Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-22 / 11. szám
ozsrn Q ok szó esik napjainkban a szak- O szervezetekről, a társadalom életében betöltött szerepükről és helyükről. A lengyelországi események kapcsán egyes nyugati körök a szakszervezeteket általában a szocializmus és a párt szovjetunióbeli vezető szerepe elleni támadások eszközeivé tették Való igaz, a szovjet szakszervezetek szervezeti szabályzatában ez olvasható: ,, A szakszervezetek egész munkájukat a Szovjetunió Kommunista Pártjának irányítása alatt végzik, amely a szovjet társadalom szervező és irányító ereje és amelynek tevékenysége és törekvése arra irányul, hogy minden szükségeset megtegyenek az ember jólétéért, az ember nevében.“ Megkérdezhetik: a Szovjetunióban miért a kommunista párt irányítja a szaklyek a vállalatoknál és intézményeknél végzett tevékenységükkel, anyagi és kulturális ellátási igényeikkel kapcsolatosak. Ennek megfelelően a szovjet szak- szervezetek olyan problémákkal foglalkoznak, mint a dolgozók részvétele a termelésirányításban, a sokrétű gazdasági és szociális feladatok megoldása, a szocialista munkaverseny, a bérezés és a munkavédelem, a társadalombiztosítás, a kulturális beruházások, a sport, az egészségügyi ellátás, a dolgozók életfeltételei és üdültetése. A szovjet szakszervezetek azokban az esetekben állanak ki a dolgozók érdekeinek védelméért, amikor ezeket hanyagság vagy önkényesség következtében az egyes adminisztratív dolgozók vagy intézmények megsértik. Arról, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista párt a szakszerSZAKSZERVEZETEK A SZOVJET TÁRSADALOMBAN szervezeteket? Nem azt jelenti ez vajon, hogy a szakszervezetek tevékenységükben nem önállóak? Hasonló jellegű kérdéseket tesznek fel a nyugati országok olyan képviselői is, akik őszintén szeretnék megismerni a szovjet valóságot. E kérdések, úgy véljük, azért merülnek fel, mert Nyugaton gyakran a Szovjetunió szakszervezetei és pártja közötti kölcsönös viszony megközelítésénél a tőkés világban elfogadott fogalmakból és mércékből indulnak ki. De éppen az a dolog nyitja, hogy ez a megközelítés semmiképpen sem helyénvaló, amikor a szocialista országokban tevékenykedő szakszervezetekről van szó. Ahhoz, hogy megértsük a szakszervezetek helyét és szerepét a szovjet szocialista társadalomban, mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy ez a társadalom alapvetően más alapokra épül, mint a tőkés társadalom. A Szovjetunióban a termelőeszközök nincsenek magántulajdonban. A szovjet állam, amelynek legfőbb törvénye valamennyi polgárának jóléte, az irányító sajátos szerepében lép fel. A néptől kapott megbízatást a gazdaság vezetésére. Ezért a Szovjetunióban nem keletkezhetnek olyanféle összeütközések, mint például a vállalattulajdonosok és á munkások között a kapitalista rendszerben. A kommunista párt és a szakszervezetek a Szovjetunióban arra hivatottak, hogy kifejezzék és védelmezzék a dolgozók érdekeit. Ugyanakkor mindegyik szervezetnek megvan a maga tevékenységi területe, konkrét feladata és funkciója. A Szovjetunió Kommunista Pártja - a társadalom irányító és vezető ereje, az egész szovjet nép alapvető érdekeinek kifejezője. A nép jóléte és boldogulása - a párt legfőbb törvénye. A kommunista párt a társadalomban betöltött élenjáró szerepét a dolgozó nép érdekeiért folytatott közel nyolcvanesztendős harcával vívta ki. Éppen ezért a párt programja az állam programjává vált, a kommunista társadalom felépítésének a párt által meghirdetett célja az egész szovjet nép céljává lett. A pártnak van a legnagyobb tekintélye a Szovjetunióban, a nép elismeri az egész társadalmi élet politikai vezetéséhez való jogát. A több mint 127 millió dolgozót tömörítő szovjet szakszervezetek a dolgozók legnagyobb pártonkívüli tömegszervezetét képezik. Funkcióik és az előttük álló konkrét feladatok különböznek a pártétól. A szovjet szakszervezetek a munkások és alkalmazottak azon közvetlen érdekeit fejezik ki és szállnak azokért síkra, amevezetek tevékenységének, ékesszólóan tanúskodnak az SZKP KB XXVI. kongresszusának határozatában olvasható szavak:,,A fejlett szocializmus időszakában megnő a szakszervezeteknek, mint az irányítás, a gazdálkodás, a kommunizmus iskoláinak a jelentősége“. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban Lenin kifejezésével élve, igen gyakran emlegetik a szakszervezeteket úgy, mint a ,,kommunizmus iskoláit“. E megfogalmazással Lenin azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek a dolgozók milliói számára az irányítás és a gazdálkodás iskoláivá kell lenniük, és hogy éppen a szakszervezetek hivatottak arra, hogy bevonják a dolgozók széles tömegeit a szocialista termelés irányításába. Napjainkban a szakszervezeteknek éppen az a feladatuk, hogy minél következetesebben ültessék át az életbe a lenini elveket. Ebben a párt mint a legtekintélyesebb társadalmi szervezet siet a szakszervezetek segítségére. Ez a gondolat egyértelműen megnyilvánul az SZKP KB XXVI. kongresszusi határozatában és a párt Központi Bizottságának egyéb dokumentumaiban. Úgy véljük, ez az a támpont, amelyre az SZKP és a szovjet szakszervezetek kölcsönös viszonya épül. A párt vezető szerepe a szakszervezetek vonatkozásában mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy segíti a szak- szervezeti szervezeteket, igyekszik növelni tekintélyüket A kommunista párt a szakszervezetek irányítását, tevékenységére gyakorolt befolyását a szakszervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesíti. Ily módon minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a szakszervezetek pártirányítása megköti a szakszervezeti szervek kezét, vagy akadályozza őket az előttük álló feladatok teljesítésében. A párt nem helyettesíti a szakszervezeteket, nem engedi meg, hogy a pártszervek utasításokat adjanak, vagy éppen bábáskodjanak a szakszervezetek felett. Ami pedig a szocializmus építésének közös feladatait illeti, azok azonosak a kommunista pártéval. Az ország gazdasági és szociális fejlesztése terén az elkövetkező tíz évben a fő feladat a szovjet társadalom fejlődésének további biztosítása, a szovjet nép jólétének fokozása a nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen növelése útján, biztosítva minden állampolgár egyéni fejlődésének feltételeit. N. ZABELKIN (APN) CSEHSZLOVÁK SEGÍTSÉG AFGANISZTÁNNAK Csehszlovákia gépeket és berendezéseket szállít annak a nagy öntözési rendszernek a befejezéséhez és karbantartásához, amelynek építését az amerikaiak kezdték meg 33 évvel ezelőtt Afganisztánban. A Kabul New Times részleteket közölt Csehszlovákia részvételéről Afganisztán e legnagyobb öntözési rendszerének a magvalósításában. A Hilmand folyó völgyének termékennyé tételére irányuló munkák nem sokkal a második világháború befejezése után kezdődtek. A terv figyelembe vette az összes vízellátási probléma megoldását, vagyis duzzasztómű, főcsatorna, elosztó csatornahálózat építését, a mezőgazdaság és az állat- tenyésztés fejlesztését, egészségügyi intézmények és iskolák létesítését. Hilmand Délnyugat-Afganisztán legnagyobb folyója és hatalmas a völgye. A folyó, amelyet a Hindukus déli lejtőin olvadó hótömegek és gleccserek táplálnak, délen fennsíkokon, sztyeppéken és sivatagos területeken folyik keresztül. Az iráni határon fekvő szisztani tavakba viszi vizét, amelyek környékén a középkorban igen fejlett volt a mezőgazdaság. A terv igen nagyvonalú volt, kezdettől fogva feleslegesen nagy összegeket vont le Afganisztán devizatartalékaiból, és nemegyszer felmerült a gyanú, hogy ezekkel a pénzekkel nem bánnak lelkiismeretesen. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Vizes Energiagazdálkodási Minisztériumának szóvivője elmondotta, hogy Afganisztán a Hilmand völgyének termékennyé tételére vonatkozó terv megvalósításához eddig összesen 6,5 milliárd afganit fordított, ennek ellenére a terv „úgy csüng az afgán gazdaság vállán, mint egy törött kéz“. Az 1978 áprilisi forradalom után az imperialista és tőkés országok megszüntették azt az ún. segítséget, amelyet különböző afganisztáni öntözési tervek megvalósításához nyújtottak. Leállították a gépek és berendezések szállítását a Hilmand volyó völgyében megkezdett beruházások befejezéséhez és a kész létesítmények karbantartásához, és az Egyesült Államok, ha hivatalosan nem is, de a valóságban felmondta a megkötött szerződést. Csehszlovák gépek behozatalának a Kabul New Times szerint meghatározó szerepe lesz a beruházás befejezésében. Ezek nélkül az építőipari gépek nélkül megbénulna a terv befejezése. Kabulban a múlt év december 13-án szerződést írtak alá 4,2 millió dollár értékű csehszlovák építőipari gépek szállítására. A gépeket abból a 90 millió dolláros hitelből fedezik, amelyet Csehszlovákia az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságnak nyújtott. (é) MIRNIJ, A GYÉMÁNTVÁROS A Jakutföldre érkező idegen regéket hall a környék éghajlatáról, az óriási távolságokról. A legészakibb autonóm köztársaságot hat időzóna és több mint nyolcezer kilométer távolság választja el Moszkvától. A tél itt félévnél is hosszabb ideig tart, a nyár pedig gyakran trópusi hőséget hoz. Az évi hőmérséklet különbség Jakutföldön eléri a 100 C°-ot. Amikor 25 évvel ezelőtt a világsajtóban felröppent a hír arról, hogy Nyugat-Jaku- tiában gyémánt lelőhelyeket fedeztek fel, kevesen hittek abban, hogy a Szovjetuniónak a közeli időkben sikerülhet a természet ilyen távoli, lakatlan környékén rejtőző kincs feltárása.- A gyémántokhoz jutni valóban nehéz feladat volt mondja Jurij Habargyin geológus. A traktorok és gépkocsik konvoja a transzszibériai vasútvonaltól a tajgán keresztül jutott el a célig. Négy évvel később, 1957-ben Mirnij, az első gyémántbányász falu elnyerte a városi jogot. Ma már több tízezer ember él itt. Lakosainak számát tekintve az autonóm köztársaság második legnagyobb városa, Jakutszk után. Első pillantásra Mirnij nem különbözik az átlagos szovjet városoktól, ám ez csak a látszat. Itt, ahol a téli hőmérséklet gyakran eléri a mínusz 60 C°-ot és a hó június közepén sem meglepő, nehéz az élet és még nehezebb az épitő munka. Mirnij városa ott épült, ahol a fagy 100 méter mélységig hatol.- A munkát még mínusz 40 C°-on sem állítjuk le - mondja Borisz Medvegyev, a Mirnijt villamosenergiával ellátó vízerőmű igazgatója. - Ilyen természeti körülmények között a gépek hamarabb feladják a küzdelmet, mint az emberek. Ez a Viljuj folyó partján felépített vízerőmű a világon az első olyan energiatermelő objektum, amely az örök fagy birodalmában üzemel. Jakutföld első, többemeletes épületei éppen ebben a városban épültek. Korábban csak 2-3 emeleteseket építettek, mivel a talaj a nagyobb súly hatására olvadni kezdett és az épületek lesüllyedtek. Jelenleg valamennyi ház olyan vasbeton lemezekből készült „párnákon“ áll, amelyeknek alapját 15 méter mélységben elhelyezett tartóoszlopok alkotják. Az épületeknél különleges, szellőztethető alapokat alakítanak ki, amelyek meggátolják a melegnek a talaj felé történő áramlását. A tartóoszlopokat a fagyott rétegbe való elhelyezés előtt gőzzel kell felmelegíteni. Jelenleg azonban gyakoribb és jobb módszer, hogy a vasbeton tartóoszlopokat a fagyrétegben kifúrt vá- tyatokba engedik be. A Szovjetunióban - ahol a különleges éghajlati és természeti körülmények között történő építkezésekkel kapcsolatban már igen nagy tapasztalatokra tettek szert - elkészültek az északi területek lakóházainak legkülönbözőbb tervezetei, amelyekben speciális bejáratok, háromszoros ablakozás, a mikroklímát szabályozó berendezések szerepelnek. Mirnij- ben nemrégen kezdődtek meg az úgynevezett ,,szélességi“ házak építkezései, amelyeknél valamennyi ablak délre néz. Milyen lesz a holnap északi városa? A többemeletes házakat fűtött átjárók kötik majd össze. Megkezdődött a zárt vagy félig zárt utcákkal épülő lakótelepek kivitelezése VIKTOR ZSURAVLJOV (APN - LV) 1981. III. 22. A Szovjetunióban 1981 január elsejével életbe lépett azoknak a foglalkozásoknak a módosított listája, ahol tilos a női munkaerő alkalmazása. Ezzel kapcsolatban az APN tudósítója felkérte Marija Kravcsenkót, a Szovjetunió Munkaügyi és Népjóléti Állami Bizottságának elnökhelyettesét, válaszoljon néhány kérdésre. Nincs ellentmondás a lista és a között, hogy a törvény szerint a nő és a férfi a Szovjetunióban egyenlő jogokat élvez?- Az egyenlőséget éppen a nők munkájának és egészségének védelmét célzó intézkedések, a munka és anyaság ellátásának együttes lehetősége, az anyaság és a gyermekek jogi védelme, anyagi és erkölcsi támogatása biztosítja. A nők számára tiltott, nehéz, ártalmas foglalkozások listája újabb lépés ebben az irányban. Az eredeti felsorolást 1932-ben állították össze, amelyben a többi között korlátozták a női munkaerő alkalmazását a fémkohászatban, fémfeldolgozásban, a vegyiparban, a közlekedésben, az építkezéseken és a községgazdálkodásban. Most ezt a listát egészítették ki, amely 460 tiltott foglalkozást tartalmaz. A nők számára ugyanakkor széles körű lehetőségek nyílnak más területeken. A statisztika szerint jelenleg a szovjet orvosok és pedagógusok háromnegyede, . a mérnökök egynegyede, a technikusok és tervezők fele, a tudósok több mint negyven százaléka nő. NŐK SZÁMÁRA TILOS- Mi volt az oka annak, hogy a nők számára tiltott foglalkozások listáját kibővítették?- A műszaki-tudományos forradalom sok új munkahelyet teremtett. Ez természetesen azt kívánta, hogy az új foglalkozásokat megvizsgálják. 1932-ben valószínűleg senki sem gondolt még a női munkaerő alkalmazására az ionsugár-forrá- soknál, vagy a fémek plazmavágásánál. Ma már ezek léteznek és szükségessé vált, hogy a nőket távol tartsák ezektől a munkahelyektől. A másik ok az, hogy a szovjet állam a munkavédelmet új minőségi fokra akarja emelni. Ezért a lista számos olyan hagyományos „női“ munkát is tartalmaz, amely eddig nyitva állt számukra. Például a posztómosás a textilgyártásban.- Mi lesz azokkal, akiknek el kell hagyniuk korábbi munkahelyüket?- Számukra más vállalatoknál biztosítanak köny- nyebb munkát, vagy átképezik őket. Hogy a tanulás ideje alatt a nőket ne érje anyagi hátrány, hat hónapig megkapják előző átlagkeresetüket. A szovjet állam állandóan ösztönzi a nők szakmai képzését a népgazdaság minden területén. Az elmúlt évben például új kedvezményeket vezettek be azok számára, akiknek nyolc évesnél kisebb gyerekük van. Lehetőséget kaptak képzettségük emelésére úgy, hogy ez alatt nem dolgoznak, viszont megkapják átlagkeresetüket. Jelentős eszközöket fordítanak a népgazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak munkakörülményeinek javítására. Csupán az utóbbi öt év során több mint 15 milliárd rubelt fordítottak az ipar komplex gépesítésére és automatizálására az állami költségvetésből. NATALJA VISNYEVA-SZARAFANOVA (APN - LV)
