Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-22 / 11. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Nem is olyan régen a lovak voltak az erdészeti munkások fő segítőtársai a kivágott fatörzsek összehordásánál. A paripák azonban fokozatosan az erdőkből is kiszorulnak, s helyüket a traktor foglalja el. A nehéz traktorok azonban nem kevés kárt is okoznak a fiatal növényzetben, s nem mindenhol tudják pótolni a lovakat. A 20-25 fokig terjedő lejtőkön megoldást jelent a távirányított csőrlővel működő univerzális traktor, a leghatékonyabban azonban a könnyű csórlök érvényesülhetnek, főleg a ritkításos fakitermelésnél. „Motorkészitö voltam a martini fejlesztési üzemben“, mondja Ján Bakos, a Martini Nehézgépipari Müvek újítója. ,,Később áthelyeztek az erdészeti gépegységek gyártására. Láttam, hogy az erdei munkások hogyan küszködnek a fával. Volt rá elég alkalmam, hogy megfigyeljem a munkájukat, hiszen szülőfalum, Turőiansky Öur közel fekszik az erdőkhöz. Feltettem magamban a kérdést: miért kell ezt így csinálni? Egy ember s egyszerű karral szabályozható. Tulajdonképpen ez egy motoros terepjáró gépezet, csekély átalakítással egy 250 cm3-es benzinmotor hajtja. Hogy a gyárnak ne okozzon problémát a gyártása, úgy szerkesztettem meg, hogy egyetlen alkatrész se legyen külföldről. “ Amíg Ján Bakos megszerkesztette az első megbízhatóan működő motoros csörlót, öt különböző modellt készített el, amelyekkel a legkülönbözőbb helyeken és munkáknál végeztek kísérleteket. A zilinai vasútállomáson a Bakosféle csörlő segítségével cserélték ki a villamos vezetéket és az azt tartó acélhuzalokat, a strecnói alag- útban ezzel a csőrlővel húzták ki a kábeleket, sót még a tetőfedő pléheket is ezzel emelték a magasba az újító saját üzemében... Elismerő és dicsérő szavak érkeztek több erdőgazdaságból, a Mar- tinské hole-i Erdöigazgatóság területén például körülbelül 1300 köbméter fát termeltek ki vele az elmúlt ősz folyamán. A gép elsősorban ott dolgozott, ahol már veönjáró csörlönél pedig mindössze 35 koronába, a megtakarítás tehát köbméterenként 25 korona, ami világosan a csörlő mellett szól. A bmói INVEX ’80 kiállításon, ahol a gép alkotója személyesen mutatta be a motoros csőrlö működését, a külföldi látogatók nagy érdeklődéssel vették körül ezt a szokatlan formájú, kis méretű gépkülönlegességet. Egy francia szakember húsz oldalról is lefényképezte, minden részlet iránt érdeklődött. Közben azt is megtudtuk, hogy a gépek egyikét még hivatalos vizsgálatoknak kell alávetni az erre hivatott intézményben. Ez az eljárás már elkezdődhetett volna, sőt be is lehetett volna fejezni, hiszen saját szemünkkel láttuk, hogy még két SAN 20-as csörlő van a műhelyben. „Valaki“ már elküldhette volna ezeket a prágai 206-os számú Állami Szabvány- elismerö Vizsgálóintézetnek. Remélhetőleg nem arra várnak, hogy majd ezt is a feltaláló intézi el?! Kíváncsiak voltunk, hogy mi Utat tör magának a SAN motoros csörlő megragadja az acéldrót végét, és a vállán cipeli egészen a törzsig. Nagyobb emelkedéseknél négyen is húzták a kötelet, több mint öt- venméteres távolságokra. Hiszen az embernek már az is elég, ha egyáltalán felkapaszkodik a 30-50 fokos hegyoldalba, nemhogy még jókora terhet is vigyen a vállán!“ Ján Bakos elhatározta, hogy segíteni fog az erdei munkásoknak ennek a nehéz műveletnek a gépesítésében. Először egy olyan berendezésre gondolt, amely a drótkötél kihúzására szolgálna. Erről említést is tett a munkahelyén, de kevés támogatóra talált. Ennek ellenére elkezdett dolgozni egy olyan szerkezet kifejlesztésén, amelyet még soha az életben nem látott, csak a saját elképzelésében létezett. Sikerült is megszerkesztenie egy csőrlőt, de már az első kísérletek során rájött, hogy egy erősebb motorra lenne szükség, és akkor a csőrlö magát a traktort is helyettesíthetné a fa összehúzásánál. „Az egész berendezést egy hernyótalpba építettem be, s a csörlő még 80 fokos emelkedésen is kiválóan mozgott. Akkor már biztos voltam benne, hogy a gondolat valósággá válik. Az egész berendezés könnyű, még 200 kilogrammot sem nyom. A brnói INVEX ’80 kiállításon bemutatott SAN 20 motoros csörlő 7,4 kW teljesítményű benzinmotorral működik, teljes súlya 196 kg. Állandó haladási sebessége 3 km/ó, a csőrlő vonóereje 19 000 N. A gép 10 m3 fa összehúzására körülbelül 1 I benzint fogyaszt. A motoros csörlő számára nem kell a terepet előkészíteni, s meredekebb hegyoldalakon is megbízhatóan alkalmazható. Makrai Miklós felvétele szélyes volt lovakat alkalmazni. A Zvoleni Erdőgazdasági Kutató- intézetben 1980 áprilisától 1981 január végéig folytattak kísérleteket a motoros csőrlővel. Mint mondották, a legnehezebb helyzetekben is alkalmazták, hogy megtudják, mi rejlik benne. Sőt, egyszer az is megtörtént, hogy a gép „megszökött" egy meredek hegyoldalon, legalább száz métert bukdácsolt lefelé a sziklás parton, s mindezt kibírta, nem sérült meg, azonnal folytathatták vele a munkát, bár alaposan meg voltak ijedve, hogy most mi lesz... A gép jó kezelhetősége vezető és irányító csigákkal kombinálva sokféle munkaműveletet tesz lehetővé. A nyolcvanméteres, 2000 kg vonóerejű vontatókötél teljes hosz- szában kihasználható. E gép gazdasági hatékonysága főleg abból következik, hogy igen olcsón megoldható vele a kivágott fatörzsek összehúzogatása a ritkításnál, miközben nem okoz lényeges kárt a növényzetben. Egy jó, munkabíró ló ma 50 000 koronába kerül, a SAN 20 motoros csörlő viszont csak 31 500 koronába. Élettartama hét év, de az ára már hét hónap alatt is megtérül. Lovas fogat alkalmazásánál egy köbméter fa összehúzása a ritkításnál csaknem 60 koronába kerül, az a véleménye ezzel kapcsolatban a legilletékesebbnek, Jaroslav Hamza mérnöknek, a Martini Nehézgépipari Müvek kutatási-fejlesztési részlege igazgatójának. „A találmányt és az újítási javaslatot elfogadtuk, s ezen az alapon elkezdtük a fejlesztési munkákat“ mondja az igazgató. „Kidolgoztuk a prototípus tervdokumentációját, és tavaly terven felül négy motoros csőrlőt készítettünk el. Legutóbb már kiadtuk a tervdokumentációt a trstenái vállalatba, ahol a vezér- igazgatóság döntése alapján a gépet gyártani fogják. A szabványelismerő intézetben végzendő vizsgálatok után befejezzük a gép fejlesztését, s átadjuk a vállalatnak a szériagyártáshoz szükséges dokumentációt is. “ Mindebből az következik, hogy most a Martini Nehézgépipari Müvekben kell meggyorsítani a folyamatot. Jó lenne, ha a gépgyártók jobban sietnének, mert nemcsak az erdészek várják türelmetlenül a motoros csörlöket, hanem más felhasználók is. Még a bányászok is érdeklődnek iránta az Ostrava- Karviná-i Szénbányákban, ahol nagy segítséget nyújtott az erősen behordódott vízelvezető csatornák tisztításánál. A vízügyi szakemberek is nagy hasznát vehetik, s a Hegyi Mentőszolgálat dolgozói is számítanak rá a teherszállításnál, a sebesültek szállításánál, de jól érvényesülhet a gép a villamos vezetékek építésénél is a nehéz terepeken, az erdei függöpályák és a síelőket vontató kötélpályák építésénél. Szinte beláthatatlanul nagy a motoros csörlők érvényesülési területe. A szériagyártás feltételeinek a megteremtése az árvái vállalatban a Martini Nehézgépipari Művek dolgozóinak a feladata. A csehszlovák gyártmányú motoros csörlő gazdaságosan pótolja majd a lovas fogatokat, s növeli a dolgozók teljesítményét a fakitermelésnél. Egyszerű segédberendezésekkel és eszközökkel kiegészítve nélkülözhetetlen segítőtárs válik majd belőle számos szakágazatba. Az egyes munkahelyekről már érkeznek a megrendelések is, mert az emberek nem felejtették el, hogy mit láttak a brnói kiállításon. MIROSLAV RUTTKAY A csehszlovák gyártmányú PR 16-P jelzésű ipari robot a Mladá Boleslav-i Autógyárban az egyik nyomás alatti öntőgépet szolgálja ki. Vezérlőrendszere nemcsak a robot munkáját irányítja, hanem az öntöprés, az automatikus adagoló és hevítőberendezés, a vágóprés és további két kezelőegység munkáját is. A robot egy éve üzemel ebben a kombinációban, s a tapasztalatok szerint óránként 300 korona termelési költséget takarít meg (Pavel Sárossy felvétele) Ipari robotok a KGST-országokban A KGST-országok és tudományos-műszaki fejlesztési stratégiáját az is jellemzi, hogy közösen dolgoznak ki minden progresszív, sikert ígérő témát. Potenciáljaikat az ipari robotok kifejlesztésénél, szerkesztésénél és alkalmazásánál is egyesítik. Számos NDK-beli és szovjet példa tanúsítja, mekkora haszonnal jár ez a fejlesztés a gyakorlatban. Jelenleg az NDK 12 kohászati üzemében dolgoznak ipari robotok. Az elmúlt évben a robotok tucatjai „vették le a dolgozó válláról“ a nehéz, monoton és az egészséget veszélyeztető munkákat. Az automata „kollégák“, amelyek minikomp'úterrel, mikroprocesszorokkal és tizedmilliméternyi pontosságú fogóberendezésekkel vannak ellátva, beválnak az ívfényhegesztésben, a szerelési és a rakodási folyamatokban, egyes gyártósorok kiszolgálásában is. Képesek frissen préselt speciális tűzálló köveket rakodólapokra egymásra rakni, porkohászati sajtológépeket kiszolgálni, kezelni az olvadt fémet a színesfémkohászatban, öntött darabokat csiszolni és élezni, specifikus, ismétlődő munkafolyamatokat monoton és nehéz feltételek között elvégezni. Az Unterwellenborni Kohászati Müvek sajtolóüzemében egy „ZIM 60- as“ robot működik, amelyet 40 kg súlyú kellékek rakodására alkalmaznak. Segítségével három ember munkáját takarították meg az ezer Celsius-fokra hevített munkadarabok mozgatásánál. Tavaly zárult le a Robotron kombinátban kifejlesztett és elkészített, szabadon programozható ipari robot kipróbálása, amely irodagépek részegységeinek szerelését végzi. A monoton és egészségre ártalmas munka átvételével mintegy 330 ember szabadul fel más feladatok ellátására. Mint a NDK számos más üzemében, a Robotron kombinátban is az ésszerűsítési eszközök gyártása keretében került sor a robotok elkészítésére. A Robotronnál 1985-ig a robotok alkalmazása révén összesen mintegy 1200 munkahelyet akarnak megtakarítani. Vlagyimir Kotyelnyikov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökhelyettese a közelmúltban elmondta, hogy a Szovjetunióban a következő 20 évben évente 2-3 millió dolgozót kell kiképezni az új robotok, manipulátorok, fogótechnikai eszközök és más automatikusan működő berendezések kiszolgálására és karbantartására. Az ipari robotokat jelenleg a Szovjetunióban is munkadarabok mechanikus megmunkálására, sajtolásra, kovácsolásra, préselésre, öntésre, hegesztésre, védőrétegek felvitelére stb. használják. Az utóbbi öt évben számottevően bővítették ezeknek az ésszerűsített eszközöknek a gyártását. A két-három próbatípus helyett jelenleg már több mint 60 típust gyártanak ipari méretekben. Ezeket importált gépekkel egészítik ki. Már megjelent a Szovjetunióban gyártott robotok és manipulátorok első katalógusa. A Szovjetunióban ez idő szerint leginkább elterjedtek a ciklikus irányítású és 10 kg súly emelésére alkalmas pneumatikus robotok. Túlnyomó részük elektromos irányítórendszerrel rendelkezik (Ciklon 3 B, PR-10, RF-201 PR-9), de akadnak már teljesen pneumatikus modellek is, amelyek irányítása a modern áramlási technikán nyugszik (PR-10 S). Az ipari robotok kifejlesztése és gyártása a Szovjetunióban 1972-ben indult meg, de azóta hatalmasat léptek előre - s ez rendkívüli teljesítménynek számít, ilyen rövid idő alatt és ennyire összetett területen. Ma már az ipari robotok széles körű bevezetésének szakaszánál tartanak a termelés valamennyi ágazatában, amitől nagy gazdasági és társadalmi hatást várnak. A Szovjetunióban igen gyorsan emelkedik az ipari robotokat alkalmazó vállalatok száma. A Leningrád közelében fekvő Petrodvoreci Óragyárban több mint 150 robotot alkalmaznak az órák összeszerelésénél. A moszkvai Hrometron vállalatban a robotok húsz kilogramm súlyú képcsöveket emelnek, az egyik futószalagról a másikra helyezik át ezeket. A Kovrovói Gépgyárban a robotok 150 alap- és kisegítő berendezést szolgálnak ki. A munkatermelékenység itt három- szorosára-négyszeresére emelkedett. (C-T) Az elmúlt év végén új automatikus telefonközpontot és erősítő állomást helyeztek üzembe Kassán (KoSice). A 140 millió koronás beruházással épült létesítmény szerelési munkáiban jugoszláv, magyar és NDK-beli szakemberek is részt vettek. A felvételen Vendelín Capko az új telefon- központ kapcsolóberendezésének működését ellenőrzi (A CSTK felvétele)
