Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-05 / 262. szám, csütörtök
Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Ul szó 198L XI. 5. 5 Karel Mraček elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a švihovei Oj Élet Efsz elnökének felszólalása Az idei év eddigi eredményei bizonyítják, hogy nehéz feladat annak a helyzetnek a megoldása, mely elsősorban a gabonafélék termelésében bekövetkezett kiesés következménye, ami érezhetően hat a szemes takarmányokra is. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének egyik fő feladata a mezőgazdasági földterület következetes kihasználása. Az elmúlt időszakban a gyakorlatban nem mindig vették figyelembe a mező- gzdasági földterület védelmére hozott törvényerejű intézkedéseket. Konkrét példával igazolhatom, hogy a klatovyi járásban az 5. és a 6. ötéves tervidőszakban 3666 hektárral csökkent a mezőgazdasági földterület. Ezenkívül járásunkban átmenetileg további 4554 hektár területét nem művelnek meg, 16 600 hektár pedig lecsapolásra vár. A talajjavítást végző vállalatok mai felszereltségét és kapacitását tekintve az említett földterület lecsapolásához 27 évre lenne szükség. Tehát annyi időre, amennyi ezeknek a beruházásoknak az élettartama. A mezőgazdasági földterület teljes kihasznásához nem járul hozzá kellően a folyómeder-szabályozás jelenlegi színvonala sem, ugyanis az Ohlava és mellékfolyói mentén elterülő jó minőségű mezőgazdasági termőföldeket évente többször elárasztják a folyók. Az említett negatív hatások kiküszöbölésével a száraz takarmány hektárhozamát legalább egy tonnával növelhetnénk, s ez évi 4150 tonna szemes takarmány megtakarítását eredményezné. A járási pártkonferencia ezért határozatot fogadott el a mezőgazdasági földterület jobb kihasználása érdekében. Jelenleg további intézkedéseket készít elő a pártbizottság annak érdekében, hogy a kihasználatlan földterületek minél előbb megművelésre kerüljenek. A Šumava vidékét már évekkel ezelőtt is a szarvasmarha-tenyésztés jó színvonala jellemezte. Ennek ellenére a mai napig a piaci termelésre szánt vágóállatok között első helyen a vágósertések szerepelnek. Habár egy kilogramm sertéshús termelésére számítva kedvező eredményeket érünk el a szemes takarmányok fogyasztásában, az eddigi összetételt a szarvasmarhatenyésztés javára kell megváltoztatnunk. Ezt indokolja az is, hogy járásunk földterületének több mint egynegyede dombvidék. A lehetséges tartalékaink egyike tehát a szarvasmarhalegeltetés. Jelenleg 17 500 szarvasmarhát legeltetünk, s ez az állománynak nem egész 18 százaléka. További lehetőségek kihasználásával ezt a mutatót a szarvasmarha-állomány 40 százalékára emelhetnénk. Ez az út az anyagi ráfordítások csökkentéséhez is vezetne. Az elmúlt években megtették az első lépéseket a Sumava térségének mezőgazdasági célokra történő kihasználására. Egyes kijelölt szövetkezetekben és állami gazdaságokban fokozatosan legeltető központok létesülnek. Kooperációs kapcsolatok alakultak ki a Mladá Boleslav-i és a nymburki járással, amelyek fiatal üszőket szállítanak a Sumavára, s a vemhes üszőket elszállítják innen. Az együttműködés egészében véve bevált. Nézetünk szerint tovább lehétne bővíteni, ezt azonban gátolja a növénytermesztés és állattenyésztés jelenlegi tervezett összetétele. A komplex intézkedésekből kiindulva javulásnak kellene bekövetkeznie a szállítói-megrendelői kapcsolatok színvonalában is. Negatív jelenségek tapasztalhatók a célépítkezések tervezésében és a tervelőírások megtartásában is. Nem minden tervező szervezet teljesíti a mezőgazdasági szervezetek követeléseit. Előfordul például, hogy a munkahelyeken a szükségesnél több világítótestet szerelnek fel, amelyekből nemcsak hogy kevés van, hanem költségesek is, másrészt pedig az energiatakarékossági intézkedések arra kényszerítik a mezőgazdasági üzemeket, hogy korlátozzák az előírt világítótestek üzemeltetését. Nézetem szerint fogyatékosságok nemcsak a szövetkezeti dolgozók munkájában találhatók. Számos hiba for* rása a Mezőgazdaság és Élelmezésügyi Minisztérium, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóság irányítóinak munkájában van. Az új feltételek és a mezőgazdasági termelés igényessége változást követel ezen szervek irányító- munkájában is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóság irányító tevékenységének eddigi rendszere többnyire az operatív feladatok adminisztratív biztosításában merült ki, mely az írásos jelentések halmazában, a tanácskozások sokaságában nyilvánult meg. A feladatok, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták és az ágazat többi dolgozói az évzáró taggyűléseken és a járási pártkonferenciákon jóváhagytak, igényesek. Megkövetelik, hogy a járásban teljes mértékben használjuk ki az adott lehetőségeket és tartalékokat. Ez, természetesen, elképzelhetetlen a felettes szervekkel való szoros együttműködés nélkül. Bonyolultabb feltételek közepette fogunk dolgozni, s a kitűzött célok következetes megvalósításának alapvető feltétele az irányítómunka hatékonyságának növelése. Meggyőződésem, hogy a járás kommunistái valamennyi munkahelyen mindent megtesznek a XVI. pártkongresszus és a központi bizottság ezen ülése határozatainak következetes teljesítéséért. Rudolf Peška elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Vítkovice Termelési-Gazdasági Egység vezérigazgatójának felszólalása A párt gazdaságpolitikájának megvalósítása során naponta tapasztaljuk, hogy mennyire érvényes a XVI. kongresszusnak az a megállapítása, miszerint feladatainkat egyre bonyolultabb külső és belső feltételek között valósítjuk meg. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy egyre szigorúbban meghatározzák a felhasználható tüzelőanyag, energia, nyersanyag, szén és munkaerő mennyiségét. Ezeket az eszközöket szorgalommal, rátermettséggel, társadalmi elkötelezettséggel és dolgozóink alkotókészségével maximálisan kell hasznosítanunk. Az eszközhasznosítást mind mennyiségi, mind minőségi szempontból magasabb szinten kell végrehajtanunk. A Vítkovice konszernben arra a következtetésre jutottunk, hogy a problémák megoldása és a tervteljesítés során programszerűen kell minden szinten cselekednünk. Segít ebben bennünket a felsőbb pártszervek tanácskozása, amelyhez szorosan kapcsolódtak a vállalati és üzemi pártbizottságok október elejei tanácskozásai. Ezeken a gyűléseken több mint 1500 párttag szólalt fel konkrét javaslatokat téve. E tanácskozások eredményei alapján kijelenthetem, hogy dolgozóink szavatolják a terv teljesítését és hogy a saját termelési értékmutató teljesítésével népgazdaságunknak az idén több mint 15 milliárd korona értékű terméket állítanak elő. Teljesítjük exportfeladatainkat, a hazai beruházások számára pedig terven felül is gyártunk termékeket. Az 1982-es évi terv előirányzatainak kidolgozása még nem fejeződött be, és az egyes munkahelyeken — a dolgozókkal együtt — keressük a terv progresszívabbá tételének útjait. Meggyőződésem, hogy számos nyitott kérdést sikerül megoldanunk a konszern, az ágazat, a megrendelők és a szállítók együttműködésével. A tudományos-műszaki fejlesztés nyújtotta lehetőségek kiaknázása érdekében innovációs programot dolgoztunk ki, s ennek keretében a legfontosabb területekre összpontosítottunk. Elsőrendű feladatnak tekintjük a külszíni bányák számára gyártott berendezések műszaki színvonalának emelését és a gépek üzembiztonságának fejlesztését. További rendkívül fontos feladat a kutatás és fejlesztés összehangolása. Ezt a Szovjetunióval szorosan együttműködve valósítjuk meg és figyelmünk főleg a VVR 1000 típusú atomerőművi berendezésekre összpontosul. Megkezdtük az oxivit eljárás alkalmazását, amely a konverteres acélgyártás legkorszerűbb formája. Már az eddigi eredmények alapján is megállapíthatjuk, hogy a berendezések rendkívül üzembiztosak, és a kohászati paraméterek is tervszerűen alakultak. Az innovációs program megvalósításával szorosan összefügg a világpiaci versenyképesség alakulása. Különösen nagy súlyt helyezünk a nagy beruházási egységek exportjára. A 7. ötéves tervidőszakban például befejezzük a Szovjetunióba irányuló 3000 milliméteres négyszékes hengerművek szállítását, amelyeknek az értéke több mint 5 milliárd korona. Romániába profilacél- hengerművét, Jugoszláviába csőnyomó berendezést, a Szovjetunióba két, Indiába pedig egy profilacél-hengennűvet szállítunk. A nagyberuházás-exportban elért sikerek nemcsak a műszaki színvonaltól és a kivitelezési határidőktől függenek, hanem — és Jelentős mértékben — a kiegészítő alszállítmányok, az automa- tizációs elemek, az alkalmazott mérő- és szabályozó berendezések, a hidraulikus és elektromos berendezések műszaki színvonalától is. Tudatosítanunk kell, hogy mennyire fontos számunkra a gépipar exportképességének növelése. A világpiacon a gépipari termékek biztosítják valutaszükségletünk zömét. Különös jelentőséget tulajdonítunk a kezdeményezés céltudatos fejlesztésének. Az újító- és feltaláló-mozgalmat komplex program alapján irányítjuk. Ez év első kilenc hónapjában Vítkovi- cében 10 550 újítási javaslatot nyújtottak be, s a megvalósításukból származó 105 millió koronás gazdasági haszon a múlt év hasonló időszakában elérthez viszonyítva 7,5 százalékkal nagyobb. Célunk az újító és feltaláló mozgalom további fejlesztése. Vítkovice már 15 esztendeje bekapcsolódik a mezőgazdasági technológiai berendezések szállításába is. E berendezések gyártását soha sem értelmeztük csak úgy, mint egyfajta segítség- nyújtást a mezőgazdaságnak, hanem mindenkor kiemelkedő politikai feladatként kezeltük, amelynek megvalósításával hozzájárulunk az ipar és a mezőgazdaság szorosabb összefonódásához, a munkások és a földművesek közti kapcsolat megszilárdításához. Az elmúlt időszakban acél silótornyokat szállítottunk a mezőgazdaságnak, hozzájárulva ezzel e fontos népgazdasági ágazat raktárkapacitásának bővítéséhez, a tárolási veszteségek csökkentéséhez, illetve a tömeg- és szemes takarmányok folyamatos hasznosításához. Több mint 3000 olyan silótornyot adtunk a hazai piacra, amelyben összesen több mint kétmillió tonna tömegtakarmány tárolható. Gabonatároló silótoronyból ezer darabot építettünk, ezek tárolási kapacitása együttvéve 360 000 tonnna gabona. Folyékony, kombinált műtrágya tárolására szolgáló tartályokat is szállítottunk az utóbbi években a mezőgazdaságnak, elősegítve ezzel a folyékony műtrágya felhasználásának fejlesztését; az istállótrágya jobb felhasználásához is hozzájárultunk az általunk szállított hígtrágya-tárlókkal. Folytatjuk a tömegtakarmányok tárolására alkalmas silótornyok építését is, amelyekhez megfelelő takarmánykiszedő berendezést is készítünk. Ezek óránkénti teljesítménye megfelel a mező- gazdaság követelményeinek. Bevezettük az őrölt mész tárolására szolgáló tartályok előállítását. Tapasztalataink bizonyítják, hogy a zománcozott acéllemezek az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben szükséges víztisztító berendezések építésére is alkalmasak Miroslav Malý elvtársnak a CSKP KB póttagjának, a Ŕíčanyi Efsz elnökének felszólalása A dél-morvaországi kerületben a kedvezőtlen időjárási viszonyok és néhány más körülmény következtében a gabonafélék termelési tervét szintén csak 89,4 százalékra sikerült teljesíteni, s ez kedvezőtlenül hat az állattenyésztésre. Annak érdekében, hogy ez a lehető legkevésbé befolyásolja a lakosság ellátását s az állattenyésztés alapjait, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság hatékonyan igyekszik megoldani a kérdések egész sorát. Az intézkedésektől azt várjuk, hogy az egy termelési egységre eső takarmányfogyasztás 10 százalékkal csökken. Csökkentettük a malac- és a vágóbaromfi-állományt is, mégpedig a gazdaságtalanul üzemelő részlegek körülbelül egynyolcadának megszüntetésével. A csökkentést tovább folytatjuk, egyidejűleg azonban a kerületben 22 000-rel növeltük a szarvasmarha-állományt. A kerület az állattenyésztés — beleértve a felvásárlást is — minden döntő mutatóját teljesíti. A takarmányfogyasztás viszont az idén háromnegyed év alatt 1,2 százalékkal csökkent. Az említett problémákkal egyidejűleg a kerületben foglalkozunk a tüzelőanyag- és enegiafogyasztás kérdéseivel, valamint az új gazdasági rendszernek megfelelő tervezés gyakorlati változásaival. A kezdeményező tervezéssel sikerült az őszi repce vetésterületét 2200 hektárral, a takarmányhüvelyesekét pedig 3000 hektárral növelni. Ez nagymértékben hozzájárult a kerület fehérjeprogramjának megvalósításához. Ezeknek a határozatoknak a gyakorlatban történő megvalósítását röviden a Ríčanyi Egységes Földművesszövetkezet példáján szeretném bemutatni. A XVI. pártkongresszust követően programot dolgoztunk ki, figyelembe véve a mezőgazdasági termelés megváltozott anyagi feltételeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebbet termelhetünk. Ellenkezőleg, növelnünk kell a piaci termelést, hogy biztosítsuk az anyagi eszközöket a vállalat továbbfejlesztéséhez. Figyelembe kell azonban vennünk a társadalmi érdekeket és a szigorú ökonómiai előírásokat. A 2200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezetünk fő ágazata az állattenyésztés, amely a mezőgazda- sági termelés több mint felét képezi, de a legtöbb ráfordítást is igényli. Már ma elmondhatjuk, hogy a tejeladás tervét körülbelül 100 000 literrel túlteljesítjük, a vágómarha piaci eladásának tervét 108 százalékra teljesítjük. Az állattenyésztés és a piaci termelés tervét 500 000 koronával teljesítjük túl. Szövetkezetünkben jók a tapasztalatok az önálló elszámolási rendszer elvein alapuló vállalaton belüli irányítás terén. Az év első háromnegyed évében az elmúlt évhez viszonyítva ugyanolyan termelés mellett 88 tonnával csökkent a szemestakarmány-fogyasztás. Ez az összmennyiség 4 százalékának megtakarítását jelenti. A takarékosságot további intézkedésekkel akarjuk növelni, például a sertéshizlalás terén a tömegtakarmányok jobb kihasználásával, nagyobb mennyiségű takarmányhulladék hasznosításával, száraz kenyér összegyűjtésével stb. A tervezett 30 hektárnyi őszi takarmánykeverék helyett az idén 75 hektárnyit vetettünk el, hogy már május elején legyen szemcsézett takarmányunk. Ezekkel az intézkedésekkel azonban összefüggő, hogy növeltük a zootechni- kusok és az állatgondozók anyagi érdekeltségét a takarmánnyal való takarékosság terén. Nem kevésbé tartjuk fontosnak a tüzelőanyagokkal, elsősorban a motorolajjal való takarékosságot. Az idén ez idáig 326 tonna olajat fogyasztottunk, a tavalyihoz képest 26 tonnát takarítottunk meg, s ez nem a legjobb eredmény. Mivel az idei évben 32 százalékkal kevesebb olajat kaptunk, mint 1980-ban, s a mennyiséget már most kimerítettük, ez azt jelenti, hogy az év végéig a terven felül fogyasztott minden liter olaj 5,50 koronába kerül majd számunkra. A motorolaj-kiadások az idén szövetkezetünkben 400 000 koronával növekedtek, s a cukorrépa nehéz körülmények között folyó betakarítása még tovább rontja a helyzetet. Az olajjal való takarékosság érdekében sokat tettünk. A fogyasztást minden dolgozó ellenőrizheti. Korlátoztuk az idegenek számára történő szállítást is. Jelenleg értékeljük, hatékonyan használjuk-e fel az olajat. Mindenesetre továbbra is hozzá kell járulnunk a gabonának a felvásárló üzemekbe történő szállításához, a cukorrépának a cukorgyárba történő juttatásához, az utak téli karbantartásához, segítséget kell nyújtanunk a nemzeti bizottságoknak és a polgároknak a Z-akcióban. Ezért a mezőgazdasági üzemek esetében ezeket a szükségleteket a fogyasztás felső határának megállapításakor figyelembe kellene venni. Nem könnyű a helyzet a villamos- energia-fogyasztás terén sem. 1980-hoz képest az idén a fogyasztást 7 százalékkal csökkentettük. A nehezebb termelési feltételeket igyekszünk elsősorban a vállalaton belül megoldani. Elsősorban azonban a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerétől várjuk el, hogy hatékonyan segítségünkre lesz azon problémák megoldásában, amelyekre saját erőnkből nem vagyunk képesek. Arra gondolok elsősorban, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb teret kapnak aktivitásuk és kezdeményezőkészségük kibontakoztatására, valamint növelik azon termelőüzemek felelősségét, amelyek a mezőgazdasági üzemek munkaeszközökkel való ellátását biztosítják vagy a mezőgazdasági termékeket értékesítik. Nagyon fontos a helyes jutalmazás, s e téren lehetővé kell tenni a nagyobb differenciálást elsősorban azon kritériumok érvényesítésével, amelyek kidomborítják a mun* ka minőségét, s helyesen értékelik dolgozóink ügyességét és rátermettségét. Meggyőződésünk, hogy az új irányítási rendszer korlátozza az adminisztrációt az irányító szervek és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatában.
