Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-16 / 297. szám, szerda

Népgazdaságunk arányos fejlődése érdekében SVÄTOPLUK POTÁČ BESZÉDE A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ÜLÉSÉN . A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XVI. kongresszusának ha­tározata alapján, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése elé terjeszti megtárgyalásra a 7. ötéves terv törvényjavaslatát. További gazdasági és szociális fej­lődésünk igényes szándékai és céljai az elmúlt öt esztendőben elért ered­ményekből indulnak ki. Dolgozó né­pünk jóval nehezebb külső és belső feltételek között fejlődést ért el a társadalmi, a gazdasági és a szellemi élet minden területén. A termelésnek és u társadalmi munkatermelékenység­nek növekedése nyomán gyarapodott a társadalom gazdasági potenciálja és gazdasági erőforrásai. Elmélyült együtt­működésünk a KGST-országokkal. A magas életszínvonal, a társadal­mi fogyasztás, továbbá a szociális vív­mányok és a nép biztonságtudata te­kintetében a világ élenjáró országai közé tartozunk. Az elmúlt ötesztendős időszakban elért, általában kedvező eredményekre negatívan hatott a tőkés országok vál­sága és gazdaságunk fejlődésének né­hány problémája. Nem sikerült alap­vető fordulatot elérnünk a termelés hatékonysága növelésében, szerkezete és minősége összehangolásában a nép­gazdaság szükségleteivel, valamint a hazai és a külföldi piac követelmé­nyeivel. A gazdaságosság a népgaz­daság egyes területein nem érte el a szükséges szintet. A CSKP XVI. kongresszusa nagyon sürgetően és komolyan kiemelte azt a követelményt, hogy fordulatot kell elérni a hatékonyság alakulásában, ami hazánkban a további gazdasági és szociális fejlődés alapvető feltétele. A kongresszus kitűzte e követelmény teljesítése biztosításának feladatait. A CSKP Központi Bizottsága októberi 4. és decemberi 5. ülésén megítélte és megtárgyalta az idei tervteljesítés fontos kérdéseit, valamint az 1962. évi népgazdaságfejlesztési állami terv feladatait. A megváltozott feltételek között meghatározta a CSKP XVI. kongresszusa határozatai teljesítésének további módját. A 7. ötéves terv előterjesztett tör­vényjavaslata a jelenlegi hazai és külső feltételek között azt a célt kö­veti, hogy biztosítsa Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa határozatainak és a CSSZSZK 1981— 1985. évi gazdasági és társadalmi fej­lődése fő irányainak megvalósítását. Ez részét képezi hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése fő irány­vonala teljesítésének. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a köztársaság elnöke a CSKP XVI. kongresszusán 'így fejezte ki lényegét és jelentőségét: „Ez az irány­vonal társadalmunk politikai, gazda­sági, szociális és szellemi fejlődésének komplex, hosszú távú marxista—leni­nista programja, államunk bel- és kül­politikájának programja. Része a test­véri szocialista pártok közös igyeke­zetének“. Gazdasági területen ennek az irány­vonalnak megvalósítása a törvényja­vaslatban kifejezésre jut abban a kö­vetelményben, hogy sokoldalúan meg kell teremteni a nemzeti jövedelem gyarapításának előfeltételeit. Elsősor­ban hatékony szerkezeti változtatások­kal, a termelési potenciál ésszerű fel- használásával, magas fokú gazdaságos­sággal, a tudományos-műszaki haladás eredményei alkalmazásával és a szo­cialista gazdasági integrációban, vala­mint a nemzetközi munkamegosztásban a CSSZSZK részvétele elmélyítésével. A 7. ötéves tervidőszakban a belső felhasználásra szánt erőforrások ala­csonyabbak lesznek. Ezért hatékonyan és gazdaságosan kell őket kiaknáz­nunk. A 6. ötéves tervidőszakhoz ké­pest csökkentjük a nemzeti jövede­lem felhalmozását, viszont növeljük a nem termelési fogyasztásra szánt ala­pok hányadát. Ez lehetővé teszi szá­munkra az elért életszínvonal meg­tartását. A gazdasági lehetőségekkel összhang­ban, az 1981—1985-ös évek időszakára biztosítjuk a szükséges erőforrásokat hazánk védelmi képességének szilárdí­tására is. A 7. ötéves tervről szóló törvényja­vaslat feladatul kitűzi a nemzeti jö­vedelem évi 2—2,6 százalékos növelé­se előfeltételeinek megteremtését. En­nek a növekménynek 90—95 száza­lékát kell elérni a társadalmi munka­termelékenység fokozásával. A terv in- tenzifikációs szándékainak alapja min­den anyagi, energetikai, beruházási, munkaerő- és devizaforrás jobb érté­kesítése. Az egyes ágazati szakágak fejlesztési terveinek ezt feltétlenül biz­tosítaniuk kell. Az erőforrások megteremtésében to­vábbra is fő szerepe lesz az ipari termelésnek, amely 1985-ig 14—18 szá­zalékkal fog növekedni. Fontos feladat a népgazdaság ellá­tása tüzelőanyaggal és energiával. No­ha 1985-ben 125—128 millió tonna szenet kell fejtenünk, az energia erő­forrásai növekményének nagyobb ré­szét az új atomerőművek biztosítják. A kővetkező esztendőben helyezzük üzembe az utolsó, szilárd tüzelőanyag­ra épülő erőművet. Jasiovské Bohuni- cén működik a 880 megawatt kapaci­tású V-l atomerőmű s itt fejezik be a szintén 880 megawatt teljesítményű V—2-t is. További atomerőmű épül Dukovanyban és Mochovicén. A 7. öt­éves tervidőszakban Temelinben is megkezdődik egy atomerőmű építése. A 7. ötéves tervidőszakban az erőművi kapacitás 3960 megawattnyi növekmé­nyének hozzávetőleg 55 százalékát fog­ják előállítani a nukleáris erőművek. 1985-ben mintegy 15 milliárd kilowatt­óra villamos áramot fognak termelni. A 7. ötéves tervidőszak gazdasági fejlődése a tüzelőanyag-energetikai megtakarítások programjára épül. A CSKP XVI. kongresszusa feladatul ad­ta, hogy évente a tüzelőanyagnak és az energiának legalább 2 százalékát takarítsuk meg. Ez rendkívül igényes feladat, annál is inkább, mivel a meg­takarítást elsősorban a nemes tüzelő­anyagok, vagyis elsősorban a kőolaj- termékek csökkentett fogyasztásával kell elérnünk. A 7. ötéves tervidőszakban továbbra is fontos helyzete lesz a gépiparnak, amelynek termelése 28—33 százalékkal növekszik, s amely döntő mértékben hozzájárul a munkatermelékenység nö­veléséhez, a tudományos-műszaki hala­dáshoz és a kivitel fejlesztéséhez. A gépipar termelési struktúrájában nagyobb lesz a súlya az elektroniká­nak. Ettől eltekintve a gépipar terme­lési programjában rangos helye lesz az atomerőmüvi berendezések, a villa­mos és a motoros mozdonyok, a táv­közlő berendezések, a teherkocsik, a traktorok, a textilgépek, az építőipari és az útépítő, továbbá a szerszám- és a formázógépek, valamint a pótalkat­részek gyártásának. A konstruktőrök különösképpen sürgető fontosságú fel­adata javítani a gépipari gyártmányok paramétereit, elsősorban csökkenteni energia- és anyagigényességüket. Igényes feladatokat foglal magába a fémmegtakarítás állami célprogram­ja, amelynek értelmében évente 4,5—5 százalékos megtakarítást kell elérnünk. A nyersanyagok jobb értékesítését cél­zó igyekezetre épül a vegyipari ter­melés terve. Alapvető feladat a 6. ötéves tervidőszakban felépült létesít­mények lehető legjobb kihasználása. A vegyipari termelésnek nagyjából 7 százalékkal kell növekednie, miköz­ben — főleg a kőolaj csökkentett fel­dolgozásával — jelentősen változni fog a szerkezete. A vegyipari termelés vál­tozásai és a KGST-országokkal való együttműködésünk bővítése elősegíti a tőkés országoktól való behozatali füg­gőviszonyunk csökkentését. A könnyűipar termelése 12—15 szá­zalékkal lesz nagyobb. Biztosítania kell elsősorban a belpiac folyamatos és színvonalas ellátását a fogyasztók nagyobb igényeinek megfelelő válasz­tékkal s egyidejűleg a külföldi piac követelményeinek teljes kielégítését. Előnyben részesítve fogjuk fejlesz­teni a hazai nyersanyagra, elsősorban a fa feldolgozására épülő szakágakat. A fafeldolgozó ipar termelése 22—26 százalékkal fog növekedni. A beruházási eszközök csökkentése hatással lesz az építőipari termelés méreteire és struktúrájára. Az építő­ipari kapacitást összpontosítani kell az építkezések befejezésére. Struktúrá­jukat és széthelyezésüket össze kell hangolni a tervezett beruházási szük­ségletekkel. Az építőipari munkálatok technológiájának az eddiginél nagyobb mértékben kell törekednie a hazai nyersanyagok jobb hasznosítására, az energia és az üzemanyag alacsonyabb mérvű fogyasztására. Ez megkívánja az építőipari termelésben és az épí­tészeti-szerelő szervezetekben a dol­gozók hivatásbeli struktúrájának meg­változtatását. A 7. ötéves tervidőszakban is a me­zőgazdasági és az élelmiszeripari ter­melés alapvető feladata lesz fokozato­san növelni az élelmiszer termelésében az önellátottsági hányadot. A növekvő élelmiszerfogyasztás nem fedezhető fokozott importtal, hanem csak a ter­melésünk fejlesztését célzó határozott igyekezettel. Az állattenyésztési terme­lés csak a takarmányalap növekedésé­nek megfelelő mértékben fejleszthető. A mezőgazdasági termelés 7—10 szá­zalékkal fog növekedni, miközben dön­tő jelentősége lesz a mezőgazdaság intenzifikálásának. Gyorsabban fog fej­lődni a növénytermelés, amely az ál­lattenyésztési termelésnek, elsősorban a szarvasmarha tenyésztésének alapja. Szerkezeti módosításokat eszközlünk az állattenyésztési termelésben és növel­ni fogjuk a gazdasági állatállomány hasznát. A. mezőgaadaság tevvszetö irányítása tökéletesített rendszerének megvalósí­tásával javítani kell az irányító mun­kát a mezőgazdaság irányításának minden szintjén. Ezzel kell elősegíteni a mezőgazdasági termelés további fej­lődését, és minden tartalék jobb ki­használását. A tökéletesített irányítási rendszer és a nagyobb anyagi érdekelt­ség megfelelőképpen lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés további bel- terjesítését. A mezőgazdasági termelés növelése feladatainak teljesítése meg­kívánja a mezőgazdasági gyakorlat­ban a tudomány és a kutatás ismere­teinek széles körű alkalmazását. A me­zőgazdasági termények betakarítása, raktározása és feldolgozása során ke­letkező veszteségek csökkentése a me­zőgazdaság és az élelmiszeripari ter­melés nagy tartaléka. Ezeknek kiakná­zásával a 7. ötéves tervben is szá­molunk. Ide soroljuk azt is, hogy meg kell gátolni a mezőgazdasági és a szántóföld további csökkenését. A közlekedési rendszer fő feladatá­nak kell tekinteni a népgazdaság és a lakosság közlekedési szükségleteinek folyamatos, színvonalas és hatékony kielégítését, a szállítási és az energia- igényesség csökkentése mellett. A 7. ötéves tervidőszakban számolunk a vasútvonalak gyorsabb villamosításá­val, haladó biztonsági technikával tör­ténő felszerelésükkel s a vasúti szállí­tás volumenjének 5 százalékos növe­lésével. A népgazdaság lehetőségei azt diktálják, hogy az eddiginél lassabban folytassuk az autópályák építését. A távközlésben az eszközöket össz­pontosítjuk az elavult berendezések és hálózatok korszerűsítésére. A 7. ötéves tervidőszakban az ország területének mintegy 70 százalékán lesz vehető a második tévéműsor. A 7. ötéves tervben fontos szerepe van a külgazdasági kapcsolatoknak. Az 1981—1985-ös évek gazdasági és társadalmi fejlődése alapvető céljainak és feladatainak teljesítése megkívánja a CSSZSZK cselekvő részvételét a nem­zetközi munkamegosztásban, főként a szocialista gazdasági integrációban. Részvételünk a Szovjetunióban a hinelnickiji atomerőmű építésében, tel­jes üzembe helyezése után számunkra évente 3,6 milliárd kilowattóra villa­mosáramot biztosít. Együttműködünk tranzit gázvezetékek építésében, részt veszünk a takarmányélesztőt előállító mozirszki gyár építésében, a Kubai Köztársaság citruszprogramjának meg­valósításában stb. Külkereskedelmi for­galmunk a KGST-országokkal az eddi­ginél magasabb szerkezeti és minőségi szinten fog végbemeni. Gazdasági kapcsolataink és tudomá­nyos-műszaki együttműködésünk a fej­lett tőkés országokkal továbbra Is az egyenjogúság és a kölcsönös előny- nyújtás elveire épül. Számolunk együtt­működésünk további bővülésével a fej­lődő országokkal. Mind a kivitel, mind a behozatal támogatására felveszünk külföldi kölcsönöket, ahogyan az a nemzetközi kereskedelemben szokásos. A nem szocialista országok iránti vi­szonyunkkal kapcsolatosan a 7. öt­éves terv koncepciója arra a szándé­kunkra épül, hogy megújítsuk és sza­vatoljuk a kölcsönös devizakapcsolatok egyensúlyát, elsősorban azzal, hogy tartósan előnyben részesítjük a kivitelt a behozatallal szemben. A 7. ötéves tervidőszakban 35—40 százalékkal fog növekedni a külkereskedelmi forga­lom. Ebben fő szerepe lesz a gépipar­nak. A 7. ötéves terv alapvető koncepció­jának megvalósítása szempontjából döntő fontosságú a tudomány és a technika eredményeinek érvényesítése a termelésben. A 7. ötéves tervidőszak­ban a tudomány és a technika fej­lesztésére szánt költségek — a- be­ruházások nélkül — gyorsabban fog­nak növekedni a nemzeti jövedelem szintjénél. Az ötéves tervidőszakban erre a célra hozzávetőleg 92 milliárd koronát fordítunk, vagyis évente a nemzeti jövedelemnek több mint a 3 százalékát. Számolunk feltalálóink és újítóink tevékenységével is, amely a termelés műszaki színvonala emelésé­nek, minősége javításának, a tüzelő­anyag, az energia és az alapanyagok megtakarításának jelentős kútforrása. Beruházáspolitikánk a 7. öiéves tervidőszakban a népgazdaság fejlődé­sének szükségleteiből és lehetőségei­ből indul ki. A megteremtett erőforrá­sok és felhasználásuk koncepciója nem teszi lehetővé a beruházások nö­velését. Feltételezzük, hogy a beruhá­zások évi volumenje nem haladja meg az 1980-as esztendő átlagát, 135 és 150 milliárd korona között fog mozog­ni. Ezért a beruházások tekintetében jóval gazdaságosabban kell eljárnunk, mint ez idáig és jobban kell irányí­tanunk az egész beruházási folyama­tot. Elsőrendű célunk figyelmet szen­telni az építkezések befejezésének, a befejezetlen létesítmények száma csök­kentésének. Ennek feltétele az új épít­kezések számának lényeges csökken­tése. Ezeknek évi volumenje hozzáver tőleg megfelel majd az 1982-re terve­zett szintnek. Ezért átértékeljük az eddigi beruházási szándékokat. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy Ideiglene­sen el kell halasztanunk néhány sür­gető fontosságú beruházás megvalósí­tását is, de nincs más választásunk. A beruházási folyamat tökéletesítésé­vel pőrhuzamosan jobban kell kihasz­nálnunk a rendelkezésünkre álló ter­melési létesítményeket. Az életszínvonal tekintetében a 7. öt­éves tervidőszakban, a CSKP XVI. kongresszusa határozatával összhang­ban, abból a feladatból indulunk ki, hogy az eddigi jó eredményeket nem­csak megtartani, hanem tökéletesíteni is kívánjuk. Ez nagyon igényes fel­adat, hiszen az élelmiszerfogyasztás és a háztartások ellátottsága viszonylatá­ban Európa élenjáró ipari országai kö­zé tartozunk. A CSKP XVI. kongresszu­sán az életszínvonallal kapcsolatban rögzített politika megvalósítása során nagyon fontos következetesen érvénye­síteni az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazás szocialista alapelvét. Továbbá a 7. ötéves tervidőszak egyik alapvető célja megteremteni a lakos­sági vásárlóerő összhangját az áru­alapokkal. A termelésnek, a szolgálta­tásoknak és a belkereskedelemnek ezért jobb minőségű, műszakilag töké­letesebb ipari termékekkel kell gaz­dagítani a kínálatot, növelve a szol- gőltatások terjedelmét, minőségét és rugalmasságát. A kereslet súlypontja áttolódik a jobb minőségű, műszakilag tökéletesebb és nagyobb használati ér­tékű árucikkekre. Az élelmiszer tekintetében szükséges bővíteni az iparilag közvetlen háztar* tási felhasználásra előkészített áru* cikkek eladását, valamint a jobb mi* nőségű árufajták hányadát és gazda* gítani kell a választékot. A bonyolultabb gazdasági helyzet* ben is úgy gondoljuk, hogy megőriz* zük a lakossági fogyasztás társadalmi alapokból történő fedezésének eddigi terjedelmét. Az iskola- és az egészségügyre a társadalmi fogyasztási alapokból a 7, ötéves tervidőszakban — eltekintve a beruházásoktól — több mint 230 mil­liárd koronát fordítunk. A kulturára pedig hozzávetőleg 30 milliárd koro* nát, szintén a beruházások nélkül. A járadék- és a betegbiztosításra, valamint a gyermekes családok megse* gítésére a jövő évben 71 miliárd ko* rónát fordítunk. Tovább javulnak a la­kásfeltételek. A 7. ötéves tervidőszak* ban 480—550 ezer új lakás építésé­vel számolunk. A komplex lakásépítés keretében korszerűsítünk 40—50 ezer szocialista tulajdonban lévő lakást. Az életszínvonal alakulása szerves és mind fontosabb részének tekintjük a környezet védelmét. A 7. ötéves terv­időszakban a környezeti viszonyok ja­vítására jelentős eszközöket fordítunk főleg az észak-csehországi kerület, Ostrava, Sokolov bányakörzeteiben, Žiar nad Hronom környékén stb. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a környe­zet alapvető értékeinek, természeti kin­cseinknek és hazánk szépségeinek megőrzése fontos feladat lesz ebben az ötéves tervidőszakban és a követ­kező tervidőszakokban is. A törvényjavaslat, a CSKP XVI. kongresszusa határozataival összhang­ban, feltételezi az egységes csehszlo­vák gazdaság arányos fejlődését és szilárdulását. Ezen a bázison, összhang­ban a munkaerők számával és a meg­teremtett termelési állóalapokkal, a Szlovák Szocialista Köztársaság gazda­sági fejlődése gyorsabb ütemű lesz. A következő években is növekedni fog részesedése az országos erőforrások megteremtésében. A társadalmi termé­ket létrehozó alapve.tő ágazatban, az iparban a termelés a CSSZK-ban 12— 16, az SZSZK-ban 18—23 százalékkal fog növekedni. A 7. ötéves tervidőszak­ban számolunk a legfontosabb ipari agglomerációk, főleg az észak-cseh­országi és az észak-morvaországi ke­rület, továbbá a CSSZSZK fővárosa, Prága és az SZSZK fővárosa, Brati­slava további fejlődésével. A 7. ötéves tervről szóló törvény sikeres megvalósításának döntő előfel­tétele lesz mindazok cselekvő és kez­deményező magatartása, akik részt vesznek a gazdasági feladatok teljesí­tésében. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya mindent megtesz a fej­lett szocialista társadalom építése fő irányvonalából, és a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa határozataiból következő alapvető gaz­daság - és társadalomfejlesztési felada­tok teljesítése érdekében, hogy népünk boldogan éljen gyönyörű szocialista hazánkban. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya nevében javasolom a Szövetségi Gyűlésnek a 7. ötéves terv­ről szóló törvényjavaslat jóváhagyását. íaai. XII. 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents