Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-16 / 297. szám, szerda
összhangban a kongresszusi határozatokkal LEOPOLD LER BESZEDE A SZOVETSEGI GYŰLÉS ULE&EN 1981. II. 18. Az 1982-es állami költségvetés Javaslata, amelyet a kormány a Szövetségi Gyűlés elé terjeszt, összhangban van a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokkal, a 7. ötéves tervről szóló törvénnyel, s az 1982-es állami terv feladataiból indul ki. Gazdasági feladataink és problémáink megoldásában a konkrét irányzatokat a CSKP KB 4. és 5. ülése határozta meg. A CSKP XVI. kongresszusának határozataiból eredő hosszú távú irányzatokkal összhangban a pénzügyi és a költségvetési politika fő célja 1982-ben is a hatékonyság növelése, a gazdaságosság szilárdítása, valamint a munka minőségének javítása marad minden területen. A gazdasági fejlődésről azonban korlátozott tüzelőanyag-energetikai források és egyes nyesanyagokból kedvezőtlenebb ellátási feltételek mellett fogunk gondoskodni, miközben a dolgozók létszáma is csak csekély mértékben növekszik, tovább romlanak a külkereskedelmi cserearányok, s a tőkés piacokon a válsághelyzet következtében éleződik a verseny. E feltételek között különösen fontos feladat a pénzügyi egyensúly megtartása. Az utóbbi évedhez viszonyítva csökken a külföldi források részaránya a népgazdaság szükségleteinek pénzügyi fedezésében, ami szorosan összefügg a belső források fokozottabb mozgósításával, valamint a beruházási keretek korlátozásával. Ez az egész népgazdaságra és minden gazdasági szervezetre egyaránt érvényes. Ez nemcsak gazdasági szükséglet, hanem az önálló elszámolási rendszert is kifejezi, amelyben minden vállalatnak és szervezetnek elő kell teremtenie a fejlesztéshez szükséges forrásokat. Ez bizonyára minden ráfordított korona jobb kihasználásához, s a pénzügyi kérdések figyelmesebb kezeléséhez fog vezetni. Ezek a szempontok teľjes mértékben visszatükröződnek az 1982-es állami költségvetésben és pénzügyi politikában, amelynek szigorúbbnak és következetesebbnek kell lennie mind a termelői. mind a nem termelői szférával szemben. A források és a szükségletek közötti feszültségek megoldásában a fő eszközöket azok az aktív intézkedések képezik, amelyek a hatékonyság növelésére, a kiviteli teljesítmények növelésére, valamint a szerkezeti változások megvalósítására irányulnak. Az állami költségvetés teljes kerete a nemzeti bizottságok költségvetéseivel együtt az idei év várható szintjéhez viszonyítva 1,5 százalékkal, vagy» is 4,6 milliárd koronával növekszik, s eléri a 305,6 milliárd koronás összeget. A bevételek szerkezete az idei évhez viszonyítva lényegében nem változik, 86 százalékát fogják képezni a szocialista szervezetekből származó bevételek, ebből 32 százalék a forgalmi adó, 42 százalékot tesznek ki a gazdasági szervezetek befizetései, s 14 százalékot képeznek a lakosságtól származó adók és illetékek. A költségvetési kiadásokból 20 százalék jut a gazdasági tevékenység támogatására, 44 százalék a nem beruházási jellegű kiadásokra az iskola- és az egészségügy, a szociális ellátás és más lakossági szolgáltatások területén, s 26 százalékot képeznek a beruházási ki- dások, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztés nem beruházási jellegű kiadásai. A honvédelemre, a közbiztonságra és az államigazgatásra fordított kiadások részaránya 9,3 százalék. A beruházási feladatok korlátozásával összefüggésben az állami költség- vetés beruházási keretei 3,7 százalékkal csökkennek. A költségvetés nem beruházási jellegű kiadásainak növekedése szintén jelentősen korlátozott, ezek keretében a gazdasági szervezeteknek nyújtott nem beruházási jellegű kiadások az 1981-es év szintjén maradnak, miközben a lakossági kiadások 2,2 százalékban növekednek, az államigazgatás költségei pedig fél százalékkal csökkennek. A szövetségi költségvetés bevételei a jövő évben 175,8 milliárd koronát tesznek ki, ami fél százalékos növekedést jelent. Ebből az összegből 61,2 millliárd koronát fordítunk a szövetségi szervek és szervezetek kiadásaira, a köztársaságok állami költségvetéseire pedig 114,6 milliárd koronát irányoztunk elő, ami 2 százalékkal kevesebb, mint az idén. Ebben nemcsak a köztársaságok saját belső forrásainak a mozgósítása jut kifejezésre, hanem az is, hogy a külgazdasági viszonyok fokozódó nyomása elsősorban a szövetségi költségvetésre nehezedik. A nemzeti bizottságok költségvetési kerete 95,1 milliárd korona, ami 1,4 százalékkal kevesebb az idén feltételezett valóságnál. Ugyanakkor elegendő kiegészítő forrás marad a helyi kezdeményezések fejlesztésére, főleg a Z akciók keretében. A lakossági szükségletek kielégítésében nagy szerepe van a nemzeti bizottságok költségvetésének. de más területekhez hasonlóan Itt Is meg kell követelni a pénzügyi eszközök célszerű és gazdaságos felhasználását. A hatékonyság és a gazdaságosság Javítására Irányuló törekvésekben, amint azt a CSKP KB 4. és 5. ülése hangsúlyozta, a gazdasági szervezeteké a döntő szerep. Pénzügyi terveik teljesítése döntő mértékben kihat az egész állam pénzügyi gazdálkodására. Egyes ipari szakágazatokban a termelés volumenének csökkenése következtében pénzügyi vonalon is új helyzet alakul ki. A jövő évi pénzügyi tervekben azzal számolunk, hogy az állami gazdasági szervezetek szaldója eléri a 63 milliárd koronát. Ez 17 százalékos, vagyis 9,4 milliárd koronás növekedést jelent, az állami .gazdasági szervezetek tehát jelentősen növekvő mértékben járulnak hozzá a társadalmi szükségletek, főleg a társadalmi fogyasztás fedezéséhez. A megelőző évekhez viszonyítva azonban megváltoznak e feladat teljesítésének a feltételei, főleg annak következtében, hogy csökkennek a beruházási kiadások, s a készletek növekedési üteme is lelassul. A jövő évben az állami gazdasági szervezetek nyeresége 94,6 milliárd koronát ér el, ami 2 százalékkal több, mint az -idén. E lassú növekedés ellenére a tervezett nyereség elérése kulcsfontosságú feladatot fog jelenteni a pénzügyi tervek teljesítésében. A megelőző ötéves tervidőszakban a nyereség forrását fele arányban a költségek csökkentése, fele arányban a teljesítmények növekedése képezte. A jövő évben azonban a költségek csökkentésének döntő szerepe lesz a nyereség képzésében. Ettől függ az is, hogy milyen lehetőségek lesznek a fejlesztési alapok, továbbá a kulturális, szociális és egyéb alapok képzéséhez. Ezért a költségek 0,21 százalékos csökkentésére nagy gondot kell fordítani, figyelembe véve minden gazdasági összefüggést. Jelentős feladatok állnak a gazdasági szervezetek előtt a készletek tervezett növelésének biztosításában. Ezt a növekményt, amely az idén rendkívül nagy lesz — csaknem 12 milliárd korona értékű —, jövőre 2,5 milliárd koronára kell csökkenteni. Emellett az iparban és az építőiparban a készleteket az idei szinten kell megtartani, s 0,8 nappal kell meggyorsítani a körforgásukat. Az aránytalanul nagy felhalmozódott készletek kihasználása nem lesz könnyű feladat, s ezt a jelentős tartalékot már több éve nem tudjuk megfelelő módon hasznosítani. Ezért mindenhol' el kell végezni a készletek felmérését, ki kell küszöbölni a fölösleges készleteket, a többit pedig hatékonyan fel kell használni a termelési folyamatok teljesítésére. Az állami szervezetek beruházási keretei az idei évhez viszonyítva 4,4 százalékkal csökkennek, ezen belül az állami gazdasági szervezetekben 5 százalékkal, a költségvetési szervezetekben pedig 2,5%-kal. A beruházási tevékenység korlátozásával feltételeket kellene teremteni a régóta fennálló fogyatékosságok felszámolásához ezen a területen, főleg ahhoz, hogy meggyorsuljon a megkezdett akciók befejezése és üzembe helyezése. Még mindig jelentős mértékű az építőipari kapacitások szétszóródása, mintegy 30 ezer építkezésre. Ezért a jövő évi terv azzal számol, hogy a kezdődő építkezések kerete 15 százalékkal kisebb lesz mint az idén, és 45 százalékkal kisebb, mint 1980-ban volt. Elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználása, korszerűsítése kerül előtérbe az újabb ipari létesítmények építésével szemben. Mindez egészen más megvilágításba hel'yezi a beruházási költségek minden koronáját. Ennek elsősorban a kiviteli feladatok jobb teljesítésére, a belső piac erősítésére, valamint a nyers- és az alapanyagok és az energia fajlagos felhasználásának csökkentésére kell irányulnia. A gazdasági szervezetek pénzügyi terveiben közvetlenül visszatükröződnek a gazdaságunkban megvalósuló minőségi változások. Elsősorban a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentéséről, a termelés szerkezeti átépítésének céltudatos megvalósításáról, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításáról van szó, ami egyúttal szilárd alapot képez a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb fejlesztéséhez. Azzal számolunk, hogy a jövő évben a külkereskedelmi forgalom növekedése megelőzi a termelés növekedését. A szocialista országokba irányuló kivitelt 10 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló kivitelt pedig 7,5 százalékkal kell növelni. Gazdaságunk importigényességének csökkentése érdekében szigorú intézkedéseket kell hozni a behozatali szükségletek korlátozására. Gazdaságunk aránylag nagy külkereskedelmi függősége a világazdaság- ban tapasztalható új folyamatokkal együtt szoros összefüggést teremt a népgazdaság általános hatékonysága és a külkereskedelem hatékonysága között. Ez a kölcsönös összefüggés különösen jelentős abban az időszakban, amikor külgazdasági kapcsolatainkban az egyensúly fokozatos felújítására tö rekszünk. Ez az 1982-es évre is érvényes, amikor a kivitel és a behozatal cserearányainak további romlása várható. Ez főleg azzal függ össze, hogy a nyersanyagok ára gyorsabb ütemben növekszik, mint a késztermékeké. Azonban azzal a kérdéssel is nagyon komolyan kell foglalkoznunk, hogy számos esetben miért érünk el a világátlagnál alacsonyabb értékesítési árat, s miért nem vagyunk versenyképesek egyes termékek gyártásában. A világpiacon betöltött helyzetünk, valamint az elért árak körültekintő elemzése alapján minden gazdasági szervezetben konkrét intézkedéseket kell hozni termékeink minőségének, gazdasági-műszaki színvonalának emelésére, s a külkereskedelmi tevékenység javítására. E fejlődés alapvető feltétele a szocialista gazdasági integráció elmélyítése, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott együttműködés sokoldalú fejlesztése. A létfontosságú gazdasági feladatok közös megoldása, főleg a nyers- és a tüzelőanyagok forrásainak biztosításában, a .kooperáció és a szakosítás fejlesztése, valamint a tudományos-műszaki haladás elősegítése minden résztvevő számára előnyös, főleg a társadalmi munkatermelékenység növelése szempontjából. Ma minden eddiginél jobban érvényes, hogy a hatékonyság növelésében 'és a nemzetközi élvonal elérésében előirányzott feladatokat csak a tudományos-műszaki fejlesztés útján lehet teljesíteni. A tudomány és a technika a termelőerők és a társadalmi munkatermelékenység fejlesztésének fő forrásait képezik. Erre mindig jelentős eszközöket használtunk fel, más iparilag fejlett országokhoz hasonló mértékben, sőt néha többet is, A jövő évben a nembeiruházásii jellegű kiadások keretében 17,4 milliárd koronát fordítunk erre a célra, ezen belül 6,7 milliárd koronát az állami költségvetésből. Az idén már a gyakorlatban is érvényesíteni kezdtük a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket. Ezzel összefüggésben számos új elem kezdett hatni a gazdálkodás színvonalára és hatékonyságára, főleg az irányítási munka javítására. Ez abban is megnyilvánul, hogy fokozatosan felmerülnek az eddig rejtve maradt fogyatékosságok és ellentétek, s új feltét-elek alakultak ki az anyagi érdekeltség érvényesítésében. Ez a folyamat a minőségi változások egész sorát eredményezi, ennek ellenére nem lehetünk elégedettek az új alapelvek eddigi elsajátításának és kihasználásának mértékével a gazdasági gyakorlatban. A komplex intézkedések alapelveivel összefüggésben a jövő évben tovább fokozódik a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok anyagi érdekeltsége a jó gazdasági eredményekben. Ha sikerül teljesíteni a feltételeket az anyagi ösztönzés alapjainak képzéséhez, úgy a juttatás ezekbe az alapokba az idei 23 milliárd koronáról 24,4 milliárd koronára növekszik. Ez több mint 6 százalékos növekedést jelent, am;i egyaránt megnyilvánul az anyagi érdekel tság fokozottabb érvényesülésében, valamint abban is. hogy növekedni fog a szervezetek saját eszközeinek a részaránya a fejlesztési szükségletek fedezésében. A fejlesztési alapokban például a vállalati nyere ségből származó hányad az idei 31 százalékról 37 százalékra növekszik. Az ál'ami terv és az állami költség- vetés feladataival . összhangban a komplex intézkedések fontos elemét képezi a kezdeményező tervezés. Azok a szervezetek, amelyek az 1982-es évre igényesebb feladatokat tűznek maguk elé, mint amelyek a terv lebontásából erednek, jelentős előnyödben részesülnek, főleg a minőségi mutatók jobb teljesítéséért. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében rendkívül fontos szerepe van a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztett irányítási rendszeréneik, ahogy azt a CSKP KB 4. ülése megtárgyalta, s ahogy az a jövő élvtől kezdődően érvénybe lép. Az ide vonatkozó intézkedések keretében 2,9 milliárd koronát tartalékolunk az állami költségvetésben a mezőgazdasági termelés fejlesztéséire szolgáló gazdasági szabályozóik érvényesítésére. Eddigi tapasztalataink és az ellenőrző szervek megái la pításal arra is utalnak, hogy gazdaságunk számos területén még mindig elég gyakori jelenség a gazdaságosság eivéneK a megsértése. Ez több formában is megnyilvánul. ilyen például a pénzügyi és az anyagi eszközök pazarló felhasználása, az egyéni és a helyi érdekek érvényesítése a társadalmi érdekek rovására, a nemzeti vagyon rongálásának az eltűrése, az indokolatlan fényűzés stb. Ide tartozik azonban a különböző gazdasági tevékenységek ész- szerűtlen szervezése is, a dolgozók célszerűtlen elosztása, valamint az is. ha fölösleges közbeeső szervek vesznek részt az irányítás folyamatában. A kormány már számos intézkedést hozott a gazdaságosság szilárdítására, amelyek már bizonyos pozitív eredményekkel is jártak. Az államigazgatási szervek dolgozóinak a száma például 1981-ben 1979-hez viszonyítva 5 százalékkal csökkent. Más költségvetési szervekben is csökkent a dolgozók száma. A szolgálati gépkocsiközlekedésben hozott korlátozó intézkedések jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményeztek, s a hivatásos gépkocsivezetők számát is csökkentették. A gazdaságosság szilárdítását azonban nem lehet egyszeri intézkedésként értelmezni, ezért a kormány gazdaságossági programot hagyott jóvá az egész 7. ötéves tervidőszakra, melynek keretében az 1982—1985-ös években 10—20 százalékkal, vagyis 60—70 ezer személlyel kell csökkenteni az irányítás és az államigazgatás területén a dolgozók számát, s az ágazatok konkrét feltételeinek megfelelően 10—30 százalékos megtakarítást kell elérni a szolgálati gépkocsik használatában. Gazdasági politikánk alapvető feladata az elért aránylag magas élet- színvonal megtartása, s a lehetőségekhez méretezett fejlesztése. Ezzel összefüggésben a jövő évben a munkabérek tervezett növekedése 1,9 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom növekedése pedig 2,8 százalékos lesz. Tovább növekszik a társadalmi fogyasztás, s a lakosság megtakarított pénzeszközei feltételezhetően 12 milliárd koronával növekednek. A lakossági szolgáltatásokra és tevékenységekre előirányzott kiadás 1982-ben eléri a 151,2 milliárd koronát, amiből 16,3 milliárd korona jut a beruházásokra, míg a nem beruházási jellegű kiadások összege 134,9 milliárd korona. A nem beruházási jellegű kiadások az 1981-es évhez viszonyít'- 2,2 százalékkal növekednek. A jövő évben 74,1 milliárd koronái fordítunk a szociális ellátásra, vagyis a költségvetési eszközöknek csaknem a negyedrészét. Ezen a területen a 2 8 százalékos évi növekedés körülbelül a megelőző évek átlagát képezi. Az említett összegből 45,4 milliárd korona jut a nyugdíjellátásra, 23,7 milliárd korona a dolgozók betegségéi yzésére s a nemzeti bizottságok költségvetési eszközeiben csaknem 5 milliárd korona szerepel a szövetkezeti tagok betegbiztosítására és a szociális gondoskodásra. A nyugdíjaikra fordított kiadás 1,4 milliárd koronával növekszik, ami h nyugdíjak számának és a nyugdíjak átlagos szintjének növekedésével függ össze. Az új nyugdíjak átlagos szintje az idei 1406 (koronárófl jövőre 1470 koronára növekszik. Betegsegélyzésre 6.5 miüliárd koronát, családi pótlékra 12.5 milliárd koronát irányoztunk elő. E kiadásokon kívül 540 millió koronát képez az állami költségvetésben a fiatal háziasok kölcsöneihez folyósított állami hozzájárulás. Az iskolaügyre 22,6 mililáírd koronát, az egészségügyre pedig 21,2 milliárd koronái fordítunk az 1982-es (költségvetés nem beruházási jellegű kiadásaiból. Ez az iskolaügyben 1.2 százalékos, az egészségügyben 2,4 százalékos növekedést jelent. Emellett az egészségügy területén 300 millió koronával, vagyis 6 százalékkal növekszik a gyógyszerekre fordított kiadás, így a gyógyszereikre és a speciális egészségügyi anyagokra fordított összeg 5,3 milliárd koronára növekszik. Nagyobb gazdaságosságra van szükség a kultúra területén is, amelyre a költségvetés nem beruházási jellegű kiadásaiból 3,6 milliárd koronát lordítunk. A lakásépítés és a lakásgazdálkodás pénzügyi ellátáséira 22,3 milliárd koronát fordítunk, eaen belül 12.2 mrillífird koronát a beruházásokra, 4 milliárd koronát a szövetkezeti és az egyéni lakásépítéshez való állami hozzájárulásra. Az említett adatok nem meritiií ki teljes mértékben azokat az intézkedéseket, amelyeket szocialista álla műnk a lakosság életszínvonalának biztosítására fordít. A városi tömegközlekedés ártámogatáséra például jövőre 2.6 milliárd koronát fordítunk, s jeleni ős összegek jutnak a kiskereskedelmi árak támogatásira, valamint az iskolád és az üzemi érkeztetéshez való hozzá* járulásra, s egyéb szociális jellegű kiadásokra.
