Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-03 / 286. szám, csütörtök

;' ‘ - - * ' ' ' . ■'" ;! •£ ?v * ” 1 Az új cellulózgyár látképe CeKiulózgyárf ás építőmunkák kíséretében Alig telt el egy hónap azóta, hogy világgá röppent a hír: Ružomberokban üzembe helyezték az újonnan épiilő cellulóz- és papírkombinát első részét, a cellulózgyárat. A beruházás mostani szakaszának teljes befejezéséig még majdnem 14 hó­nap van hátra. Ezért Liptóban járva egyrészt a kezdeti ter­melési tapasztalatokról, másrészt az építkezés jelenlegi hely­zetéről érdeklődhettem. A kanadai Simons Qversis cég és a bratislavai Technopol között aláírt kereskedelmi egyez­mény szerint a cellulózgyárat 36 hónapos határidővel decem­ber 14-re kellett volna befejez­ni. A kivitelezést vállaló hazai és külföldi építő és szerelő szervezetek közös megegyezése alapján ezt a határidőt majd­nem négy hónappal lerövidítet­ték. Közben olyan jelentős fela­datokat végeztek el, mint a Vág medrének „áthelyezése“, a vil­lamosenergia és vízellátási rendszer kiépítése, ipari vágá­nyok lefektetése, és ezekhez kapcsolódva további termelő- részlegek épültek fel a nyári, hónapokra. Az első ötnapos próbaüzemelést augusztus 29-én kanadai technikusok irányítá­sával történt, s az eddigi ta­pasztalataink arra engednek kö­vetkeztetni, hogy jövő év má­jusában elérhetővé válik a tel­jes kapacitású termelés. A cel­lulózgyártást két számítógép irányítja, és elméleti és gyakor­lati tapasztalatokat szerzett, külföldön és hazánkban is jól felkészült szakembereink dol­goznak az egyes munkahelye­ken. Többségük fiatal, aki vagy nemrég kerüt ki az iskolapad­ból, vagy a régi cellulózgyar- ban dolgozott, de életkora nem haladja meg az ütvén eszten­dőt. Már részt vettek a techno­lógiai berendezések szerelésé­ben is, s így aprólékosan meg­ismerkedhettek a^ egyes terme­„Kezdetben a rakodóberendezéseinket nem tudtuk mindig alkal­mazni" {Vladimír Gabčo — ČSTK és Gyökeres György felvétele) a L981. XII. 3. kezdték meg, s ez alatt 450 tonna használható minőségű szulfátcellulózt állítottak elő. Utána fokozatosan további be­rendezéseket próbáltak ki, és a szerzett tapasztalatok figyelem­be vételével készültek fel az üzembehelyezésre, melyre no­vember 9-én került sor. — A hasonló berendezések beindítására jellemző problé­mák bennünket sem kerültek el — tájékoztat Ján Leštinský, az építőüzem igazgatójának szaktanácsadója. — Olyan ap­róságokról van szó, mint a vil­lamos motorok pontatlan beál­lítása, a mérő és szabályozó rendszerek egyes részeinek meghibásodása annak követ­keztében, hogy a szerelés után „idegen“ tárgyak maradtak a berendezésekben vagy a veze­tékekben. Ezek azonban más jelenleg kivitelezett beruházá­sokhoz hasonlítva elenyészően kicsi fogyatékosságok. A ter- melőberendezések beindítása lőegységek szerkezetével és működésével. — Gondolom, nyersanyagból, azaz jából van elég, s így emi­att nincsenek fennakadások. De hogyan értékesítik a kész cel­lulózt? — Ami a nyersanyag- és energiaellátást illeti, valóban nincsenek gondjaink. Csupán kezdetben voltak kisebb nehéz­ségek, mert a feldolgozandó gömbfát úgy rakták a vago­nokba, hogy rakodóberendezé­seinket nem tudtuk mindig al­kalmazni a kirakásnál, s ez fékezte a folyamatos nyers­anyagellátást. Az itt termelt cellulóz egy részét a jövendő SUPRA üzemünk papírgyártó gépeivel dolgozzuk fel, másik fe­lét pedig a LIGNA külkereske­delmi vállalat közreműködésé­vel exportáljuk. Ezzel törleszt- jük a kombinát építésére ka­pott hitelt. — Kik dolgoznak jelenleg az építkezésen és milyen munkák ÉV VÉGI HAJRÄ Megnyújtják a műszakokat várnak rájuk a közeljövőben? — Az építkezés befejezésének határideje 1983 januárja. Szá­mításaink szerint a jövő évben és a következő esztendő egy hónapjában a beruházás I. A szakaszában, mely a termelő objektumok építését foglalja magába, 129 millió korona ér­tékű munka vár elvégzésre. Folytatjuk a közműhálózat épí­tését, befejezzük a termelő ob­jektumokat és felépül a pótal­katrészek raktára. A nem ter­melő objektumokra ugyanazon idő alatt 135 millió koronát ru­házunk be. Többek között befe­jezzük a vállalati forgalomirá­nyítás hátralevő épületeit, az adminisztratív központot és a kombinát új főbejáratát. Ezenkí­vül épül még számítóközpont, laboratórium, több műhely és egyéb kisebb létesítmény. Jelen­leg már sokkal kevesebben dol­goznak az építkezésen, mint an­nak idején a csúcsmunkák alatt. Itt vannak továbbra is a kanadai SIMONS cég képvise­lői és alvállalkozóik: különbö­ző jugoszláv cégek munkásai. Feladatuk az átvételi eljárás­kor megállapított és nyilván­tartásba vett hibák eltávolítá­sa. A próbaüzemelést a kana­dai mérnökök szervezik, és az ütemterv szerint készülnek a cellulózgyár garanciális vizsgái­ra. A hazai szállítók közül a két kivitelező, a žilinai Válio- stav és a Banská Bystrica-i Stavoindustria dolgozói vannak jelen, de néhány szerelő szer­vezet is dolgozik még. Felvető­dik a kérdés: vajon mit keres­nek itt a próbaüzemelés alatt a szerelők? Erre egyszerű a válasz: néhány szerelvény szi­getelését végzik, és az új cel­lulózgyárat a jövendő SOLO, il­letve a létező SUPRA papír­üzemmel kapcsolják össze. — Ritkán fordul elő, hogy ugyanazon beruházáson hazai és külföldi munkások dolgoz­nak együtt. Milyen tapasztala­tokat hozott e közösen végzett munka? — Vitathatatlan, hogy ez ki­hatással van minden érintett kivitelező dolgozóira. Építőink sokat tanulhattak munkaszer­vezésből, a munkaidő kihasz­nálásából, rugalmasságból. De voltak időszakok, amikor a kü- földiek csodálták meg szerelő­ink ügyességét. Itt példának a bratislavai Termostav dolgozói által végzett gyors és pontos munkát hoznám fel. Tehát mind a hazaiakra, mind a külföldiek­re ösztönzően hatott a több hónapos együttlét, ami végül is elősegítette a cellulózgyár ha­táridő előtti beindítását. XXX Feltételezhető tehát: a Ru­žomberokban újonnan épülő cellulóz- és papírkombinátról még sokat hallunk majd. Első­sorban azért, mert egyedüli, szükségleteinket kielégítő nyersanyagot, a fát dolgozza jel. Egyelőre cellulóz készül be­lőle, s ezt kezdjük fokozatosan külföldön értékesíteni. Persze, mindenképpen magasabb áron, mint az eddig hazánkból ex­portált gombját. S ez már je­lentős lépés a fa hazai komp­lex feldolgozása felé. j. mészáros käroly A galántai (Galanta) járási pártbizottságon hangzott el, hogy a bratislavai Milex helyi- tejfeldolgozó üzeme teljesíti a tervet, nem marad adósa a köz­ellátásnak. Javasolták, nézzek szét a munkahelyeken, győződ­jek meg róla, milyen szorgalom­mal igyekeznek a dolgozók megvalósítani igényes feladatai­kat. Ez az üzem régóta hallat ma­gáról. Díjnyertes termékeivel már többször bemutatkozott az élelmiszeripari kiállításokon, így tehát kíváncsian léptem át kapuját. Ladislav Vančo mér­nök, igazgatóhelyettes készsége­sen beszélt a termelési prog­ramról és a termékszerkezetről*. Hozzájuk tartozik a seredi tej­porkészítő részleg is, amely na­ponta 600 ezer liter tejet dol­goz fel. Beszélgetés közben azonban kiderült, hogy ebben az üzemben is akadnak problé­mák. A serecfi részleg a téli időszakban csak csökkentett ütemben dolgozhat, mert a me­zőgazdasági üzemek kevés tejet szállítanak feldolgozásra. A nagy beruházásokkal épült üzemrészleg kapacitása tehát nincs kihasználva, és emiatt a borjak nevelésére a tervezettnél kevesebb Laktavitot szállítanak. Már az első percekben meg­állapítottam, hogy ebben az üzemben is komoly erőfeszítése­ket kell tenniük a vezetőknek és a beosztottaknak egyaránt, hogy valamennyire pótolják a lemaradást. Az év elején és év­közben módosított terveket je­lenleg még teljesítik, de a mi­nőségi mutatókat nem érték el. Most minden erőt arra összpon­tosítanak, hogy a sajtgyártás tervét teljesítsék. Korábban a sajtcsomagoló berendezés meg­hibásodott, csomagolóanyag sem volt elég, ezért jelentős a ki­esés. Nincs más mód, év végi hajrával,^a műszakok megnyúj­tásával kell növelniük a terme­lést. Mindehhez — az igazgató- helyettes szerint — megtették a szükséges intézkedéseket. A se­redi üzemrészlegből csoportosí­tották át a dolgozókat. Szerin­te az összes intézkedéssel, a dolgozók munkakezdeményezé- sének felhasználásával megkét szerezhetik a termelést. A vezetőkkel folytatott beszél­getés után Tóth Margit mérnök' kel, a sajtkészítő részleg mes­terével jártuk be a munkahelye­ket. Beszélgettünk a szocialista munkabrigád tagjaival, akik kö­zül tízen még az idén megkap­ják az aranyjelvényt és néhá­nyon az ezüstjelvényt. Az elis­merés is a jó munkát dicséri. Somogyi Veronika, a huszon­héttagú szocialista munkabrigád vezetője arról számolt be, hogy a részlegen napról napra javul a munkafegyelem. A szaratovi módszer érvényesítésével a bri­gád minden tagja a lehető leg­nagyobb teljesítményt nyújtja és a legjobb minőségű munkát végzi. Mindenki saját munkahe­lyének gazdája. A beszélgetésbe kapcsolódva Somogyi Ilona, az egyik brigádtag is kifejtette vé­leményét: — A brigádban naponta be­szélünk a teljesítményekről és a minőségről. Gyakrabban ve­szek mintát a termékekből, hogy idejében intézkedéseket tehessünk a minőség javítására. Vörös Ildikó a fiatalok nevé­ben szólt arról, hogy milyen módon sikerült beilleszkednie a kollektívába. Varga Nórával, Va~ tócs Erzsébettel és Balogh Mar­gittal kezdett. Volt olyan idő­szak, amikor azt hitték, hogy az idősebbek ok nélkül szidják őket. Később rájöttek, hogy jót akarnak nekik, el akarják ér­ni, hogy ők is jó munkások le­gyenek. Lassan átvették tapasz­talataikat és ma már megköze­lítőleg olyan teljesítményt nyúj­tanak, mint ők. Nem könnyű a munkájuk. — Helyt kell állnunk minden nap — mondja. — Amikor rám kerül a sor, munkaszüneti na­pon is. Itt senki sem lazíthat, de aki igyekszik, az megtalálja számítását. A pincehelyiségekben szorgal­mas munka folyik. Pataky Lujza és Molnár Rozália harminc ki­logrammos Cadar sajtokat már- togat a parafinnal teli kádba. Csizmadia Ferencné a Poľovník sajtot csomagolja egy berende­zéssel. Odébb a Salaš sajtot forró vízber, gőzben crírátla- nítják. Megragadják figyelme­met Mitó Irén szavai: — A mi munkacsoportunk­ban egyformán kell húznia min­denkinek, mert ezt követeli a kollektív szellem és az üzem érdeke. Szépen hangzott ez a mondat a csomagolórészlegen. Később erre alapozva jelentette ki Ber- gendi Gabriella, az üzem ter­melési részlegének vezetője: — Ha továbbra is ilyen lesz a munka üteme, akkor teljesít­jük az évi tervet. Munkatársának szól, hívja össze a szocialista munkabrigá­dot, mert a hosszabbított mű­szakokkal kapcsolatos halaszt­hatatlan problémákat kell meg­tárgyalniuk. Nuics sok idő már a tétovázásra, mert közeledik az év vége és minden lehetősé­get ki kell használniuk a célba éréshez. BÁLI,A JÖZSEF GázoScíjmegtakarítás légterelőkkel Az utóbbi időszakban a hazai tehergépkocsikon is égyre gyakrabban látni légterelőket. Alkalmazásuk előnye elsősor­ban abban rejlik, hogy ily mó­don lehetőség nyílik üzem­anyagmegtakarításra — főleg a kamionközlekedésben. A Bra­tislavai Csehszlovák Gépkocsi­közlekedési Vállalat dolgozói értékes kezdeményezést tettek a légterelők gyártásával kap­csolatban. A seredi Novoplast ipari szövetkezettől segítő ke­zet kaptak ötltetük megvalósítá­sához. Az ipari szövetkezet dol­gozói rövid idő alatt felkészül­tek a légterelők gyártására, mi­közben kihasználták Magyaror­szág, pontosabban a magyaror­szági Hungarocamion vállalat ilyen irányú tapasztalatait. A bratislavai példa, kezde­ményezés azért örvendetes, el­sősorban, mert az egész or­szág számára kínál megoldást a légterelők gyártásával kap­csolatban, míg a Brnói és a Hradec Králové-i . Csehszlovák Gépkocsiközlekedési Vállalat csupán saját igényeit tudta ki­elégíteni. A seredi Novoplast dolgozói minden hazai teher­gépkocsit fel’ tudnának szerel­ni termékükkel. Érdekes megfigyelni a lég­terelő gyártási költségeinek, gyártása gazdaságosságának alakulását is. Míg például a nyugatnémet gyártmányú lég­terelő darabja 6 ezer DM-be, a magyar gyártmányú 14 ezer fo­rintba kerül, a hazai gyártmá­nyú költsége mindössze 3 ezer korona körül alakul. További érdekessége a hazai gyártmá­nyú légterelőnek, hogy 11 ki- logrammmal könnyebb, mint a Hungarocamion gyártmánya; mindössze 35 kilogrammos, egyszerű a kezelése és .költ­ségmegtérülési ideje 4—6 hó­nap. A Novoplast ipari szövet­kezetben készült légterelőkhöz a fémből készült rögzítő kap­csolókat is csatolják, és a szükséges méretek megadásá­nak alapján úgy módosítják, hogy az bármilyen típusú te­hergépkocsira felszerelhető. A légterelő élettartama úgyszól­ván korlátlan, s az ipari szö­vetkezetben évente 600 darab gyártására képesek. Hogy mi­lyen a konkrét gazdasági hasz­na? Mivel a Bratislavai Cseh­szlovák Gépkocsiközlekedési Vállalatban még nincsenek a megtakarítást pontosan mérő műszerek, ezért eddig megelé­gedtek a gázolajfogyasztási ke­ret módosításával. A bratisla­vai gépkocsiközlekedési válla­lat kamionközlekedésében 5 százalékkal csökkentették az üzemanyag-fogyasztási keretet, ami 100 kilométerenként 2 liter gázolajmegtakarítást jelent. (nn)

Next

/
Thumbnails
Contents