Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-04 / 261. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kérdéseiről A mezőgazdasági földterület komplex kihasználásával Ezt a törekvést a 7. ötéves tervidő­szakban is támogatjuk. Az idei száraz­ság során szerzett tapasztalatok alap­ján ismételten hangsúlyozzuk a XVI. pártkongresszuson és az SZLKP kong­resszusán megfogalmazott irányvonal valóra váltásának szükségességét az öntözőberendezések építésével és ki­használásával kapcsolatban is. Konk­rétan: a tervekben és a termelésben is be kell biztosítani a kelet-szlovákiai síkságon szivattyúállomások és más be­rendezések, nagy teljesítményű öntö- zőberenezések létesítését. Az irányító munkában intenzívebben és határozottabban kell szorgafnazni minden talpalatnyi földterület megmű­velését, elsősorban a mezőgazdasági vállalatokban. - Nem szabadna megis­métlődnie annak az állapotnak, hogy minden évben ezer meg ezer hektárra tehető az olyan földterület, amely be­vetetlen marad, holott vetésterületnek jelölték ki, és kihasználatlanok ma­radnak a gazdasági udvarok, illetve a gépesítő központok környékén ta­lálható földterületek. A mezőgazdasági földterület kihasz­nálásának jelentős forrása rejlik a nem mezőgazdasági szocialista szervezetek­ben, amelyek tulajdonában körülbelül 10 ezer hektárnyi szántóföld van, s ebből 4 ezer hektár megmüveletlen marad. Meg kell gyorsítani az arra kijelölt területeknek a kertbarátok tagjai szá­mára való felparcellázását is, hiszen a kijelölt 12 ezer hektárból eddig mindössze 2100 hektárt adtak át. Az SZLKP KB Elnöksége ismételten megvizsgálta a kisállattenyésztök és a kertbarátok termelési lehetőségei tö­kéletesebb kihasználása érdekében ho­zott intézkedéseket, elhatározta, hogy e termelés fejlesztését további poli­tikai támogatásban részesíti, elősegíti az intenzív fejlesztéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek megterem­tését, s azon szervezetek anyagi ér­dekeltségi formáinak meghatározását, amelyek hozzájárulhatnak e tevékeny­ség bővítéséhez. Megállapították pél­dául, hogy a szerződéses hizlalás kere­tében felvásárolt vágóállatokból ál­lítható elő továbbra is az érintett já­rások piaci hústermékszükséglet-több- letének 20 százaléka. A Nemzeti bizottságok illetékes szervei éppen ezért nem halogathat­ják tovább e probléma megoldását, s teljes felelősséggel kell eljárniuk pártunk mezőgazdasági politikája megvalósításában. Noha a növénytermesztés eredményei nem érik el a tervezett szintet, nem mondunk le a folyamatos intenzíveb­bé tételével kapcsolatos feladatok tel­jesítéséről az elkövetkező években. Ezt kell elősegítenie a tudományos-kutató intézetekben kidolgozott és a gyakor­lat rendelkezésére bocsátott növény- termesztési technológiai rendszerek­nek. A növénytermesztési rendszerek gya­korlati alkalmazásához azonban meg­felelő anyagi-műszaki bázisra van szükség. Az adott lehetőségekből kiin­dulva a termelési rendszereket minden járás kiválasztott mezőgazdasági vál­lalataiban valósítjuk meg, s ezeket a vállalatokat előnyben keli részesí­teni a szükséges feltételek megterem­tésében. A lehető leggyorsabban el kell érni, hogy a termelési rendszereket a felelős irányító dolgozók, csakúgy mint a termelési dolgozók a saját ügyüknek tekintsék, s megfontolt mód­szert kell kidolgozni és alkalmazni az ezzel kapcsolatos feladatok teljesíté­sével kapcsolatban az anyagi érdekelt­ség és a személyi felelősség érvényesí­tésére egyaránt. Az állattenyésztésben az elkövetkező években még erőteljesebben kell ér­vényesíteni a szarvasmarha- és juhte­nyésztés fejlesztésére vonatkozó irány­zatokat. Az SZSZK feltételei ezt dik­tálják, és e téren a legnagyobb tar­talékokat kínálják. A sertésállományt úgy kell kialakítani, hogy az űj ter­mésig kitartson a szemes takarmány, s ezzel párhuzamban biztosítani kell a második félévre a szükséges malac­állományt. A biológiai alapanyag le­hetővé teszi a bővített újratermelés szükségletek szerinti alakítását. Valamennyi tüzelőanyag- és energia­forrás előteremtésének bonyolultsága — a termelés hatékonysága növelésé­nek követelményével együtt — azt szabja meg számunkra, hogy termelési feladatainkat megalkuvás nélkül keve­sebb tüzelőanyag és energia felhasz­nálásával teljesítsük. Ez azt jelenti, hogy rendkívüli intézkedéseket kell fo­ganatosítani hatékony felhasználásuk érdekében, s e tekintetben következe­tesebbnek ős határozottabbaknak kell lennünk, mint az Idén. A 7. ötéves terv készítése során számba vett megtakarítások elérése azonban megköveteli az irányító mun­ka színvonalának emelését. A tüzelő­anyag- és energiatakarékosság foko­zásában érdekeltté kell tenni vala­mennyi irányító dolgozót, beleértve a technológiai folyamatokért felelős dolgozókat és a gépek és közlekedési eszközök kezelőit is. Meg kell gyorsítani a tüzelőanyag- és energiafelhasználás és a többi anyag felhasználása állami ésszerűsíté­si programjának megvalósítását. Ezek­nek az igényes feladatoknak a végre­hajtásához a kivitelző és gépipari ága­zatoknak is hozzá kell járulniuk. Főleg a kisebb teljesítményű kazánok gyár­tásáról van szó, amelyek lehetővé te­szik a kis kalóriaértékű tüzelőanya­gok felhasználását, továbbá a másodla­gos energiaforrások kihasználását elő­segítő mérő- és szabályozó technika illetve berendezések szállításáról. Valamennyi élelmiszeripari illetve mezőgazdasági gépet és berendezést gyártó gépipari vállalat számára első­rendű feladat kell hogy legyen az energiaigényesség csökkentése. zat hiánytalanul eleget tegyen az egyes építkezések kivitelezéséről kö­tött megállapodásoknak, beleértve a kelet-szlovákiai síkságon végzett melio­rációs munkákat is. Javítani kell az olyan előre gyártott elemek, tipizált elemek szállítását a mezőgazdasági építkezések számára, amelyeket a me­zőgazdaság ágazatában nem gyártunk. Ugyancsak szükséges, hogy a mező­gazdasági Minisztérium felülbírálja a megkezdett építkezések számát, a 7. ötéves tervidőszakra tervezett építke­zések célszerűségét és hatékonyságát, azzal a céllal, hogy jobban kihasz­náljuk a már létező alapeszközöket, meggyorsítsuk a megkezdett építkezé­sek befejezését és felülbíráljuk az új építkezések megkezdésére vonatkozó követeléseket és igényeket. Energiagazdálkodás és beruházáspolitika a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatainál A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatainak gyorsabban kell alkalmazniuk az energia, a hő és az üzemanyagfogyasztást szabályozó különböző berendezéseket és műszere­ket. A tüzelőanyag és energiafogyasztás csökkentésében további tartalékot je­lent a tranzit gázvezeték kompresszor- állomásaiban keletkező hulladékhő kihasználása. Az élelmiszeripari-mezőgazdasági komplexum energiaigényességét csök­kenthetjük a napenergia szélesebb kö­rű kihasználásával, főleg az állatte­nyésztésben, az egyes növényi termé­kek szárításánál és az élelmiszeripari üzemekben. Meg kell azonban gyorsí­tani a kollektorok és a többi szük­séges berendezés gyártását. Nagy figyelmet érdemlő racionali- zációs forrás, főleg Dél-Szlovákiában, a hővízforrások kihasználása. Ezen a téren azonban, az illetékes ipari vál­lalatoknak segítséget kell nyújtaniuk a víz ásványtartalmának kivonására szolgáló berendezések kifejlesztésében. Az energiaigényesség csökkentésé­ben a legnagyobb tartalék a technoló­giai berendezések termékszerkezetének felújítása, ami lehetővé tenné, hogy a jelenlegi kapacitások növeljék a termelést, fokozzák a munkatermelé­kenységet, s ugyanakkor csökkentsék az egy termelési egységre eső fajlagos tüzelőanyag és energia fogyasztását. E feladatok megvalósítása során in­tenzív politikai, szervező és nevelő munkát kell kifejteni, meg kell hatá­rozni a személyes felelősséget a fel­adatok teljesítéséért. Azzal számolunk, hogy ezen a téren segítséget jelent majd az Agrokomplex '82 kiállítás, amely többek között fokozott figyel­met szentel majd a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum energetikai problémáinak. A mezőgazdaság és az élelmezésügy fejlesztését nagymértékben befolyásol­ja a szállító vállalatok feladatainak teljesítése. Az utóbbi időben nagyon kedvezőtlen az élelmiszeripari építke­zések befejezésének alakulása. Ugyan­ilyen kedvezőtlen a mezőgazdasági el­látást és felvásárlást szolgáló épüle­tek befejezése. Az építkezések kivitele­zői az SZSZK Építésügyi Minisztériu­mának szervezetei. Elsősorban a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda), tő- keterebesi (Trebišovi) és lévai, Levi­ce) húskombinát, a senicai, a Nové Mesto nad Váhom-i, a kassai (Košice), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) tejüzem, a tőketerebesi élesztőgyár, a bratisla­vai pékség, a kassai malom, a Liptov­ský Mikuláš-i zselatingyártó üzem és mások építéséről van szó. A mezőgazdaság és az élelmezésügy ágazatában nagyon bonyolultak a be­ruházási feladatok, mivel ezen a te­rületen is korlátozzuk a beruházásokat. Ezért, az eddiginél sokkal több figyel­met kell szentelni a beruházási ter­veknek, keresni kell annak módját, hogy az adott beruházási, anyagi és kapacitás beli lehetőségek figyelembe­vételével hogyan teljesíthetjük a 7. ötéves terv feladatait. Ez nem kis mértékben attól függ, hogy az építő­ipari kivitelező vállalatok hogyan tel­jesítik feladataikat a mezőgazdasággal szemben. El kell érni, hogy ez az ága­A mezőgazdasági gépgyártás problémái Sok hiányosság merül fel a mező- gazdaság és élelmezésügy további gé­pesítése szükségleteinek fedezésében. A csehszlovák mezőgazdaság géprend­szerével kapcsolatban nem szállítják megfelelő mennyiségben a traktorokat, tehergépkocsikat és betakarító gépe­ket. Nagy problémák merülnek fel a vállalati tervezési szinten biztosított gépekkel kapcsolatban. Elsősorban a vontatott gépek, főleg ekék, kombiná- torok, vetőgépek, ültetőgépek, széna­forgató- és terelőgépek hiányáról van szó. Nem értünk el haladást a 16 fok­nál meredekebb területeken termesz­tett takarmányok betakarítása komp­lex gépesítésének megoldásában Ezen a téren támogatjuk a martini Nehézgépgyár dolgozóinak kezdemé­nyezését. Szükséges lesz azonban, hogy megteremtsék a feltételeket a soro­zatgyártás meggyorsításához. A gép­ipar nem gyártja elég rugalmasan a hüvelyesek, gyógynövények termeszté­séhez, a zöldség- és gyümölcstermelés­hez, valamint az egyes termékek kis parcellákon való termesztéséhez és be­takarításához szükséges gépeket. Az állattenyésztésben megoldatlan a szarvasmarha- és sertéstenyésztéshez szükséges gépek, a juhtenyésztésben használt fejőgépek és más gépek, va­lamint a nagykapacitású keltetőgépek gyártása. A gépiparnak, valamint a gép- és traktorállomásoknak az eddiginél sok­kal hatékonyabban kell elősegíteniük az egyes termékek termesztésének, be­takarításának és betakarítás utáni fel­dolgozásának komplex gépesítését, va­lamint az állattenyésztés gépesítését. Figyelmüket arra kell összpontosíta­niuk, hogy megteremtsék a feltéte­leket az olyan nagyteljesítményű gé­pek gyorsabb gyártásához amelyeket a tömegtakarmányok gyártásában, fő­leg a lejtős területeken, továbbá a talajmegművelésben, a vetésnél, ül­tetésnél, a betakarításban, a betakarí­tás utáni feldolgozásban alkalmazunk, a rakodótechnikát is beleszámítva. A mezőgazdasági szervezetekben és vállalatokban jobban kell megszervez­ni a gépek és berendezések kihasz­nálását, javítani kell karbantartásukat és a pótalkatrészekkel való gazdálko­dást. A gép- és traktorállomásokon és a járási mezőgazdasági igazgatóságo­kon bővíteni kell a javítási szolgálta­tásokat, megkülönböztetett figyelmet szentelve a bonyolult gépek szezon utáni javításának úgy, hogy a szolgál­tató vállalatok jobban járuljanak hoz­zá a technika előkészítéséhez az egyes idénymunkákhoz. Az utóbbi időben nem fejlődik, sőt egyes szervezetekben csökken a gépek és berendezések gyártása és szállítá­sa, a csomagolóanyagok gyártása az élelmiszeripar számára. Néhány fajta gép teljesen kiesett a termelési prog­ramokból. Ennek következtében a ter­melési berendezések nagymértékben elévülnek, elhasználódnak. Ez a helyzet nem teszi lehetővé, hogy kellő mér­tékben kihasználjuk a rekonstrukció és korszerűsítés lehetőségeit és ezál­tal megoldjuk az aránytalanságot a nyersanyagtermelés és a feldolgozó kapacitások között. Mint ismeretes, ma a csomagoló­anyagok és a csomagolás-technika szó szerint megakadályozza számos élel­miszer fajta gyártásának fejlesztését, minőségük javítását, a termékszerke­zet felújítását és a termelés hatékony­ságának növelését. A tervező szervek­nek az Iparügyi Minisztériummal, va­lamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal együtt, konkrét javaslatokat kell tennie arra vonat­kozóan, hogy hogyan lehetne a lehető legrövidebb idő alatt megváltoztatni a helyzetet ezen a területen. Fontos intenzifikációs tényező a ké­mia. Mennyiségi szempontból pozitívan értékelhetjük a műtrágyaszállítmá­nyokat. A következő időszakban javí­tani kell a trágyák minőségét és főleg hatékonyabban kell ezeket felhasznál­ni a tudományosan megalapozott szük­ségletek szerint. Nem kielégítő a helyzet azonban a mezőgazdasági vegyszerek gyártásá­ban. Vegyiparunk a növényvédőszerek nagyon szűk választékát gyártja és ezért nagy a behozatal részaránya, fő­leg a tőkés országokból Szükségesnek tartjuk, hogy kiemeljük az Agro II vegyipari program mielőbbi megvaló­sítását, valamint annak indokoltságát, hogy megkezdjük az Agro III program megvalósításának előkészítését. Megköveteljük a kerületek, járások irányító szerveitől és az agrokémiai vállalatoktól, hogy jobban használják fel a műtrágyákat és vegyszereket, mivel ezen a téren nagy tartalékaink vannak. Sokkal jobban kell alkalmaz­nunk a tudomány és a technika isrne- reiteit úgy, hogy fokozzuk hozzájáru­lásukat a termelés fejlesztéséhez. A hazai és külföldi tapasztalatok egyértelműen megerősítik, hogy a tu­dományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek következetes érvényesítése és kihasználása a mezőgazdasági és élel­miszeripari termelés fejlesztésének döntő forrása. Ezt tanúsítják a nagy­hozamú növényfajtákkal elsősorban gabonafélékkel és nemesített állatfaj­tákkal elért eredmények. A tudomá­nyos-kutatási alapnak olyan fajtákat kell nemesítenie, amelyek a nagy ho­zamokon kívül ellenállóak a betegsé­gekkel, a kártevőkkel és a kedvezőt­len időjárási viszonyokkal szemben. Gazdasági területen meg kell oldani a vállalati szervezés és jutalmazás olyan rendszereit, amelyek a nyers­anyag, alapanyag, tüzelőanyag, energia és költségmegtakarításhoz, valamint a termelési és gazdasági feltételek jobb kihasználásához vezetnének. Meg kell gyorsítani az élelmiszeripari kutatáso­kat, elsősorban a termékszerkezet fel-* újításával, a félkész áruk és készéte­lek fejlesztésével, a csecsemő- és gyer­mekételek választékának bővítésével és javításával kapcsolatban. Ezeket a problémákat nem oldhat­juk meg anélkül, hogy fejlesztenénk együttműködésünket a KGST-országok- kal, elsősorban a Szovjetunióval. A fejőstehenek szervezetében levő nát­rium metabolizmusát, a szarvasmarhal és sertés embriók transzplantációját, valamint a baromfi nemesítését meg­oldó nemzetközi kollektívák eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy ez az út nagyon hatékony, megsokszorozza a tudósok erejét a bonyolult biológiai folyamatok megoldása során. Annak ellenére, hogy a tudományos kutatási eredmények gyorsabb alkalma­zására törekszünk, ez egyelőre nem sikerül teljesen. Ennek okát abban látjuk, hogy nincs megfelelő kapcso­lat a gyakorlat és a kutatás között s a megvalósítók anyagi érdekeltsége nincs a kívánatos szinten. Ezen a té­ren mielőbb Javítani kell a helyzetet. Ezt megköveteli azoknak a feladatok­nak az igényessége is, amelyeket a mezőgazdaságnak és az élelmiszer­iparnak meg keli oldania. Ezen a téren jobb tevékenységet kell kifejteniük a biológiai szolgáltató vál­lalatoknak is, elsősorban a Slovosívo- nak, valamint a Semexnek, és a faj­tanemesítő vállalatoknak. Hozzájárulá­suk a termelés fejlődéséhez pozitív. Nem oldottak meg azonban mindent, amire szükség lenne. Fogyatékosságok merülnek fel elsősorban a vetőmagok minőségében. A legtöbb jogos bírálat a burgonya, cukorrépa, here és fű­magok nemesítésével, továbbá a fok­hagyma, hagyma és paprika nemesí­tésével, elsősorban pedig azzal kap­csolatban merül fel, hogy állandó hiány mutatkozik a gyümölcstermesz­tésben a jó minőségű biológia5 anyag­ból. A fajtanemesítésben elsősorban olyan fajtákat kell kinemesítenünk, amelyek jobb jövedelmezőségi muta­tókkal rendelkeznek, javítani kell az inszeminációt azzal, hogy a munka­szüneti napokon is szolgáltatásokat nyújtanának, segítséget kell nyújtani a tenyésztés javításában, a jövedelmező­ség ellenőrzésében. Az SZLKP Köz­ponti Bizottsága elvárja, hogy a vál­lalatok kommunistái felülbírálják a jóváhagyott koncepciók teljesítését és intézkedéseket hoznak szolgáltatásaik hatékonyságának növelésére. Az élelmiszergyártásban egyre Igé­nyesebbek a feladataink a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésé­vel kapcsolatban. Ezért alapvető for­dulatot kell elérni a nyersanyagok és az alapanyagok teljesebb kihasználásá­ban. Az eddiginél még nagyobb hang­súlyt kell fektetni arra, hogy javítsuk az (Folytatás az 5. oldalon] ÚJ sző 1981. KI. 4. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents