Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-22 / 11. szám
Korszerű technika - magasabb szintű postai szolgáltatás Természetesnek tartjuk, hogy hivatalos és magánügyeink egy részét telefonon intézzük, késedelmet nem tűrő üzenetünket távíró röpíti száz és száz kilométerekre, a címzett idejében megkapja levelünket, és mindenkor megvehetjük kedvelt újságunkat. Az persze, hogy mindez így legyen, már korántsem természetes. Sok millió, sőt milliárd korona beruházás és Szlovákia-szerte harmincezer postai alkalmazott odaadó munkája szükséges ahhoz, hogy e hatalmas kommunikációs labirintus közmegelégedésre szolgáljon. A sokrétű munka egyes részleteiről, az elmúlt évek eredményeiről és a 7. ötéves tervidőszak feladatairól Odrej Kovác mérnöktől, Szlovákia Központi Távközlési igazgatójától és közvetlen munkatársaitól kaptunk képet. Új központok - automatizált forgalom Számokkal, adatokkal bizonyítható, hogy a Posta történetében az utóbbi tíz év a legdinamikusabb fejlődést hozta. A távközlés korszerűsítésére és fejlesztésére milliárdos tételeket fordítottak. Tíz év alatt Szlovákiában megkétszereződött az országos hálózatba bekapcsolt telefonkészülékek száma, s 1980 végén megközelítette a 864 ezret. Ez egyúttal a XV. pártkongresszus határozataiból a Postára vonatkozó feladatok sikeres teljesítését is jelenti: a 6. ötéves tervidőszakban az előirányzottnál tízezerrel több, összesen 182 144 új telefonállomást létesítettek. Az elmú It öt esztendőben jelentős előrelépés történt a távhívásban. Azon túlmenően, hogy csaknem valamennyi helység interurbán hívható, a távhívásos forgalom 80 százaléka már automatizált. Négy új automata tranzit-központ kezdte meg működését: Preáovban, Banská Bystricában, Poprádon és Kassán (Kosice). Ezeken a központokon keresztül több külföldi állomás is elérhető automata hívással. Párhuzamosan 12 területi telefonközpontot is korszerűsített a Posta, és az ilyen jellegű központok 74 százaléka már automatikusan kapcsol. Az új telefonközpontok együttesen 168 710 új csatlakozóvonal felszerelését tették lehetővé. Nyomógombos készülék és más újdonságok A 6. ötéves tervidőszakban a Posta 2 milliárd 340 millió koronát fordított beruházásra és fejlesztésre. Megközelítően az 1981-85-ös években is hasonló arányú beruházásai számolnak, tehát folytatódik a dinamikus fejlődés. A keret jelentős hányadát ezúttal is a telefonhálózat és a távközlés korszerűsítésére fordítják. További automata tranzit-központokat létesítenek, többek között Zilinán és bővítik a bratislavait. Tizenhat új telefonközpontot létesítenek, további hetet pedig automatizálnak. Az új központok öt év alatt 126 500 lakástelefon felszerelését teszik lehetővé, s Szlovákiában a 7. ötéves tervidőszak végén már 1 millió 20 ezer telefonállomás fog üzemelni. Ez pedig a lakosság számához viszonyítva európai viszonylatban is szép eredmény. A számtalan műszaki újdonság, a különféle típusú, küldetésü és kapacitású hazai, magyar és francia licenc alapján készülő, lengyel és svéd licenc szerint gyártott jugoszláv telefonközpontok mellett sokakat érdeklő újdonság a hazai gyártású nyomógombos távbeszélő készülék, amelynél a tárcsát helyettesítő gombok mellett a tíz telefonszám beprogramozására alkalmas memóriaegység is újdonság a javából. Bratislava területén már a 7. ötéves tervidőszak éveiben kísérleti jelleggel megkezdik a rádiótelefon-hálózat kiépítését. A rádiótelefont a tervek szerint a nagy nyilvánosság a következő tervidőszakban veheti majd birtokába, ami annyit jelent, hogy Szlovákia fő közlekedési útvonalain az autókban felszerelt készülék és az országos hálózat között közvetlen kapcsolatot lehet teremteni. Sokakat érdekel és érint a nyilvános állomások, másszóval: az utcai telefonok problémája. Számukat állandóan bővítik, évenként Szlovákia-szerte 200-250 új nyilvános állomást létesítenek, és az újak kétharmadából a helyi beszélgetések mellett az ország más városaiba is lehet hívni. Nagy gondot jelent és sokba kerül a nyilvános telefonok üzemben tartása, elsősorban a szándékos rongálás miatt. Például egy év alatt és csak Bratislavában 150 kilogrammot tesz ki azon tárgyak, gombok, fémdarabok stb. összsúlya, amivel a „feltalálók“ a pénzérmét próbálják helyettesíteni. Óránként harmincezer levélküldemény A távközlés, telefon, távíró természetesen csak egyik része a Posta szolgáltatásainak. A levél- és csomagkézbesítés, a sajtótermékek árusítása, valamint a különféle illetékek megállapítása és beszedése a posta dolgozóinak jelentős hányadát foglalkoztatja, így a folyamat gyorsítása és a munkaerő megtakarítása céljából e munkák többségét is gépesítik. Megkezdték és az elkövetkező öt évben tovább bővítik a levél- és csomagküldemények automata osztályozását. Bratislavában 1982-ben kezd üzemelni a japán gyártmányú levél küldemény-osztályozó automata gépsor, amely óránként 150 irányba 30 ezer küldeményt képes elirányítani. Párhuzamosan NDK gyártmányú félautomata levélosztályozót (kapacitása óránként 3000 küldemény) és lengyel gyártmányú ugyancsak félautomata cso- magosztályozót (kapacitása óránként 13 irányba 5000 csomag) is üzembe állítanak. Bratislava mellett Kassa, Zilina, Zvo- len és Érsekújvár (Nővé Zámky) is kap félautomata levélosztályozó gépsort. Hasonlóan egyre inkább gépesíti a Posta a sajtótermékek csomagolását, és új vonalakkal javítja a kézbesítést. A fejlesztésnek is bizonyára része van abban, hogy a 6. ötéves tervidőszakban megnövekedett a sajtótermékeket előfizetők tábora. A pártsajtót 1980-ban például 70 ezerrel fizették többen elő, mint 1975-ben. Az előfizetés, akárcsak a többi illeték meghatározása is, már számítógépekkel történik. A komplex intézkedések szellemében A Posta nem termelő ágazat, így a tervszerű népgazdaságirányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések alapelveinek érvényesítésénél figyelembe veszik a konkrét körülményeket és a sajátos viszonyokat. A reszort 1981-es tervének teljesítése során már következetesen alkalmazzák azokat az eszközöket, amelyek fokozzák az ágazat tevékenységének eredményeit és hasznát. Az éves terv szorgalmazza a tudományos-műszaki haladás vívmányainak hasznosítását, a munkaerő és az állóalapok hatékony kihasználását, elsősorban a módosított saját teljestíménymutató bevezetésével. Párhuzamosan megteremtik a feltételeit, hogy a 7. ötéves tervidőszakra tervezett 9,16 százalékos bérnövekedés keretében következetesen alkalmazzák az érdem szerinti jutalmazást. A személyes anyagi érdekeltség emélyítését és a differenciált jutalmazás elvének érvényesítését szolgálja, hogy az egyes központokat, szolgáltatási részlegeket, sőt igazgatóságokat 4, 5, illetve 14 mutató alapján minőségi osztályokba fogják besorolni. Abesorolás- nál a műszaki hibák gyakoriságát, azok felszámolásának időtartamát, az eladott sajtótermékek mennyiségét stb. veszik alapú I. A minőségi besorolás egy ben meghatározza majd a bérezési és jutalmazási erőforrások nagyságát. A szolgáltatások színvonalának emelését célozza a berendezésekfelújítása, ami egyben a felhasználható anyagi eszközök ésszerű hasznosítását is feltételezi . Ajobb műszaki állapot lehetővé teszi az állóeszközök hatékonyabb kihasználását. Például a tervek szerint 1981 -ben az 1980-as valósághoz viszonyítva a szocialista szervezetek telefonállomásainak kihasználtsága 2,5 a lakástelefonoké pedig 2,03 százalékkal fog növekedni. A Postánál ez döntően befolyásolja a termelési alapok jövedelmezőségét, hiszen a teljesítmények 54 százaléka a távbeszélő hálózat üzemeltetéséből ered. EGRI FERENC Számítógépek a cukorgyárban Az asztalon, a székeken irattömbök sorakoznak, nem könnyű helyet találni a tenyérnyi irodában. Rigó Zoltán, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Cukorgyár számítóközpontjának vezetője pillanatok alatt átrendezi a helyiséget; most már a szekrények tetején sorakoznak a vaskos kötetek.- Fő feladatunk a termelési folyamat számítógépes irányítása - kezdi a beszélgetést a fiatal mérnök. - Felelős kivitelezőnk a cukoripari tröszt vezérigazgatósága, de a termeléssel kapcsolatos tervek, elképzelések összeállítása kezdettől fogva a mi dolgunk. Programrendszerünket természetesen a mezőgazdasági minisztérium műszaki fejlesztési osztálya is figyelemmel kíséri, s a számító- gépes adatfeldolgozás itteni tapasztalatai alapján az ország más cukorgyáraiban is hasonló programrendszert dolgoznak majd ki.- A technikai berendezés megtervezése ezek szerint a cukorgyár feladata volt, vagyis az öné.- Igen, az enyém volt, s az enyém is marad. A számítóközpontot ugyanis tavaly augusztusban adtuk át, akkor helyeztük üzembe a technikai berendezést is, de a mérési és regulációs berendezés teljes felújítására még nem került sor. És mérőműszerekre is szükségünk van.- Milyenekre?- Hőmérőkre, mennyiség- és minőségmérőkre, a kémiai tulajdonságok jelzését szolgáló műszerekre. A kivitelezési tervek már megvannak, ezeket is mi dolgoztuk ki, most már az NDK-beli teltowi gyáron a sor, hogy elkészítse az említett műszereket.- Mikorra kell ezeket felszerelni?- A következő év végéig. De tennivalónk bőven van addig is. Mert ahhoz, hogy ezeket a műszereket teljes mértékben kihasználhassuk, különböző adatokra van szükségünk. A termelési folyamat szárfíítógépes irányítására ezért csak fokozatosan térhetünk át. A mérőműszerek Jelszerelése után a gyár, vagyis a termelés egyes részlegeiről adatokat nyerünk, amelyeket itt, a számítóközpontban rögzítünk. A számítógép ezek után majd úgy működik, mint szakmai tanácsadó, hiszen a termelés idealizált modelljét beprogramozzák a gépbe. A mérőműszerek automatikusan értékelik a tényleges állapotot, és a program alapján tanácsot * adnak a technológusnak, milyen beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a termelési folyamat optimális legyen. A beavatkozást tehát emberek végzik, s a számítógép tanácsait is ők bírálják felül. Ha mindez beválik és meglesz a feltétele annak is, hogy a gép döntései nem veszélyeztetik a termelési folyamatot, tehát pontos a program- rendszer, akkor a döntéseket is a gépre bízhatjuk. A számítógép önállóan beavatkozik a termelési folyamatba, és informálja az embert a beavatkozás eredményéről.- A program átírása, felújítása így sem lesz könnyű. Hányán végzik majd ezt a munkát?- Ot programátorunk lesz, akik állandóan karbantartják a programrendszert és a metamatikai modellek pontosítása is az ó dolguk lesz.- Említette azt is, hogy a regulációs berendezés felújításra vár.- A számítógép tulajdonképpen a regulátor szerepét tölti majd be, hiszen a gépben ott lesz a termelési folyamat pontos modellie. Négy-öt évvel ezelőtt még úgy hittük, hogy a programrendszer kidolgozását a Szlovák Tudományos Akadémia végzi el, 1978-ban azonban félbeszakadt a munkájuk, s már tudom, hogy ez a feladat is ránk vár. A regulációs berendezéseket már megrendeltük, várjuk, hogy megkérkezzenek.- Úgy tudom, tavaly kezdték el a használati program kidolgozását. Meddig jutottak?- Január 31-ig, amikor befejeztük a cukorrépa feldolgozását, hu|Ifcfr | f szonnyolc adatot jegyeztünk fel. Azóta már értékeltük is őket. Különösképpen arra voltunk kíváncsiak, milyen a nyerslé hőmérséklete egyes tartályokban, milyen a PH- érték, vagyis az oldatok savas és lúgos jellege, így aztán többet tudunk a cukor tisztítási folyamatáról is.- És mivel telnek a napjaik most, amikor a cukorgyár nem üzemel?- Folytatjuk a már ismert adatok feldolgozását, hogy az új idényre tökéletesebb legyen az irányítási programunk. Közben kisebb-na- gyobb átalakításokat is végzünk; tűzvédelmi ajtókat szerelünk fel, hogy védve legyen a számítóközpont.- Nem esett még szó a szakemberekről. Hányán dolgoznak a számítógépek mellett?- öten. Két villamos- és egy vegyészmérnök, aki már kilenc éve van nálunk, tehát jól ismeri a termelési folyamatot, és két technikus, akik a gépek karbantartását végzik. . - ön mióta dolgozik a gyárban?- Hetedik éve. Először a mérési és regulációs részlegen voltam, ott szereztem tapasztalatokat, aztán 1976-ban néhány társammal kutatócsoportot alakítottunk, hogy adatokat gyűjtsünk a cukorgyártásról, később pedig ide kerültem a számítóközpontba.- Ha jól tudom, extern munkatársként visszajár egykori iskolájába.- Igen, kibernetikát és programozási nyelvet tanítok a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban, s meggyőződésem, hogy leginkább azok veszik majd ennek hasznát, akik műszaki főiskolára jelentkeznek. G. SZABÓ LÁSZLÓ Adatellenőrzés - Rigó Zoltán, a számítóközpont vezetője és Kos Péter programátor (ŐSTK-felvétel)
