Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-05 / 262. szám, csütörtök

Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Ul szó 198L XI. 5. 5 Karel Mraček elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a švihovei Oj Élet Efsz elnökének felszólalása Az idei év eddigi eredményei bizonyít­ják, hogy nehéz feladat annak a hely­zetnek a megoldása, mely elsősorban a gabonafélék termelésében bekövetke­zett kiesés következménye, ami érezhe­tően hat a szemes takarmányokra is. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének egyik fő feladata a mezőgazdasági földterület következetes kihasználása. Az elmúlt időszakban a gyakorlatban nem mindig vették figyelembe a mező- gzdasági földterület védelmére hozott törvényerejű intézkedéseket. Konkrét példával igazolhatom, hogy a klatovyi járásban az 5. és a 6. ötéves tervidő­szakban 3666 hektárral csökkent a me­zőgazdasági földterület. Ezenkívül já­rásunkban átmenetileg további 4554 hektár területét nem művelnek meg, 16 600 hektár pedig lecsapolásra vár. A talajjavítást végző vállalatok mai felszereltségét és kapacitását tekintve az említett földterület lecsapolásához 27 évre lenne szükség. Tehát annyi idő­re, amennyi ezeknek a beruházásoknak az élettartama. A mezőgazdasági föld­terület teljes kihasznásához nem járul hozzá kellően a folyómeder-szabályozás jelenlegi színvonala sem, ugyanis az Ohlava és mellékfolyói mentén elterülő jó minőségű mezőgazdasági termőfölde­ket évente többször elárasztják a fo­lyók. Az említett negatív hatások kikü­szöbölésével a száraz takarmány hek­tárhozamát legalább egy tonnával nö­velhetnénk, s ez évi 4150 tonna szemes takarmány megtakarítását eredményez­né. A járási pártkonferencia ezért ha­tározatot fogadott el a mezőgazdasági földterület jobb kihasználása érdeké­ben. Jelenleg további intézkedéseket készít elő a pártbizottság annak érde­kében, hogy a kihasználatlan földterü­letek minél előbb megművelésre kerül­jenek. A Šumava vidékét már évekkel ez­előtt is a szarvasmarha-tenyésztés jó színvonala jellemezte. Ennek ellenére a mai napig a piaci termelésre szánt vágóállatok között első helyen a vágó­sertések szerepelnek. Habár egy ki­logramm sertéshús termelésére számít­va kedvező eredményeket érünk el a szemes takarmányok fogyasztásában, az eddigi összetételt a szarvasmarha­tenyésztés javára kell megváltoztat­nunk. Ezt indokolja az is, hogy járá­sunk földterületének több mint egyne­gyede dombvidék. A lehetséges tartalé­kaink egyike tehát a szarvasmarha­legeltetés. Jelenleg 17 500 szarvasmar­hát legeltetünk, s ez az állománynak nem egész 18 százaléka. További lehe­tőségek kihasználásával ezt a mutatót a szarvasmarha-állomány 40 százaléká­ra emelhetnénk. Ez az út az anyagi ráfordítások csökkentéséhez is vezetne. Az elmúlt években megtették az első lépéseket a Sumava térségének mező­gazdasági célokra történő kihasználá­sára. Egyes kijelölt szövetkezetekben és állami gazdaságokban fokozatosan legeltető központok létesülnek. Koope­rációs kapcsolatok alakultak ki a Mla­dá Boleslav-i és a nymburki járással, amelyek fiatal üszőket szállítanak a Sumavára, s a vemhes üszőket elszállít­ják innen. Az együttműködés egészé­ben véve bevált. Nézetünk szerint to­vább lehétne bővíteni, ezt azonban gá­tolja a növénytermesztés és állatte­nyésztés jelenlegi tervezett összetétele. A komplex intézkedésekből kiindulva javulásnak kellene bekövetkeznie a szállítói-megrendelői kapcsolatok szín­vonalában is. Negatív jelenségek ta­pasztalhatók a célépítkezések tervezé­sében és a tervelőírások megtartásában is. Nem minden tervező szervezet tel­jesíti a mezőgazdasági szervezetek kö­veteléseit. Előfordul például, hogy a munkahelyeken a szükségesnél több világítótestet szerelnek fel, amelyekből nemcsak hogy kevés van, hanem költ­ségesek is, másrészt pedig az energia­takarékossági intézkedések arra kény­szerítik a mezőgazdasági üzemeket, hogy korlátozzák az előírt világítótes­tek üzemeltetését. Nézetem szerint fogyatékosságok nemcsak a szövetkezeti dolgozók mun­kájában találhatók. Számos hiba for* rása a Mezőgazdaság és Élelmezésügyi Minisztérium, a kerületi és járási me­zőgazdasági igazgatóság irányítóinak munkájában van. Az új feltételek és a mezőgazdasági termelés igényessége változást követel ezen szervek irányító- munkájában is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóság irányító tevékenységének eddigi rend­szere többnyire az operatív feladatok adminisztratív biztosításában merült ki, mely az írásos jelentések halmazában, a tanácskozások sokaságában nyilvá­nult meg. A feladatok, amelyeket a mezőgazda­ságban dolgozó kommunisták és az ágazat többi dolgozói az évzáró taggyű­léseken és a járási pártkonferenciákon jóváhagytak, igényesek. Megkövetelik, hogy a járásban teljes mértékben hasz­náljuk ki az adott lehetőségeket és tartalékokat. Ez, természetesen, elkép­zelhetetlen a felettes szervekkel való szoros együttműködés nélkül. Bonyolul­tabb feltételek közepette fogunk dol­gozni, s a kitűzött célok következetes megvalósításának alapvető feltétele az irányítómunka hatékonyságának növe­lése. Meggyőződésem, hogy a járás kommunistái valamennyi munkahelyen mindent megtesznek a XVI. pártkong­resszus és a központi bizottság ezen ülése határozatainak következetes tel­jesítéséért. Rudolf Peška elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Vítkovice Termelési-Gazdasági Egység vezérigazgatójának felszólalása A párt gazdaságpolitikájának megva­lósítása során naponta tapasztaljuk, hogy mennyire érvényes a XVI. kong­resszusnak az a megállapítása, misze­rint feladatainkat egyre bonyolultabb külső és belső feltételek között való­sítjuk meg. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy egyre szigorúbban meghatározzák a felhasználható tüzelőanyag, energia, nyersanyag, szén és munkaerő mennyi­ségét. Ezeket az eszközöket szorgalom­mal, rátermettséggel, társadalmi elkö­telezettséggel és dolgozóink alkotókész­ségével maximálisan kell hasznosíta­nunk. Az eszközhasznosítást mind mennyi­ségi, mind minőségi szempontból ma­gasabb szinten kell végrehajtanunk. A Vítkovice konszernben arra a következ­tetésre jutottunk, hogy a problémák megoldása és a tervteljesítés során programszerűen kell minden szinten cselekednünk. Segít ebben bennünket a felsőbb pártszervek tanácskozása, amelyhez szorosan kapcsolódtak a vál­lalati és üzemi pártbizottságok október elejei tanácskozásai. Ezeken a gyűlése­ken több mint 1500 párttag szólalt fel konkrét javaslatokat téve. E tanácsko­zások eredményei alapján kijelenthe­tem, hogy dolgozóink szavatolják a terv teljesítését és hogy a saját terme­lési értékmutató teljesítésével népgaz­daságunknak az idén több mint 15 mil­liárd korona értékű terméket állítanak elő. Teljesítjük exportfeladatainkat, a hazai beruházások számára pedig ter­ven felül is gyártunk termékeket. Az 1982-es évi terv előirányzatainak kidolgozása még nem fejeződött be, és az egyes munkahelyeken — a dolgo­zókkal együtt — keressük a terv prog­resszívabbá tételének útjait. Meggyőző­désem, hogy számos nyitott kérdést sikerül megoldanunk a konszern, az ágazat, a megrendelők és a szállítók együttműködésével. A tudományos-műszaki fejlesztés nyújtotta lehetőségek kiaknázása érde­kében innovációs programot dolgoztunk ki, s ennek keretében a legfontosabb területekre összpontosítottunk. Elsőren­dű feladatnak tekintjük a külszíni bá­nyák számára gyártott berendezések műszaki színvonalának emelését és a gépek üzembiztonságának fejlesztését. További rendkívül fontos feladat a ku­tatás és fejlesztés összehangolása. Ezt a Szovjetunióval szorosan együttműköd­ve valósítjuk meg és figyelmünk főleg a VVR 1000 típusú atomerőművi beren­dezésekre összpontosul. Megkezdtük az oxivit eljárás alkalmazását, amely a konverteres acélgyártás legkorszerűbb formája. Már az eddigi eredmények alapján is megállapíthatjuk, hogy a be­rendezések rendkívül üzembiztosak, és a kohászati paraméterek is tervszerűen alakultak. Az innovációs program megvalósítá­sával szorosan összefügg a világpiaci versenyképesség alakulása. Különösen nagy súlyt helyezünk a nagy beruházási egységek exportjára. A 7. ötéves terv­időszakban például befejezzük a Szovjet­unióba irányuló 3000 milliméteres négyszékes hengerművek szállítását, amelyeknek az értéke több mint 5 mil­liárd korona. Romániába profilacél- hengerművét, Jugoszláviába csőnyomó berendezést, a Szovjetunióba két, In­diába pedig egy profilacél-hengennűvet szállítunk. A nagyberuházás-exportban elért si­kerek nemcsak a műszaki színvonaltól és a kivitelezési határidőktől függenek, hanem — és Jelentős mértékben — a kiegészítő alszállítmányok, az automa- tizációs elemek, az alkalmazott mérő- és szabályozó berendezések, a hidrau­likus és elektromos berendezések mű­szaki színvonalától is. Tudatosítanunk kell, hogy mennyire fontos számunkra a gépipar exportképességének növelése. A világpiacon a gépipari termékek biz­tosítják valutaszükségletünk zömét. Különös jelentőséget tulajdonítunk a kezdeményezés céltudatos fejlesztésé­nek. Az újító- és feltaláló-mozgalmat komplex program alapján irányítjuk. Ez év első kilenc hónapjában Vítkovi- cében 10 550 újítási javaslatot nyújtot­tak be, s a megvalósításukból szárma­zó 105 millió koronás gazdasági haszon a múlt év hasonló időszakában elérthez viszonyítva 7,5 százalékkal nagyobb. Célunk az újító és feltaláló mozgalom további fejlesztése. Vítkovice már 15 esztendeje bekap­csolódik a mezőgazdasági technológiai berendezések szállításába is. E beren­dezések gyártását soha sem értelmez­tük csak úgy, mint egyfajta segítség- nyújtást a mezőgazdaságnak, hanem mindenkor kiemelkedő politikai fel­adatként kezeltük, amelynek megvalósí­tásával hozzájárulunk az ipar és a me­zőgazdaság szorosabb összefonódásá­hoz, a munkások és a földművesek köz­ti kapcsolat megszilárdításához. Az el­múlt időszakban acél silótornyokat szál­lítottunk a mezőgazdaságnak, hozzájá­rulva ezzel e fontos népgazdasági ága­zat raktárkapacitásának bővítéséhez, a tárolási veszteségek csökkentéséhez, il­letve a tömeg- és szemes takarmányok folyamatos hasznosításához. Több mint 3000 olyan silótornyot adtunk a hazai piacra, amelyben összesen több mint kétmillió tonna tömegtakarmány tárol­ható. Gabonatároló silótoronyból ezer darabot építettünk, ezek tárolási kapa­citása együttvéve 360 000 tonnna gabo­na. Folyékony, kombinált műtrágya tá­rolására szolgáló tartályokat is szállí­tottunk az utóbbi években a mezőgaz­daságnak, elősegítve ezzel a folyékony műtrágya felhasználásának fejlesztését; az istállótrágya jobb felhasználásához is hozzájárultunk az általunk szállí­tott hígtrágya-tárlókkal. Folytatjuk a tömegtakarmányok táro­lására alkalmas silótornyok építését is, amelyekhez megfelelő takarmánykisze­dő berendezést is készítünk. Ezek órán­kénti teljesítménye megfelel a mező- gazdaság követelményeinek. Bevezettük az őrölt mész tárolására szolgáló tar­tályok előállítását. Tapasztalataink bi­zonyítják, hogy a zománcozott acélle­mezek az élelmiszeriparban és az ál­lattenyésztésben szükséges víztisztító berendezések építésére is alkalmasak Miroslav Malý elvtársnak a CSKP KB póttagjának, a Ŕíčanyi Efsz elnökének felszólalása A dél-morvaországi kerületben a ked­vezőtlen időjárási viszonyok és néhány más körülmény következtében a gabo­nafélék termelési tervét szintén csak 89,4 százalékra sikerült teljesíteni, s ez kedvezőtlenül hat az állattenyésztés­re. Annak érdekében, hogy ez a lehető legkevésbé befolyásolja a lakosság el­látását s az állattenyésztés alapjait, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság hatékonyan igyekszik megoldani a kér­dések egész sorát. Az intézkedésektől azt várjuk, hogy az egy termelési egységre eső takar­mányfogyasztás 10 százalékkal csökken. Csökkentettük a malac- és a vágóba­romfi-állományt is, mégpedig a gazda­ságtalanul üzemelő részlegek körülbelül egynyolcadának megszüntetésével. A csökkentést tovább folytatjuk, egyide­jűleg azonban a kerületben 22 000-rel növeltük a szarvasmarha-állományt. A kerület az állattenyésztés — bele­értve a felvásárlást is — minden döntő mutatóját teljesíti. A takarmányfogyasz­tás viszont az idén háromnegyed év alatt 1,2 százalékkal csökkent. Az em­lített problémákkal egyidejűleg a kerü­letben foglalkozunk a tüzelőanyag- és enegiafogyasztás kérdéseivel, valamint az új gazdasági rendszernek megfelelő tervezés gyakorlati változásaival. A kezdeményező tervezéssel sikerült az őszi repce vetésterületét 2200 hektár­ral, a takarmányhüvelyesekét pedig 3000 hektárral növelni. Ez nagymérték­ben hozzájárult a kerület fehérjeprog­ramjának megvalósításához. Ezeknek a határozatoknak a gyakor­latban történő megvalósítását röviden a Ríčanyi Egységes Földművesszövetke­zet példáján szeretném bemutatni. A XVI. pártkongresszust követően prog­ramot dolgoztunk ki, figyelembe véve a mezőgazdasági termelés megváltozott anyagi feltételeit. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy kevesebbet termelhe­tünk. Ellenkezőleg, növelnünk kell a piaci termelést, hogy biztosítsuk az anyagi eszközöket a vállalat továbbfej­lesztéséhez. Figyelembe kell azonban vennünk a társadalmi érdekeket és a szigorú ökonómiai előírásokat. A 2200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezetünk fő ágazata az állattenyésztés, amely a mezőgazda- sági termelés több mint felét képezi, de a legtöbb ráfordítást is igényli. Már ma elmondhatjuk, hogy a tejeladás ter­vét körülbelül 100 000 literrel túltelje­sítjük, a vágómarha piaci eladásának tervét 108 százalékra teljesítjük. Az állattenyésztés és a piaci termelés ter­vét 500 000 koronával teljesítjük túl. Szövetkezetünkben jók a tapasztalatok az önálló elszámolási rendszer elvein alapuló vállalaton belüli irányítás te­rén. Az év első háromnegyed évében az elmúlt évhez viszonyítva ugyanolyan termelés mellett 88 tonnával csökkent a szemestakarmány-fogyasztás. Ez az összmennyiség 4 százalékának megta­karítását jelenti. A takarékosságot to­vábbi intézkedésekkel akarjuk növelni, például a sertéshizlalás terén a tömeg­takarmányok jobb kihasználásával, na­gyobb mennyiségű takarmányhulladék hasznosításával, száraz kenyér össze­gyűjtésével stb. A tervezett 30 hektárnyi őszi takar­mánykeverék helyett az idén 75 hektár­nyit vetettünk el, hogy már május ele­jén legyen szemcsézett takarmányunk. Ezekkel az intézkedésekkel azonban összefüggő, hogy növeltük a zootechni- kusok és az állatgondozók anyagi ér­dekeltségét a takarmánnyal való taka­rékosság terén. Nem kevésbé tartjuk fontosnak a tü­zelőanyagokkal, elsősorban a motor­olajjal való takarékosságot. Az idén ez idáig 326 tonna olajat fogyasztottunk, a tavalyihoz képest 26 tonnát takarítot­tunk meg, s ez nem a legjobb ered­mény. Mivel az idei évben 32 százalék­kal kevesebb olajat kaptunk, mint 1980-ban, s a mennyiséget már most kimerítettük, ez azt jelenti, hogy az év végéig a terven felül fogyasztott minden liter olaj 5,50 koronába kerül majd számunkra. A motorolaj-kiadások az idén szövetkezetünkben 400 000 ko­ronával növekedtek, s a cukorrépa ne­héz körülmények között folyó betaka­rítása még tovább rontja a helyzetet. Az olajjal való takarékosság érdekében sokat tettünk. A fogyasztást minden dolgozó ellenőrizheti. Korlátoztuk az idegenek számára történő szállítást is. Jelenleg értékeljük, hatékonyan hasz­náljuk-e fel az olajat. Mindenesetre to­vábbra is hozzá kell járulnunk a gabo­nának a felvásárló üzemekbe történő szállításához, a cukorrépának a cukor­gyárba történő juttatásához, az utak téli karbantartásához, segítséget kell nyújtanunk a nemzeti bizottságoknak és a polgároknak a Z-akcióban. Ezért a mezőgazdasági üzemek esetében eze­ket a szükségleteket a fogyasztás fel­ső határának megállapításakor figye­lembe kellene venni. Nem könnyű a helyzet a villamos- energia-fogyasztás terén sem. 1980-hoz képest az idén a fogyasztást 7 száza­lékkal csökkentettük. A nehezebb ter­melési feltételeket igyekszünk elsősor­ban a vállalaton belül megoldani. Első­sorban azonban a mezőgazdaság töké­letesített irányítási rendszerétől várjuk el, hogy hatékonyan segítségünkre lesz azon problémák megoldásában, ame­lyekre saját erőnkből nem vagyunk ké­pesek. Arra gondolok elsősorban, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb te­ret kapnak aktivitásuk és kezdeménye­zőkészségük kibontakoztatására, vala­mint növelik azon termelőüzemek fe­lelősségét, amelyek a mezőgazdasági üzemek munkaeszközökkel való ellátá­sát biztosítják vagy a mezőgazdasági termékeket értékesítik. Nagyon fontos a helyes jutalmazás, s e téren lehetővé kell tenni a nagyobb differenciálást el­sősorban azon kritériumok érvényesí­tésével, amelyek kidomborítják a mun* ka minőségét, s helyesen értékelik dol­gozóink ügyességét és rátermettségét. Meggyőződésünk, hogy az új irányítási rendszer korlátozza az adminisztrációt az irányító szervek és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatában.

Next

/
Thumbnails
Contents