Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-15 / 10. szám
ÚJ szú 1981 II. 15. MAKRAI MIKLÓS MAGYARORSZÁGI JEGYZETEI A paksi atomerőmű építése a hetedik esztendejébe lépett, s ha minden jól megy, az első blokkot rövidesen, még ebben az évben üzembe is helyezik. A második blokk is intenzíven épül, s így a magyarországi energiatermelés az első fázisban 880 MW, majd pedig a 3. és a 4. blokk megépítése-után (1985-ig) 1760 MW beépített teljesítménnyel gyarapszik. Ezzel a négy blokk mintegy 35 százalékát fogja adni a magyarországi víllamos- energia-termelésnek. Pakson is a Szovjetunióban kifejlesztett, és számos országban jól bevált 440 MW-os nyomottvizes reaktortípusok építése folyik, de távlatilag 1000 MW-os egységek építésével is számolnak. így a paksi atomerőmű teljesítménye a jövőben elérheti a 3760, esetleg 5760 MW teljesítményt is, attól függően, hogy az ezresekből egy, vagy pedig két ikerblokkot építenek Hely van itt bőven, s a Duna is elegendő vizet tud szolgáltatni a hűtéshez. Nem véletlen, hogy a szovjet és a magyar szakemberek a telephely keresésekor a Pakstól délre, mintegy három kilométerre, s a Duna medrétől 1 kilométerre eső területet választották, amely nemcsak a vízellátás szempontjából előnyös, hanem azt is biztosítja, hogy az atomerőmű optimálisan beilleszkedjen az ország elektromos hálózati rendszerébe. Az atomerőmű a Szovjetunió segítségével, s a KGST- országoknak az atom- erömüvi berendezések gyártására vonatkozó szakosítási és kooperációs programja alapján épül. A fő berendezések többségét a Szovjetunió és Csehszlovákia szállítja, de a magyar gépipar közreműködése is jelentős, körülbelül 30 százalékos. Az atomerőműví együttműködés keretében a GANZ-MÁVAG vállalatban más országok számára is elkezdődött például a fűtőelem-átrakó gép gyártása, s több vállalat érdekelt az atomerőművekhez szükséges vízkezelő berendezések gyártásában, amelyeket a magyar ipar külföldön létesülő atomerőmüvekhez is száll ít. Igen jelentős szerepe van továbbá a Központi Fizikai Kutatóintézetnek, ahol kifejlesztették a reaktorok elektronikai nukleáris mérőrendszerét, s jelenleg a közös kutatások keretében a WER 1000 reaktortípus reaktorfizikai problémáit vizsgálják az optimális üzemeltetési feltételek megállapítása céljából. A magyar atomenergetika tehát ma már valóság, s meddő dolog lenne az atomerőmüvek építésénék indokoltsága, gazdaságossága felett vitatkozni. Ez a kérdés ma már Magyarországon is tisztázódott. Tény azonban, hogy más szocialista országokhoz, főleg az NDK-hoz, Bulgáriához és Csehszlovákiához viszonyítva Magyarország némi késéssel zárkózott fel az atomerőműveket építő KGST-országok sorába. Ennek a késésnek több oka is volt, hiszen amikor biztatóan fejlődött az alföldi szénhidrogén-források kutatása, s a népgazdaság sem érezte az energiaárak gyors ütemű emelkedésének nyomasztó hatását, túlságosan költségesnek és gazdaságtalannak tűnt az atomenergetika fejlesztése. Az évek folyamán azonban sok minden megváltozott, s ma már Magyarországon is figyelembe veszik Men- gyelejev klasszikus megállapítását, hogy az olaj nem tüzelőanyag. Nem fér hozzá kétség, hogy az energiahordozókból .főleg energetikai szénből szűkösen rendelkező, s az energiaszükségleteket növekvő mértékben importból fedező Magyarország a hetvenes évek fejlődése folyamán logikusan ,,rákényszerült“ az atomerőmüvek építésére, s az ezzel kapcsolatos építési és együttműködési feladatok vállalására. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az atomerőmű építése „kényszeredetten" folyik Ennek éppen az ellenkezőjéről győződhettünk meg a helyszínen, a paksi, építők körében. ezekben a napokban és hetekben kerül sor. Ha ez megtörténik, nem lesz már különösebb akadálya az indításnak, hiszen a szekunder kör és az erőmüvi rész építése alapjában véve már tavaly befejeződött. f Hasznos tapasztalatok A prototípus-építés természetesen hasznos tapasztalatokkal is jár. A második reaktoraknát például már három hónap helyett négy hét alatt készítették el. A 3. és a 4. blokk építésénél széles körben érvényesítik az 1. és a 2. biok építésénél szerzett tapasztalatokat, a monolit vasbeton alkalmazása helyett például bevezették a kéregzsalus betonozást. A lemaradások behozása érdekében nagy erőket összpontosítottak az atomerőmű építésére, s Baranya Sándor személyében miniszteri biztost neveztek ki az-------------------------------------------*---------Épp en műszakváltás után érkeztünk az építkezés főkapujához. A délutánosok már a helyükön voltak, de még sokan és sokáig szállingóztak kifelé a kapun, hiszen a munkahelyek átadása bizonyára nem olyan egyszerű itt, mint az iparban. Amíg a szigorú rendészek látogatásunk ügyében felhívták az illetékeseket, azt figyeltem, hogy vajon igaza van-e a bejáratnál elhelyezett nagy feliratnak, amely büszkén hirdeti: Paksi Atomerőmű, KISZépítkezés. Az arcok között valóban sok a fiatal, de azért szép számmal vannak itt az idősebb korosztályhoz tartozó építők is, akik bizonyára jónéhány nagyberuházás tapasztalatait hordják a fejükben. Közben a mi ügyünk is elintéződött, s beléphettünk az építkezés hatalmas területére. A közeli irodaházak egyikében Újhelyi Géza, az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki igazgatóhelyettese fogadott. Egyike azoknak a legilletékesebb személyeknek, akik átfogó és pontos tájékoztatást tudnak nyújtani az építkezés menetéről, a sikerekről és a problémákról. Persze, nehéz dolog dióhéjban összefoglalni egy ilyen óriási méretű és bonyolult építkezés minden lényeges vonását, hiszen itt az egyes napok eseményeiről is oldalakat, könyveket lehetne összeírni. Az igazgatóhelyettes bizonyára már szívesebben tájékoztatna minket az első blokk indításánál szerzett tapasztalatokról, erre azonban még várni kell. Az elmúlt év decemberére tervezett indítás elmaradt, s habár a késés nagyon sok okozati tényezőre vezethető vissza, ezek általában egyetlen lényeges körülménnyel függnek össze: az építkezés prototípus jellegével. A paksi atomerőmű ugyanis a nemzetközi tapasztalatokfigyelembevé- telével úgy épül, hogy a fokozott biztonsági követelményeknek is eleget tegyen. Az atomerőmű különleges, kettős védelmi rendszeréről van szó, amit az igazgatóhelyettes egyszerűen új biztonsági filozófiának nevez. Ez aj új „filozófia" abban is megnyilvánult, hogy mintegy másfél évet késett a legfontosabb létesítményekre, főleg a reaktorblokkra vonatkozó tervdokumentációk elkészítése, s a gondokat egyes főegységeknél a szállítási késedelmek is tetézték. Az atomerőmű „szíve", a Skoda Művekben gyártott első reaktor- tartály is késedelemmel érkezett a helyszínre, de ez az említett körülmények miatt nem okozott nagyobb problémát, s az a tény, hogy a tartályt az elmúlt év októberében végül is sikeresen a helyére tették, feledtette a korábbi aggodalmakat. A vít- kovicei nyomáskiegyenlítő tartály, valamint a tlmacei gözszeparátor szállítása a tervezett időben történt. Hátra van még a Skoda Müvek részéről a reaktor felső tartozékának, aszabályozó rendszer mozgatóeszközeinek, valamint a reaktor belső részeinek a szállítása és a helyszíni beszerelése, amire az előrejelzések szerint 1981 első negyedévében, vagyis A jelenlegi építkezés körülbelül 400 hektárnyi területen folyik, melynek háromnegyed része csak felvonulási terület, maga az atomerőmű a hozzá tartozó épületekkel együtt körülbelül 90 hektárt foglal el. Fent és I zesen építésben érdekelt vállalatok munkájának koordinálására. Jelenleg az eredetileg feltételezett helyett több mint nyolcezer ember dolgozik az építkezésen, ebből körülbelül ezerötszázan a környékről járnak be, a többieknek Pakson van az ideiglenes szálláshelyük. Egyesek számára ez végleges lakóhelyet is jelenthet, hiszen az erőmű az építkezés teljes befejezése után mintegy 1500 személyt fog alkalmazni. Az 1979 január elsejével várossá nyilvánított Pakson intenzív lakásépítés folyik, ezzel párhuzamosan a járulékos beruházások is megvalósulnak, s így Paks lesz Dunaújváros, Leninváros és a többi új ipari központ mellett Magyarország legfiatalabb szocialista városa. Az építkezésen jól bevált az ún. folyamatos műszak, vagyis tíz munkanap után négy nap pihenés, ami így kéthetente tesz lehetővé egy kiadósabb hazalátogatást. Az építkezés teljes befejezéséről azonban nagyon illuzórikus dolog beszélni, hiszen a négy, egyenként 440 MW-os blokk megépítése után sor kerülhet az 1000 MW-os blokkok építésére, közvetlenül a jelenleg épülök szomszédságában. Az építkezés szervezői azt szeretnék, ha ez az átmenet az ezres blokkok építésére folyamatos lenne, nem szívesen eresztenék szélnek a tapasztalt építők százait. Csakhát ez a kérdés még nincs eldöntve, hiszen sok mindentől függ, hogy egyáltalán mikor kezdődhet el a termikus atomerőmüvek második nemzedékének az építése. Az általános tájékoztatás után Mester Sándorral az Erőmű Beruházási Vállalat fiatal müszakvezetőjével terepszemlére indultunk. Felvettük az itt valóban nélkülözhetetlen védősisakot - ezt ugyanis nem visziel a Dunáról fújó élénktavaszelejí szél - s a személyfelvonóval először az 50 méter magas föcsarnok tetejére mentünk, ahonnan az egész építkezés jól belátható, sőt még Paks új lakótömbjei is egészen közelinek tűntek. A huzatos magaslatról megcsodáltuk a vízkivételi müvet, a Dunától vezetett nyílt csatornát, majd annak folytatását, ahol 3600 mm átmérőjű csövekben négy szivattyú másodpercenként 13-18 m3 vizet szállít majd a turbinák hűtéséhez. A hűtővíz felmelegedése mindössze 8 °C lesz, tehát jelentős mértékben nem növeli a Duna vizének hőmérsékletét, de még ún. energiatörő műtárggyal is késleltetik a hűtővíznek a Dunára gyakorolt melegítő hatását. Ez a megoldás mindenesetre nagyon gazdaságos, hiszen mellőzhető a hatalmas méretű hűtőtornyok építése, amelyek más erőmüvek, többek között a Jaslovské Buhunice-i Atomerőmű látképének jellemző dominánsai. A főcsarnok tetejéről jól látható a vízkivételi mű kikötőjének hatalmas kettős bakdaruja is, egyenként 160 tonnás, együttesen 320 tonnás teherbírással, amellyel a nehéz főegységeket emelik ki az ide befutó uszályokról. A lelkes műszak- vezető kíséretében, aki a legszívesebben órákon át kalauzolt volna a reaktorblokk ma még hozzáférhető labirintusaiban, megtekintettük a föcsarnok belső térségeit is, az NDK-ban gyártott 250 tonnás darut, amely az első reaktortartályt a helyére tette, a befejezés előtt álló, 30 méter mély második reaktoraknát, a „fáradt“ üzemanyag tárolására szolgáló medencét, a reaktortartály alatt megcsodáltuk a védelmi rendszerhez tartozó biztonsági primer- csövek szerelését, szemügyre vettük a Bulgáriában készített, hermetikusan záró, ólombetétes vasajtókat, s meggyőződtünk róla, hogy az első blokk alapjában véve készen áll az indításra. Az, hogy az építkezésaz említett nehézségek ellenére ilyen előrehaladott állapotba került, nem kis mértékben a KISZ fiatalok kezdeményező és lelkes munkájának köszönhető. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa ugyanis a paksi atomerőmű építését KISZ- építkezéssé nyilvánította, s a KISZ és a kormány 1977 januárjában megállapodást is kötött erről. A magyar ifjúkommunisták azóta minden évben megrendezik a paksi KISZ-építkezési napokat, amelyeken értékelik és megvitatják az építkezés menetét. Tavaly csehszlovák, NDK-beliés szovjet társaikat is meghívták a tapasztalatcserére, s így, együttesen segítik elő, hogy az atomerőműben mielőbb elkezdődhessen a villamos energia termelése. Következik: Mit jelent a nemzetközi kooperáció? Az épülő atomerőmű legnehezebb ,,alkatrészéta Csehszlovákiából érkezett 215 tonna súlyú reaktortartályt 1980. március 25-én nagy teherbírású darukkal emelték partra a szállító uszályról. (Az MTI felvételei) I c1 Ä 1 <b 1-ÖT a) «I 2 •I I !3 £ 2 s £ o n I 2 ill >] u [I j
