Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-03-22 / 11. szám

AZ EMBERNEK LEGYEN MINDIG CÉLJA Portré egy kongresszusi küldöttről Kellemes, tavaszi idő. Ragyog a nap, de a Pipityke felől nehéz szürke fellegeket kerget a szél a völgyekbe. A Krasznahorkai (Krásna Hőrka) Állami Gazdaság javítóműhelye előtt gépek sora­koznak, traktorok, kombájnok, ve- tögépek, tárcsák, boronák. Bent a műhelyben hegesztöpisztoly fé­nye csillog. A hegesztőmester Bernáth János 45 éves. Eloltja a hegesztőpisztolyt, szeméről le­veszi a védőszemüveget. Kék, olajfoltos ruhájában idősebbnek néztem. Szabadkozva nyújt kezet.- Olajos a kezem. Ebben a szakmában ez nem megy más­képp. Az embernek sokszor nem­csak a keze, de még a füle is olajos. Gyakran kell gép alá bújni.- Most milyen gépet javítanak?- Ez műtrágyaszóró. Régi már nagyon. Elkomorodik. Tekintete körbefut a gépeken.- Sok a kiöregedett gép, csak a baj van velük. Nem győzzük javítani. A legnagyobb gond az, hogy nincs alkatrész. S ez így megy, amióta itt vagyok. Nem pa­naszképpen mondom, mert tu­dom, máshol sem jobb a helyzet. Csak hát ezt nem lehet meg­szokni.- Ezen a gépen mi a javítani­való?- Sok baja van ennek. Ma a tengellyel bajlódunk. Éppen ak­kor fejeztem be a hegesztést, ami­kor idejött. A jövő héten a szórót próbáljunk megbütykölni. Kifelé menet magát és szakmá­ját jellemzi:- Én voltaképpen lakatos va­gyok. Régebben megbecsült szakma volt. A géplakatos nem­csak a kezével, hanem az eszével is dolgozik. Nagyon idegfeszítö munka, összpontosított fegyelmet kíván.- Mikor tanulta ki a géplakatos szakmát?- Annak már majdnem harminc éve. A szakvizsga után a rozsnyói bányában mint géplakatos dolgoz­tam. Krasznahorkáról, a szülőfa­lumból jártam be mindennap a munkahelyre. Itt, az állami gaz­daságban csak 1969-től dolgo­zom. Kevés volt a szerelő. Sok­szor lejöttem a telepre, s láttam, hogy csak kínlódnak, néha még arra sem volt ember, hogy egy csavart meghúzzon.- Azért jött ide, hogy segítsen? Eltűnődik.- Részben azért, meg azért is, hogy közben megnősültem, nőttek a gyerekek. A feleségem pedig már itt dolgozott, könyvelőként. Gondoltuk, jobb lesz, ha együtt van a család. Hetvenben építkezni kezdtünk. Ott, az út mellett, a te­leppel szemben van a házunk. Jöjjön, nézze meg, innen csak két- percnyire van. Először kívülről jártuk körül az egyszintes, hatszobás villát.- Saját erőnkből építettük, köl­csönt sem kértem. Van öt sógo­rom, ők sokat segítettek. Külön­ben a falazástól a szerelési mun­kákig jóformán mindent magam csináltam. 1974-ben már benne laktunk. Azóta autót is vettem. Moszkvicsom van. Kell, mert ki­rándulni nagyon szeretünk. Van egy 14 éves lányom és egy 16 éves gimnazista fiam. Biokémi­kusnak készül.- Közben talán történt más is az életében.- Az már régen volt, minek azzal dicsekedni - hárítja el a vá­laszt szerényen.- Szerintem érdemes. Mások okulására.- Még akkor nem voltam nős, könnyebb volt tanulásra adni a fe­jem. Egyébként magam határoz­tam el, hogy tanulni fogok. Nem kért arra engem senki.- Mikor is volt az?- Még az 1960-as évek elején, 1964-ben szereztem meg Rozs­nyón, a dolgozók esti iskolájában a szakérettségit. Utána mehettem volna dolgozni irodába, de még mester sem akartam lenni, pedig felkínálták. A szakmámat nagyon szeretem, nem azért tanultam, hogy magasabb beosztásba ke­rüljek. Én hű maradtam a gépek­hez, s már az is leszek. Hogy érettségim van? És fizikai munkát végzek? Én így vagyok boldog, így érzem magam teljes ember­nek. Elvégre az ember azért tanul, hogy többet lásson és értsen meg a világból. Ezt már a lakásban mondta. Egy faragott lócán ülünk, ragasz­kodott hozzá, hogy arra üljünk, és úgy folytassuk a beszélgetést.- Ezt én faragtam diófából, meg a csillárt is - mutat a mennyezetre. - Szabad időmben ilyesmivel fog­lalkozom, ez jó idegnyugtató ki- kapcsolódás. Szombaton és va­sárnap a hegyeket járjuk, ezt a fi­am kedvéért teszem, mert ö meg a természet bolondja. A feketekávét szürcsölgetve té­mát váltunk.- Szegény családban nőttem fel. Apám már a burzsoá köztársa­ságban kommunista volt. Több­ször letartóztatták, börtönben is ült, de az elvéből nem engedett. Gyerekkoromban eldöntöttem, ha felnövök, én is belépek a pártba.- Az mikor volt?- Tizenkilenc éves voltam, ami­kor kértem a felvételemet a párt­ba. Ez is teljesen a saját elhatáro­zásomból történt. Amit én egyszer elhatározok, azt meg is valósítom Apám mondta gyakran, hogy az embernek mindig legyen valami­lyen célja. Ha elérte a célját, újat tűzzön maga elé.- És most mi a legközelebbi célja?- Sokat töprengek azon, ho­gyan lehetne a gazdaság gépesí­tési ágazatában még hatékonyab­bá tenni a munkát, megoldani, vagy legalábbis a minimumra csökkenteni az alkatrészgondo­kat. Ilyen értelemben szólaltam fel a legutóbbi pártgyülésen is. Részt vettem a járási és a kerületi konfe­rencián, sok hasznos javaslat hangzott el ott is, csak meg kelle­ne mindet valósítani, mindjárt ke­vesebb lenne a gond, a probléma.- Úgy. tudom, részt vesz Szlo­vákia Kommunista Pártja kong­resszusán?- Igen, s ennek őszintén örülök. Az órájára pillant.- Délután kettőkor utazom Kas­sára. Lassan készülnöm kell, de először még megnézem, mennyi­re haladt a javítással a kollégám. Míg beszélgettünk, az égbolt beborult. Lassú eső paskolja az enyhén zöldüló vetést. A kapuban elbúcsúzunk, s búcsúzóul még megjegyzi:- Ha legközelebb erre jár, re­mélem már arról is beszélhetek, hogy mit valósítottunk meg gazda­ságunkban a kongresszusi hatá­rozatokból. TÖRÖK ELEMÉR- Sok a kiöregedett gép, csak a baj van velük... (Hajdú András felvétele) A TAGJELÖLTEK FELVÉTELE ÉS NEVELÉSE Járásunk pártszervezeteiben a tagság összetételének fejlődése a CSKP XV. kongresszusa utáni időszakban igen kedvező. Tovább javult a munkások és szövetkezeti dolgozók részaránya. Az elmúlt, közel öt év alatt 4,9 százalékkal növekedett a járási pártszervek és a pártszer­vezetek munkás-parasztmagva. A munkások a tagság 41,1, a szövetkezeti dolgozók pedig 8,3 százalékát képe­zik. Igen kedvező volt a fejlődés az 1980. évben. A felvett tagjelöltek 56,4 százalékát munkások, 6,9 százalékát mezőgazdasági dolgozók, 11,7 százalékát egységes föld­művesszövetkezeti tagok képezik. A pártépítés minőségi szempontjaira nemcsak a járási pártbizottság fordít állandó figyelmet, hanem elsősorban az alapszervezetek. Céltudatosan a pártba való felvétel távlati terve alapján végzik a kiválasztást, az előkészítést és a felvételt. Ebben a munkában azóta állt be változás, amióta a pártszervezetek nemcsak magukévá tették azo­kat az alapelveket, amelyeket a járási pártbizottság 1976- ban fogadott el a pártszervezetek összetétele minőségének javítására, hanem azokat következetesen teljesítik is. Az első ilyen alapelv, hogy a tagjelöltek kiválasztásában a fiatalok felkészítésében a pártcsoportokon kívül kivegye részét a Szocialista Ifjúsági Szövetség is. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a SZISZ-szervezetek ezen feladatukat teljesítik. Erről tanúskodik az a tény, hogy az 1980. évben felvett tagjelöltek 91,8 százaléka 35 éven aluli, s közülük 68,3 százaléka SZISZ-tag. A felvett tagjelöltek közel két­harmadánál az egyik ajánló a SZISZ-szervezet. Fokozott figyelmet fordítanak a pártszervek, -szervezetek a máso­dik fontos alapelv megtartására is, arra, hogy a tagjelöltek nagy többsége kommunista és munkáscsaládból szár­mazó fiatal legyen. A harmadik alapelv megvalósításában mutatkozik bizonyos mulasztás. Nevezetesen az, hogy a pártba való felvételre kiválasztott fiatalt nem minden pártszervezetben bízzák meg konkrét feladattal s nem követelik meg tőlük a pártoktatás alapfokának látogatását. Ennek logikus következménye, hogy egyes tagjelöltek a jelöltségi idő folyamán csalódást okoznak, és többszöri figyelmeztetés, meg-megújuló gondoskodás után sem vál­toznak meg, s így nem vehetők fel a pártba. A pártszervezetek már több éven keresztül megfontol­tan állítják össze a pártba való felvétel távlati tervét. általában öt évre. Ezt a tervet évente pontosítják és összeállítják azoknak a munkásoknak, szövetkezeti parasztoknak, értelmiségieknek a jegyzékét, akiket az év folyamán akarnak felvenni. Ez az eljárás bevált, és a céltu­datos pártépítés alapját képezi járásunkban. Jónak talál­juk, hogy a pártszervezetek többsége a tagjelöltek szemé­lyi jellemzését a lakóhelyről is kikéri, és a pártszervezet véleményezésével összevetve, egyetemesen végzi érté­kelésüket. Ezt a munkát továbbra is alkalmazni fogják a pártszervezetek, sőt tökéletesítik annak érdekében, hogy még jobb eredményeket érjenek el e téren. Ott, ahol az említett alapelveket megtartják és rendszeresen foglalkoz­nak a fiatalokkal, jó eredményeket érnek el mind a felvétel­ben, mind a tagjelöltek nevelésében. így van ez például a füleki (Fifakovo) Kovosmalt nemzeti vállalatban, a losonci (Lucenec) Polanában, a iovinobanai Magnezit üzemben, a Katarinska hutai üveggyárban, a galsai (Holisa) és további pártszervezetekben, amit a nemrég megtartott járási pártkonferencia is jól értékelt. Az említett eredmények mellett egyes pártszervezetek­ben, mint például a polgári üveggyár pártszervezetében mutatkoztak bizonyos fogyatékosságok is, amelyeket az a tény is tanúsít, hogy 1980-ban a tagjelöltek sorából tizenhetet töröltek, a felvettek 4,6 százalékát. Kilenc eset­ben az ok a vállalt pártfeladatok mulasztása volt, további nyolcnál pedig az érdektelenség a tagság iránt. Az említett esetekből okulva, a pártszervezetek még fokozottabb figyelmet fordítanak arra, hogy a tagjelölt felvételi jegyzé­kébe olyan fiatalok kerüljenek, akik tagjai a SZISZ vagy a Nemzeti Front valamelyik szervezetének, munkahelyü­kön bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, továb­bá arra, hogy viselkedésük és ekölcsi tulajdonságaik megfeleljenek a pártba való felvétel követelményeinek. Továbbra is nagy súlyt helyeznek arra, hogy a tagjelöltek zöme kommunista és munkáscsaládból származzon, vala­mint, hogy a tagjelöltség kérdését a közvetlen hozzátarto­zókkal is megtárgyalják. Ezt azért teszik, mert már több olyan eset adódott, hogy a szülő vagy élettárs különböző okokból kifogásolta családtagja párttagságát, s ennek hatására a tagjelölt vagy párttag önmaga kérte- törlését. A járási pártbizottság és a pártszervezetek elsőrendű gondot fordítanak a tagjelöltekés fiatal párttagok szervezett politikai nevelésére. Iskolai végzettségük és munkabeosz­tásuk, valamint érdeklődésük figyelembevételével osztják be őket a pártoktatás alkalmas fokozatára. Mind a járási pártbizottság, mind a pártszervezetek figyelemmel kísérik a tagjelöltek és a fiatal párttagok politikai fejlődését, azt, hogy milyen a viszonyuk az önképzéshez. Azokkal, akik lebecsülik a politikai önművelés, a tanulás fontosságát, a pártszervezet vezetősége, illetékes pártcsoportja meg­beszélést tart, és tanulásra ösztönzi őket. A tagjelöltek és a fiatal párttagok önképzését, politikai nevelésüket rend­szeresen értékelik a pártszervezetek és intézkednek annak érdekében, hogy egyre kevesebb legyen azok száma, akik lebecsülik önképzésüket, vagy rendszertele­nül látogatják a pártoktatást. Járási pártbizottságunk következetesen ügyel a felsőbb pártszervek azon irányelvének megvalósítására is, amely szerint minden tagjelöltnek - azon kívül, hogy látogatja a számára kötelező rendes pártoktatást - részt kell vennie külön ötnapos, bentlakásos tanfolyamon is, amelyet a járási pártiskola évente kétszer rendez. Ott a pártalap­szabályzattal, a pártszervezet jelentőségével és feladatai­val ismerkednek meg. Az előadások és a viták során a tagjelöltek mélyebb és bővebb ismereteket szereznek a pártról, jelenlegi politikájáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom lényeges problémáiról és a legfonto­sabb kül- és belpolitikai kérdésekről. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésében igen jelentős a munkára és az életre való felkészítés. Ez abban áll, hogy a pártszervezetek, pártcsoportok a tagjelölteket és a fiatal párttagokat konkrét feladatok teljesítésével bízzák meg, amelyeket ellenőriznek és értékelnek. A konk­rét feladatokat nyilvántartják az úgynevezett bejegyzési füzetekben. Az értékelést a pártszervezetek és a pártcso­portok negyedévenként betekintőén, félévenként pedig átfogóan végzik. Számos pártszervezetben, elsősorban az üzemi, vállalati és az iskolai pártszervezetekben az ajánló­kon kívül a tagjelöltek fejlődéséért a legtapasztaltabb kommunisták is felelősséget vállalnak, és segítik a jelölte­ket a konkrét feladatok teljesítésében. A pártszervezetek azonban ügyelnek arra, hogy a konkrét feladatok, amelye­ket a tagjelölteknek adnak, összhangban legyenek képes­ségeikkel és lehetőségeikkel. Az egész járási pártszervezet törekvése a mostani és a következő időszakban arra irányul, hogy a járási párt­konferencián elfogadott feladatok következetes teljesíté­sével párhuzamosan újabb tagjelöltekkel növekedjen a párttagság, elsősorban továbbra is a munkások és szövetkezeti tagok soraiból. Ennek a célnak az elérése érdekében a pártszervek még nagyobb figyelmet fognak fordítani a tagjelöltek kiválasztására, nevelésükre, arra, hogy a tagjelöltség ideje alatt elsajátítsák az aktív pártta­gok tulajdonságait. TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents