Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-05 / 262. szám, csütörtök
Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Josef Rimán elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Genetikai Intézet igazgatójának, a CSTA alelnökének felszólalása A CSKP XVI. kongresszusa rámutatott, hogy gazdaságunk feladatait csak az intenzív fejlesztés útján lehet megoldani, melynek legerősebb eszköze a tudomány és a technika. Új lehetőségek származnak a biológiai tudományok fejlődéséből is, illetve jelenkori technológiai alkalmazásukból, amit a biotechnológia fogalmával szoktunk megjelölni. A sejtnövekedés lényegére, az élő anyag funkcióira vonatkozó új korszakalkotó ismeretek a technika lehetőségeivel kapcsolatban beláthatatlan teret nyitnak meg a biológiai alapelvekre épülő termelési irányzatok előtt. A biotechnológiai eljárások egyre nagyobb mértékben segítik elő a közélelmezéssel, az egészségvéde* lemmel, a környezet védelmével és az energia-ellátással kapcsolatos problémák megoldását. A mezőgazdaság és az élelmezésügy fejlődésére egyszerre több irányban is hatnak. A biotechnológiai eljárások már ma is érvényesülnek a növényi termékek célszerűbb hasznosításában. Az egész világon nagy érdeklődést kelteti a takarmány- és az élelmi- szeripari élesztők nagyüzemi gyártása, amely fehérjék, valamint más takarmányozási és élelmezési összetevők termelésére szolgál. Ez a termelési irányzat független az éghajlattól és a termőtalaj minőségétől. A folyamatok testhőmérsékleten mennek végbe, s olcsó energiaforrásokat igényelnek, például különböző cellulózhulladékokat. A Szovjetunióban már évek óta fejlesztik ezt az irányzatot, s jelenleg már több mint egymillió tonna takarmányélesztőt gyártanak évente. A mezőgazdasági termékek, főleg a melléktermékek tökéletesebb hasznosítását teszi lehetővé az agroenergetika jelenleg kibontakozó szakágazata. Sok minden tartozik ide, például a különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és városi papírhulladékok hagyományos felszámolása, az erőművekben és ipari vállalatokban keletkező hulladékhő hasznosítása, a biogáz- és szesztermelő mikrobiológiai folyamatok, valamint egyes kiemelt mező- gazdasági növények energetikai célú termesztése. Európai termesztési viszonyok között ilyen például a csicsóka, az etilalkohol fermentációs gyártásának az alapanyaga. Gazdasági és energetikai szempontból a növények hozamainak növelésében igen jelentős eredményeket várhatunk a napjainkban biztatóan fejlődő genetikai kiválasztástól és irányított genetikai programozástól, éspedig nemcsak e hasznos talajlakó mikroorganizmusoknál, hanem a felsőbbrendű növényeknél is. Alapjában véve arról van szó, hogy a növények és a talajlakó mikroorganizmusok közötti hatékonyabb együttműködés alapján természetes úton fokozhassuk a növények hozamait, s ezen az úton csökkenthessük a vegyszeres műtrágyázás mértékét. A tudomány egyik igen nagy, s ugyanakkor igen bonyolult célja, hogy a fehérjék termeléséhez a gabonafélék is kihasználhassák a levegő nitrogénjének korlátlan készleteit. Ezt a speciális talajbaktériumokkal való együttélés teheti lehetővé, amelyek képesek lekötni a levegő nitrogénjét, és azt átadják a termesztett növénynek. A hüvelyeseknél, a lóherénél és a lucernánál, vagyis a pillangós virágú növényeknél ez bizonyos mértékben megvalósul. Ezen az alapon a szójababnál is jelentős hozamnövekedést sikerült elérni. A hasznos talajlakó mikroorganizmusok elősegíthetik továbbá a talaj természetes foszfáttartalmának jobb kihasználását. Nagy távlati lehetőségek rejlenek továbbá a kultúrnövények ellenálló képességének növelésében a gyomirtó vegyszerekkel, a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben, a növekedés és a hozamok szabályozásában a száraz és a szikes talajokon. A leggyorsabban megvalósítható megoldásnak tűnik az élelmiszeripari és gyógyszeripari szempontból fontos növényi és állati fehérjék mikrobiológiai úton történő előállítása. Például sikerült már megoldani egy garantáltan nem fertőző vakcina gyártási alapelvét a száj- és körömfájás ellen. Intenzíven folyik a kutatás hasonló jellegű vakcinák előállítására a gazdasági állatok további fontos vírusos betegségei ellen. Általában véve megállapítható, hogy a biotechnológiai eljárások a mezőgazdaságban gyakorlatilag lehetővé teszik a hulladék nélküli termelési folyamatok bevezetését, aminek főleg a környezetvédelem szempontjából van jelentősége, energia-megtakarítással jár, s növeli a mezőgazdasági termelés eredményességét. A biotechnológiai eljárások azonban a gyógyszeriparban is érvényesülnek az antibiotikumok és más speciális biológiai hatóanyagok gyártásában. Olyan természetes gyógyszerek tömeges gyártása válik így lehetővé, amelyek előállítása eddig nagyon drága és ipari szinten gyakran megvalósíthatatlan volt. A biotechnológia a nehézvegyiparban is kezd elterjedni a faanyagok komplex hasznosítása során, valamint a könnyűvegyiparban is, a speciális vegyi szintézisek biológiai úton megvalósuló befejezési szakaszában. Feltételezhető, hogy húsz év múlva a vegyipari termelés háromnegyed részében biotechnológiai eljárások is fognak érvényesülni. A mikróbák segítséget fognak nyújtani számos fém, például az urán, a nikkel, a réz és a mangán jövesztéséhez, s egyes kisebb fémtartalmú ércek feldolgozásához. A bányaiparban, amint azt a szovjet tapasztalatok bizonyítják, hasznosak lehetnek a mélyművelésű bányák me* tántalanításában. A petrolkémiában is szerephez jutottak a parafinoknak a kőolajból való eltávolításában. Alkalmazásuk szélesedő köre a szükséges berendezések és műszerek gyártása szempontjából a gépipari és a mikroelektronikai termelésre is kihat. Nem fér hozzá kétség, hogy a mechanikai, a vegyi és a biológiai folyamatok ösz- szefonódása az ipari termelés számos területén megállíthatatlanul el fog terjedni. Ma még e technológiai eljárások ki- fejlesztésének csupán a kezdeti szakaszában vagyunk, teljes kibontakozásuk tíz-tizenöt év múlva következik be. Az is igaz, hogy a biotechnológiai eljárások önmagukban nem tudják egyik napról a másikra megoldani minden problémánkat. Tény azonban, hogy az atomenergetikához, a mikroelektronikához és a robottechnikához társulva a tudományos-technikai forradalom új minőségi oldalát képezik. Ezért is szükséges, hogy józanul megítéljük a bennük rejlő lehetőségeket, s a lehető leghatékonyabban kihasználjuk azokat a társadalom javára. A jelenlegi felmérések szerint a biotechnológiába fektetett eszközök gyorsan és gazdaságosan megtérülnek. A biotechnológiai eljárások várható haszna olyan nagy, éspedig mind a környezetvédelem, mind a társadalmi munkatermelékenység növelése szempontjából, hogy ezek politikai tényezővé válnak a világméretű osztályharcban. A biotechnológia és a bioipar fejlesztését az iparilag fejlett országok egész sora saját politikai programjába foglalta. Ebben példát vehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártjától, melynek Központi Bizottsága a minisztertanáccsal együtt már hét évvel ezelőtt határozatot adott ki ,,A molekuláris biológia és a genetika fejlődéséről“. Az eredmények alapján az idén júniusban a párt és a kormány újabb közös határozatot adott ki „A fizikai-vegyi biológia és a biotechnológiai eljárások további fejlesztéséről, s eredményeik kihasználásáról az orvostudományban, a mezőgazdaságban és az iparban“. A Szovjetunió jelenlegi ötéves terve a bioipari termelés 1,8-szoros növelését irányozza elő. Számunkra nagy előnyt jelent, hogy a biotechnológiai eljárások és a bioipar fejlesztésével ilyen megfontoltan és energikusan foglalkoznak a testvéri Szovjetunióban. Tudományunk, kutatásunk, fejlesztésünk és termelésünk számára ugyanis éppen a Szovjetunióval folytatott együttműködés jelent korlátlan lehetőségeket. A Csehszlovák Tudományos Akadémia, abból a követelményből kiindulva, hogy az elméleti munkának jóval a gyakorlati szükségletek előtt kell haladnia, néhány szakaszon már lerakta a korszerű biológia kutatási alapjait, s a 7. ötéves tervidőszakra az alapkutatás állami tervének öt céltervét irányozta elő a gazdasági szükségleteinkkel szorosan ösz- szefüggő biotechnológiai eljárások ki- fejlesztésére. Most már főleg arról van szó, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek további kiszélesítésével összhangban az ipari termelés szakaszán is kialakuljanak a szükséges anyagi feltételek a biotechnológiai eljárások gyakorlati érvényesítéséhez. Ezért tudományunk nevében pártunk Központi Bizottsága elé terjesztem azt a javaslatot, hogy vegyük fontolóra mind a szovjet tapasztalatok, mind pedig saját lehetőségeink kihasználását. Arról van szó, hogy az illetékes állami szervek feladatul kapják a biotechnikai fejlesztés komplex célprogramjára vonatkozó koncepció kidolgozását, éspedig úgy, hogy az alapvető mértékben elősegítse a mezőgazdaság, az egészségügy és az ipar fejlesztését, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok teljesítését. Ebben az irányban a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Szocialista mezőgazdaságunkban további jelentős változásokat eszközölünk a tervszerű irányítási rendszerben. A megoldás alapját képező új gondolatok a CSKP KB 13. ülésén hangzottak el, és kiemelte őket a XVI. pártkongresszus is. A kronjerízi járás és az egész dél-morvaországi kerület tapasztalatai alapján rá akarok mutatni egyes problémákra, amelyeket meg kell oldanunk az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban a me* zőgazdaságban. Azzal összefüggésben, hogy ki kell küszöbölni az egyes mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában mutatkozó indokolatlan eltéréseket, fokozott figyelmet kell szentelnünk a different ciálási folyamatnak. A dél-morvaor- szági párt- és gazdasági szervek már néhány éve nagyon felelősségteljesen foglalkoznak a hozzávetőlegesen azonos körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eltérő gazdasági eredményeinek okaival. Az elemzések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az eltérő eredményeket túlnyomórészt a szervező és irányító munka különböző színvonala okozza. A mi járásunkban is az egyes vállalatokat a lemaradás foka szerint besoroltuk az úgynevezett ellenőrzött csoportba. Pontosan meghatároztuk ezeknek a vállalatoknak a konkrét feladatait, és teljesítésüket a járási mezőgazdasági igazgatóság havonta értékeli. A feladatok nem teljesítéséből minden esetben levonják a következtetéseket. Tapasztalataink szerint a hosszabb ideje mutatkozó lemaradás nem küszöbölhető ki egyik napról a másikra. Ennek ellenére vannak olyan vállalataink, ahol az új vezetők nagyon rövid idő alatt lényeges javulást értek el. A gazdálkodás színvonalában mutatkozó eltérések kiküszöbölésében kerületünkben rendszeresen kihasználjuk' az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalatait. A kerületben kiválasztottuk azt a harminc mezőgazdasági vállalatot, amelyek kiváló gazdasági eredményeket érnek el; tapasztalataik felhasználása bizonyára hozzájárul a kerület egész mezőgazdaságának fejlesztéséhez. Például szeptemberben a kerületi pártbizottság és a mezőgazdasági igazgatóság tapasztalatcserét szervezett a Slavkovlcei Efsz-ben, ahol jó eredményeket érnek el a tömeglakarmá- nyok termelésében, konzerválásában és felhasználásában. A kerületben számos hasonló intézkedést foganatosítunk a lemaradás kiküszöbölésére. Az összes mezőgazdasági vállalat további dinamikus fejlődés végett szükségesnek tartjuk, hogy megszilárdítsuk a járási mezőgazdasági igazgatóságok szerepét. Vitathatatlan, hogy ezen a téren problémák merülnek fel a sok adminisztratív munkával kapcsolatban, ami nem teszi lehetővé, hogy teljes mértékben kibontakoztassák a koncepciós, szervező és ellenőrző tevékenységet. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok mint középszintű Irányító szervek teljesíthessék feladataikat, mentesíteni kell őket a fölösleges adminisztratív munkáktól. Politikailag és szakmailag képzett emberekkel, jó szervezőkkel, kezdeményező káderekkel kell kiegészíteni az igazgatóságokat. Az igazgatóságok dolgozóinak szaktudásukkal, tapasztalataikkal és fegyelmezettségükkel példát kell mutatniuk az általuk irányított szervezeteknek. Felül kell bírálnunk azonban az igazgatóságok tevékenységének anyagi feltételeit is. A járás mezőgazdasági termelésének további fejlesztéséhez hozzájárulna az is, ha pontosan meghatároznánk az igazgatóságok jogkörét. A népgazdaság területén felmerülő problémák a mezőgazdaságban is szükségessé teszik, hogy kidolgozzuk az Akadémia a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztériummal együttműködve hozzáláttak már a koncepció kidolgozásához szükséges alapanyagok előkészítéséhez. Ezzel kapcsolatban biztosíthatom a Központi Bizottságot, hogy hazai alapkutatásunk biológiai részlegeinek dolgozói minden erejüket latba vetik, hogy e jelentős új tudományos ismeretek mielőbb társadalmunk javára szolgáljanak. egyes termelési ágazatok, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés hosszú és közép távú koncepcióját. Ezért a központi bizottság 13. ülése határozataival összhangban járásunkban a tudományos kutatási alappal együttműködve kidolgoztuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének távlati tervét 1990-ig. Többek között azt a célt tűztük ki, hogy 92,5-ről 105-re növeljük a száz hektár mezőgazdasági területre eső szarvasmarhák, ezen belül 34-ről 40-re a tehenek számát. Jelentősen növelni akarjuk a tehenek jövedelmezőségét is, az eddigi 3430 liter helyett 4013 litert tervezünk. A járás mezőgazdasági vállalatai meghatározták feladataikat a 7. ötéves tervidőszak egyes éveire. Tudjuk, hogy a szarvasmarha- tenyésztésben kitűzött céljainkat úgy kell teljesítenünk, hogy közben egyre bonyolultabbá válik a szemes takarmányokkal való ellátás helyzete. Ezért a Pohorelicei Állattenyésztési Kutatóintézettel együttműködve módosítottuk az állatok takarmányozásának koncepcióját, s ennek eredményei már idén megmutatkoznak. A meghatározott feladatok elérése megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek, a szolgáltatóvállalatok, valamint a népgazdaság többi ágazata is egységesen járjon el. Több nem hagyományos formát kell alkalmaznunk, így például a mi feltételeink között át kell építenünk egyes újabb istállókat is, amelyekben már néhány éve nem érjük el a tervezett mutatókat. A munkatermelékenység szempontjának túlbecsülése sok esetben csak relatív munkaerő-megtakarításhoz vezetett, ugyanakkor fokozta az energiaigényességet, és jelentősen növekedtek a termelési költségek. A szarvasmarha-tenyésztésben kitűzött feladatokat az üszők nevelésében folytatott kooperációval is meg akarjuk oldani. A Brnói Mezőgazdasági Főiskola szakembereinek hathatós segítségével nagy legelőterüieteket létesítünk 4200 üsző számára, ami a járás állományának 40 százalékát képezi. A Bystŕicei Efsz-ben már 1200 állatból álló csordát nevelnek a legelőkön. Ezenkívül együttműködünk a gottwal- dovi járással. így sikerül hatékonyabban kihasználnunk a hegyaljai területeket és szemes takarmányt megtakarítanunk. Az ülésen elhangzott beszámoló kiemelte, hogy a tudománynak termelőerőként kell hozzájárulnia a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Tudjuk, hogy az extenzív forrásokat lényegében kimerítettük, és az alapvető termelőeszközből, a mezőgazdasági területből egyre kevesebb van. Ebben a helyzetben a mezőgazdasági termelés további növelésének egyik lehetősége a tudományos-műszaki haladás érvényesítése. A tudományos-kutatási alap több intézetével állunk szoros kapcsolatban. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemekben meg kell teremteni a feltételeket a tudományos ismeretek gyorsabb érvényesítéséhez. Teljes mértékben tudatosítjuk — ezt támasztják alá járásunk tapasztalatai is —, hogy az igényes feladatok teljesítőnek és a problémák kiküszöbölésének döntő feltétele maga az ember. Minden terv, minden elképzelés mögött látnunk kell az ember képességeit, áldozatkészségét és kezdeményezését. A Központi Bizottság 13. ülésének határozataival összhangban el akarjuk érni, hogy 1985-ig a mezőgazdasági termelés összes ágazatában 55 százalékra növekedjen a szakképzett dolgozók részaránya. A mezőgazdasági szakmunkásképző intézet vezetésével a járás tíz mezőgazdasági üzemében k< képzőközpontot létesítettünk. A kroméfíži járásban tudjuk, hog az új intézkedések jelentős lépest je lentenek a XVI. pártkongresszus Irányvonalának megvalósításában. Miroslav Danék elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Kroméŕíži Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójának felszólalása
