Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-03 / 286. szám, csütörtök

;' ‘ - - * ' ' ' . ■'" ;! •£ ?v * ” 1

Az új cellulózgyár látképe

CeKiulózgyárf ás építőmunkák kíséretében

Alig telt el egy hónap azóta, hogy világgá röppent a hír: Ružomberokban üzembe helyezték az újonnan épiilő cellulóz- és papírkombinát első részét, a cellulózgyárat. A beruházás mostani szakaszának teljes befejezéséig még majdnem 14 hónap van hátra. Ezért Liptóban járva egyrészt a kezdeti termelési tapasztalatokról, másrészt az építkezés jelenlegi helyzetéről érdeklődhettem.

A kanadai Simons Qversis cég és a bratislavai Technopol között aláírt kereskedelmi egyezmény szerint a cellulózgyárat 36 hónapos határidővel december 14-re kellett volna befejezni. A kivitelezést vállaló hazai és külföldi építő és szerelő szervezetek közös megegyezése alapján ezt a határidőt majdnem négy hónappal lerövidítették. Közben olyan jelentős feladatokat végeztek el, mint a Vág medrének „áthelyezése“, a villamosenergia és vízellátási rendszer kiépítése, ipari vágányok lefektetése, és ezekhez kapcsolódva további termelő- részlegek épültek fel a nyári, hónapokra. Az első ötnapos próbaüzemelést augusztus 29-én

kanadai technikusok irányításával történt, s az eddigi tapasztalataink arra engednek következtetni, hogy jövő év májusában elérhetővé válik a teljes kapacitású termelés. A cellulózgyártást két számítógép irányítja, és elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerzett, külföldön és hazánkban is jól felkészült szakembereink dolgoznak az egyes munkahelyeken. Többségük fiatal, aki vagy nemrég kerüt ki az iskolapadból, vagy a régi cellulózgyar- ban dolgozott, de életkora nem haladja meg az ütvén esztendőt. Már részt vettek a technológiai berendezések szerelésében is, s így aprólékosan megismerkedhettek a^ egyes terme„Kezdetben a rakodóberendezéseinket nem tudtuk mindig alkalmazni" {Vladimír Gabčo — ČSTK és Gyökeres György felvétele)

a

L981. XII. 3.

kezdték meg, s ez alatt 450 tonna használható minőségű szulfátcellulózt állítottak elő. Utána fokozatosan további berendezéseket próbáltak ki, és a szerzett tapasztalatok figyelembe vételével készültek fel az üzembehelyezésre, melyre november 9-én került sor.

— A hasonló berendezések beindítására jellemző problémák bennünket sem kerültek el — tájékoztat Ján Leštinský, az építőüzem igazgatójának szaktanácsadója. — Olyan apróságokról van szó, mint a villamos motorok pontatlan beállítása, a mérő és szabályozó rendszerek egyes részeinek meghibásodása annak következtében, hogy a szerelés után „idegen“ tárgyak maradtak a berendezésekben vagy a vezetékekben. Ezek azonban más jelenleg kivitelezett beruházásokhoz hasonlítva elenyészően kicsi fogyatékosságok. A ter- melőberendezések beindítása

lőegységek szerkezetével és működésével.

— Gondolom, nyersanyagból, azaz jából van elég, s így emiatt nincsenek fennakadások. De hogyan értékesítik a kész cellulózt?

— Ami a nyersanyag- és energiaellátást illeti, valóban nincsenek gondjaink. Csupán kezdetben voltak kisebb nehézségek, mert a feldolgozandó gömbfát úgy rakták a vagonokba, hogy rakodóberendezéseinket nem tudtuk mindig alkalmazni a kirakásnál, s ez fékezte a folyamatos nyersanyagellátást. Az itt termelt cellulóz egy részét a jövendő SUPRA üzemünk papírgyártó gépeivel dolgozzuk fel, másik felét pedig a LIGNA külkereskedelmi vállalat közreműködésével exportáljuk. Ezzel törleszt- jük a kombinát építésére kapott hitelt.

— Kik dolgoznak jelenleg az építkezésen és milyen munkák

ÉV VÉGI HAJRÄ

Megnyújtják a műszakokat

várnak rájuk a közeljövőben?

— Az építkezés befejezésének határideje 1983 januárja. Számításaink szerint a jövő évben és a következő esztendő egy hónapjában a beruházás I. A szakaszában, mely a termelő objektumok építését foglalja magába, 129 millió korona értékű munka vár elvégzésre. Folytatjuk a közműhálózat építését, befejezzük a termelő objektumokat és felépül a pótalkatrészek raktára. A nem termelő objektumokra ugyanazon idő alatt 135 millió koronát ruházunk be. Többek között befejezzük a vállalati forgalomirányítás hátralevő épületeit, az adminisztratív központot és a kombinát új főbejáratát. Ezenkívül épül még számítóközpont, laboratórium, több műhely és egyéb kisebb létesítmény. Jelenleg már sokkal kevesebben dolgoznak az építkezésen, mint annak idején a csúcsmunkák alatt. Itt vannak továbbra is a kanadai SIMONS cég képviselői és alvállalkozóik: különböző jugoszláv cégek munkásai. Feladatuk az átvételi eljáráskor megállapított és nyilvántartásba vett hibák eltávolítása. A próbaüzemelést a kanadai mérnökök szervezik, és az ütemterv szerint készülnek a cellulózgyár garanciális vizsgáira. A hazai szállítók közül a két kivitelező, a žilinai Válio- stav és a Banská Bystrica-i Stavoindustria dolgozói vannak jelen, de néhány szerelő szervezet is dolgozik még. Felvetődik a kérdés: vajon mit keresnek itt a próbaüzemelés alatt a szerelők? Erre egyszerű a válasz: néhány szerelvény szigetelését végzik, és az új cellulózgyárat a jövendő SOLO, illetve a létező SUPRA papírüzemmel kapcsolják össze.

— Ritkán fordul elő, hogy ugyanazon beruházáson hazai és külföldi munkások dolgoznak együtt. Milyen tapasztalatokat hozott e közösen végzett munka?

— Vitathatatlan, hogy ez kihatással van minden érintett kivitelező dolgozóira. Építőink sokat tanulhattak munkaszervezésből, a munkaidő kihasználásából, rugalmasságból. De voltak időszakok, amikor a kü- földiek csodálták meg szerelőink ügyességét. Itt példának a bratislavai Termostav dolgozói által végzett gyors és pontos munkát hoznám fel. Tehát mind a hazaiakra, mind a külföldiekre ösztönzően hatott a több hónapos együttlét, ami végül is elősegítette a cellulózgyár határidő előtti beindítását.

XXX

Feltételezhető tehát: a Ružomberokban újonnan épülő cellulóz- és papírkombinátról még sokat hallunk majd. Elsősorban azért, mert egyedüli, szükségleteinket kielégítő

nyersanyagot, a fát dolgozza jel. Egyelőre cellulóz készül belőle, s ezt kezdjük fokozatosan külföldön értékesíteni. Persze, mindenképpen magasabb áron, mint az eddig hazánkból exportált gombját. S ez már jelentős lépés a fa hazai komplex feldolgozása felé.

j. mészáros käroly

A galántai (Galanta) járási pártbizottságon hangzott el, hogy a bratislavai Milex helyi- tejfeldolgozó üzeme teljesíti a tervet, nem marad adósa a közellátásnak. Javasolták, nézzek szét a munkahelyeken, győződjek meg róla, milyen szorgalommal igyekeznek a dolgozók megvalósítani igényes feladataikat.

Ez az üzem régóta hallat magáról. Díjnyertes termékeivel már többször bemutatkozott az élelmiszeripari kiállításokon, így tehát kíváncsian léptem át kapuját. Ladislav Vančo mérnök, igazgatóhelyettes készségesen beszélt a termelési programról és a termékszerkezetről*. Hozzájuk tartozik a seredi tejporkészítő részleg is, amely naponta 600 ezer liter tejet dolgoz fel. Beszélgetés közben azonban kiderült, hogy ebben az üzemben is akadnak problémák. A serecfi részleg a téli időszakban csak csökkentett ütemben dolgozhat, mert a mezőgazdasági üzemek kevés tejet szállítanak feldolgozásra. A nagy beruházásokkal épült üzemrészleg kapacitása tehát nincs kihasználva, és emiatt a borjak nevelésére a tervezettnél kevesebb Laktavitot szállítanak.

Már az első percekben megállapítottam, hogy ebben az üzemben is komoly erőfeszítéseket kell tenniük a vezetőknek és a beosztottaknak egyaránt, hogy valamennyire pótolják a lemaradást. Az év elején és évközben módosított terveket jelenleg még teljesítik, de a minőségi mutatókat nem érték el. Most minden erőt arra összpontosítanak, hogy a sajtgyártás tervét teljesítsék. Korábban a sajtcsomagoló berendezés meghibásodott, csomagolóanyag sem volt elég, ezért jelentős a kiesés. Nincs más mód, év végi hajrával,^a műszakok megnyújtásával kell növelniük a termelést. Mindehhez — az igazgató- helyettes szerint — megtették a szükséges intézkedéseket. A seredi üzemrészlegből csoportosították át a dolgozókat. Szerinte az összes intézkedéssel, a dolgozók munkakezdeményezé- sének felhasználásával megkét szerezhetik a termelést.

A vezetőkkel folytatott beszélgetés után Tóth Margit mérnök' kel, a sajtkészítő részleg mesterével jártuk be a munkahelyeket. Beszélgettünk a szocialista munkabrigád tagjaival, akik közül tízen még az idén megkapják az aranyjelvényt és néhányon az ezüstjelvényt. Az elismerés is a jó munkát dicséri.

Somogyi Veronika, a huszonhéttagú szocialista munkabrigád

vezetője arról számolt be, hogy a részlegen napról napra javul a munkafegyelem. A szaratovi módszer érvényesítésével a brigád minden tagja a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtja és a legjobb minőségű munkát végzi. Mindenki saját munkahelyének gazdája. A beszélgetésbe kapcsolódva Somogyi Ilona, az egyik brigádtag is kifejtette véleményét:

— A brigádban naponta beszélünk a teljesítményekről és a minőségről. Gyakrabban veszek mintát a termékekből, hogy idejében intézkedéseket tehessünk a minőség javítására.

Vörös Ildikó a fiatalok nevében szólt arról, hogy milyen módon sikerült beilleszkednie a kollektívába. Varga Nórával, Va~ tócs Erzsébettel és Balogh Margittal kezdett. Volt olyan időszak, amikor azt hitték, hogy az idősebbek ok nélkül szidják őket. Később rájöttek, hogy jót akarnak nekik, el akarják érni, hogy ők is jó munkások legyenek. Lassan átvették tapasztalataikat és ma már megközelítőleg olyan teljesítményt nyújtanak, mint ők. Nem könnyű a munkájuk.

— Helyt kell állnunk minden nap — mondja. — Amikor rám kerül a sor, munkaszüneti napon is. Itt senki sem lazíthat, de aki igyekszik, az megtalálja számítását.

A pincehelyiségekben szorgalmas munka folyik. Pataky Lujza és Molnár Rozália harminc kilogrammos Cadar sajtokat már- togat a parafinnal teli kádba. Csizmadia Ferencné a Poľovník sajtot csomagolja egy berendezéssel. Odébb a Salaš sajtot forró vízber, gőzben crírátla- nítják. Megragadják figyelmemet Mitó Irén szavai:

— A mi munkacsoportunkban egyformán kell húznia mindenkinek, mert ezt követeli a kollektív szellem és az üzem érdeke.

Szépen hangzott ez a mondat a csomagolórészlegen. Később erre alapozva jelentette ki Ber- gendi Gabriella, az üzem termelési részlegének vezetője:

— Ha továbbra is ilyen lesz a munka üteme, akkor teljesítjük az évi tervet.

Munkatársának szól, hívja össze a szocialista munkabrigádot, mert a hosszabbított műszakokkal kapcsolatos halaszthatatlan problémákat kell megtárgyalniuk. Nuics sok idő már a tétovázásra, mert közeledik az év vége és minden lehetőséget ki kell használniuk a célba éréshez.

BÁLI,A JÖZSEF

GázoScíjmegtakarítás

légterelőkkel

Az utóbbi időszakban a hazai tehergépkocsikon is égyre gyakrabban látni légterelőket. Alkalmazásuk előnye elsősorban abban rejlik, hogy ily módon lehetőség nyílik üzemanyagmegtakarításra — főleg a kamionközlekedésben. A Bratislavai Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat dolgozói értékes kezdeményezést tettek a légterelők gyártásával kapcsolatban. A seredi Novoplast ipari szövetkezettől segítő kezet kaptak ötltetük megvalósításához. Az ipari szövetkezet dolgozói rövid idő alatt felkészültek a légterelők gyártására, miközben kihasználták Magyarország, pontosabban a magyarországi Hungarocamion vállalat ilyen irányú tapasztalatait.

A bratislavai példa, kezdeményezés azért örvendetes, elsősorban, mert az egész ország számára kínál megoldást a légterelők gyártásával kapcsolatban, míg a Brnói és a Hradec Králové-i . Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat csupán saját igényeit tudta kielégíteni. A seredi Novoplast dolgozói minden hazai tehergépkocsit fel’ tudnának szerelni termékükkel.

Érdekes megfigyelni a légterelő gyártási költségeinek, gyártása gazdaságosságának alakulását is. Míg például a nyugatnémet gyártmányú légterelő darabja 6 ezer DM-be, a magyar gyártmányú 14 ezer forintba kerül, a hazai gyártmányú költsége mindössze 3 ezer korona körül alakul. További érdekessége a hazai gyártmányú légterelőnek, hogy 11 ki- logrammmal könnyebb, mint a Hungarocamion gyártmánya; mindössze 35 kilogrammos, egyszerű a kezelése és .költségmegtérülési ideje 4—6 hónap. A Novoplast ipari szövetkezetben készült légterelőkhöz a fémből készült rögzítő kapcsolókat is csatolják, és a szükséges méretek megadásának alapján úgy módosítják, hogy az bármilyen típusú tehergépkocsira felszerelhető. A légterelő élettartama úgyszólván korlátlan, s az ipari szövetkezetben évente 600 darab gyártására képesek. Hogy milyen a konkrét gazdasági haszna? Mivel a Bratislavai Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalatban még nincsenek a megtakarítást pontosan mérő műszerek, ezért eddig megelégedtek a gázolajfogyasztási keret módosításával. A bratislavai gépkocsiközlekedési vállalat kamionközlekedésében 5 százalékkal csökkentették az üzemanyag-fogyasztási keretet, ami 100 kilométerenként 2 liter gázolajmegtakarítást jelent.

(nn)