Sérvre operálták, tudtuk meg dr. 'Stefan Valenttól a Járási Egészségügyi Intézet igazgatóhelyettesétől, aki idekalauzolt bennünket.- Évente mintegy 280 ilyen operációt hajtunk végre a kórház falai között - magyarázta. - Erre a beavatkozásra azért van szükség, mert a hizlalásra szánt malacok csak azután kasztrálhatok, ha már megoperálták őket. A kaszt- rálatlanul felnevelt állat húsának rossz íze van, ezért a felvásárló üzem csakis potom áron veszi meg. Miközben az udvaron beszélgettünk, az épületből kijött az egyik alkalmazott (mint később megtudtuk, Mária Jano- viőovának hívják) és szólt, hogy egy tehén fekszik a műtőasztalon. A prasicei szövetkezetből hozták be, nem tudott megelleni, előkészítették császárvágásra. Valamennyien fehér köpenyt öltöttünk, és bementünk a műtőbe. Műtést, ráadásul állat műtősét végignézni, nem mindennapi dolog. A laikus szemlélőnek egy kicsit megviseli az idegeit az elkábítva is szenvedő állat látványa, a Vele való együttérzés és a beavatkozás megtekintése. Végül azonban csakis äz elismerés hangján szólhat a műtétet szakavatottan, nagy rutinnal elvégző orvosról, aki. megszabadította az állatot a rettenetes szenvedéstől, és megmentette a biztos elhullástól. Dr. Peter Grafenau, az állatkórház fiatal vezetőjének a szeme felcsillant, amikor látta, hogy a kiemelt borjú is él. „Szép nagy, nem is csoda, hogy az Dr. Jozef Zat'ko az apróállatok tenyésztői részére tart tanácsadó napokat. Ha a helyzet úgy kívánja operál is anyaállat segítség nélkül nem tudta világra hozni“ - mondotta. Grafenau doktor már a seb bevarrásával is végzett. Az asztalt egy gombnyomással ferdeállásba hozták, az állat lecsúszott róla, s csodák csodája felállt kissé bágyadtan, de a saját lábán ment ki a betegszobába. A betegszobák itt persze külön kis istállók. A prasicei tehenet a többi szarvasmarha közé kötötték, a borját pedig néhány órával korábban komplikált elléssel világra jött üszőborjú mellé tették. Egy darabig csak feküdt a szalmán, majd meg-megrándulva igyekezett felállni. Az anyaállat a császárvágás után - ha nem lép fel szövődmény - kilenc napig marad a kórházban, miközben gyógyszereket és jó takarmányt kap.- Annak sincs semmi akadálya, hogy új borjút hozzon a világra - mondotta dr. Grafenau, miután kimosakodott a műtét után. Viszont előfordul, hogy az egyszer már császárvágásra szorult tehén esetében egy újabb ellésnél szintén ilyen beavatkozásra lesz szükség. A napközben behozott állatokat dr. Igor Skerle állatorvossal felváltva műtik meg. A kórházban egyébként állandó éjszakai szolgálat van. Nyolc állatorvos szolgál felváltva. Éjjel a szolgálatos orvos feladata a segítség- nyújtás. Végiglátogattuk a többi gyógykezelt beteget is. Egy kancacsikó is volt köztük. Méghozzá értékes. A törzskönyvezett arab ló a Topolciankyi Törzstenyésztö Vállalattól került ide, traumás sérülésekkel. Megrúghatta egy másik ló, sebei hosszas kezelésre szorulnak. Egyébként ez gyakran előforduló eset a lovaknál.- Milyen betegségekkel kerülnek még ide állatok? - kérdeztük a kórház vezetőjét.- Előfordulhat jóformán minden olyan betegség, ami az embernél. Például rák, bélgyulladás, külső sérülések stb. Megtudtuk, hogy az itt dolgozó orvosok röntgenes vizsgálatokat is végeznek. Tavaly 9311 sertést röntgeneztek meg, nem szenvednek-e a felső légúti megbetegedésben. Haszonállatokat akkor röntgenezik meg, ha a körzeti állatorvos ennek a betegségnek a gyanújával utalja az állatot. Tenyészállatoknál megelőzésképpen is elvégzik ezt a kivizsgálást. Apró állatokat is kezelnek. Évente mintegy 750 fordul meg a rendelőben. A kicsik - főleg kutyák, macskák, tengeri malacok, teknősbékák, madarak. Ezek inkább bejáró betegek, amelyeket aggódó gazdáik már a legkisebb bajjal behoznak. Ottjártunkkor három kutya tartózkodott a kórházban, veszettség gyanújával tartották őket megfigyelés alatt. Ha a helyzet úgy kívánja, a kis állatokat is megoperálják. A szukáknál is gyakran végeznek császárvágást. Ugyancsak az ö feladatuk a tisztavérű kutyakölykök tetoválása. A kórház orvosai, alkalmazottai érdekes, szakmailag is gazdaságilag is hasznos munkát végeznek. Nagy értékeket mentenek meg azzal, hogy visszaadják számos elhullásra ítélt állat életét, amelyek azután még hosszú ideig hajtanak hasznot az embernek. A kis állatok pedig továbbra is örömet szereznek gazdáiknak. KOVÁCS ELVIRA A Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet tevékenységében a tudományos kutatás mellett nagy figyelmet szentelünk a tudományos és szakmai konferenciák, szimpóziumok és témaköri értekezletek szervezésének. Ezek a rendezvények széles körű tapasztalatcserét tesznek lehetővé az egyes szakterületeken, s hatékony eszközként szolgálnak a tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítéséhez. Az intézet elmúlt évi rendezvényei közül a 3. nemzetközi hústermelés! szimpózium volt a legjelentősebb, amelyre május végén került sor. A szimpóziumon elhangzott beszámolók főleg a hatékony hústermelés kérdéseivel, a hús minőségét befolyásoló tényezőkkel foglalkoztak. Különösen értékesek voltak azok az előadások, amelyek az állattenyésztés fejlődését ismertették az egyes európai országokban a legutóbbi öt év alatt, A résztvevők két szekcióban vitatták meg a következő témákat:- a nemesítésí programok hatása az állatok hústermelő képességére,- a takarmányozás hatása az állatok növekedésére és a vágósúlyra,- az alkalmazott technológia és a munkaszervezés hatása a hústermelés gazdaságosságára és a hízóállatok egészségi állapotára,- a fajta, a környezet, a takarmányozás, a tartási technológia és a vágóállatok szállításának hatása a hús minőségére. Aszimpóziumon 180 tudományos dolgozó, állattenyésztési szakember és gazdasági vezető vett részt, ebből ötvenen külföldről, a szocialista országokon kívül az NSZK-ból, Hollandiából, Dániából, Írországból és Kanadából. A 125 előadásból 31 előadást külföldi vendégek tartottak. További fontos rendezvény volt az 1. országos témaköri értekezlet a sertéshús minőségével kapcsolatos kérdésekről, s a sertések további nemesítéséről a hús minőségi javítása szempontjából. Az értekezlet szervezője a Nemesítő és Törzstenyésztő Tudományos-Termelési Társulás volt, s a szervezésben együttműködtek a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetei is intézetünkből, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskoláról, valamint az Állami Törzstenyésztő Vállalatból. A vitából kitűnt, hogy a hús minőségében döntő szerepet játszik a tenyésztett fajta. Az ún. hibás hús (halvány, lágy. vizes, valamint a másik szélsőség, a sötét, kemény és száraz) legnagyobb százalékban a hústípusú landras fajtánál fordul elő, legkisebb mértékben pedig a duroc és a hampshire fajtáknál. A három fajtával kombinált keresztezés lényeges mértékben csökkenti a hús minőségi hibáit. Ezért a 7. ötéves tervidőszakban a hibridizációs programot úgy kell folytatni, hogy a hízóknál a landras vér aránya ne haladja meg az 50 százalékot. A hús minőségét természetesen a tartási feltételek is befolyásolják, igen kedvezőtlenül hat például a nem teljes értékű takarmány és a nem megfelelő hizlalda, főleg az ipari technológiák alkalmazásánál. A hús minőségét a kíméletlen bánásmód is ronthatja a vágóállatok szállításánál, valamint a túl hosszú ideig tartó szállítás. A témaköri értekezletről a szervezők információs anyagot adtak ki. A kedvező tapasztalatok alapján olyan döntés született, hogy a sertéshús minőségére vonatkozó témaköri értekezletet minden évben megrendezik, az egyik évben az SZSZK- ban, a következő évben pedig a CSSZK- ban. Az elmúlt év szeptemberében került sor Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre- da) a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet kezdeményezése alapján arra az országos konferenciára, amely a nagyüzemi sertéstartás további belterjesíté- sének a kérdéseivel foglalkozott. Ezen a hazai szakembereken és tudományos munkatársakon kívül magyarországi, bulgáriai és NDK-beli előadók is részt vettek, akik főleg a hibridizációs programokról, a takarmányozási technológiáról, a sertéstartás építési beruházásairól, valamint a nagy sertéstelepek korszerű irányítási módszereiről tartottak előadásokat. A vita résztvevői főleg annak a kérdésnek szenteltek figyelmet, hogy miért csökken az állatok termelékenysége a nagyüzemi tartás feltételei között, s hogy milyen szervezési módszereket célszerű alkalmazni az állomány újratermelésében, az összehangolt ivarzás biztosításában, valamint a takarmányozás hatékonyságának fokozásában. Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban értékes javaslatok hangoztak el a konferencián. Az országos konferencia több mint kétszáz résztvevője megtekintette a Nyá- rasdi (Topol'níky) Efsz, a Csilízközí (Me- dziőilízie) Efsz és a Nagymegyeri (őalo- vo) Agrokomplex törzstenyésztő és termelő sertéstelepeit, ahol a tenyészállatok nevelésében, a sertéshús intenzív termelésében és a munkaszervezésben magas színvonalat értek el. TUDOMÁNY AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ÍRTA: PROF. ING. P. MAJERÖIAK, DrSC Juraj Mihálik állategészségügyi technikus. Ő röntgenezi meg az állatokat (Gyökeres György felvételei) Vezetik a ,,pácienst“ a műtőbe NÉ GYLÁBÚ BETEGEK,
