Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-07 / 289. szám, hétfő
Lépést tartva a korral Gyártmányfejlesztés a Trenčíni Szerszámgépgyárak Konszernvállalatnál „Kiviteli tervfeladataink megvalósítása egyre nagyobb mértékben függ a gépipartól. Az, hogy ez az ágazat többet exportál, mint importál, döntő fontosságú külkereskedelmi és fizetési mérlegünk alakulása szempontfából. Szükségesnek mutatkozik, hogy a gépipari export sokkal nagyobb ütemben növekedjék, mint a 6. ötéves tervidőszakban(Ľubomír Strougal elvtárs, a CSKP XVI. kongresszusán.) A megmunkáló gépek sorában az esztergagép kétségtelenül kiemelkedő helyet foglal el, hiszen szükség van rá a hatalmas gépipari üzemben ugyanúgy, mint a szövetkezeti gépjavító műhelyben. Persze, a mai esztergagépek már lényegesen fejlettebbek századeleji elődeiknél, s ma már a félautomata és az automata esztergagépek újabb és újabb típusai kerülnek ki a gépszerkesztők műhelyeiből. Az is tény azonban, hogy az eredeti univerzális csúcseszterga — természetesen korszerűsített változatban — még — A trenčíni gépgyártók a 7. ötéves tervidőszakban úgyszólván egész termelési programjukat innoválják. A gyártmányfejlesztés eredményeképpen azonban az itt gyártott gépek kétszer olyan drágák lesznek, mint a mostaniak. Gondolja, igazgató elvtárs, hogy a magas ár ellenére nem csökken majd a külföldi kereslet termékeik iránt? — A termékárak, s főleg az új termékek árának kérdése a külkereskedelemnek egyik sar- kallatos pontja, és mi számolunk bizonyos nehézségekkel A SUI típussorhoz tartozó újonnan kifejlesztett esztergagépeket alapos műszaki ellenőrzésnek vetik alá (A szerző felvétele) 1981 XII. 7. mindig nélkülözhetetlen kelléke a gépipari műhelyeknek. Így nem véletlen, hogy a Trenčíni Szerszámgépgyárak Konszernvállalatnál még mindig gyártják ezeket, s a külföldi piacokon is jól értékesítik. Az idén 5500 esztergagépet gyártanak, s ebből a mennyiségből több mint a háromnegyede kerül hazánk határain túlra. Az exportra kerülő mennyiségnek pedig több mint a fele a nem szocialista piacokon, közülük is a legfejlettebb ipari országok — mint pl. az USA — piacain talál vevőre. Az esztergagépeink iránti nagy külföldi érdeklődésről tanúskodik az a tény is, hogy a trenčíni gépipari vállalatnak általában nincsenek gondjai az exportfeladatok teljesítésével, és csaknem rendszeresen túlteljesíti azokat. A túlteljesítés pedig nem a minden áron való túlteljesítés eredménye, hiszen a szocialista és a nem szocialista külpiacon egyaránt nagyobb összeget kapnak gépeikért, mint a mi nagykereskedelmi áraink. Exportjuk során kedvezően alakul a különbözeti mutató is, ami ugyancsak a hatékonyságról tanúskodik. A hatékony export, persze, még nem jelenti azt, hogy tovább nem növelhető. Ezzel a véleménnyel fozef Margetinec mérnök, a trenčíni szerszám- gépgyár igazgatója Is egyetért. — Az exporthatékonyság növelése számunkra, mint kivitelre gyártó vállalat számára az egyik fő feladat. Noha jelenleg egy dollárt 9, és egy rubelt 6 koronából állítunk elő, továbbra is napirenden szerepeltetjük külkereskedelmi tevékenységünk eredményesebbé tételét. Elsősorban arról van szó, hogy bebizonyítsuk: képesek vagyunk a gyors minőségfejlesztésre, a termelési program komplex innoválására, a pótalkatrészek és a kereskedelmi- műszaki dokumentáció rendszeres szállítására megrendelőinknek, továbbá arra, hogy tökéletesítjük szervizszolgálatainkat. Minderre 23 konkrét feladat irányul, amelyeket a tavalyi eredmények kiértékelése alapján fogadtunk el 1981-re. Mégpedig közösen a Strojimport külkereskedelmi vállalattal. ebben a tekintetben. A termelési program fokozatos felújítását akarjuk megvalósítani. A jelenlegi termelési programot fokozatosan leépítjük, és inno- vált termékek gyártása lép a helyébe. így — ugyancsak fokozatosan — növeljük az új termékek sorozatgyártását. • Ez majd az árak alakulásában is érezteti hatását, oly módon, hogy csökkenésükkel is számolhatunk. Ugyanakkor azzal is számolunk, hogy külföldi megrendelőink gyorsan tudatosítják, a régebbi típusú esztergagépekhez viszonyítva sokkal jobbhoz jutottak, és hogy érdemes érte többet fizetni. Jobb minőség — magasabb ár — ezt a logikus érvet a külföldi megrendelőknek Is figyelembe kell venniük. Vajon mit is Jelent esetünkben a jobb minőség? fozef Poláček mérnök, a vállalat kutatási-fejlesztési részlegének vezetője ezt így jellemezte: — Az eredeti esztergagépek, amelyek különböző továbbfejlesztett változatainak gyártása még most is folyik, még az ötvenes évek végén kerültek ki a gépszerkesztők keze alól. Alapvető felépítésükkel és műszaki paramétereikkel ugyan még mindig megfelelnek a ma követelményeinek, de a jövő ilyen irányú elvárásainak már korántsem tehetnének eleget. És így annak ellenére, hogy még mindig jó kiviteli cikknek számít, az innoválása mellett döntöttünk. A SUI típussor új gépel nagyobb teljesítményűek, nagyobb vágási gyorsasággal dolgozik, a munkavédelmi követelményeknek is jobban megfelel. A régi gépekhez viszonyítva az innovált gépek 35 százalékkal nagyobb munkatermelékenységet nyújtanak. — Minden gyártmányfejlesztés célja egyúttal a termelés hatékonyságának növelése Is. E szempontból milyen változással számolnak? — kérdezem az Igazgatót. — Az eddig gyártott esztergagép-típusok esetében nem mindig értünk el megfelelő nyereséget, amit viszont az innovált típusok mindegyikénél kivétel nélkül elérünk. íme egy példa — új termék gyártásával kapcsolatban: az SN típussorú esztergagépek esetében 25 koronás kilogrammárat értünk el, s ezek innovált típussoránál már 36 korona a kilogrammár. Az új típusú esztergagépekből az idén 210 darab kerül ki a vállalatból. Ezek a gépek kivétel nélkül hazai gyárakba, üzemekbe kerülnek, hogy a trenčíni gépszerkesztők, -fejlesztők figyelemmel kísérhessék működésüket, rájöjjönek az esetleges hibákra, mielőtt még e gépeket külföldi vevőknek kínálnák fel. A műszaki fejlesztésnek határtalanok a lehetőségei. És ezek kiaknázásában a trenčíni gépgyártók nem maradhatnak le. Hosszú távra szóló fejlesztési programból kell kiindulniuk, ismerniük kell szakterületükön a fejlődési irányzatokat, s már ma tudniuk kell, mit fognak gyártani 10, 15 esetleg 20 év múlva. Tudják ezt? — Ki akarjuk egészíteni a SUI esztergagépek típussorát, s a legkorszerűbb 'változatai már elektronikus irányításúak lesznek. Tovább innováljuk az SPL 25 NCA, az SPL 16 A és az SPT 20 és 22 másoló félautomata eszetrgagépeket oly módon, hogy lehetővé váljék a gép robotizált kezelése, s az, hogy e gépek nagyobb technológiai egységek részegységeit alkothassák. Ennek a törekvésnek az eredménye már az NCSH 16-os esztergagép, amelyet felszereltek a munkadarab továbbítására szolgáló manipulátorral, és amely a jövőben lehetővé teszi e gépek automatikus működését. A SUI típussor további innovált tagja a TND 630-as jelzésű esztergagép. A trenčíni szerszámgépgyár a nyugatnémet Traub céggel közösen kezdte gyártani. A tren- číniek a gép mechanikus részét gyártják, a Traub cég pedig az elektronikus vezérlő részt és meghajtó szerkezetet szállítja. A gépeket Reichenbachban és Trenčínben egyaránt kompletti- zálják. Az idei hannoveri meg- munkálógép-kiállításon ez a gép világviszonylatban csúcsszínvonalat ért el. Az eddig gyártott számjegy- vezérlésű gépek és e gép között az a különbség, hogy a gyártási eljárás programozása már közvetlenül a gépen végezhető el. Kissé leegyszerűsítve arról van szó, hogy a gyártási programot az első alkatrész megmunkálása során készítik el, ezt tárolják a rendszermemóriaegységében (amely a géphez tartozik}, így a további alkatrészeket a gép már automatikusan munkálja meg. Természetes, hogy az ilyen termelési együttműködés gazdasági vonatkozásai is jelentősek. A vállalatigazgató erről így vélekedik: — A kooperációs szerződés aláírása előtt részletes műszaki-gazdasági elemzést végeztünk, így meggyőződhettünk róla, hogy mennyire hatékony az ilyen termelési együttműködés. A szemléletesség kedvéért hadd hangsúlyozzam, hogy azok az alkatrészek, amelyeket a Traub cégnek szállítunk, gazdaságilag legalább annyira hatékonyak, mint az általunk értékesített komplett szerszámgépek. Ugyanakkor a Traub cégtől a kooperáció keretében átvett részegységek kétszer-háromszor olcsóbbak a világpiacon forgalomba kerülő hasonló termékeknél. Mindebből látható, hogy az ilyen kooperáció mind a vállalat, mind az egész társadalom számára hasznos. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a külkereskedelmi kap^ csolatok ilyen bővítése során termékeink népszerűsége is növekszik a világpiacon. A trenčíni gépgyártók tehát tapasztalták, hogy kifizetődő a műszaki paraméterek színvonalának emelése. S ami ugyancsak nem mellékes, a XVI. párt- kongresszus egyik alapvető követelményének Is eleget tesznek: eredményesen növelik termékeik exportjának hatékonyságát. MARIÄN FUSEK iliiiSilE Egy Éptől csúcseröműiien Liptovská Mara —. e név sokáig egy liptói községet jelzett az ország térképén. Az elmúlt évtizedtől kezdve aztán lassan köztudatba került annak kapcsán, hogy ezen a vidéken építették ki a Vág folyón és szlovákiai méretekben a legnagyobb víztározót. Nagyságát két idevágó adat is jól érzékelteti. Űrtartalma 360 millió köbméter, azaz ennyi víz fér belé; s a vízfelszín 27 négyzetkilométert tesz ki. így aztán bárkivel előfordulhat, ha Ružomberok és Liptovský Mikuláš között közlekedik az autópályán, hogy hosszú kilométereken keresztül valamelyik oldalról a víztározó képe kiséri. Még ha a nézelődőnek nem is tűnik úgy, valójában azonban az egész víztározó és az alsó „végén“ működő csúcserőmű jelentős láncszeme népgazdaságunk energetikai rendszerének. Hogy jelentősége miben rejlik, az kitűnik Artúr Svarc szavaiból. — Leszűkíteném az energetikai rendszert, s a Vág folyó erőműrendszeréből indulnék ki — magyarázza a fiatal technikus. — Ebbe beletartozik ez a 198 MW teljesítményű vízi erőmű is. Érdekességei közé tartozik, hogy két átszivattyú- zásra alkalmas turbinája éjjelente visszajuttatja a vizet a felső vízmedecébe, s így az újra az erőmű turbináinak meghajtására szolgálhat. Persze, mindezt nagyon leegyszerűsítve mondtam csak el. Van még az erőműnek két Kaplan turbinával rendelkező generátora, melynek össztelejsítmé- nye 100 MW. A Liptovská Mara-1 csúcserőműhöz tartozik a bešeňovái átfolyó erőmű, amely állandóan üzemel, s az „alsó“ vízmedence végén található. — Nem mindenkinek világos a csúcserőmű fogalma. Kaphatnánk ehhez néhány mondatos magyarázatot? — Már ahogy a megnevezéséből is kitűnik, erőművünk csúcsidőben, vagyis az energia- fogyasztási maximum időszakában „lép be“ az áramszolgáltatás hálózatába. Naponta ez az idő délelőtt 7-től 11 óráig, délután 17-től 20 óráig terjed. Éjszaka aztán a szivattyúként is működő két említett turbina segítségével emeli vissza a vizet a felső vízgyűjtőbe. Egyébként az utasításokat a trenčíni energetikai vezérlő központból kapjuk, s az itteni erőmű felfutási ideje 90 másodperc, tehát ennyi idő alatt indítjuk be az áramfejlesztő berendezéseket. A Liptovská Mara-i vízi erőmű Irányítását úgy végzik, hogy az összhangban legyen az árvái völgyzárőgát munkájával. A Vág erőműrendszerében ez fontos szerepet játszik, mert e két erőmű engedi át és szabályozza azt a vízmennyiséget, amely az alsó szinteken működő villanytelepek munkájához elengedhetetlenül szükséges. Rövid beszélgetésünk végén Artúr Svarc a téli üzemelés lehetőségeiről tájékoztat. — Az üzemelési renden a közelgő tél vajmi keveset változtat; mert ha a vízgyűjtő be is fagyna, a turbinák több mint 40 méteres mélységben — ekkora a víz esése — vannak, és valószínűtlen befagyásuk, hiszen a fagy a vízfelület néhány centiméteres felső rétegét érinti. 1975-től még nem fordult elő, hogy a fagy miatt az erőmű üzemképtelen lett volna. Ha működnek a szivaty- tyúk, akkor a jégfelületre engedjük a vizet, ami a befolyó környékén azt felolvasztja. Kissé nagyobb gondot okozhatnak a fagyok a bešeňovái erőműnél, amely alacsonyabb vízszinttel dolgozik. De még ezen a szakaszon sem fordult elő a termeléskiesés hasonló okok miatt. Egyébként, ha a hőmérséklet nem süllyed valamilyen szélsőségesen ^alacsony hőfokra, még az egyik blokk folyam matban levő, terv szerinti generáljavítását sem akadályoz- za. Ezt a munkát a téli hónapokban folyamatosan végezzük el. Mindezek Ismeretében nyugodtan állíthatom: a Liptovská Mara-i csúcserőmű a téli üzemelésre Jól felkészült. J. MÉSZÁROS KAROLY Búzaprognózis Valószínűleg eonelikedni fog a búza világpiaci ára a rak- tárkész-letek leépülése nyomán — állítja az USA mezőgazda- sági minisztériuma. Az átlagos világpiaci ár jelenleg 140 és 145 dollár között mozog tonnánként, alacsonyabb a múlt évi átlagos 145,50 dolláros árnál. Az USA-ban rekordtermés várható, de a többlettermést már exportrendelések formájában leköt öl bók. A világ importőr országai az idei amerikai búzatermés 70 százalékát fogják megvásárolni, ez a világkereskedelembe kerülő búza mennyiségének csaknem a fele. Az amerikai búzaexport 1981—82-ben elérheti a 70 millió tonnát, s várhatóan 25 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző évben. (HVG) Indiai acélmű szovjet hitelből A Szovjetunió 245 miillió dolláros kedvezményes hitelt nyújt Indiának egyévi 3,4 millió tonna kapacitású acélmű felépítésére — közölték Új- Delhiben. A hitelkeretből az indiaiak szovjet alapanyagokat és berendezéseket vásárolhatnak. Az acélmű előreláthatólag 1985-ben kezdi meg működését, teljes kapacitását pedig 1987-re éri el. (HVG) Épül a VSZK legnagyobb vízi erőműve A Hanoitól északnyugatra fekvő Hoa-Binh-l vízi erőmű a 4. ötéves tervidőszak végén (1986—1990J a Vietnami Szocialista Köztársaság legnagyobb vízi erőműve lesz. 1,8 millió kW-os teljesítményével, amely pontosan a fele Vietnam mai villamosenergia termelésének, alapvető változást jelent az ország energetikai helyzetében. Duzzasztója több 10 ezer hektár termőföld elárasztását teszi lehetővé. A szovjet segítséggel épülő Hoa- Binh-i vízi erőmű az első nagy terv Vietnamban, amelyet korszerű műszaki és technológiai eljárással valósítanak meg. (HÍZ) Jelentős gazdasági szervezet A közelmúltban tartották meg Szófiában a Központi Szövetkezeti Szövetség IX. kongresszusát. A szövetségnek mint társadalmi-gazdasági szervezetnek fontos szerepe van a termelésben és a közszükségleti cikkek árusításában. A 835 fogyasztási, 744 mezőgazdasági és 420 termelési szövetkezet csoportosulása 3,5 millió szövetkezeti tagot tömörít. Üzleti hálózata az üdítő italok árusításának 94 száz-a léikát, a cukrászati termékek árusításának 60 százainkat biztosítja, s a lakosság kenyárszükségleténeik a felét Is a szövetkezet elégíti kL Fontos szerepet játszik a méz- gyártásban is, valamint az erdei gyümölcsök és a gyógynövények gyűjtésében. A hivatalos statisztikád jelentések szerint a Szovjetunió villamosenergia-lermelése 1950- ben 91 milliárd kWó volt, 1980-ban pedig 1 295 milliárd kWó. A hetvenes években az egész világon jelentős mértékben emelkedett az atomerőművek villamosenergia-termelése; a Szovjetunió tavaly 77 milliárd kWó-t termelt ily módon. (HÍZ)
