Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-05 / 288. szám, szombat
ENSZ 1981 XII. 5. Nyilatkozat a nemzetközi biztonság megszilárdításáról Csehszlovák felszólalás Salvador megbélyegzés© (CSTK) — Az ENSZ politikai és biztonsági bizottsága jóváhagyta a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat mély nyugta lansággal szól a nemzetközi! feszütlség fokozódásáról, ós felszólít minden országot, elsősorban a Biztonsági Tanács állandó tagjait, tegyenek intézkedéseket a nemzetközi helyzet további rosz- szablxxlásának és az enyhülési folyamat hátráltatásának megakadályozására. Kilencvenhá- rom ország szavazott a határozat mellett, 21 pedig tartózkodott. A határozat ellen egyetlen ország sem szavazott. A határozat felszólítja az államokat, törekedjenek a viták békés megoldására és komoly, hatékony tárgyalásokra a leszerelésről és a fegyverkezés korlátozásáról. Támogatásáról biztosítja az Indiaióceán békeövezetté való nyilvánításáról szóló határozatot és feltételezi, hogy legkésőbb 1983 első felében összeül az Indiai-óceán kérdéseivel foglalkozó konferencia. * * * Az ENSZ-közgyűlés vitájában felszólalt Stanislav Suja, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Beszédében hangsúlyozta, hogy a CSSZSZK kormánya teljes mértékben támogatja a palesztin nép törvényes követeléseit az önrendelkezési és az önálló állam alakítására való jogait Is beleértve. Biztosította a PFSZ képviselőjét arról, hogy hazánk továbbra is szilárdítja baráti kapcsolatait a palesztin néppel. • • • Az ENSZ szociális, humani- táris és kulturális bizottsága 65 szavazattal — 21 ellenében, 54 távolmaradás mellett — jóváhagyta az emberi jogok és alapvető szabadságjogok Salvadorban történő megsértéséről szóló határozatot. A határozat ellen szavazott az Egyesült Államok, néhány latin-amerikai reakciós állam és további Amerika-barát rezsimek. Figyelemre méltó, hogy a NATO- tagországok közül csaik Törökország csatlakozott az Egyesült Államokhoz. • • • Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár csütörtökön javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy további hat hónappal hosszabbítsa meg a Cipruson államásozó ENSZ-erők mandátumát. AÄSZ-konfereneia WASHINGTON FENNTARTJA ALAPTALAN VÁDJAIT (ČSTK) — A karib-tengerl Santa Lucia szigeten, Cast- rieaben folyik az Amerikai Államok Szervezetének konferenciája. A tanácskozás legjellemzőbb vonása, hogy az USA igyekszik megnyerni a latinamerikai országokat a Közép- Amerika elleni washingtoni intervenciós politikának. A csütörtöki különtalálkozón Alexander Haig amerikai külügyminiszter lattn-amerlikal kollégáit igyekezett — „váltakozó sikerrel“ — meggyőzni arról, hogy az USA jogosan vádolja Kubát és Nicaraguát a „forradalom exportjával“ Közép-Ame- rikába, főleg Salvadorba. Haig tárgyalt Fidel Chavez Mena salvadori külügyminiszterrel is, alki kérte, hogy az USA adjon további 300 millió dolláros gazdasági segélyt országának. A salvadori kormány már így is teljes mértékben az amerikai gazdasági és katonai segítségtől függ a partizánmozgalom elleni harcban. Haig találkozott Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszterrel ís. D’Escoto tolmácsolta országa mély nyugtalanságát Amerika háborúra törekvő politikája miatt és azért, hogy nyíltan fegyveres támadással fenyegeti az egyes latin-amerikai országokat. Határozottan elítélte azt a rágalomkampányt, amelyet Washington folytat Nicaragua állítólagos beavatkozásáról Salvador belügyeibe. Az egyetlen ország — mondotta a nicaraguai külügyminiszter —, amely beavatkozik Salvador belügyeibe, nem más, mint az USA. « » • Az amerikai kormány újabb dokumentumot juttatott el szövetségeseihez Kuba állítólagos beavatkozásáról a latin-amerikai országok belső életébe. A dokumentum azit állítja, hogy Kuba a kontinens gyakorlatilag valamennyi országában szítja a terrorizmust és felforgató tevékenységet folytat. A korábbi dokumentumhoz hasonlóan ennek is az a célja, hogy diplomáciáikig elszigetelje Kubát, és felkészítse a közvéleményt a Kuba elleni amerikai „megtorló intézkedéseikre“. Az új dokumentumot, melyet a Newsweek amerikai hetilap szerint eljuttattak a NATO- tagállamok kormányaihoz, Haig külügyminiszter az Amerikai Államok Szervezetének konferenciája elé terjeszti. Elfogadták Mongólia új ötéves tervét (ČSTK) — Ulánbátorban befejeződött a Nagy Népi Hural ülésszaka, amelyen részt vett lumzsagijn Cedenbal, az MNFP KB első titkára, a Nagy Népi Hural Elnökségének elnöke, Zsanibin Batmönh kormányfő, valamint a mongol párt és kormány több más vezetője is. A parlamenti képviselők megvitatták és elfogadták az 1981—1985- re szóló népgazdasági és kulturális fejlesztés tervezetét, valamint az 1982-es év állami tervét és költségvetését. A terv szerint Mongólia nemzeti jövedelmének összesen 41 százalékkal kell növekednie az új ötéves tervidőszakban, míg a mezőgazdaság bruttó termelésének évenként átlagosan 23 százalékkal kell nőnie. A lakosság jövedelme az ötéves terv előirányzata szerint 1985-ben 11 százalékkal lesz magasabb, mint 1980-ban. Weinberger Ankarában (ČSTK) — Csütörtökön este Ankarába érkezett Caspar Wein- 'berger amerikai hadügyminiszter. Ankarai tárgyalásai mindenekelőtt a török hadsereg korszerűsítésének és a NATO déli szárnya megerősítésének kérdéseit érintik. A 15 hónappal ezelőtti törökországi katonai hatalom átvétel után ez a háromnapos látogatás az amerikai kormány magas rangú képviselőjének első ankarai útja és célja, hogy demonstrálja a két szövetséges közti kapcsolatok javulását. Törökországba tartva Weinberger rövid időre megszakította útját Marokkóban. Törökor- szából pedig több nyugat-európai országba utazik, hogy katonai kérdésekről tárgyaljon. A Szovjetunió 1941 nyarán egy kolosszális katonai gépezettel vette fel a harcot. A hitleristák kihasználták ideiglenes előnyeiket: Németország gazdaságának és egész életének militarizálását, a háborúra való hosszas felkészülési, a csapatok felszerelésében és számában való fölényt s azt, hogy a csapatokat idejében összpontosították a határ menti területeken. A szovjet katonák, akiket váratlanul ért az ellenség csapása, az utolsó töltényig harcoltak, életüket áldozták az egyenlőtlen küzdelemben. Az ellenséggel való elkeseredett harcokban kirajzolódott erkölcsi erejük, hazafiasságuk. Megkezdődött a súlyos, áldozatos, de mindenképpen igazságos felszabadító háború a szocialista haza védelméért, a szocializmus vívmányaiért. A felvételen: 1941. december 5-e. A szovjet csapatok megkezdték a moszkvai offenzívát, amely a hitleristák leverésének nyitánya volt (Archív-felvétel, APN) Részvétel feltételekkel Amerikai—izraeli közös nyilatkozat a sínai nemzetközi erőkről (ČSTK) — Az izraeli kormány csütörtökön jóváhagyta a sínal nemzetközi erőkben való részvétel feltételeiről szóló amerikai —izraeli közös nyilatkozatot. Az izraeli jóváhagyás után az amerikai külügyminisztérium közzétette a közös nyilatkozat szövegét. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a nemzetiközi erőkben való európai részvételnek az egyiptomi—izraeli béke- szerződésen kell alapulnia, amely a Camp David-i megállapodásokból indul ki. A Heves kongresszusi csata várható ISMÉT NAPIRENDEN AZ MX-RENDSZER (ČSTK) — Heves kongresszusi csata kezdetét jelzi, hogy az amerikai szenátus szerdán nagy többséggel elutasította az MX rakéták Reagan által kidolgozott telepítési tervét. Amint azt a New York Times megállapítja, a szenátusi döntés „a kormányzat stratégiai fegyverkezési tervének egyik kulcsfontosságú elemét“ kérdőjelezi meg. A republikánus többségű szenátus 90:4 arányban módosító indítványt hagyott jóvá. Ez a határozat az MX-silókra szánt 334 millió dollárt azoknak a kutatásoknak a finanszírozására irányítja át, amelyek az óriásrakéták telepítésének más módját vizsgálják. A rakéták telepítésének a Pentagon által javasolt módját — a kormány az új interkontinentális rakéták Minu- teman- és Titan-silókban való elhelyezését javasolta — ezzel elutasította, mondván, hogy „a Pentagon rossz irányban halad“. Az amerikai kormány legköltségesebb stratégiai tervezete tehát ismét heves vita tárgya. Az ajánlott megoldások egytől egyig költségesebbek annál, amit a kormány javasolt. Már pedig az összesen 208,5 milliárdos szenátusi megajánlás! törvényjavaslat így is ötmilliárd- dal több annál, mint amit a kormány kért katonai célokra, s 12 mllliárddal több, mint amennyit a képviselőház szán ilyen kiadásokra. nyilatkozat célja, hogy megszüntesse Izrael fenntartásait a nyu- gat^európai katonai egységek sínai jelenlétével szemben. Izrael ugyanis nem tudja megbocsátani, hogy a velencei kőzösplacl csúcson tavaly kiadott nyilatkozat elismeri a palesztinok önrendelkezési jogát és a PFSZ jogát arra, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon. Amerikai hivatalos források szerint az izraeli kormány a közeljövőben kérni fogja Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot és Hollandiát: hivatalosan erősítsék meg, hogy hajlandók-e részt venni a sínal nemzetközi erők megalakításá* ban. Éhségsztrájk Frankfurtban (ČSTK) — Éhségsztrájkot kezdtek Majna-Frankfurtban a helyi repülőtér épülő új kifutópályája mellett a repülőtér bővítése ellen tiltakozók egy csoportja. A NATO a repülőteret az építkezés befejezése után katonai célokra akarja felhasználni. A Frankfurter Rundschau napilap szerint az éhségsztráj- kolók az előkészületek azonnali leállítását és a korábbi tiltakozó akciókban letartóztatottak szabadonbocsátását követelik. Kommentárunk I mmár két napja a NATO brüsszeli főhadiszállásának asztalán fekszik a hivatalos spanyol felvételi kérelem. Eddig minden a papírforma szerint történik a So- telo-kormány a parlament mindkét házától megkapta a NATO- belépés kérelmezéséhez szükséges felhatalmazást. Az igenlő döntés nem jelentett váratlan fordulatot, sőt nagyon is törvényszerű, hiszen a jobboldali kormánypárt többséget élvez a madridi parlamentben. A döntés megszületését azonban rendkívül heves parlamenti viták előzték meg. A spanyol ellenzéki pártok — elsősorban a kommunisták és a szocialista munkáspártiak — élesen ellenezték a NATO-hoz való csatlakozás tervét, amióta azt csak a kormánypárt felvetette. A belépés ellen érvelők nem ok nélkül hivatkoztak arra, hogy a tagság eleve korlátozhatná a spanyol külpolitika függetlenségét és az országot óhatatlanul a washingtoni illetve brüsszeli militarista politika hű kiszolgálójává tenné. A NATO-elIenes légkör nemcsak a politikai pártok soraiban volt tapasztalható, hanem a tömegek körében is. Az ibériai országban nem telt el hét anélkül, hogy ne került volna sor többszázezres, a belépés tervét elvető megmozdulásra. A NATO-tagság ellenes atmoszférát ml sem jelzi jobban, minthogy több mint félmllliónvian A tizenhatodik írták alá a baloldali pártok kezdeményezésére azt a felhívást, amely népszavazás megtartását követelte az ország jövője szempontjából sorsdöntő kérdésben. A spanyol alkotmány értelmében a kormánynak a referendumot kell kiírnia abban az esetben, ha legalább félmillió aláírás ösz- szegyűlik. Jóelőre számítani lehetett arra, hogy a kormány taktikázásba kezd és mindenképpen elkerüli a népszavazást. A madridi kabinet jól tudta: eleve játszmát veszt, ha enged a népszavazást követelőknek. Viszont biztonságban érezhette magát, mert nyilvánvaló volt: ha csak a parlament elé viszi a kérdést, egy pillanatig sem lehet kétséges a győzelme, lévén többsége a törvényhozásban. így történhetett meg. hogy a kormánypárt a baloldal és a közvélemény többsége jogos követelésének mellőzésével jóformán önkényesen döntött a belépés brüsszeli továbbításáról. A felfokozott NATO-ellenes hangulatban a belépést siettető kabinet azzal érvelt, hogy a NATO-tagság növeli az ország biztonságát és védelmi erejét. A realitások nyelvére lefordítva ez egyet jelent a fokozott NATO Iránti elkötelezettséggel. függőséggel, a madridi döntéshozatalok ezen- túli korlátozottságával. A kormány két körülményt igyekezett mindenképpen a háttérbe szorítani: egyrészt, hogy ezentúl Madrid is fokozott tehervállalásra számíthat a NATO militarista terveiből, illetve azt, hogy a teljes jogú tagság elnyerése után szinte nyitott kapuk várják a legkorszerűbb, fegyvereket, beleértve az atomfegyvert is. Habár az előzőek sem elhanyagolhatóak, mégis leginkább az utóbbi veszély nyugtalanítja a spanyol közvéleményt. A jelenlegi. Washing ton által kiélezett helyzetben, a Pentagon csillapíthatatlan militarista étvágyának ismeretében bármikor elhangozhat a bejelentés, hogy a NATO spa nyol területre is esetleg korszerű rakétákat telepít, akárcsak más nyugat-európai tagországok esetében ezt tervezi. A spanyolok többsége éppen ettől riad vissza, hiszen a korlátozott európai atomháború reagani elmélete alapján Spanyolország is a helyi jellegű atomkonflíktus potenciális területévé válna. A belépést ellenző politikusok nem véletleVáltozás a szárnyakon (A Basler Zeitung karikatúrája) nül figyelmeztettek arra, hogy a washingtoni stratégiai elképzelések ismeretében végső soron katasztrofális követelményekkel is járhat. A madridi kormány ugyan váltig hangoztatja, hogy nem enged atomfegyvert telepíteni az országba, ám semmi biztos garancia nincs erre, sőt a belépés épp a legkorszerűbb fegyverek valószínű megjelenését vetíti elő. M indenesetre a küszöbön álló spanyol NATO-tagság nemcsak a nemzeti belügv. s nem is csak NATO-belügy, mert a döntés következménvei sokkal távolabbra is kisugároznak. Nemcsak a spanyol stratégiai és katonai helyzetben jelent változást, de ugyanakkor a NATO javára módosítja az Európában kialakult erőegyensúlyt. Erre a körülményre figyelmeztetett az az októberi szovjet jegyzék, mely hangsúlyozta: a Varsói Szerződésnek is megfelelő intézkedéseket kell hoznia, ha Spanyolország csatlakozik a NATO-hoz. A szovjet aggodalom jogos, hiszen miközben n szocialista országok a tömbök feloszlatását szorgalmazzák a madridi belépés épp az ellenkező irányba hat. A NATO létszám felduzzasztása tizenhatra is annak a lele. hogv az atlanti tömb eddig követett militarista irányvonalához hűen hz erőegyensúly maga javára való módosításának az útját lárla. P. VONYTK jľD-rqewTľT
