Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-03 / 286. szám, csütörtök

Közös ethatórozíssal — közös utakon A XVI. pártkongresszus határozatai a gyakorlatban A XVI. pártkongresszus ha­tározatainak jóváhagyása óta eltelt háromnegyed év nem túlságosan hosszú idő ugyan, ám elegendő ahhoz, hogy némi képet alkossunk az eredmé­nyekről. Nem vitás, hogy azok­nak a vállalatoknak és üze­meknek a helyzete egyszerűbb, amel-yek idejében megterem­tették a komplex intézkedések érvényesítésének feltételeit és hatékonyan használták a nép­gazdaság intenzifikálására, a tudományos-műszaki forrada­lom eredményeinek következe­tesebb megvalósítására, a mun­ka hatékonyságának növelésé­re, minőségének javítására irá­nyuló lehetőségeket. Egységes eljárás Nincs is talán hazánkban olyan kulcsfontosságú vállal­kozás — beleértve az atom- energetikai berendezések gyár­tását —, amelyben a Prága— modranyi Sigma konszernválla­lat részt ne venne. Érthető te­hát, hogy a gyár pártszerveze­tei az új elvek valóra váltását tekintve is gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek. Az üzemi pártbizottság még áprilisban tá­jékoztatta a négy alapszerveze­tet, a SZISZ üzemi szerveze­tét, a szakszervezetet és a töb­bi társadalmi szervezet képvi­selőit a gazdaságpolitikai és az ideológiai nevelő munkát, te­hát a kommunisták tevékeny­ségét is magában foglaló teen­dőkről. E tájékoztatások alap­ján kidolgozott irányelvekre tá maszkodva dolgozták ki az ará­nyos tervteljesítésre, a minőség és a munkaerkölcs javítására, az önköltség csökkentésére, a gépek kihasználására, a taka­rékoskodásra stb. vonatkozó terveket. Minden bizonnyal megköny- nyíthették volna munkájukat, ha csupán formálisan teljesítik kötelességeiket, ha semmibe ve­szik a dolgozókkal folytatott gyakori beszélgetéseket, vagy ha nincsenek tisztában a gyár nehézségeivel. Ám a pártbizott­ság, a gazdasági vezetőkkel együtt, az elmúlt években is rendszeresen foglalkozott a termelés és az irányítás prob­lémáival. Ezért nem formáli­sak az elfogadott tervek, s ezért nincsenek a vállalatnak a 7. ötéves tervidőszak első évében különösebb nehézségei az új gazdasági feladatok meg­valósításával. Miről tárgyalnak a kommunisták? A kommunisták a hibák és a fogyatékosságok kiküszöbölésé­re törekedve, az eredmények további javításán fáradoznak, így például az 1-es számú párt­alapszervezet taggyűlésén a sok túlórát bírálták. Az általá­nos vélemény szerint jobb mun­kaszervezés és rendszeres anyagszállítás esetén, de főleg, ha a mesterek jobban .ügyelné­nek a munkaidő betartására és erélyesebben megkövetelnék a fegyelmet, lényegesen kevesebb túlórára lenne szükség. A tiszt­ségviselők és a vezető dolgo­zók tevékenysége és magatar­tása is tárgyilagosabb értéke­lést igényel, mert ez is egyik feltétele a munka jobb minő­ségének. A 2-es számú pártalapszerve­zetben a kommunisták többek között az adminisztráció elbur­jánzását, a dolgozók feleslege­sen nagy számát kifogásolták, sürgős intézkedést követelve. A 4-es számú pártalapszerve­zetben az erőművek szerelői az anyagszállítással kapcsolatos fogyatékosságokra hívták fel a figyelmet. Nem pusztába kiáltott szavak Természetesen nem lenne he­lyes. ha a bírálatok és pana szók csupán papíron maradná­nak A taggyűlések határozatai szükségessé teszik az említett hibák azonnali orvoslását. A termelés minőségének javítása, a technológiai fegyelem bizto­sítása, a feltalálók és újítók mozgalmának továbbfejlesztése jogvédelmük, javaslataik hala déktalan elintézése, mtndmeg* annyi megvalósításra váró fela­dat. Ugyanakkor a terven felü­li 2 százalékos fűtőanyag- és energiamegtakarításra, a mint­egy 260 tonna vasfém megta­karításra és az 5 millió 100 ezer korona önköltség csökken­tésére, a tartalékok feltárására stb. vállalt kötelezettségek tel­jesítése sem hanyagolható el. A pártbizottságok feljegyzé­seiből az is kitűnik, hogy a dolgozók 80 százaléka szocia­lista munkabrigádok tagja. Megbízható munkájukkal jól kiegészítik a racionalizációs brigádokba tömörült feltalálók és újítók eredményeit. Az idén benyújtott 120 javaslatból 23- mat már meg is valósítottak. Például a saját módszerű he­gesztésnek köszönhetően a már említett rozsdaálló anyag 30 százalékát takarítják meg. A fejlesztő műhelyben előállított speciális szerkezettel pedig csökkentették az atomerőművi berendezéseknél alkalmazott tolattyúk súlyát, s ezzel a vál­lalat évi megtakarítása több mint másfél millió koronára becsülhető. És így folytathatnánk to­vább. A milliós értékű haté­kony találmányokat a dolgozók kiváló ötleteiről és kezdemé­nyezéséről tanúskodó értékes újítási javaslatok egészítik ki. Nemrégen még sok gondot oko­zott az egyik darukezelőnő tá­vozása a gyárból. A problémát a darun eszközölt, a távvezér­lést lehetővé tevő módosítás­sal akarták megoldani. A mun­kát a sninai vállalatnál rendel­ték meg, az fél évnél is hosz- szabb, elfogadhatatlan szállítá­si határidőt szabott. A felada­tot M. Cahoj villanyszerelő, a Sigma gyár újítója alig néhány nap alatt elvégezte. Az alulról irányítható daru azóta is za­vartalanul működik és egy munkaerőt is megtakarítanak. A problémák megoldhatók A vállalat természetesen hiánytalanul teljesítette a 6. ötéves tervidőszak valamennyi mutatóját. Sikerként könyvel­heti el azt is, hogy a minőség- irányítással kapcsolatos komp­lex intézkedéseket kísérletkép­pen két évvel ezelőtt bevezet­ték; azóta a termelés 184 szá­zalékkal növekedett. A munka minősége további javításának egyik lehetőségét a kommunisták az épülő új csar­nok üzemelésére irányuló szo­cialista versenyben látják. A párt és a szakszervezet e kez­deményezésébe a csarnok 102 dolgozója — közöttük 35 kom­munista és 15 SZISZ-tag — kapcsolódott be. Aktivitásuknak és a munka színvonalas meg­szervezésének célja a felada­tok lelkiismeretes teljesítése. A bejáratásban levő gépek­kel azonban egyelőre csak gyűjtik a tapasztalatokat. Sok fejtörést okoznak a műszakok is. A délutáni műszakokban ugyanis a termelékenység több­nyire kb. 20 százalékkal csök­ken, ám a bérek 20 százalék­kal magasabbak. Bár a párt- szervezet és a szakszervezet tagjai példamutatással, meg­győző szavakkal, sőt még anyagi ösztönzéssel igyekeznek megoldani ezt a problémát, az eredmények még nem kielégí- tőek. A kommunisták azonban nem ismerik a lehetetlent. Tudják, hogy ez a — főleg a gyár távoli fekvésére, illetve a vidékről is bejáró dolgozók közlekedési nehézségeire visz- szavezethető probléma csak a közlekedési vállalatok segítsé­gével oldható meg. Közös utakon A pártszervezet tevékenységét megkönnyíti és tekintélyét nö­veli a gazdasági vezetőkkel fenntartott szoros kapcsolata. Rendszeresen figyelemmel kísé­rik a dolgozók munkáját. Tisz­tában vannak a problémákkal és részt vesznek a tervek ki­dolgozásában is, amelyet a pártcsoportokban, a pártgyűlé­seken, sőt az egyes munkahe­lyeken is megvitatnak. Nem is marad el az eredmény: a min­den oldalról támogatott egysé­ges politikai és gazdasági ál­lásfoglalás. Ez pedig a dolgo­zók elégedettségének és aktivi­tásának a feltétele, s annak, hogy az irányításba is minél többen bekapcsolódjanak. Kez­deményezésüket tükrözi idei kö­telezettségvállalásuk is, amely szerint a termelési tervet de­cember 22-ig, az exporttervet december 15-ig kívánják telje­síteni. És hogy igyekezetüket min­den bizonnyal siker koronázza majd, arról az idei első félévi eredményeik tanúskodnak: az árutermelési tervet 52,2, az ex­porttervet 64,2, az innovációs tervet pedig 51 százalékra tel­jesítették. KARDOS MÁRTA Kommentáljuk AZ ÜJ TÁMOGATÁSA Az utóbbi időben minden munkaterületen megsokszoro­zódtak az igények, hiszen népgazdaságunkat is érintik a vi­lággazdaság változásai. Takarékoskodnunk kell az üzem­anyaggal, a nyers- és alapanyagokkal, jól ki kell használ­nunk- a külföldön, főleg a tőkésországokban vásárolt, drága gépeket, alkatrészeket. Ugyanakkor a termelésben nem ele­gendő a mennyiségi követelmények teljesítése, egyre na­gyobb súlyt kell helyeznünk a minőség' állandó javítására, hogy termékeink a világpiacon helytálljanak. Vagyis gya­korlatilag nehezebb feltételek közepette többet és főleg jobban kell termelnünk. Olyan követemény ez, melynek helyességéhez nem fér kétség. Nem is igen akad, aki vi­tatná. Hogy mégis sokat beszélünk róla, hogy mégis számos gyűlés, értekezlet, tanácskozás témáját képezi, annak egy­szerű oka van: a megoldás keresése, a feladatok' teljesíté­sének szándéka. Mert az sem lehet vitás, hogy csak akkor tudunk hiánytalanul eleget tenni az egyre nagyobb köve­telményeknek, ha állandóan keressük az új megoldásokat, ha új, korszerű munkamódszereket alkalmazunk, ha bátran, bizonyos kockázat vállalásával is, újítunk. Ez a magyarázata annak, hogy az újítómozgalom fellen­dítése ma már nemcsak a szakszervezeti tanácskozások napirendjén szerepel, és az üzemek, vállalatok gazdasági vezetőségének érdeke, hanem rendszeresen figyelemmel kísérik e hasznos mozgalom fejlődését a termelésben mű­ködő pártszervezetek is. Sőt, a párttagok konkrét feladatai közt nem ritkán akadnak olyanok, amelyek szorosan össze­függnek az újítómozgalommal. A Kürti (Strekov) Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezet pártalapszervezete 1979-ben feladatul adta a kommunista Szlávik István szo­cialista munkabrigád-vezető kollektívájának, hogy újítással oldja meg a kukoricakóró gépi betakarítását. A brigád tagjai a feladatot teljesítették: készítettek egy kukorica- kóró-betakarító gépet, mégpedig egy NDK-beli 220-as siló­kombájnból. A brigádnak ezenkívül már több újítását is hasznosították. A kollektíva kilenc aranyjelvényes tagja közül négy kommunista. Ugyancsak a párttagok járnak az élen az újítómozgalom­ban a Bratislavai Műszaki Üveggyár dubravkai üzemében, ahol a CSSZB-brigád öt aranyjelvényes újítója közül négy kommunista. Az ő újításuk az üzemnek 1978-tól ez év no­vemberéig mintegy 3 380 000 korona megtakarítását tette lehetővé. Különösen azért értékes ez az újítás, mert ener­giamegtakarítást eredményez. Hiba volna, ha a pártszervezetek, illetve a szakszerveze­tek és a gazdasági vezetők csak azokra az újításokra fi­gyelnének fel, azaz azok rugalmas hasznosítását szorgal­maznák, amelyek tetemes összegek megtakarítását eredmé­nyezik. Olykor a látszatra apró ötletek is lehetnek haszno­sak. Gondoljunk például a szinte csak filléres alkatrészek­re, amelyeknek készítéséhez szintén nagyban hozzájárulnak az újítók; az ilyen alkatrészek hiánya nem egy esetben nagy teljesítményű, drága gépek kiesését jelenti a termelés­ből. Az ilyen újítás hasznossága csak közvetve mérhető le. Például Ján Vyslúžil, a Nové Mesto nad Váhom-i Obal csomagoló anyagokat gyártó üzem karbantartó villanysze­relője már 20 ilyen „apró“ újítást nyújtott be. Üzemükben azonban rajta kívül még további mintegy 20 újító van, aki kisebb-nagyobb ötletével mind hozzájárul a termelési fel­adatok megoldásához. Népgazdaságunk megváltozott helyzete megköveteli, hogy a pártszervezetek minden üzemben, vállalatban törődjenek az újítók munkájának támogatásával, serkentsék az új munkamódszerek alkalmazását. FÜLÖP IMRE Ä bírálatban is példát mutatnak Kommunisták a szemléletváltozás élén Hatékony pártmunka eredménye: gyártásfejlesztés és korszerűsítés A kereset nem lehet a jelenlét függvénye A fcabi Elektroporcelán párt- bizottsága a XVI. kongresszus által is megerősített magasabb k öv e te 1 m é n yek ne k ig ye k sz i k elegeit tenni az ellenőrzési jo­ga gyakorlásában, a pártcso­portok irányításában és a párt­építő mun'ka továbbfejlesztésé­ben. Rendszeresen — már a kongresszus óta is kétszer — elemezte a munka tapasztala­tait, s az éves terv teljesítésé­vel párhuzamosan erről a tag­gyűlésen is tájékoztatta az üzem kommunistáit. Stefan Berec, a pártszerve­zet elnöke beszámolójában el­ső helyen említette, hogy a párt vezető szerepe és a kom­munisták befolyása a terme­lésben, az irányítás minden fokán egyaránt érvényesül. S ezt jelentős mértékben segíti a határozatok rendszeres el­lenőrzése, nem utolsósorban a párttagok példamutató helyt­állása. Ellenőrizni az embere­ket és ellenőrizni a tényleges végrehajtást — ez most az alapszervezet politikai munká­jának lényege. Ezzel összefüggésben állapí­totta meg a beszámoló, hogy az üzem a nehezebb gazdasági feltételek ellenére teljesíti népgazdasági feladatait. Olyan termékeket állít elő amelyek az igényes világpiacon is áll­ják a versenyt; példának hoz­ta fel, hogy a korszerűen fel­szerelt új üzemcsarnokban gyártott magasfeszültségű áramszigetelők túlnyomó több­ségét külföldön Is jól értéke­síthetik. Tavaly 12,2 millióval, az első félévig 6 millió koro­na értékű áru értékesítésével teljesítették túl a tervet. — De ezen túlmenően — hangsúlyozta a jelentés — nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy népgazdaságunk a tőkés országokból megszüntethette az áramszigetelők behozatalát. Az alapszervezet a pártcsopor- toík hathatós közreműködésé­vel már a korábbi években megteremtette a szemléletvál­tás, a gyártmányfejlesztés, és korszerűsítés- kedvező feltéte­leit. Köztudott, hogy az új elgon­dolások megszületése, gyakor­lati kivitelezése nem megy végbe nehézségek, ellentmon­dások nélkül. Ám a pártalap­szervezet mindig támogatta a nehézségeket. kockázatot is vállaló gazdasági vezetőket, munkásokat. Sok vita előzte meg például az áramszigete­lők eddig ismeretlen, isostati- kus préselése kérdésének meg­oldását. Ellenérvként főleg azt hozták fel, hogy ez* a műve­letet — bonyolultságánál fog­va — csupán szakavatott mér­nök végezheti. De a kommu­nista Jaroslav Kuník mérnök, műszaki igazgatóhelyettes szemléletesen és meggyőzően bebizonyította, hogy betanított szakmunkás is kifogástalan minőségű munkát végezhet az új technológiával. Azóta Föl­des! István kommunista törzs- gárdatag. aki húsz éve dolgo­zik az üzemben, páratlan tel­jesítményt nyújt a présgépen. Az új eljárás bevezetésének előnye: eddig jó másfél évet, most viszont alig három hóna­pot vesz igénybe a megrendelt szigetelők elkészítése és leszál­lítása. A beszámolót .követő vita igen élénk volt. Éppen a CSKP KB legutóbbi ülésére hi­vatkozva többen szóvá tették, hogy sok még a tartalék. A párttagok, s a pártcsoportok kísérjék figyelemmel a kiemelt feladatok végrehajtását és te­gyék meg javaslataikat a hiá­nyosságok kiküszöbölésére. Ál­landósítani kell az ellenőrzést, nem szabad megengedni, hogy valaki kitérjen a kapott fel­adatok végrehajtása elől. Szükséges továbbá, hogy a magas képzettségű, vezető be­osztású kommunisták nem mondvacsinált, hanem konkrét pártfeladatokat kapjanak. Aki­nek a gyárban fontos gazda­sági, politikai vagy műszaki feladata van, az vállaljon en­nek megfelelő társadalmi mun­kát, pártmegbízatást Is. Arra kel) törekedni, hogy az üzem szakszervezeti és SZISZ bizott­sága az eddiginél is többet foglalkozzon a termelés kérdé­seivel. Pa vei Rakovský üzem igazga­tó az agitációs és propaganda- munkára váró feladatokról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az üzem új, konkrét tennivalóival, a mun­kafegyelemmel, a differenciált bérezéssel és más hasonló kérdésekkel is bővebben fog­lalkozzanak a kommunisták. Pe/er Líška, a pártbizottság tagja azt emelte ki felszólalá­sában, hogy a párttagok tart­sák elsőrangú kötelességüknek meggyőzni a pártonkív üli eket a gazdaságpolitikai feladatok pontos teljesítéséről. A párt­munkának — mondotta többek között — szoros kapcsolatban kell lennie a mun.kaverseny- nyel is. Arra kell törekedni, hogy a versenymozgalmaknalk világos, reális, közérthető cél­jai legyenek. A keresetet ne a „jelenlét“, hanem a konkrét termelési eredmény határozza meg. Reflektorfénybe került a párttagok személyes példamu­tatása is. Tűrhetetlen állapot, hogy olykor még párttagok is italosan jelenne-k meg a mun­kahelyükön. Ezért döntöttek úgy: ezentúl akár beosztottról, akár vezetőről, tehát bárkiről legyen is szó, a párttaghoz méltatlan magatartást minden esetben fegyelmi eljárás kö­veti. A kommunisták személyes példamutatásának és helytállá­sának igénye most parancso- lóbb, mint bármikor volt. Nem csupán azért, mert termelési feladataik számottevően növe­kedtek, hiszen az üzemnek ép­pen a nehezebb gazdálkodási- termelési feltételek közepette kell igazolnia, hogy eddigi jó hírneve nem volt alaptalan. Főleg a törzsgárdatagokra há­rul az a feladat, hogy tovább korszerűsítsék a termelést. A bíráló hangnemben lefoly­tatott taggyűlés zárszavát Be­rec elvtárs tartotta. Meggyőző­déssel hangsúlyozta, hogy a párttagság őszinte vélemény­nyilvánítását egy-egy üzemben, munkahelyen a követendő ma­gatartás meghatározójának te­kintik. A čábi Eleiktroporcelán üzem kommunistái ebben is példát mutatnak. ü 1981. XII. 3. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents