Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-09 / 265. szám, hétfő
Az SZLKP KB ülésének vitája STEFAN MIKULÁS elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság igazgatójának felszólalása A kelet-szlovákiai síkság földművesei az elmült évben olyan időjárási viszonyokkal birkóztak, amilyenekre történelmükben aligha volt példa. Azért, hogy katasztrofális következmények nélkül zárhattuk az évet, szocialista társadalmi rendszerünknek és kommunista pártunknak lehetünk hálásak. Mikor 1958-ban megkezdtük a keletszlovákiai síkság fejlesztését, nem feltételeztük, hogy 22 év múltán még a természeti elemekkel vesszük fel a harcot. Ez a küzdelem hatalmas eszközöket emésztett fel, s kimerítette földműveseink erejét. Nyíltan mondom, hogy kiindulási helyzetünk — főleg a nehéz tavalyi év után — nagyon bonyolult, és egyúttal sokkal nagyobb igényeket támaszt az emberek erőfeszítésével, szaktudásával és küzdeniakarásával szemben. A feltételek bonyolultsága nemcsak a múlt évi katasztrófa következménye, illetve az egész 6. ötéves tervidőszakban uralkodó kedvezőtlen időjárás hatása, hanem több olyan tényezőé, amelyek már tartósan uralkodnak, és tanácstalanok vagyunk megoldásukat illetően. Ezek a gondok összefüggenek a kelet-szlovákiai síkságon folytatott gazdálkodási rendszer egészének bonyolultságával. A kelet-szlovákiai síkság további fejlesztésének sorsáról a jelenlegi időszakban döntenek. Janik elvtárs beszámolójának azon részére reagálok, amelyben sürgeti minden talpalatnyi termőföld — beleértve a kelet-szlovákiai síkságot is — intenzívebb kihasználásának és termőbbé tételének fontosságát. Tapasztalataink bizonyítják, hogy következetes, részleteket is érintő vízgazdálkodási intézkedések megvalósítása nélkül, vagyis a folyók és csatornák medrének állandó kotrása és karbantartása nélkül, általános melioráció és helyi jellegű belvíz-lecsapolás nélkül a termőképesség fokozására irányuló intézkedések érvényesítése elképzelhetetlen. Mivel tavaly szinte rendszeresen víz alatt volt a keletszlovákiai síkság jelentős része, ez éreztetni fogja kedvezőtlen hatását az elkövetkező évek terméshozamaiban is. Helyes lenne, ha azok az intézkedések, amelyeket a bodrogszerdahelyi tárcaközi tanácskozásokon fogadtak el, bekerülnének a 7. ötéves tervidőszak terveibe is. Azért szólok erről a kérdésről, mert a múlt évi szélsőséges feltételek között mindenütt, ahol meliorációs munkákat hajtottak végre, betakarították a termést, és sem a talajelőkészítés, sem pedig a vetés, nem okozott különösebb gondot. Csupán az ellenség nem látja azokat a hatalmas változásokat, amelyeket a kelet-szlovákiai síkság fejlesztése érdekében tett eddigi beavatkozások eredményezlek. Gondot okoz számunkra az is, hogy a tervekben meghatározott mezőgazdasági termelési szerkezet számunkra nem a legmegfelelőbb. Meggyőződésem, hogy a termelési és az árutermelési tervmutatók jelentős csökkentése növeli a vállalatvezetők jogkörét és felelősségét saját termelési feltételeik optimális kihasználásáért. Egy-egy mezőgazdasági üzem termelési feltételeit pedig semmilyen adminisztrációs szerv sem ismerheti olyan tökéletesen, mint maga a termelő. Az egész mezőgazdasági termelés növelése érdekében szükséges, hogy átértékeljék a kelet-szlovákiai síkság sajátos feltételeinek megfelelő fejlesztési elképzeléseket is. A termőföldalap minőségének javítása szempontjából a kelet-szlovákiai síksággal kapcsolatban szükséges, hogy átértékeljék az egész gazdálkodási rendszert. Ez vonatkozik a termőföldalap kihasználásának fokozására is. Tapasztalataink bizonyítják, hogy minden intézkedésnek hozzá kellene járulnia az optimális szintű szervesanyag-termelés eléréséhez, ami a vízgazdálkodási intézkedések után a legjelentősebb intézkedés lesz. Már a tervben is előnybe kellene helyeznünk az ún. meliorációs terményeket. A Michalovcei Komplex Mezőgazda- sági Kutatóállomás — Kudrna akadémikus vezetésével — a kelet-szlovákiai síkság számára mezőgazdasági rendszert dolgozott ki. A tervező és irányító szervek figyelmébe ajánljuk, hogy eszközeikkel segítsék elő a lehető leggyorsabb gyakorlati érvényesítését. A CSKP KB 4. ülésén jóváhagyott negyedik intézkedés, amely a tervszerű irányítás tökéletesítésére vonatkozik, hozzájárul a tudományos-műszaki haladás rendszeresebb, gyorsabb és átfogóbb érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Az új tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásáért mi, a vállalatokat, üzemeket, részlegeket közvetlenül irányító vezető dolgozók is felelősek vagyunk. Az új ismeretek lassú gyakorlati érvényesítése egyrészt tájékozatlanságból, másrészt pedig a nem akarásból ered, sokan pedig húzódoznak a kockázatvállalástól. Kelet-Szlovákiában elégtelen a tudományos-műszaki bázis. Megoldatlanok maradnak a mezőgazdaság olyan szervezési és gazdasági problémái, amelyek egyrészt a területfejlesztésre, másrészt egy-egy mezőgazdasági vállalatra vonatkoznak. A mezőgazdaság fejlődését nagy mértékben elő kell segíteniük a szolgáltató vállalatoknak és szervezeteknek is. Jelentőségüket növeli, hogy egyre több munkafolyamat elvégzését bízzuk a termelő szolgáltatásokra. Éppen ezért úgy vélem, hogy ezek a szervezetek magukra vállalhatnák a termelést megelőző előkészítő funkciót, mintegy transzformátorként szerepelhetnének az új tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása során. Ilyen szolgáltatás napjainkban például a ta- karmányijiar, a törzstenyésztés, az állategészségügyi stb. szolgáltatás. Ha elismerjük e szolgáltató vállalatok hozzájárulását a sikerek, eredmények eléréséhez, akkor meg kell követelni tőlük, hogy velünk együtt vállalják a felelősséget azokért a negatívumokért, amelyek fékezik előrehaladásunkat. Végül pedig engedjenek meg néhány szót a mezőgazdasági mérnöki szolgáltató rendszerről. Ez a láncszem számunkra nagyon hiányzik. Nincs kit feladattal megbízni, nem rendelhetjük meg senkinél egy-egy konkrét probléma megoldását, nincs kivel megvitatni a problémákat. Itt, Kelet-Szlovákiában • kapunk bizonyos segítséget az Állatorvosi Főiskolától, de ez nem elegendő. Egy évtizeddel ezelőtt e téren nagyon sok segítséget kaptunk. A tudományos gazdálkodási rendszer intézetétől, illetve annak területi állomásaitól, de — véleményem szerint — az, hogy ma elsősorban tervezéssel bízzák meg az intézet dolgozóit, nem éppen helyes megoldás. Ezt a minisztérium felelős dolgozói is fontolóra vehetnék. EMIL DÖCKY elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalati igazgatójának felszólalása A Zornica Vállalat dolgozói eredményesen zárták a 6. ötéves tervidőszakot és az idei feladatokat is sikeresen teljesítik. Továbbra is megoldatlan probléma azonban a nem szocialista országokba irányuló kiviteli feladatok teljesítése, mégpedig azért, mert nem teremtették meg az export kellő kereskedelmi és politikai feltételeit. Javulást ért el a vállalat a munkaidő kihasználása terén is, csökkent a túlórák és az igazolatlan távolmaradások száma. Ezeket a pozitív eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy dolgozóink 90,53 százaléka nő. Az új gazdasági feltételek közölt a 7. ötéves tervidőszak első évének megkezdése vállalatunknál is megkövetelte a változó körülményekhez való igazodás újraértékelését. A megváltozott feltételek között a mennyiségi mutatók nem annyira fontosak, mint a múltban. Nagyobb mértékben segítjük elő a termelés szerkezeti változásait, azzal a céllal, hogy tényleg csak azt termeljük, amire a társadalomnak szüksége van. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a leghatékonyabb termelés sem hasznos társadalmilag, ha a termékeket nem vásárolják. Tény azonban, hogy a vállalat nem képes teljesíteni minden feladatát, nem sikerült kielégítenie a piaci keresletet. Mi ennek az oka? Elsőként azokat a problémákat kell megemlíteni, amelyek az alapanyagok kedvezőtlen választékából adódnak. Ha a divatcikkeket kellő időben akarjuk eljuttatni a piacra, nagyobb rugalmasságra van szükség az értékek létrehozásában, kezdve a divatirányzat kijelölésétől a szövetgyártáson keresztül, egészen a konfekciógyártásig. Már maga az a tény, hogy a szállításokról szóló éves gazdasági szer-. ződéseket több mint fél évvel teljesítésük előtt kell megkötni, s több mint másfél évvel a szállítások befejezése előtt, önmagában számos probléma forrása mind a termelés, mind a belkereskedelem szempontjából. Jelenleg a divat gyakori változásának lehetünk tanúi, s így a szállítóimegrendelői kapcsolatok mai rendszere nem felel meg a kívánt termék- szerkezet támasztotta követelményeknek. E kapcsolatok helyzetét még bonyolultabbá teszi a kapott alapanyag mennyisége, amiért a Hradec Králové-i Pamutipari Termelési-Gazdasági Egység a felelős. 1963 és 1980 között a csehországi vállalatoktól kevesebb anyag érkezett a Zornicába, a szállítási arány 87 százalékról 45 százalékra visszaesett. Másrészt a trenčíni Slova- kotex termelési-gazdasági egység szállításai elérték az 54,8 százalékot. A Hradec Králové-i Pamutipari Konszern ötször annyi pamutanyagot gyárt, mint a trenčíni Slovakotex. Ennek az aránynak felel meg a választék is. A Zornica számára ebből az következik, hogy a csehországi fehérneműgyártók feltételei kedvezőbbek, s végső soron nekik jobbak a feltételeik a Centrotex külkereskedelmi vállalat és a belkereskedelmi szervezetek szükségleteinek kielégítéséhez. Az utóbbi időben, a már említett régebbi problémák mellé, újak sorakoztak fel. Az eladási elvek alapján a konfekciógyártó vállalatokra az a kötelesség hárult, hogy hibás alapanyagokat is át kell venniük. Ez viszont vállalatunk nagy kapacitású műhelyei számára jelentős gazdasági és termelési veszteségekkel jár. Ezért szükséges, hogy az irányító szervek megoldják ezt a problémát. Külön gondot jelent a piaci keres-; let kielégítése terén a munkaingek gyártása és alacsonyabb eladási ára. Már hosszabb ideje nem sikerült fedezni a piaci szükségleteket ezekből a termékekből. Ennek egyik oké az, hogy az ártámogatásban részesített divatújdonságok gyártásának bevezetése kiszorítja a piacról az olyan termékeket, mint a munkaingek. Ebben az esetben a gyártmányfejlesztés rendszere — ellentétben saját céljával — akadályozza a kereslet kielégítését a szükséges termékekkel. A helyzet olyan gazdasági szabályok megfogalmazását teszi szükségessé, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelők átlagos nyereséghez jussanak minden olyan termékből, amely a társadalmi szükségletek szempontjából hatékony, nem pedig kizárólag a divat és a luxuscikkekből. A szállítói-megrendelői kapcsolatokban megnyilvánuló említett problémák ellenére a dolgozók kezdeményezését úgy irányítjuk, hogy kedvezőek legyenek az 1982. évi feladatok teljesítésének feltételei. Kihasználtuk a kezdeményező tervek készítésének lehetőségeit, s így a vállalat kétmilliló koronával növelte árutermelési tervét, 900 ezer koronával saját termelési értéktervét, 1 millió 500 ezer koronával a nyereségképzés tervét. Az 1982. évi terv kidolgozása ez idő szerint még nem ért véget, s minden munkahelyen keressük a feladatok hiánytalan teljesítésének lehetőségeit és módszereit. KAROL STRAKA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Trstenái Efsz elnökének felszólalása A 7. ötéves tervidőszak első évében az oravai mezőgazdasági dolgozók viszonylag sikeresen megbirkóztak feladataikkal. Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket a Dolný Kubín-i járás termelési és felvásárlási feladatainak teljesítéséről. A mezőgazdasági vállalatok a járási pártbizottság vezetésével idejében lebontották a XVI. pártkongresszus határozatait azzal a céllal, hogy minden fontos területen megvalósítsák a tervfeladatokat. Ezen a téren a mezőgazdasági vállalatok pártszervezetei és vezetőségei nagy erőfeszítéseket tettek, ami megmutatkozott abban, hogy javult a munka- szervezés a földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Az eredményekhez azonban a kedvező időjárás is hozzájárult. A legszebb sikereket a tömegtakarmány termelésében értük el, a tervezett 91 ezer 140 tonna helyett 93 ezer 678 tonnát állítottunk elő, ami szénára átszámítva 61 ezer 200 tonnának felel meg. Járásunkban az idén a szántóföld 53 százalékán termeltünk gabonane- műeket, mégpedig 400—850 méter tengerszint feletti magasságban. Ebből látható, hogy a gabonatermesztést egyes esetekben nemcsak a talaj-, hanem az időjárási viszonyok is befolyásolják. A gabonatermesztés tervét túlteljesítettük, 3,2 tonnás átlagos hektár- hozamot értünk el. Megállapíthatjuk azonban, hogy ökológiai feltételeink lehetővé teszik a gabona terméshozamainak további növelését, főként akkor, ha a nemrég alakult földművesszövetkezetek szigorúbban megtartják az agrotechnikai fegyelmet és növelik a föld termőképességét. Bár nem vagyunk gabonatermesztő járás, az idei termés lehetővé tette, hogy túlteljesítsük a takarmánygabona eladási tervét, s természetesen az állami felvásárlási tervet is teljesítettük. Az utóbbi években — az idei évet is beleértve — járásunk a közép-szlovákiai kerület legnagyobb burgonyatermesztőihez tartozik. A járási mező- gazdasági igazgatóság minden évben megrendezi a burgonyatermesztők értekezleteit, amelyeken a kerület legjobb termelői tartanak előadásokat, és a résztvevők számos intézkedést vitatnak meg a burgonyatermesztés növelése érdekében. Különösen nagy súlyt helyezünk a jó minőségű vető- burgonya biztosítására. Az idén a helyes agrotechnikának és az ültetés minősége javításának köszönhetően olyan burgonyatermést értünk el, amely lehetővé tette az állami felvásárlási terv több mint 120 százalékos teljesítését s azt, hogy a tervezettnél több vetőburgonyát tehettünk félre. Miközben elismeréssel szólunk a burgonyatermesztés sikereiről, nem feledkezünk meg arról, hogy vannak még tartalékaink, főként az ültetés javításában, az agrotechnikai fegyelem fokozásában és a gyomnövények elleni küzdelemben. Sajnos, a burgonyaterméssel kapcsolatban jelentős nehézségeink is vannak, mert az értékesítés akadozik. Mivel kereskedelmi partnereink. nem. kő; szülnek fel jól a burgonya téli tárolására, a termés egy részét magunk osztjuk el. Ebben az évben az állattenyésztési feladatokat is sikeresen teljesítettük, ami főként a növénytermelés pozitív eredményeinek köszönhető, főként a sikeres takarmány-, gabona- és burgonyatermesztésnek, valamint a legeltetés jó megszervezésének. Az utóbbi években jái'ásunkban 2000—2500 darabbal növeltük a szarvasmarha-állományt. A múlt év azonos időszakához képest az idei 3. negyedév végén az állomány 2100 darabbal volt nagyobb. így teremtjük meg a feltételeket az állami vágómarha-felvásárlási terv folyamatos teljesítéséhez és a juhtenyésztési feladatok végrehajtásához a következő időszakra. Ez ismét bizonyítja, hogy ahol nagy gondot fordítanak a takarmánytermelésre és a legelők hasznosítására, ott jelentősen növelhető a szarvasmarha-tenyésztés intenzitása és az -állomány termelőképessége. így teremtjük meg a feltételeket a szemes takarmánnyal való takarékossághoz, ahhoz, hogy csökkenjen az 1 kilogrammos súlygyarapodásra és az 1 liter tej kitermelésére jutó szemes takarmány mennyisége. A szarvasmarha-állomány terve túlteljesítésének köszönhető, hogy az idén folyamatosan teljesítették a húsfelvásárlás állami tervét, s az eladott mennyiség kétharmadát marha- és birkahús, egyharmadát pedig sertéshús képezte. Mivel megfelelő gondot fordítottunk a rétekre és a legelőkre és gondoskodtunk a zöldtakarmányról, a harmadik negyedév végéig sikerült megszüntetnünk a tejfelvásárlásban keletkezett lemaradást, amely a múlt évben termelt tömegtakarmányok rossz minősége következtében a tavaszi hónapokban jött létre. Jelenleg a tejtermelés feladatait folyamatosan teljesítjük, s az évi terv teljesítéséhez is adottak a feltételek. A múlt évhez képest megközelítőleg 5 százalékkal növeljük az eladott tej mennyiségét. A szemestakarmány-fogyasztás területén minden mezőgazdasági vállalat részletes takarékossági intézkedéseket dolgozott ki, így a meglevő takarmányalap lehetővé teszi, hogy járásunk akkor is teljesítse tervfeladatait, ha csökkentjük az egységnyi termelésre jutó szemestakarmány-fogyasztást. Az állattenyésztés javára tett takarékos- sági intézkedések hatékonyságát tovább' fokozzuk azzal, hogy nagyobb mértékben felhasználjuk a szalmát és a különféle hulladékokat. Járásunk nagyon kedvező mezőgazdasági eredményeit értékelve tudatosítjuk, hogy akad még bőven tartalék, de fogyatékosság is,' különösen a tömegtakarmányoknak tartós fűfélékből való előállításában, valamint a szarvas- marha- és a juhtenyésztésben. Ezért a 7. ötéves tervidőszak következő szakaszában arra fogunk törekedni, hogy következetesen kihasználjuk a tartalékokat, és gondoskodjunk a CSKP XVI. kongresszusán és a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatokból eredő feladatok. sikeres. teljesítéséről.. 1981. xi. e.
