Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-02-08 / 5. szám
(Tanulság: Önhibáján kívül esetenként az is kénytelen ezreket kidobni az ablakon, aki fáradságot nem sajnálva a legújabb ismeretek hasznosításával tízezreket takarít meg) Az irodai kellemes meleg után kétszeresen érezzük a januári hideget, az erős, hűvös szelet pedig az önkéntelenül felhajtott kabátgallér sem akadályozza meg abban, hogy átjárja hátunkat. Beke Károly, a nemesócsai (Zemian- ská Olöa) Csehszlovák Néphadsereg Efsz fögépesitője mégsem neheztel, hogy kihoztam a téli világba. Sót - amint elárulja -, felüdülés számára ez a javából, s biztos benne, hogy az irodában maradt gépesítő kollégái, Laky Tibor és Eöllös Gábor mérnökök is szívesebben lennének idekint, mert ott bent a melegben most nagyon meleg van. Értékelnek, terveznek, a számok tengerében tanyáznak naphosszat, s ez még az aratásnál is nehezebb próba. S talán azért, hogy szavainak nagyobb hitelt adjon, először nem az irodaháztól alig száz méternyire levő gépműhelybe megyünk, hanem legkevesebb négyszeresre hosszabbítva utunkat, az udvar egy távolabbi részébe, oda, ahol dédelgetett védencei alusszák téli álmukat. GÉPEK - LAKAT ALATT- A géppark felügyelője - folytatja a bemutatkozást követően a fógépesitó. - Nála jelentkezik a gépkezelő, s aláírás ellenében megkapja a kért gépet. Munka után visszahozza, mégpedig a kijelölt helyre. Ez törvény, még akkor 'is, ha nagyon siet a traktoros.- Ezt már elbliccelte valaki - mutat a felügyelő beszéd közben szinte átmenet nélkül az egyik gépre.- De hiszen ott áll a többi között...- ... de nem a saját helyén, és nem szabályosan. így a két gépsor közötti utcából nem tud a vontató hozzáférni. A vezetőnek előbb meg kell igazítania a gépet, hogy rákapcsolhassa a traktorra.- Ide a gépesítők egy részéttanulmány- útra kellene elhozni. Többek között ezért is. Igazán ritka látvány - mutatok a ponyvával védett gabonakombájnokra.- Pedig megéri. Egy ponyva mindösz- sze 1720 korona, és több telet is kibír. A haszon? - ismétli meg a fógépesitó kérdésemet. - Az minden bizonnyal sokszorosan nagyobb az áránál. KIDOBOTT TÍZEZREK A kitérő után jólesik a műhelycsarnok melege. A gépek körül népes tábor szorgoskodik.- Ilyenkor a kombájnosok és a traktorosok egy része is a gépjavítóknak segít Munka akad bőven, hiszen a szokásosnál később kezdtük a téli javítást. A hetven méternél is hosszabb csarnokban egy-egy szigetre összpontosítva, gépcsoportok szerint folyik a munka. Szembeötlően kilóg a rendből egy trá- gy aszóró.- Elszakadt a kihordó lánc - mondja nem kis bosszúsággal Ledeczky Sándor traktoros. - A határban szívesebben lenné^ hiszen áll a munka- Rövidesen indulhatsz - biztatja Hipp Vince gépjavító, akj egy másik munkát szakított félbe, hogy a lehető leggyorsabban segítsen bajba jutott kollégáján. Cseh Jenő, Szoboszlay Jenő, Jozef Antala és Dusán Zatko, a kombájnjavító csoport tagjai. Az utóbbi kissé távolabb munkatársaitól egy leszerelt sebességváltó-szekrény összerakásával bajlódott.- Elkészült? - kérdezem, látva, hogy az utolsó csavar is a helyére került.- Dehogy készült - feleli kissé mérgesen. - Ki kell cserélni az egyik fogaskereket, de ilyenünk nincs.- És mi lesz?- Küldjük javítani valahova Morvaországba, és a szállítási költségen kívül fizetünk majd közel háromezer koronát. Idehaza legalább nyolcszor olcsóbban megjavíthatnánk. Persze, ha lenne kerék. Majer Miklós a népes traktorjavító csoport tagja. Távolabb dolgozott, így nem hallhatta kollégája zsörtölödését, pár Drótkerítés állja utunkat, a kapu lakatra zárva. A lényeg - a katonás rendben sorakozó és megtisztított gépek, amelyek közül az arra jogosultak aládúcolva pihennek - a kerítésen kívülről is látható. De - mert oly kevés helyen van Így- közvetlen gépközeiben is jó lenne nézelődni.- Ennek semmi akadálya - mondja * már távozóban kísérőm, s perceken belül másodmagával tér vissza.- Üzemanyag-kiadó lettem, amíg kollégám szabadságon van. Ilyenkor télidőben alig van forgalom, így egyedül is boldogulok. Itt is, de főleg ott vagyok- mutat Döme Vince a közeli helyre, ahova a kapu mellől átmenetileg áthelyezte állomáshelyét. Ponyva védi a gabonakombájnokat (A szerző felvétele ) mondat után mégis hasonló esetre tereli a szót.- Látja ezt? Egy vízpumpa tönkrement tömítő gyűrűje. Mennyibe kerülhet? öt, hat koronába? Nem kapható, hát kicseréltük a háromszáz koronába kerülő vízpumpát. Feltűnik, hogy legkevesebb tíz traktor áll a műhelyben félig összerakva, vagy szétszedve.- Ez az egyedüli megoldás - adja meg a magyarázatot Járik György. - Ha hiányzik egy alkatrész, félbeszakad a munka, sorra vesszük a következő traktort. Az - mutat az egyik gépre már harmadik hónapja áll itt. A motor főtengelyét kell kicserélni. Várunk, amíg lehet, mert ha elküldjük javítani, háromszoros árat fizetünk.- És van remény, hogy kapnak alkatrészt?- Szabadságuk után holnap ismét útra kelnek bevásárlóink. Az igaz, majd bejárják legalább a fél országot, és ez sincs ingyen, de üres kézzel azért sosem jönnek haza - mondja a főgépesítö. Kiderül, a bevásárlók AVIA kocsija tavaly júliusban esett át a nagyjavításon. Azóta harmincezer kilométert futott le. Csaknem teljes egészében pótalkatrészek után... MEGTAKARÍTOTT TÍZEZREK- Valóban nincs megoldás a pótalkatrészek kérdésében? - kérdezem a főgé- pesítötől már az udvaron.- Nem sok a lehetőség, de azt a keveset is kihasználjuk. A jövőben megoldást jelenthet a kooperációs körzeten belül az alkatrészcsere és a kölcsönös felújítás. Sajnos, ez sem megy könnyen. Elmondja még, hogy sokat jelent a gépek következetes téli védelme és a kifogástalan karbantartás. Ez lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, kevesebb üzemanyag fogy. Kevesebb a meghibásodás, nem kell annyi alkatrész. Ha ki is esik egy-egy gép, a többi jobb kihasználásával könnyebben áthidalhatják a problémát. Például a tervezett 37 5Q0 helyett, 43 971 átlaghektárt teljesítettek a gépek tavaly, és az átlaghektáronként előirányzott tizenkét literes üzemanyag-fogyasztás alig kilenc liter felett van. Az idén megveszik a viszkozitás mérésére szolgáló műszert, így az olajtakarékosságban további lépést tehetnek előre, de az az igazság, mindez csak részben ellensúlyozza azokat a problémákat, amelyeket a hiányos szolgáltatás okoz. EGRI FERENC Múlt és jelen között alig pár év, ház és ház közt két-három méter, ember és ember között karnyújtásnyi a távolság így láttam, ezt tapasztaltam Zsérén, és az ott töltött néhány óra alatt jólesett a csend, közelebb éreztem magamhoz az idegent, s bár szükebb, zártabb volt az ottani világ, ezerfelé nyitották ablakát.- Én sajnálom legjobban hogy ködfüggöny takarja a mészkőhegyeket - mondja Rácz Ernő, a zsérei (2irany) mészégető közgazdásza, közben újra kinéz az ablakon, hátha mégis látni valamit. De a sűrű köd már a falut is ellepi; úgy félti, úgy őrzi, mintha új időkbe akarná átmenteni. - A néptánccsoportunk a napokban szerepelt a tévében. Nem nézte? Csárdást is táncoltak, csak úgy ropogott a csizma a lábukon.- Aki járt már a faluban, vagy éppen csak hallott róla, bizonyára azt is tudja, hogy a népi hagyományokon kívül a mészköfejtés is nagy múltra tekint itt vissza. Mikor is nyitották meg a bányát?- Huszonkét évvel ezelőtt. S ha nem lennének ezek a képek - mutat a megsárgult felvételekre akkor is el tudnám mondani, hol voltak az első robbantások, merre omlottak le először a magas mész- köfalak. Itt nőttem föl, itt élek ma is, igaz, tizennégy esztendőt a vágsellyei Dusló- ban töltöttem.- Ennyi év után,gondolom, nem volt könnyű munkahelyet cserélni.- Tudom, nem voltam egyedül, aki naponta ingázott Sellye és Zsére között, de én már belefáradtam az utazásba. Pontosabban nem is az zavart, hogy naponta tettem meg az utat, hanem a sok várakozás. Például Nyitrán egy és fél órát kellett várnunk az autóbuszra... Nem, nem bánom, hogy így alakult az életem. Tavaly októberben jöttem ide, s már érzem is, hogy helyesen döntöttem. Az asztal túlsó oldalán Stefan Sklenka igeizgatóhelyettes foglal helyet; a termeléssel kapcsolatos adatokat tőle tudom meg.- Évente átlag háromszázezer tonna mészkövet fejtünk, ennek nagyobb fele az építőiparba kerül, a szétporladt me- szet a szövetkezetek hasznosítják, a köpöd pedig a mezőgazdasági felvásárló üzemek veszik át, s a szárnyas állatok takarmányába keverik. A tervteljesítéssel nincsenek gondjaink, mészból tavaly is ötszáz tonnával termeltünk többet a tervezettnél. Hogy mennyi az átlagkereset? Egy pillanat, azonnal megmondom - s már lapoz is a táblázatok között.- Kétezerötszázhatvanegy korona - veti közbe Rácz Ernő, és szót ejt arról is, hogy évekkel ezelőtt a magyarországi Bélapátfalvai Mészművel volt szoros kapcsolatban a zsérei mészégető, most meg morva földre járnak tapasztalatcserére.- Hadd említsem meg azt is, hogy hat szocialista munkabrigádunk van - mondja Stefan Sklenka -, közülük négy bronzfokozatú, kettő pedig az ezüstöt is megszerezte már. Néhány perccel később, közelebb a szürke hófelhökhöz, Molnár Pál technikussal beszélgetek. Talán a huszonötödik évét sem töltötte még be, de a gyádási folyamat már a kisujjában van. Mindent tud, amit itt egy technikusnak tudnia kell.- Itt lakom a szomszéd faluban, Gíme- sen. Két évvel ezelőtt még Vágsellyén dolgoztam, ott végeztem el a vegyészeti szakközépiskolát. Nem, egy csöppet sem éreztem hátrányban magam, hiszen a szlovák szakkifejezéseket már az első hónapokban elsajátítottam. Hogy miéd váltam meg a Duslótól? Megnősültem, és persze, Zsére közelebb van. Tizenhat méter magasban, erős szélben, csípős hidegben társalgunk, két- három lépéssel odébb mészkövei megrakott csillék gurulnak a drótkötélpályán. , - A robbantás után az őrlőbe kerül a mészkő, aztán nagyság szerint háromféleképpen osztályozzák. Abból, ami az őrlőben marad, köpor lesz, hiszen olyan apró, hogy égetni nem lehet, med elfojtaná a tüzet. Tehát a nagyobb - 150, 90 és 50 mm - átmérőjű mészködarabok a rostán keresztül a kemencébe kerülnek, s az égetés során széndioxid távozik el belőlük. Fenn a hőelszívó berendezés mellett melegebb a levegő. Jólesik ez a két pelyhes állú karbantartónak is, akik a hátukat melegítve néznek maguk elé, egykedvűen, unott arccal. Robbantás előtt
