Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-22 / 11. szám
V 1981. III. 22. Mit jelent a nemzetközi kooperáció? Az iparilag fejlett országokban világszerte tapasztalható jelenség a gyártásszakosításban, a kooperációban, s ezzel összefüggésben a nemzetközi munka- megosztás elmélyítésében rejlő tartalékok fokozódó mértékű kihasználása. Ez az irányzat szorosan összefügg a termelés technikai feltételeinek magas színvonalával, de a gazdasági növekedés új feltételeivel is, az energia, a nyers- és az alapanyagok árainak emelkedésével, s ebből kifolyólag a termelékenységgel, a hatékonysággal és a jövedelmezőség biztosításával szemben támasztott fokozódó igényekkel. A gépesítés és az automatizálás előnyei ugyanis az egyes alkatrészek, részegységek gyártásánál akkor érvényesülnek a legjobban, ha az megfelelő nagyságrendben, nagy sorozatban, vagy tömeggyártásban történik. Ezek az előnyök elsősorban a termelési költségek csökkenésében nyilvánulnak meg. Egyes közgazdászok számításai szerint a kis sorozatú gyártáshoz viszonyítva a közép és a nagy sorozatú gyártás 25-33 százalékkal, a tömeggyártás pedig 50-60 százalékkal csökkentheti a termelés termék- egységre számított költségeit. Érthető tehát, hogy a gyártók napjaink egyre szigorúbb gazdasági feltételei között az optimális nagyságrend elérésére törekednek. Ez az optimális nagyságrend azonban egyes gépipari termékeknél, a hozzájuk tartozó részegységeknél, de más ágazatokban is, rendszerint meghaladja egy- egy kisebb vagy közepes ország saját szükségleteit. Ez különösen a járműiparban tapasztalható, ahol például a személygépkocsik évente több százezres példányszámban kerülnek le a futószalagokról. A gazdaságos, hatékony termelésnek ma már nélkülözhetetlen feltétele a nemzetközi méretű gyártásszakosítás és termelési kooperáció. Optimális sorozatnagyságban A KGST-országok együttműködésében a Komplex Program elfogadása óta a gyártásszakosítás és a kooperáció számos példája bontakozott ki. Nem véletlen, hogy Magyarország az egyik legaktívabb szorgalmazója és résztvevője a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének, hiszen ezt az ország adott feltételei szigorúan megkövetelik. Emelett az ipar szükségessé vált szerkezeti átépítését is a nemzetközi gyártásszakosítással összhangban valósították és valósítják meg. így például a járműipari fejlesztési program keretében az Ikarusz autóbuszok gyártása nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő sorozatnagyságot érhetett el, amit elsősorban a nagy szovjet megrendelések tettek lehetővé. Ez a nagy sorozatú autóbuszgyártás a főegységek gyárI tásában is széles körű nemzetközi kooperációt eredményezett. Magyarország például főleg hátsó futóműveket szállít a Szovjetunióba és más KGST-orszá- gokba, a Szovjetunió viszont mellső futómüveket, lengéscsillapítókat, szervokormány-szivattyúkat és sebességváltókat, Lengyelország adagoló szivattyúkat, moI torcsapágyakat, ablaktörlőket, az NDK főleg vezetőülést, kardántengelyt, fűtőberendezést, kormányrudazatokat és gömbcsuklókat, Csehszlovákia hidraulikus sebességváltókat szállít a magyar járművekhez. Szinte elképzelhetetlen, hogy mindezt a magyar ipar gazdaságosan állíthatná elő évente több mint hatezer autóbusz gyártásához. A járműiparban kialakult említett kooperáció mellett hasonló sokoldalú együttműködés bontakozott ki a mezőgazdasági gépek és a személygépkocsik gyártásában. Mint ismeretes, Magyarországon alapos fontolgatás után nem vezették be a személygépkocsik gyártását, inkább az egyes részegységek gazdaságos, nagy sorozatban kivitelezhető, kooperációs gyártására rendezkedtek be. Azt, hogy ez a választás helyes volt, meggyőzően bizonyítják a Bakony Müvek autóvillamossági berendezéseket gyártó szakvállalatban elért gazdasági és termelési eredmények. Az említett vállalatban szerzett tapasztalatok ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy a szakosított termelésből nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, szociális jellegű előnyök is származnak. A szakosított termékek nagy sorozatú gyártása ugyanis lehetővé teszi az üzemek és a gyáregységek kihelyezését közvetlenül a munkaerő forrásaihoz, így aztán nem a munkaerő utazik a gyárba, hanem az alapanyagokat utaztatják a munkaerőhöz. Fölösleges hangsúlyozni, hogy ezzel mennyi idő és pénz takarítható meg, arról nem is beszélve, hogy a Bakony Mű üzemeiben főleg nők dolgoznak, akikre munkaidő után a háztartás és a gyermek- nevelés gondjai várnak. A vállalatnak történetesen hét kihelyezett gyáregysége van Veszprém megye, illetve a Bakony hegyvidék városaiban és nagyközségeiben. Keszthelyen a P 126-os gyújtáselosztókat, Tapolcán az ablaktörlőket és a kürtöket, Devecserben a gyújtáskapcsolókat készítik, s hasonló szakosított termelés folyik a kertai, a várpalotai, a dudari és a mezölaki gyáregységben. Nem véletlen tehát, hogy a vállalat a Bakony Müvek nevet viseli, hiszen gyáregységei szinte az egész hegyvidéket behálózzák. Megfontolt fejlesztési program De hát hogyan is jutott a vállalat ehhez az előnyös gyártási programhoz, s ezzel összefüggésben ehhez a célszerű szervezeti felépítéshez? Ezekre a kérdésekre Békefi Józseftől, a Bakony Művek pártbizottsága által kiadott „Villogó“ című lap főszerkesztőjétől kaptunk választ az igazgatóság épületében. A Bakony Művek a második világháborút követő években amolyan mindenes vállalatként fejlődött, eleinte különböző fém- és faipari termékeket gyártottak, kőmüveskanalakat, ajtózárakat, gépkocsik javításával is foglalkoztak, majd pedig elkezdték a szifonpatronok, a villamossági termékek közül a feszültségszabályozók, a háztartási kismegszakítók és a kerékpárvilágítási berendezések gyártását. A vállalat fejlődésével összefüggésben meg kell említeni azt a körülményt is, hogy a környéken feltárt ásványi nyersanyagok, például a bauxit, a mangánérc és a barnaszén kitermelése és feldolgozása, illetve energetikai hasznosítása főleg a férfiak számára adott munkalehetőséget. így a Bakony Művekben elsősorban olyan termelési irányzatokat kellett fejleszteni; amelyeknél a női munkaerő is jól érvényesülhetett. Ilyen ágazat például az autóvillamossági cikkek gyártása. Ilyen megfontolások alapján, de szerény tapasztalatok és felkészültség birtokában 1967-ben egy versenytárgyaláson megpályázták a Togliattiban épülő Volgái Autógyár ajánlatát komplett ablaktörlők, kormányzáras gyújtáskapcsolók, gyújtáselosztók és kürtök kooperációban történő gyártására. A pályázatot meg is nyerték, de az említett termékek tömeggyártásának a bevezetéséhez a feltételeket is meg kellett teremteni. Izgalmas napok következtek ekkor. Megkezdődött a szükséges gépek, berendezések beszerzése, az elsőt közvetlenül a brnói kiállításról hozták, az új, több mint 6000 négyzetméteres üzemcsarnok átadása azonban késett, s a dokumentációk lefordítása, honosítása is nem csekély gondot okozott, így 1970-ben még nem tudták teljesíteni az előirányzott termelési tervet, s a szállítási kötelezettségnek is csak úgy tudtak eleget tenni, hogy az olaszoktól vásárolták meg a hiányzó mennyiséget. Mindezt annak érzékeltetéséért érdemes megemlíteni, hogy a kooperációba való bekapcsolódás, a tömeges gyártás bevezetése bizony nem egyszerű feladat, ez csak rendkívüli erőfeszítések árán sikerülhet, de megéri, amint azt a következő adatok is bizonyítják. A felfutás évei A következő évben már határidőre elkészítették 164 ezer garnitúrát az említett termékekből, több mint 125 millió forint értékben. 1972-ben már arra törekedtek, hogy az előirányzott 300 ezer garnitúrát határidő előtt elkészítsék. Egyúttal korszerű ellenőrző berendezéseket is kifejlesztettek a minőség javítására és a selejt csökkentésére. Fokozatosan a dolgozók jól képzett, hozzáértő törzsgárdája is kialakult, ami szintén növelte a gyártás megbízhatóságát. 1974-ben már 326 ezer gyújtáskapcsolót, 400 ezer ablaktörlő berendezést, 370 ezer kürtpárt és 366 ezer gyújtáselosztót szállítottak a LADA személygépkocsikhoz, s a kooperáció ugyanebben az évben más szovjet autógyárakra is kiterjedt. A Moszkvics személygépkocsikhoz gyújtáskapcsolók, a KAMAZ autógyár számára pedig kürtök szállítására kötöttek szerződést. Jelenleg mintegy 400 ezer garnitúrát szállítanak évente csak a LADA személy- gépkocsikhoz, s a szovjet export évi értéke meghaladja a 350 millió forintot. Ugyanakkor a szovjet export a vállalat teljes termelési értékének csupán 40 százalékát teszi ki. 1974-től ugyanis a Polski-Fiat (126-P) kocsikhoz is elkezdték az alkatrészek szállítását, amelyekhez évente 150 ezer készletet, főleg gyújtáselosztókat és feszültségszabályozókat gyártanak. Emellett igen jelentős a vállalat nem szocialista irányzatú exportja is, a fejlődő országokba például 12 millió dollár értékben szállítottak Zsiguli pótalkatrészeket. A vállalat termelési értéke tíz év alatt csaknem háromszorosára, a rubel elszámolású export ötszörösére, a dollár elszámolású export pedig háromszorosára nőtt, s a vállalatnak ma négyszer annyi a nyeresége, mint tíz évvel korábban. Ez a fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy kezdettől fogva nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre, beleértve a licencek vásárlását. A piacokat ugyanis csak úgy tudják megtartani, ha lépést tartanak a járműiparban tapasztalható nemzetközi fejlődéssel. Ezzel összefüggésben jelenleg nagy .korszakváltást jelent az elektronikus feszültségszabályozók és gyújtóberendezések alkalmazása. A Bakony Művekben ezekre az új feladatokra is felkészültek, s az alkatrészek megrendelőivel szoros együttműködésben valósítják meg a gyártmányfejlesztést. A vállalatban gyártott termékek választéka legutóbb a Bakony gyújtógyertyákkal is kibővült, amelyekből a Smith KLG cégtől vásárolt licenc alapján jelenleg évi hárommilliót gyártanak, 1983-tól kezdve azonban már 10 millió készül belőlük. További említésre méltó dolog, hogy a termelés hatékonyságának növelése, valamint a dolgozók munkafeltételeinek javítása céljából megvásárolták a Bosch cég új szerelés- és adagolástechnikai berendezésének gyártási licencét. Ma már ilyen szerelőszalagokon készülnek a gyújtásmegszakítók, az ablaktörlő motorok, a kürtök és más munkaigényes termékek. E berendezésekből már más magyarországi vállalatok számára is szállítottak, hasonló jellegű szerelési munkákhoz. A Bakony Müvek példája szemléltetően bizonyítja, hogy a KGST-országok közötti gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésében a hatékonyság elmélyítése szempontjából óriási lehetőségek rejlenek. Emellett az ilyen kooperációban való részvétel lehetővé teszi az érvényesülést nem szocialista piacokon is, elősegíti a termelés műszaki színvonalának állandó emelését, a nemzetközi élvonalba való felzárkózást, a nemzetközi munkamegosztásban és kereskedelemben való aktív és stabil részvételt. Végeredményben a szovjet-magyar járműipari együttműködés tette lehetővé, hogy a korábban szerény keretek között működő Bakony Müvek több mint 6000 dolgozót foglalkoztató, nemzetközileg is elismert autóvillamossági szakvállalattá válhatott. Következik: Látogatás a Videoton Számítástechnikai Gyárában A kormányzáras gyújtáskapcsolók végellenőrzése a devecseri üzemegységben (Zwicker Tamás felvételei) MAKRAI MIKLÓS MAGYARORSZÁGI JEGYZETEI TA I P 120-as kürtök szerelése a tapolcai üzemegységben
