Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-09 / 265. szám, hétfő

Az SZLKP KB ülésének vitája STEFAN MIKULÁS elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság igazgatójának felszólalása A kelet-szlovákiai síkság földműve­sei az elmült évben olyan időjárási viszonyokkal birkóztak, amilyenekre történelmükben aligha volt példa. Azért, hogy katasztrofális következmé­nyek nélkül zárhattuk az évet, szo­cialista társadalmi rendszerünknek és kommunista pártunknak lehetünk há­lásak. Mikor 1958-ban megkezdtük a kelet­szlovákiai síkság fejlesztését, nem fel­tételeztük, hogy 22 év múltán még a természeti elemekkel vesszük fel a harcot. Ez a küzdelem hatalmas esz­közöket emésztett fel, s kimerítette földműveseink erejét. Nyíltan mondom, hogy kiindulási helyzetünk — főleg a nehéz tavalyi év után — nagyon bonyolult, és egy­úttal sokkal nagyobb igényeket tá­maszt az emberek erőfeszítésével, szaktudásával és küzdeniakarásával szemben. A feltételek bonyolultsága nemcsak a múlt évi katasztrófa kö­vetkezménye, illetve az egész 6. ötéves tervidőszakban uralkodó kedvezőtlen időjárás hatása, hanem több olyan tényezőé, amelyek már tartósan ural­kodnak, és tanácstalanok vagyunk megoldásukat illetően. Ezek a gondok összefüggenek a kelet-szlovákiai síksá­gon folytatott gazdálkodási rendszer egészének bonyolultságával. A kelet-szlovákiai síkság további fejlesztésének sorsáról a jelenlegi idő­szakban döntenek. Janik elvtárs beszá­molójának azon részére reagálok, amelyben sürgeti minden talpalatnyi termőföld — beleértve a kelet-szlová­kiai síkságot is — intenzívebb kihasz­nálásának és termőbbé tételének fon­tosságát. Tapasztalataink bizonyítják, hogy következetes, részleteket is érintő víz­gazdálkodási intézkedések megvalósí­tása nélkül, vagyis a folyók és csa­tornák medrének állandó kotrása és karbantartása nélkül, általános melio­ráció és helyi jellegű belvíz-lecsapolás nélkül a termőképesség fokozására irányuló intézkedések érvényesítése el­képzelhetetlen. Mivel tavaly szinte rendszeresen víz alatt volt a kelet­szlovákiai síkság jelentős része, ez éreztetni fogja kedvezőtlen hatását az elkövetkező évek terméshozamaiban is. Helyes lenne, ha azok az intézkedé­sek, amelyeket a bodrogszerdahelyi tárcaközi tanácskozásokon fogadtak el, bekerülnének a 7. ötéves tervidő­szak terveibe is. Azért szólok erről a kérdésről, mert a múlt évi szélsősé­ges feltételek között mindenütt, ahol meliorációs munkákat hajtottak vég­re, betakarították a termést, és sem a talajelőkészítés, sem pedig a vetés, nem okozott különösebb gondot. Csu­pán az ellenség nem látja azokat a hatalmas változásokat, amelyeket a ke­let-szlovákiai síkság fejlesztése érde­kében tett eddigi beavatkozások ered­ményezlek. Gondot okoz számunkra az is, hogy a tervekben meghatározott mezőgazda­sági termelési szerkezet számunkra nem a legmegfelelőbb. Meggyőződé­sem, hogy a termelési és az áruterme­lési tervmutatók jelentős csökkentése növeli a vállalatvezetők jogkörét és felelősségét saját termelési feltételeik optimális kihasználásáért. Egy-egy me­zőgazdasági üzem termelési feltételeit pedig semmilyen adminisztrációs szerv sem ismerheti olyan tökéletesen, mint maga a termelő. Az egész mezőgazdasági termelés növelése érdekében szükséges, hogy átértékeljék a kelet-szlovákiai síkság sajátos feltételeinek megfelelő fej­lesztési elképzeléseket is. A termőföld­alap minőségének javítása szempont­jából a kelet-szlovákiai síksággal kap­csolatban szükséges, hogy átértékeljék az egész gazdálkodási rendszert. Ez vonatkozik a termőföldalap kihaszná­lásának fokozására is. Tapasztalataink bizonyítják, hogy minden intézkedés­nek hozzá kellene járulnia az optimális szintű szervesanyag-termelés elérésé­hez, ami a vízgazdálkodási intézkedé­sek után a legjelentősebb intézkedés lesz. Már a tervben is előnybe kellene helyeznünk az ún. meliorációs termé­nyeket. A Michalovcei Komplex Mezőgazda- sági Kutatóállomás — Kudrna akadé­mikus vezetésével — a kelet-szlovákiai síkság számára mezőgazdasági rend­szert dolgozott ki. A tervező és irányí­tó szervek figyelmébe ajánljuk, hogy eszközeikkel segítsék elő a lehető leggyorsabb gyakorlati érvényesíté­sét. A CSKP KB 4. ülésén jóváhagyott negyedik intézkedés, amely a terv­szerű irányítás tökéletesítésére vonat­kozik, hozzájárul a tudományos-műsza­ki haladás rendszeresebb, gyorsabb és átfogóbb érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Az új tudományos ismeretek gya­korlati alkalmazásáért mi, a vállala­tokat, üzemeket, részlegeket közvet­lenül irányító vezető dolgozók is fe­lelősek vagyunk. Az új ismeretek lassú gyakorlati érvényesítése egyrészt tá­jékozatlanságból, másrészt pedig a nem akarásból ered, sokan pedig húzódoz­nak a kockázatvállalástól. Kelet-Szlovákiában elégtelen a tu­dományos-műszaki bázis. Megoldatla­nok maradnak a mezőgazdaság olyan szervezési és gazdasági problémái, amelyek egyrészt a területfejlesztésre, másrészt egy-egy mezőgazdasági vál­lalatra vonatkoznak. A mezőgazdaság fejlődését nagy mértékben elő kell segíteniük a szol­gáltató vállalatoknak és szervezetek­nek is. Jelentőségüket növeli, hogy egyre több munkafolyamat elvégzését bízzuk a termelő szolgáltatásokra. Ép­pen ezért úgy vélem, hogy ezek a szervezetek magukra vállalhatnák a termelést megelőző előkészítő funkciót, mintegy transzformátorként szerepel­hetnének az új tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása során. Ilyen szolgáltatás napjainkban például a ta- karmányijiar, a törzstenyésztés, az ál­lategészségügyi stb. szolgáltatás. Ha elismerjük e szolgáltató válla­latok hozzájárulását a sikerek, eredmé­nyek eléréséhez, akkor meg kell köve­telni tőlük, hogy velünk együtt vállal­ják a felelősséget azokért a negatívu­mokért, amelyek fékezik előrehaladá­sunkat. Végül pedig engedjenek meg néhány szót a mezőgazdasági mérnöki szolgáltató rendszerről. Ez a lánc­szem számunkra nagyon hiányzik. Nincs kit feladattal megbízni, nem rendelhetjük meg senkinél egy-egy konkrét probléma megoldását, nincs kivel megvitatni a problémákat. Itt, Kelet-Szlovákiában • kapunk bizonyos segítséget az Állatorvosi Főiskolától, de ez nem elegendő. Egy évtizeddel ezelőtt e téren nagyon sok segítséget kaptunk. A tudományos gazdálkodási rendszer intézetétől, illetve annak te­rületi állomásaitól, de — véleményem szerint — az, hogy ma elsősorban ter­vezéssel bízzák meg az intézet dolgo­zóit, nem éppen helyes megoldás. Ezt a minisztérium felelős dolgozói is fon­tolóra vehetnék. EMIL DÖCKY elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalati igazgatójának felszólalása A Zornica Vállalat dolgozói eredmé­nyesen zárták a 6. ötéves tervidősza­kot és az idei feladatokat is sikeresen teljesítik. Továbbra is megoldatlan probléma azonban a nem szocialista országokba irányuló kiviteli feladatok teljesítése, mégpedig azért, mert nem teremtették meg az export kellő keres­kedelmi és politikai feltételeit. Javu­lást ért el a vállalat a munkaidő ki­használása terén is, csökkent a túl­órák és az igazolatlan távolmaradások száma. Ezeket a pozitív eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy dolgozóink 90,53 százaléka nő. Az új gazdasági feltételek közölt a 7. ötéves tervidőszak első évének meg­kezdése vállalatunknál is megkövetel­te a változó körülményekhez való iga­zodás újraértékelését. A megváltozott feltételek között a mennyiségi muta­tók nem annyira fontosak, mint a múltban. Nagyobb mértékben segítjük elő a termelés szerkezeti változásait, azzal a céllal, hogy tényleg csak azt termeljük, amire a társadalomnak szüksége van. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a leghatékonyabb termelés sem hasz­nos társadalmilag, ha a termékeket nem vásárolják. Tény azonban, hogy a vállalat nem képes teljesíteni minden feladatát, nem sikerült kielégítenie a piaci keresletet. Mi ennek az oka? Elsőként azokat a problémákat kell megemlíteni, amelyek az alapanyagok kedvezőtlen választé­kából adódnak. Ha a divatcikkeket kellő időben akarjuk eljuttatni a piacra, nagyobb rugalmasságra van szükség az értékek létrehozásában, kezdve a divatirányzat kijelölésétől a szövetgyártáson keresztül, egészen a konfekciógyártásig. Már maga az a tény, hogy a szál­lításokról szóló éves gazdasági szer-. ződéseket több mint fél évvel telje­sítésük előtt kell megkötni, s több mint másfél évvel a szállítások befe­jezése előtt, önmagában számos prob­léma forrása mind a termelés, mind a belkereskedelem szempontjából. Jelenleg a divat gyakori változásá­nak lehetünk tanúi, s így a szállítói­megrendelői kapcsolatok mai rendsze­re nem felel meg a kívánt termék- szerkezet támasztotta követelmények­nek. E kapcsolatok helyzetét még bo­nyolultabbá teszi a kapott alapanyag mennyisége, amiért a Hradec Králo­vé-i Pamutipari Termelési-Gazdasági Egység a felelős. 1963 és 1980 között a csehországi vállalatoktól kevesebb anyag érkezett a Zornicába, a szállí­tási arány 87 százalékról 45 százalékra visszaesett. Másrészt a trenčíni Slova- kotex termelési-gazdasági egység szál­lításai elérték az 54,8 százalékot. A Hradec Králové-i Pamutipari Kon­szern ötször annyi pamutanyagot gyárt, mint a trenčíni Slovakotex. En­nek az aránynak felel meg a válasz­ték is. A Zornica számára ebből az következik, hogy a csehországi fehér­neműgyártók feltételei kedvezőbbek, s végső soron nekik jobbak a feltéte­leik a Centrotex külkereskedelmi vál­lalat és a belkereskedelmi szerveze­tek szükségleteinek kielégítéséhez. Az utóbbi időben, a már említett régebbi problémák mellé, újak sora­koztak fel. Az eladási elvek alapján a konfekciógyártó vállalatokra az a kötelesség hárult, hogy hibás alap­anyagokat is át kell venniük. Ez vi­szont vállalatunk nagy kapacitású mű­helyei számára jelentős gazdasági és termelési veszteségekkel jár. Ezért szükséges, hogy az irányító szervek megoldják ezt a problémát. Külön gondot jelent a piaci keres-; let kielégítése terén a munkaingek gyártása és alacsonyabb eladási ára. Már hosszabb ideje nem sikerült fe­dezni a piaci szükségleteket ezekből a termékekből. Ennek egyik oké az, hogy az ártámogatásban részesített di­vatújdonságok gyártásának bevezetése kiszorítja a piacról az olyan termé­keket, mint a munkaingek. Ebben az esetben a gyártmányfejlesztés rend­szere — ellentétben saját céljával — akadályozza a kereslet kielégítését a szükséges termékekkel. A helyzet olyan gazdasági szabályok megfogal­mazását teszi szükségessé, amelyek le­hetővé teszik, hogy a termelők át­lagos nyereséghez jussanak minden olyan termékből, amely a társadalmi szükségletek szempontjából hatékony, nem pedig kizárólag a divat és a lu­xuscikkekből. A szállítói-megrendelői kapcsolatok­ban megnyilvánuló említett problémák ellenére a dolgozók kezdeményezését úgy irányítjuk, hogy kedvezőek legye­nek az 1982. évi feladatok teljesítésé­nek feltételei. Kihasználtuk a kezde­ményező tervek készítésének lehetősé­geit, s így a vállalat kétmilliló koro­nával növelte árutermelési tervét, 900 ezer koronával saját termelési érték­tervét, 1 millió 500 ezer koronával a nyereségképzés tervét. Az 1982. évi terv kidolgozása ez idő szerint még nem ért véget, s minden munkahelyen keressük a feladatok hiánytalan teljesítésének lehetőségeit és módszereit. KAROL STRAKA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Trstenái Efsz elnökének felszólalása A 7. ötéves tervidőszak első évében az oravai mezőgazdasági dolgozók vi­szonylag sikeresen megbirkóztak fel­adataikkal. Engedjék meg, hogy tájé­koztassam önöket a Dolný Kubín-i járás termelési és felvásárlási felada­tainak teljesítéséről. A mezőgazdasági vállalatok a járási pártbizottság veze­tésével idejében lebontották a XVI. pártkongresszus határozatait azzal a céllal, hogy minden fontos területen megvalósítsák a tervfeladatokat. Ezen a téren a mezőgazdasági vállalatok pártszervezetei és vezetőségei nagy erőfeszítéseket tettek, ami megmutat­kozott abban, hogy javult a munka- szervezés a földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Az ered­ményekhez azonban a kedvező időjá­rás is hozzájárult. A legszebb sikereket a tömegtakar­mány termelésében értük el, a terve­zett 91 ezer 140 tonna helyett 93 ezer 678 tonnát állítottunk elő, ami szénára átszámítva 61 ezer 200 tonnának felel meg. Járásunkban az idén a szántóföld 53 százalékán termeltünk gabonane- műeket, mégpedig 400—850 méter ten­gerszint feletti magasságban. Ebből látható, hogy a gabonatermesztést egyes esetekben nemcsak a talaj-, ha­nem az időjárási viszonyok is befolyá­solják. A gabonatermesztés tervét túl­teljesítettük, 3,2 tonnás átlagos hektár- hozamot értünk el. Megállapíthatjuk azonban, hogy ökológiai feltételeink lehetővé teszik a gabona terméshoza­mainak további növelését, főként ak­kor, ha a nemrég alakult földműves­szövetkezetek szigorúbban megtartják az agrotechnikai fegyelmet és növelik a föld termőképességét. Bár nem va­gyunk gabonatermesztő járás, az idei termés lehetővé tette, hogy túlteljesít­sük a takarmánygabona eladási tervét, s természetesen az állami felvásárlási tervet is teljesítettük. Az utóbbi években — az idei évet is beleértve — járásunk a közép-szlo­vákiai kerület legnagyobb burgonya­termesztőihez tartozik. A járási mező- gazdasági igazgatóság minden évben megrendezi a burgonyatermesztők ér­tekezleteit, amelyeken a kerület leg­jobb termelői tartanak előadásokat, és a résztvevők számos intézkedést vitatnak meg a burgonyatermesztés növelése érdekében. Különösen nagy súlyt helyezünk a jó minőségű vető- burgonya biztosítására. Az idén a he­lyes agrotechnikának és az ültetés minősége javításának köszönhetően olyan burgonyatermést értünk el, amely lehetővé tette az állami felvá­sárlási terv több mint 120 százalékos teljesítését s azt, hogy a tervezettnél több vetőburgonyát tehettünk félre. Miközben elismeréssel szólunk a bur­gonyatermesztés sikereiről, nem feled­kezünk meg arról, hogy vannak még tartalékaink, főként az ültetés javítá­sában, az agrotechnikai fegyelem foko­zásában és a gyomnövények elleni küzdelemben. Sajnos, a burgonyaterméssel kapcso­latban jelentős nehézségeink is van­nak, mert az értékesítés akadozik. Mi­vel kereskedelmi partnereink. nem. kő; szülnek fel jól a burgonya téli táro­lására, a termés egy részét magunk osztjuk el. Ebben az évben az állattenyésztési feladatokat is sikeresen teljesítettük, ami főként a növénytermelés pozitív eredményeinek köszönhető, főként a sikeres takarmány-, gabona- és bur­gonyatermesztésnek, valamint a legel­tetés jó megszervezésének. Az utóbbi években jái'ásunkban 2000—2500 darabbal növeltük a szar­vasmarha-állományt. A múlt év azo­nos időszakához képest az idei 3. ne­gyedév végén az állomány 2100 da­rabbal volt nagyobb. így teremtjük meg a feltételeket az állami vágómar­ha-felvásárlási terv folyamatos teljesí­téséhez és a juhtenyésztési feladatok végrehajtásához a következő időszakra. Ez ismét bizonyítja, hogy ahol nagy gondot fordítanak a takarmányter­melésre és a legelők hasznosítására, ott jelentősen növelhető a szarvasmar­ha-tenyésztés intenzitása és az -állo­mány termelőképessége. így teremt­jük meg a feltételeket a szemes ta­karmánnyal való takarékossághoz, ah­hoz, hogy csökkenjen az 1 kilogram­mos súlygyarapodásra és az 1 liter tej kitermelésére jutó szemes takar­mány mennyisége. A szarvasmarha-ál­lomány terve túlteljesítésének köszön­hető, hogy az idén folyamatosan tel­jesítették a húsfelvásárlás állami ter­vét, s az eladott mennyiség kétharma­dát marha- és birkahús, egyharmadát pedig sertéshús képezte. Mivel megfelelő gondot fordítottunk a rétekre és a legelőkre és gondos­kodtunk a zöldtakarmányról, a har­madik negyedév végéig sikerült meg­szüntetnünk a tejfelvásárlásban kelet­kezett lemaradást, amely a múlt évben termelt tömegtakarmányok rossz mi­nősége következtében a tavaszi hóna­pokban jött létre. Jelenleg a tejter­melés feladatait folyamatosan teljesít­jük, s az évi terv teljesítéséhez is adottak a feltételek. A múlt évhez képest megközelítőleg 5 százalékkal növeljük az eladott tej mennyiségét. A szemestakarmány-fogyasztás terü­letén minden mezőgazdasági vállalat részletes takarékossági intézkedéseket dolgozott ki, így a meglevő takar­mányalap lehetővé teszi, hogy járásunk akkor is teljesítse tervfeladatait, ha csökkentjük az egységnyi termelésre jutó szemestakarmány-fogyasztást. Az állattenyésztés javára tett takarékos- sági intézkedések hatékonyságát tovább' fokozzuk azzal, hogy nagyobb mérték­ben felhasználjuk a szalmát és a kü­lönféle hulladékokat. Járásunk nagyon kedvező mezőgaz­dasági eredményeit értékelve tudato­sítjuk, hogy akad még bőven tartalék, de fogyatékosság is,' különösen a tö­megtakarmányoknak tartós fűfélékből való előállításában, valamint a szarvas- marha- és a juhtenyésztésben. Ezért a 7. ötéves tervidőszak következő szaka­szában arra fogunk törekedni, hogy következetesen kihasználjuk a tartalé­kokat, és gondoskodjunk a CSKP XVI. kongresszusán és a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatokból eredő fel­adatok. sikeres. teljesítéséről.. 1981. xi. e.

Next

/
Thumbnails
Contents