Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-09 / 265. szám, hétfő
Az SZLKP KB ülésének vitája ANTON BLAŽEJ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Szlovák Műszaki Főiskola rektorának felszólalása iWB| 1981. XI. 9. Az elmúlt években a növénytermesztés belterjesítésének az agrotechnika, a nemesítés, a nagyobb teljesítményű fajták bevezetése, valamint a kemizá- lás voltak a fő tényezői. A hektárhozamok növelésében főleg a kemizálás- nak volt döntő szerepe. Az ipari trágyák és a növényvédő vegyszerek körülbelül 50 százalékos arányban járultak hozzá a hozamok növeléséhez. A mi éghajlati feltételeink között jelenleg hektáronként 7—8 tonna zöld- tömeg-szárazanyagot lehet előállítani. Az előrejelzések szerint ez a mennyiség 2000-ig 14 tonnára, vagyis a kétszeresére növekszik. E cél eléréséhez azonban néhány problémát még meg kell oldani. A növénytermesztés és az állattenyésztés igen sok energiát igényel. Az energia viszont a népgazdaság fejlesztésének egyik határt szabó tényezőjévé lépett elő, s a fajlagos energia- fogyasztást minden reszortban, így a mezőgazdaságban is csökkenteni kell. Jelenleg 1 kJ energiaérték létrehozásához a gabonában mintegy 4 kj energiaérték fogy el a fosszilis tüzelőanyagokból. Az állati eredetű fehérjék termelésénél 1 kJ létrehozásához 7—io kJ energiát kell felhasználni, melynek 70—80 százalékát fosszilis tüzelőanyagok képezik. Mindez azt jelenti, hogy a növénytermesztés és főleg az állattenyésztés további belterjesítésének a programja a hagyományos utakon ilyen magas energiaigényesség mellett nem valósítható meg. Ezért csehszlovák feltételek között abban látjuk a reális megoldást, hogy az állati eredetű fehérjék egy részét mikrobiológiai úton előállított fehérjékkel kell pótolni. Ma Csehszlovákiában nemcsak az állatok takarmányozására tudunk mikrobiális fehérjéket előállítani, hanem élelmiszeripari célokra is. E fehérjék tápértéke na* gyobb, mint a hagyományos állati eredetű fehérjéké, s emellett termelésük egész sor energetikai, gazdasági, műszaki és ökológiai előnnyel jár a. hústermeléssel szemben. Ez folyamatos gyártás, független az éghajlati feltételektől. Az a javaslatom, hogy vegyük fontolóra egy mikrobiális fehérjéket gyártó kísérleti üzem megépítését Szlovákiában a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium hatáskörében. Ez lenne az első komolyabb lépés a korszerű biotechnológiai programok megvalósításában Csehszlovákiában. Másik észrevételem a mezőgazdasági hulladékanyagok energetikai célokra való felhasználására vonatkozik. Mi egyelőre a nagyméretű energiatermelést helyezzük előtérbe, s nem értékeljük a kisebb energiaforrásokat, amilyenek például a napkollektorok, vagy a biogáz-telepek. Ha képesek lennénk a mezőgazdasági hulladékokat metángyávtásra felhasználni, ez jelentős mértékben csökkenthetné a mező- gazdaság energiaigényességét. Ez a kérdés műszaki szempontból megoldott és gyakorlatilag kipróbált. Emellett az anaerob erjedés maradványát szerves-ásványi trágyaként lehet hasznosítani. Csehszlovákiai feltételek között az energetikai etilalkohol gyártása is időszerű lehet növényi hulladékokból. Egyes nagyobb szövetkezetekben a biogáz- és az etilalkohol-gyártás csaknem teljesen fedezhetné a fűtő- és az üzemanyag-szükségleteket. Ezért egy konkrét program kidolgozására teszek javaslatot Szlovákia feltételei között, mezőgazdasági hulladékok alapján történő biogázgyártásra, beleértve az ürülékeket. Az emberi táplálkozásban az élelmiszereknek elsősorban energetikai funkciójuk van, az emberi szervezet működésének „fűtőanyagát“ képezik, de nemcsak azt. Csehszlovákiában túlméreteztük az élelmiszerek energetikai tartalmát, azok tápértékével és minőségi oldalaival szemben. Az élelmiszerfogyasztás átlagos napi kalória- értéke 13 000 kJ, ami 10—15 százalékkal több, mint amennyit az ésszerű, egészséges táplálkozás megkövetel. Ennek negatív következményei is vannak az állampolgárok túltápláltságá- ban, a vérkeringés! zavarok gyakori előfordulásában stb. A táplálékok nagy kalóriaértéke ellentétben van a lakosság munkatevékenységével. Általában csökken a fizikai munka részaránya, növekszik az ülő foglalkozásúak száma, a szellemi munka részaránya, ami megköveteli az élelmiszerek energetikai értékének csökkentését és tápértékének növelését a szellemi tevékenység támogatására. Emellett az élelmiszerek fogyasztási szerkezete sincs összhangban az ésszerű táplálkozás követelményeivel. Történelmileg bizonyos különbség alakult ki a cseh és a szlovák területek élelmiszer-fogyasztásában.. Szlovákiában alacsonyabb a hús, a tej és a tejtermékek fogyasztása. A húsfogyasztásban aránytalanul nagy, 51 százalékos a sertéshús fogyasztási aránya. A tejfogyasztás Szlovákiában körülbelül 18 százalékkal marad el az optimális fogyasztási szinttől. A zsírfogyasztás — 20 kg — az ajánlott szinten van, de ezen belül' a sertészsír fogyasztása 75 százalékkal nagyobb, mint az egészségi szempontból ajánlott mennyiség (3,2 kg). A növényi olajok fogyasztása viszont 20 százalékkal alacsonyabb az ajánlott adagnál (10,4 kg). A lisztfogyasztásban 16 százalékkal lépjük túl az ajánlott szintet (91 kg) cukorból pedig 30 százalékkal fogyasztunk többet az ajánlott mennyiségnél (28 kg). A zöldségfogyasztás 17 százalékkal marad el az ajánlott mennyiségtől (103 kg), a gyümölcsfogyasztás pedig egyharmad résszel az ajánlott 70 kg-tól. Táplálkozásunkban így vitaminhiány Is mutatkozik főleg C, B2, és A vitaminokból, valamint egyes aminosavak- ból, például lizinből. Táplálékunkban aránylag magas az állati eredetű fehérjék részaránya (egy személyre 85 kg hús jut évente). Ezért sem népgazdasági, sem egészségi okokból nem indokolt az állati eredetű fehérjék részarányának további növelése. A táplálkozás fehérjemérlegének szempontjából a növényi eredetű fehérjékben vannak még bizonyos tartalékok. Ezért több figyelmet kell szentelni a nagyobb fehérjetartalmú kultúrnövények termesztésének. Az emberi szervezet a növényi eredetű táplálékok, például a liszt fehérjetartalmának körülbelül csak a 25 százalékát használja ki. A lizin adagolása a kenyérbe mintegy 100 százalékkal növeli a növényi fehérjék kihasználhatóságát. Az élelmiszereket aminosavakkal és vitaminokkal is dúsítani kell. Ezért nagyon időszerű feladat Csehszlovákiában egyes ami- nosavak, főleg a lizin, a metionin és a triptofán gyártásának ü bevezetése. Az ilyen aminosavak és a növényi eredetű fehérjék kombinálásával áz állati eredetű fehérjék egy része pótolható. Az aminosavakkal a cukor problémája is megoldható. Az aszparaginsavból és a fenil-alaninból olyan peptid állítható elő, amely 150—180-szor édesebb, mint a szacharóz, ami elősegítheti a cukorfogyasztás csökkentését. A kemizálásnak nagy jelentősége van a mezőgazdaságban, ezt azonban a jövőben nem lehet túlbecsülni a mezőgazdasági termelés belterjesítésében. A jelenlegi fajták, az adott éghajlati viszonyok, és a termőtalaj bioenergetikai potenciáljának a szempontjából az ipari trágyák adagolásának optimális szintjét már az 1974—1975-ös években elértük, ami hektáronként 240—250 kg tiszta tápanyagot jelentett. A hektárhozamok további növeléséhez egyre nagyobb fajlagos műtrágyafelhasználásra lenne szükség, ami azt jelenti, hogy a költségek gyorsabban növekednének, mint a hozamok. Emellett a tápanyagok így fölös mennyiségben kerülhetnének a táplálékokba és a takarmányokba, ami leronthatja az élelmiszerek minőségét sőt ez egészségi szempontból is ártalmas lehet. A talaj elsózásának a veszélye sem jelentéktelen. Már 0,1 százalékos anorganikus sóoldat is csökkenti a talaj termőképességét. A mezőgazdaság a felhasznált ipari műtrágyák nagy mennyisége és az alkalmazásuknál bekövetkező nagy veszteségek miatt (körülbelül 30%) negatívan hat a környezetre. Emellett termőföldjeinkben hiány mutatkozik szerves anyagokból és mikroorganizmusokból. Nagyobb figyelemmel kell szabályoznunk a talaj élővilágának aktivitását a növények táplálása és egészségi állapota szempontjából, s olyan típusú, trágyákat kell használnunk, amelyek növelik a talaj termőképességét, és nem megfordítva. A trágyázás optimális intenzitásának biztosítása a növények megterméke- nyülése utáni időszakban, amikor legnagyobb a fotoszintézis hatékonysága, megköveteli a növények egész tápanyag-ellátási rendszerének ésszerűsítését. Ezért szabályozottan oldódó műtrágyákat kell gyártani, továbbá növekedés-serkentő és növekedésgátló agyagokkal kombinált szerves-ásványi trágyákat, valamint olyan anyagokat, amelyek megkötik és szabályozzák a talaj nedvességtartalmát. A talaj humusztartalmának növelése érdekében jobban ki kell használni a biológiai víztisztítók iszapját, valamint a faipari hulladékokból készített biokomposzto- kat. A mezőgazdasági termelés hatékony belterjesítésének nem a további kemi- zálás lesz a fő irányzata, hanem a növénytermesztés és az állattenyésztés biologizálása, éspedig biokomposz- tok, baktériumokkal dúsított trágyák gyártása útján, a biológiai növényvédelem, a genetika és a növényi sejtek genetikai manipulációjának kihasználásával. Sajnos, Csehszlovákiában nem szentelünk kellő figyelmet a növényi sejt genetikájában rejlő lehetőségeknek, ezért jó lenne, ha a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyem, valamint a főiskolákon jobban felmérnék adott feltételeik ez irányú kihasználását. Ebben rejlik ugyanis a zöld forradalom forrása, a növénytermesztés nagyságrendnyi növelésének a lehetősége. Befejezésül még azt szeretném hangsúlyozni, hogy felül kell vizsgálni a mérnöki-technikusi káderek nevelését az élelmiszeripar számára, s még a 7. ötéves tervidőszakban feltételeket kell teremteni a biotechnológiai szakemberek képzéséhez. EMIL SEDLÁK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az ostrovi Haladás Efsz elnökének felszólalása A 6. ötéves terv feladatait teljesítettük, az egy hektár mezőgazdasági területre eső termelési intenzitás több mint 30 000 korona volt, miközben sikerült 24,5 százalékkal növelnünk a gabonatermelést, 29 százalékkal a takarmánytermelést, 37 százalékkal a tejtermelést és 28 százalékkal a hústermelést. Ezt annak köszönhetően értük el, hogy egy hektárról több mint 6,2 tonna gabonafélét, 7,3 tonna kukoricát és több mint 10 tonna évelő- takaományt takarítottunk be. Az eredmények mögött látnunk kell a tudományos-műszaki ismeretek céltudatos érvényesítését, valamint a szocialista munkabrigádok kezdeményezését. A mezőgazdasági termelés intenzitását nem fokozhatjuk az állattenyésztés fejlesztése nélkül. Ma 103 szarvas- marhát tenyésztünk 100 hektár mezőgazdasági területre átszámítva, ami lehetővé teszi, hogy évente a szántó- terület 30 százalékát szerves trágyával trágyázzuk. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését a tömegtakarmányok termelése növelésével összhangban valósítjuk meg. Ennek bizonyítéka, hogy csökkentettük az egy termelési egységre eső szemestakarmányfogyasztást. Az a célunk, hogy a mostani ötéves tervidőszak végéig 100 hektár mezőgazda- sági területre átszámítva 110 darab szarvasmarhát neveljünk. Az elért sikerekről beszélve nyíltan meg kell mondanunk, hogy a XVI. kongresszus határozatainak eredményes megvalósításában nagymértékben hátráltat bennünket az a tény, hogy a sűrűn vetett gabonaféléknél kisebb hozamokat értünk el — 5,31 tonnát. Emiatt 10 százalékkal kevesebb szemestakarmányt termeltünk. Bár igaz, hogy az éghajlati viszonyok nem kedveztek a növénytermesztésnek, de meg kell mondani, hogy a mi munkánk is fontos tényező. így például az őszi búzából hektáronként 6,35 tonnát, más helyen pedig 4,81 tonnát értünk el. Tovább kell tanulmányoznunk a szubjektív tényezők hatását munkánkban. A beruházások kihasználása a termelésben az irány,'ítómunkától függ, de itt azt is meg kell mondanunk, hogy sok gépet kapunk, de ezek gyakran nem felelnek meg a termelési követelményeknek. A jóváhagyott intézkedések a kommunisták feladatává teszik, hogy járuljanak hozzá a tömegtakarmányok termelésének növeléséhez, a takarmányfogyasztás csökkentéséhez és teremtsék meg a feltételeket a 7. ötéves tervidőszak második éve feladatainak teljesítéséhez. A mi szövetkezetünk a piešťanyi 3. kooperációs körzet tagja. Le szeretném szögezni, hogy a termelés eddigi magas intenzitása ellenére, nekünk is vannak tartalékaink. A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésének követelménye nálunk is szükségessé teszi a növénytermesztés fejlesztését. Ehhez természetesen gépiparunknak is hozzá kell járulnia. Olyan gépekre van például szükségünk a takarmányok betakarításához, amelyek után nem maradna a földeken a takarmány mintegy 20 százaléka, és olyan kukoricabetakarító gépekre van szükségünk, mint amilyenekkel a szovjet mezőgazdasági dolgozók rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban nagyon örülünk a CSKP KB azon döntésének, hogy megalakul a Mezőgazdasági Gépek Termelési-Gazdasági Egység. Röviden szólnom kell az energia- és tüzelőanyaggazdálkodásról. Ez a kérdés egyre égetőbb, de véleményem szerint a géppark korszerűsítése, a ps-ňmt/j struktúrájának- megr változtatása nélkül nem tudjuk elérni a szükséges 20 százalékos megtakarítást. Nem gazdaságos a gépkocsifuva- rozásnak, mint melléküzemágnak a leállítása. A vállalaton belüli autófuvarozás nélkül nem tudunk helytállni, ez teszi lehetővé számunkra a költségek és az üzemanyag-fogyasztás csökkentését, a hatékonyság növelését, a munka kulturáltságának javítását és a szociális program teljesítését. Véleményem szerint a vontatott gépek területén vannak nagy tartalékaink az üzemanyagfogyasztás csökkentésében. Kooperációs egyesülésünk keretében kicseréljük jé tapasztalatainkat, a tudományos dolgozók, a biológiai és műszaki szolgáltatásokat végző dolgozók közvetlen részvételével az ellenőrző tevékenység elmélyítésére törekszünk, ami kedvezően befolyásolja nevelő munkánkat és a tervezés színvonalát is. Jó tapasztalataink vannak a munkakezdeményezés magasabb formájával, a kooperációs egyesülés közös szocialista felajánlásával kapcsolatban. Örülünk, hogy a közös szocialista felajánlások a közép-szlovákiai kerület több járásában is hozzájárultak a termelés intenzitásának és hatékonyságának növeléséhez minőségének javításához. Az a célunk, hogy kooperációs egyesülésünk keretében közösen keressük annak módját, hogy minden munkahelyen kiváló eredményeket érjenek el. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság és a trnavai járási párt- bizottság támogatásával ezen a téren jó eredményeket érünk el. Így például közös szocialista felajánlásunk eredményeként tavaly kooperációs egyesülésünk keretében 6,32 tonnás kukoricatermést értünk el és az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére az átlagos hozam még magasabb lesz. Nagy figyelmet szentelünk a tömegtakarmányok termelésének, ezen a területen is teljesítjük a tervet, ami megteremti a feltételeket ahhoz, hogy elérjük közös felajánlásunk célját — 100 hektárra 80 darab szarvasmarhát. A tejtermelésben tavaly a tejhozamot átlag 150 literrel emeltük és az idén előreláthatólag további 321 literrel növeljük. A XVI. pártkongresszus határozatainak, valamint a CSKP KB 4. ülése határozatainak megvalósítása keretében figyelmünket a komplex rendszerek fokozatos kialakítására összpontosítjuk, vagyis kidolgozzuk a mezőgazdasági termelés egyes ágazatai fejlesztésének programját. A technika racionális és hatékony kihasználására törekszünk, de ugyanakkor javítani akarjuk egész munkánk minőségét is. Az idei év nagyon kedvezőtlen volt a cukorrépa-termesztésben, de a jó termés elérése alapvető feltételeként sikerült jól elvégezni a vetést. A kukoricánál a legjobb fajta kiválasztása, a legjobb technika alkalmazása járult hozzá a szemes kukorica termelése intenzitásának növeléséhez. El akarjuk érni, hogy a bonyolult, igényes és költséges gépeket az egész kooperációs egyesülés keretében közösen használjuk ki, úgy, hogy meghatározzuk pontosan ki felelős a munka minőségéért és a gépek kihasználtságáért. Az ilyen munkaszervezés eredményeképpen a jutalmazást a végeredményektől tehetjük függővé. Ez teret biztosít az önelszámolási rendszer konkretizálásához. A közös szocialista felajánlások eredményei a mi kooperációs egyesülésünkben, de más üzemekben is azt bizonyítják, hogy ez a szocialista verseny progresz- ssív formáját jelenti. Ezért az eddiginél még sokoldalúbban akarjuk fejleszteni ezt a módszert, mint a termelésnövelés egyik nagyon hatékony módját.
