Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-03 / 286. szám, csütörtök
-MADRID AZ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG MAGATARTÁSA AKADÁLYOZZA A (CSTK) — A madridi találkozó keddi ülésén az amerikai küldöttség ismét feszült légkört alakított ki. Max Kampel- man, az USA küldöttségének vezetője olyan provokatív beszédet mondott, amelynek semmi köze sem volt a találkozón megvitatott kérdésekhez, és lényegében a cionizmus védelmére összpontosított. Ugyanakkor ismét követelte, hogy a szocialista államok ismerjék el a távúton kötött házasságot, s erre azt az érvet hozta fel, hogy az ilyen házasságokat az Egyesült Államok Kongresszusa elismeri. Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes. a-szovjet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta; az amerikai küldött beszéde nemcsak nem járul hozzá a madridi találkozó eredményes munkájához, hanem még meg is nehezíti. lljicsov elítélte az amerikai képviselő kísérletét arra, hogy védelmébe vegyen egy olyan reakciós politikai irányzatot, mint a cionizmus. Az ENSZ korábban már joggal a faji megkülönböztetés egyik formájaként bélyegezte meg a cionizmust — mondotta lljicsov. A szovjet delegáció vezetője azt is határozottan visszautasította, hogy az USA a Szovjetunióra kényszerítse a szovjet törvényhozással teljesen ellentétes családjogi normákat. Úgy tűnik, hogy az amerikai küldöttség számára megálli az idő — mondotta lljicsov. Nem hajlandó előre lépni, mintha irreális pozíciókon merevedne meg, erőfeszítéseit a lélektani háború légkörének kialakítására összpontosítja. Teljesen nyil-r vánvaló, hogy az amerikai küldöttség nem nagyon kívánja a madridi találkozó sikerét és olyan légkört teremt, amelyben a tárgyalásokat könnyen zsákutcába lehet vezetni. A szovjet küldöttség határozottan ellenzi a lélektani háború szellemében folytatott vitákat — hangsúlyozta Iľjicsov. Az a feladat áll előttünk, hogv megszilárdítsuk az európai biztonságot, kibővítsük az európai népek közötti együttműkö dést, és biztosítsuk a helsinki konferencián megkezdett folyamat folytatását. A szovjet küldöttség minden erőfeszítését e célok megvalósítására összpontosítja. Lövöldözések Bejrutban (CSTK) — Kedd esle Bejrút régi városiközpontjában szokatlanul heves lövöldözések robbantak ki. Váltakozó hevességgel már három napja folytatódnak az összecsapások a várost keleti és nyugati részre osztó „zöldvonal“ egész hosz- szában. A bejrúti lapok tegnap tov ábbi bőm ba mer én y l et ek r öl te tudósítottad. A hivatalos statisztikák szerint novemberben Libanonban a harcok és merényletek során összesen 70 ember vesztette életét, és 108 a sebesültek száma. A szeparatista Haddad őrnagy Dél-Libanonban sorozatos provokációkat hajt végre. Egyik fegyveres kommandója kedden behatolt Túlin faluba, amely az ENSZ-erök nigériai kontingense által ellenőrzött övezetben fekszik. Csehszlovák felszólalás az ENSZ-ben (ČSTK! — Az ENSZ Politi- íkai és Biztonsági Bizottságában a nemzetközi biztonság megerősítésére vonatkozó nyilatkozat teljesítésének vitájában felszólalt Ludék Handl csehszlovák delegátus. Megelégedéssel nyugtázta a szovjet- amerikai tárgyalások megkezdését a közepes hatótávolságú rakétákról, és reményének adott hangot, hogy az USA a tárgyalásokon konstruktív és reális magatartást tanúsít a felek egyenlő biztonsága elvének a szem eiőtt tartásával. Rámutatott, hogy a haladó országokban és a nyugati orszá- goik békeszerető közvéleménye körében is széles körű visszhangot váltanak ki a szocialista országoknak a leszerelési tárgyalások előmozdítására irányuló törekvései. Reményént fejezte ki, hogy a nyugati kormányok is józanul ítélik meg a szocialista országok legutóbbi javaslatait. LENGYELORSZÁG TOVÁBB ROMLIK AZ ORSZÁG HELYZETE (ČSTK) — Varsóban kedden együttes ülést tartott a LEMP KB Politikai Bizottsága és az Egyesült Néppárt főbizottságának elnöksége. Az ülésen megállapították. hogy Lengyelor- szág társadalompolitikai helyzete tovább romlik, s ez mindenekelőtt a folytotódó sztráj- koik, a (közrend megsértésének s az ország több területén tapasztalható anarchiának az eredménye. A két párt vezetői hangsúlyozták, hogy ez a helyzet ellentétben áll a nemzeti egyetértés frontja gondolatával, amelynek megvalósítására mind a LEMP, mind az Egyesült Néppárt felkészült. Az ülésen azt is hangsúlyozták, hogy a válság leküzdésének feltétele az élet normalizálása a városokban és a vidékem. A két párt vezető testületé értékelte a mezőgazdasági politika közösen kidolgozott irányelveinek teljesítését is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, hogy a kormánynak hatékonyabban kell biztosítania a mezőgazdaság szükségleteit, s a LEMP, valamint az Egyesült Néppárt szervei és alapszervezetei politikai tevékenységének legfőbb céljaiként a munkások és a parasztok szövetségének meg szí lá r d í t á sá t jelölték meg. A két párt vezető testületének a lengyelországi helyzetről adott étrékelése teljes mértékben megfelel a valóságnak. A legtöbb lengyel főiskolán folytatódik a „Szolidaritás“ és az ún. független diákszövetség általi szervezett megszálló sztrájk. A varsói tözoltóföisko- lán tartott néhánynapos megszálló sztrájknak a rendfenntartó erőik tegnap határozott közbelépésükkel vetettek véget. Sebesülés nem történt. A belügyi szervek rendelték el a közbelépést, egyebek között azért, mert a belügyminisztérium nevelési rendszerében igen fontos szerepet játszó főiskolán tartott sztrájk éles ellentétben áll a törvényekkel, s a kiegyezésre tett kísérletek eredménytelenül zajlottak le. A falusi „Szolidaritás“ mintegy 80 tagja továbbra is megszállva tartja az Egyesült Pa- raszpárt és a Falusi Ifjúsági Szövetség zamoscí (Lublin i vajdaság) vajdasági bizottságának helyiségeit. Egyebek között azt követelik, hogy a helyiségeket adják ált a falusi „Szolidaritásnak“. A magán- gazdálkodók megszálló sztrájkjai folytatódnak Torunban, Swidnicben, Wloclawkban és a rzeszowi vajdaság hét faluköz- pontjában. Az amerikai Boeing vállalat megkezdte a repülőgépről indítható szárnyas rakéták sorozatgyártását. Ezek a rakéták nukleáris töltetekkel lesznek ellátva, s hatótávolságuk több mint 2400 kilométer. Alacsonyan a töld fölött repülnek céljuk felé, hogy az ellenfél radarjai kisebb valószínűséggel fedezzék fel őket. A Reagan-kormány évente 318 millió dollárt fordít a rakéták gyártására. A Pentagon egyelőre 705-öt rendelt belőlük, ám a jövőben várhatóan több mint háromezret vásárol meg. A Boeing cég jóvőre 40 ilyen nukleáris fegyverhordozót fog gyártani havonta. Képünkön: az első szállításra kész szárnyas rakéta a Boeing cég szerelőcsarnokában ' (ČSTK-telefoto) Richard Allen,,szabadsága if (CSTK) — Washingtonban meglepetéssel fogadták Richard Allennek, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának azt a döntését, hogy „szabadságra megy mindaddig“ amíg az igazságügy-minisztérium nem vizsgálja ki ügyét. A Fehér Házban egyesek megnyugvással fogadták Allén döntését, mivef úgy vélték, hogy az Allen-ügy árthat Reagan és kormánya tekintélyének. Az ügy előzménye, hogy idén január 21-én, a Reagan elnök beiktatása utáni napon Allén közbenjárt Nancy Reagannél, az elnök feleségénél avégett, hogy nyilatkozzon egy japán napilapnak. Allén „jószolgálatáért“ ezer dollárt tartalmazó borítékot kapott, melyet bevallása szerint csak azért fogadott el, hogy „ne sértse meg“ a japán újságírókat. Ezt az ösz- szeget állítólag az államkasz- szába akarta átutalni, és csak ideiglenesen adta titkárnőjének, liogv zárja el a páncél- szekrénybe. Itt találta meg a borítékot nyolc hónappal később Edwin Meese, az elnök egyik tanácsadója, aki azonnal bejelentést tett az FBI nél. A Fehér Ház az üggyel kapcsolatban hallgatásba burkolózott, és ezért a sajtóban újabb találgatások láttak napvilágot. Többek között arról is írtak a lapok, hogy a pénzösszegen kívül Allén más ajándékot is elfogadott. Al’len abban bízik, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda nem minősíti törvénybe ütközőnek a „csekélység“ elfogadását, és tisztázza őt az alaptalan vádak alól. Allén munkakörét ideiglenesen az ügy tisztázásáig helyettese, James Nance nyugdíjazott 60 éves tengernagy tölti be. Még egyszer Reagan „kezdeményezéséről" 1981 XII. 3. 3 Reagan amerikai elnök november 184 beszédében elhallgatta azokat a javaslatokat, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő. Nem lehet szabadulni attól a következtetéstől, miszerint mindez szándékosan történt azért, hogy az amerikai elnök a békekezdeményezések „új szakaszát“ megnyitó személyiségként tűnjön fel. Érthető, miért volt szükség e komédiára. Az amerikai vezetés ugyanis tudatosította, hogy milyen komolyan vette a világ a militarista machinációkat, amelyek a Reagan-kormány működésének első tíz hónapját jellemzik. Csakhogy a tudatosítás' nem jelenti a hiba helyrehozását... A békével és a leszereléssel összefüggő szavak adója nem térítheti meg azokat a károkat, amelyek a béke ügyét érteik az Egyesült Államok fegyverkezésének példátlan fokozása következtében. Meghökkentő az a sietség, ahogy néhány nyugati képviselő hőkölni kezdett Washingtonnak. Mintha éles szemüket elkerülte volna, hogy Reagan javaslataiban nincs sem tapintat, sem logika. A javaslatokban azt ajánlja a Szovjetuniónak, hogy rendelje magát alá az egyoldalú leszerelés fölényes követelményének, vagy pedig fogadja el szükségesnek az amerikai „ugrást“ a fegyverkezésben, amelyet tíz évre előre terveztek, s amely nyíltan katonai erőfölényre törekszik. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban számos józanul gondolkodó megfigyelő, konkrétan E. Snider, az Egyesült Államok új kül- és katonapolitikája kolaíctójának képviselője Reagan beszédét pro- p a g an d at r ükk nek minősíti. Az ultimátum és a párbeszéd kölcsönösen kizárja egymást. Az elmúlt tíz hónap alatt Reagan elnöknek nemegyszer nyílt lehetősége a Szovjetunióval való egyenjogú, konstruktív párbeszédre. Ez volt az értelme azoknak a jelzéseknek, amelyeket Moszkva Reaganhoz országnak, hogy kezdjünk becsületes, konstruktív megbeszéléseket, keressük a köztünk felmerült lényeges kérdések kölcsönösen- elfogadható megoldását. Javaslatainkban nincs csalás, sem hátsó gondolat“, hangsúlyozta a szovjet vezető. Hasonlóan válaszol-e ezekre a javaslat óikra az amerikai elnök? Válaszol-e egyáltalán vaAz amerikai elnök „abszolút újdonságként“ terjesztette elő a katonai erőfölény megszerzésével kapcsolatos rég ismert NATO-tervet: a Szovjetunió leszereli közepes hatótávolságú korszerűsített rakétáit, az Egyesült Államok előretolt eszközei pedig érintetlenek maradnak. Hozzá kell tenni, hogy az amerikai előretolt Bhalgaiott lények, megvűtaszo'afkín kérdések eljuttatott. Ennek további bizonyítéka a közelmúltban Washingtonban nyilvánosságra hozott levél, amelyet Leonyid Brezsnyev írt május 25-én Ronald Reaganinek. A szovjet vezető ismét emlékeztette Reagant azokra a javaslatokra, amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusa dolgozott ki. Ezek a javaslatok — elsősorban az Egyesült Államok felé fordulva — hangsúlyozták, hogy nem a háborús készülődés, amely a népeket az anyagi és szellemi értékekkel való értelmetlen pocsékolásra ítéli, hanem a béke megőrzése és megszilárdítása kell, hogy a jövő útmutatója legyen. Az európai fegyverkezési verseny korlátozására, a SALT-folyamat felújítására, a Közel-Kelettel, a Perzsa-öböllel és a világ más részeivel kapcsolatos kérdések rendezésére tett szovjet javaslatokra emlékeztetve Brezsnyev májusban Ismét hangsúlyozta: „Nem törekszünk konfrontációra az Egyesült Államokkal, nem veszélyeztetjük Amerika törvényes érdekeit... Azt javasoljuk most az Egyesült Államoknak és a többi nyugati lamelyikre is? Nem, hiszen egész november 18-i beszédében azt fejtegette: kell, hogy minden kérdésben az utolsó szó Washingtoné legyen. Reagan „felfedezte“ a stratégiai fegyverekről szóló megbeszélések szükségességét, de ugyanakkor elhallgatta a SALT—II. szerződés sorsát, amelyet az amerikai adminiszt- ratíva a nemzetközi diplomáciában szokatlan módon torpe- dózott meg. Az amerikai elnök a világnak előadást tartott az európai biza 1 o m e r ő s í t ő i n t ézk e d é sek k el kapcsolatos szerződés megkötésének szükségességéről. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a legradikálisabb javaslatot, amely új életet vitt a madridi találkozóba, épp a Szovjetunió terjesztette elő ez év márciusában. Hasonlóképpen elhallgatja azt is, hogy az utóbbi hónapokban épp az Egyesült Államok tett meg mindent azért, hogy megakadályozza az európai leszereléssel és a bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezlet összehívására tett javaslat elfogadását. eszközök ellensúlyozására helyezték el a szovjet rakétákat. Reagan, aki a közelmúltban „nagy engedményeknek“ tüntette fel az Egyesült Államoknak azt a készségét, hogy nem helyez el új rakétákat Európában, elhallgatta, hogy az Európát alomkataszrófával fenyegető rakétákkal kapcsolatos ésszerű döntést a NATO már két évvel ezelőtt meghozhatta volna. Akkor, 1979 októberében Leonyid Brezsnyev javasolta az említett fegyverek európai arzenáljainak kétodalú csökkentését. A szovjet javaslatok elutasításáról s arról, hogy ezért ki a felelős, egy szó sem volt Reagan beszédében. Az elnök beszédének szerzőit valóban hálátlan feladattal bízták meg: az elmúlt tíz hónap számos megcáfolhatatlan ténye ellenére az amerikai adminisztratívát úgy kellett feltüntetniük, mint amelynek egyedüli gondja van az emberek milliói vágyának teljesítése. A békeharcosok „őszinte barátja és híve“ — akinek az elnök magát feltünteti — nyilván azzal számol, hogy a milliók elhiszik gyors és káprázatos megváltozását. Azzal számol, hogy szemet hunynak afölött a doktrína fölött, amely azt hirdeti: „Vannak fontosabb dolgok is a békénél“, szemet hunynak a neutronbomba gyártását célzó döntés, „a korlátozott atomháború“ doktrínája és azon döntés fölött, hogy csaknem 200 milliárd dollárt fordítanak az új MX-rakétákra és más támadó atomfegyverekre. Az az ember, akit az elmúlt heteikben tanácsadói megelőztek a békemozgalom és az atomháború ellen küzdők megsértésében és lealacsonyításá- ban, most saját monopolista igényeit a béke biztosításának receptjeként tünteti fel. A szovjet fél külpolitikai nyilatkozataiban, mint pl. Leonyid Brezsnyev interjújában, amelyet a Spiegel magazinnak adott, számos kérdést közvetlenül az amerikai elnöknek címeztek. Köztük olyan kulcs- fontosságú kérdést is, hogy az Egyesült Államok és á többi atomnagyhatalom hajlandó-e a Szovjetunióval együtt lemondani az atomtámadás és az atomfegyverek elsőkénti alkalmazásának gondolatáról. Hiszen ha nem lesz első atomcsapás. akkor logikus, hogy nem lesz sem második, sem harmadik. S ez lehetővé teszi az atomháború kérdésének törlését a legfontosabb nemzetközi problémák közül. Az amerikai elnök részletes beszédében nem akadt hely az említett kérdés egyenes megválaszolására. Az elnöknek ez a „legkirívóbb“ és legbaljósabb hallgatása. SZPARTAK BEGLOV. az APN hírmagyarázója Washington és Tel Aviv katonai együttműködése (ČSTK) — Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter és izraeli kollégája, Ariel Sáron Washingtonban aláírta a két ország stratégiai együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás feltételezi közös hadgyakorlatok megvalósítását és a közös katonai tervezést, melynek célja a térséget fenyegető állítólagos szovjet veszéllyel1 való szembeszállás.
