Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-04 / 261. szám, szerda
ÚJ szó 1981 xr. 4. 3 Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kérdéseiről ELŐTERJESZTETTE JÄN JANIK ELVTÄRS, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA A KB TITKÁRA Klvtársakl Néhány hónappal a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa után gyűltünk egybe, hogy — szorosan kapcsolódva a CSKP KB 4. üléséhez — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legidőszerűbb kérdéseiről tanácskozzunk. A CSKP XVI. és az SZLKP kongresz- szusa a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztésének ismételten nagy figyelmet szentelt. Pártunk és államunk számára nincs nagyobb cél a nép érdekében való munkánál, annál, hogy egyre jobban elégítse ki a lakosság szükségleteit, és — összhangban a szocialista életmóddal.— szilárdítsa annak létbiztonságát. Ennek az erőfeszítésnek rendkívül Jelentős szerves részét képezi, hogy elegendő és egyre jobb minőségű élelmet biztosítsunk minden lakos számára. A szocialista építés időszakában a kommunista párt vezetésével e téren is jelentős sikereket értünk el, olyanokat, amelyek hozzájárultak a lakosság életszívonalának emeléséhez. Csehszlovákia az élelmiszerfogyasztásban a világ élenjáró országai közé tartozik. Az eredmények értékelésekor azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy az élelmiszer-termelés további növelése és egészében véve a lakosság folyamatos élelmezése a takarmánybehozatal növelésének köszönhető, ami viszont kedvezőtlenül hatott pénzügyi mérlegünkre. Világviszonylatban növekszik a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmiszerek politikai-stratégiai jelentősége. A mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmiszerek ára a világpiacon egyre nagyobb lesz, és egyre nehezebbé válik beszerzésük is. A monopóliumok számára az élelmiszerek nemcsak a kereskedelem tárgyát és a nyereség forrását képezik, hanem a politikai és gazdasági zsarolás eszközét is. A mező- gazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiacán mutatkozó bizonytalanságot fokozza az egyre élesebbé váló nemzetközi politikai helyzet. Az ilyen feltételek közepette hazánkban — csakúgy mint a többi szocialista országban — rendkívül sürgetővé válik az élelml- szerekből való önellátás elérése. E feladat valóra váltásával már nagyon részletesen foglalkoztunk a CSKP XIV. és XV. kongresszusán is. Az önellátás stratégiai céljának elérésében rendkívüli szerepet foglal el a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő irányvonala, amelyet a CSKP KB 13. ülése bontott le és a XVI. párt- kongresszus hagyott jóvá. Elképzeléseink megvalósítását azonban bonyolítják és komplikálják a negatív hatások, főleg a kapitalista világpiaci árhatások, valamint az idei gabonatermesztési eredményeink, amelyek együttvéve nehezítik állattényésztésünk további fejlesztését. Mindezek következtében rendkívüli intézkedésekre van szükség az ésszerű és hatékony takarmány-felhasználás érdekében, hogy megvalósíthassuk az állattenyésztés optimális fejlesztését. A kitűzött célokat — csakúgy mint a népgazdaság egészében — úgy kell elérnünk, hogy közben csökkennek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum anyagi erőforrásai, s az energia, a tüzelőanyagok, s a további nyersanyagok, Illetve a technika lényegesen hatékonyabb hasznosítására van szükség. Napjainkban mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legjobban felkészüljünk a mezőgazdaságra alkalmazott komplex intézkedések érvényesítésére, amelynek bevezetésére 1982. január elsejével kerül sor. Ez a fő indoka annak, hogy az élelmiszer-termelés és fogyasztás kérdéseit beiktatták a CSKP KB és az SZLKP KB ülésének programjába. Az elért eredmények értékelése, illetve a mezőgazdasági-élemiszeriparl komplexum további fejlesztése feltételeinek felmérése, valamint az ágazat fejlesztésével kapcsolatos, a CSKP KB 4. ülésén jóváhagyott valamennyi intézkedés teljes mértékben vonatkozik az SZSZK ban e téren uralkodó helyzetre Is. A tömegtájékoztatási eszközök teljes egészében ismertették a CSKP KB Elnökségének jelentését, amelyet Pitra elvtárs terjesztett elő. Ez lehetővé teszi, hogy tanácskozásunkon, az SZLKP KB ülésén néhány kiemelkedő problémára és ezek megoldására összpontosítsuk figyelmünket. Nagy különbségek vannak a kötelező technológiai eljárások megtartásában is a sertéshizlalásban, amikor például a šuranyl üzemben gyártott takarmánykeverékekből a Szímői (Zemné) Efsz-ben 495 grammos napi súlygyarapodást értek el, 1 kilogrammos súlygyarapodásra 4,05 kg keveréket felhasználva, a Kollai Efsz-ben viszont 564 grammos súlygyarapodást értek el, s kilogrammonként csak 3,90 kg keveréket használtak fel. A lévai (Levice) üzem takarmánykeverékéből a Bešai Efsz-ben csak 442 grammos napi súlygyarapodást értek el, 3,90 kg-os fogyasztás mellett, a Santovkai Efsz-ben viszont 568 grammot, 3,48 kg-os takarmányfelhasználással. A kežmaroki takarmánykeverő készítményei alapján a Poprádi Állami Gazdaságban 495 grammos súly- gyarapodást érlek el, kilogrammonként 4,30 takarmányt felhasználva, a Spišská Belá-i Efsz-ben viszont 560 grammot, 3,94 kg-os fogyasztás mellett. Hasonló példákat említhetnénk a takarmánykeverékek eltérő termelési hatékonyságára a baromfihús-, a tojás-, a tej- és a marhahústerm-eilés területéről. A növénytermesztés idei eredményei A CSKP KB Elnökségének ülése után közvetlenül sort kerítettünk az SZSZK- ban a járási párttitkárok, a pártialap- szervezeti elnökök, a mezőgazdasági irányító dolgozók, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezető dolgozói, illetve a biológiai és műszaki szolgáltató vállalatok vezető dolgozói 9 körzeti párt- és gazdasági aktívaértekezleteire. Ezeken az értekezleteken vezető politikai és gazdasági tisztségviselők illetve dolgozók tájékoztattak a szemestakarmány-fo- gyasztás ésszerűsítésével, a gazdasági állatállomány szükségszerű szabályozásával és a saját takarmányforrások maximálissá tételével kapcsolatos intézkedésekről. E aktívaértekezletek lezajlása után az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a kerületi mezőgazdasági igazgatóságokkal és a termelési-gazdasági egységekkel tanácskozott az állattenyésztéssel és az állati eredetű termékek felvásárlásával kapcsolatos megváltozott feladatokról, az idei és az 1982-es esztendőre vonatkozóan. Továbbá konkretizáltuk a sertésállomány csökkentésével, a legértékesebb anyasertések és üszők kiválasztásával kapcsolatos feladatokat és azt, hogy milyen lesz az 1981—82-es gazdasági évre a központi takarmányalapokból való hozzájárulás, és konkretizáltuk, hogy az idei termésből milyen felvásárlási feladatokat kell teljesíteniük a szemes terményekből és a szárított takarmányokból az egyes mezőgazdasági vállalatoknak. Az aktívaértekezletek résztvevőinek tudatára adtuk, hogy a központi alapokból való szemestakarmány-hozzájá- rulásról szóló döntés végleges, s ennek a mennyiségnek az új termésig mindenütt elegendőnek kell lennie. Hangsúlyoztuk e feladat teljesítésének igényességét, mivel a kiesésnek csupán egy részét pótoljuk behozatallal és a társadalmi alapokból, a nagyobb részét a takarmányok hatékonyabb hasznosításával kell pótolni. Nagyra értékelhetjük azokat az eredményeket, amelyok a növénytermesztésben a rendkívüli intézkedések hatására születtelc. Javult a takarmánybetakarítás a réteken és legelőkön, meghosszabbodott a szarvasmarha- és juhállomány legeltetésének ideje és csökkentek a takarmányok és egyéb termények betakarításának veszteségei, javult a szalma felhasználása, a kukoricaszár és további hasonló takarmányforrások betakarítása. Javult a tartósított tömegtakarmányok minősége. Az őszi munkák során egészében véve jó feltételeket teremtettünk a szemes takarmányok tervezett mennyisége eléréséhez. Mindenütt túlteljesítették az ősziek tervezett vetési tervét, miközben az elvégzett munkák minősége jó volt és mindezt az optimális agrotechnikai határidőben végezték el. A mezőgazdasági vállalatokban ellenőriztük a határozatok teljesítését, s az eközben szerzett tájékoztatások szerint mindenütt kidolgozták a takarmányalap hatékony felhasználását elősegítő Intézkedéseket. A járási, esetenként a kerületi irányító szervek szintjén rögzítették a szükséges tö- megtakarmány-átcsoportosítási terveket. Végrehajtjuk a gazdasági állatok, főleg a sertések állományának szabályozásával kapcsolatos feladatokat is. a takarmánymörleget érintették a legérzékenyebben. A tömegtakarmányok bizonyos mértékben pótolhatnák az abraktakarmányok hiányát, de ezekből is kevesebb termett a tervezettnél és mint az elmúlt évben. Ez a váratlanul bekövetkezett helyzet az abrak- és a tömegtakarmányok forrásaiba* különleges intézkedéseket tett szükségessé az állattenyésztésben az idei és a jövő évre vonatkozólag. Az adott helyzetben elsősorban olyan intézkedésekről kellett gondoskodni, hogy a takarmányalap problémáinak megoldásával 1982-ben is biztosíthassuk az állattenyésztés optimális fejlesztését. Ezekkel a problémákkal a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége 1981. szeptember 18-i ülésén foglalkozott. Az Elnökség a problémák megoldási lehetőségeinek és alternatíváinak mérlegelése után úgy döntött, hogy a takarmánymérleg hiányát csak úgy lehet megoldani, ha a takarmánygabona korlátozott behozatalát megfelelő sze r v e zési -műszaki intézkedések egészítik ki a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, miközben a behozatal devizaszükségiletelnek fedezéséhez a népgazdaság többi ágazatának is hozzá kell járulnia. Továbbra is szükséges azonban, hogy a pártszervek és -szervezetek következetesen ellenőrizzék a jóváhagyott intézkedések megvalósítását és az e téren elért eredményeket. Különösen hangsúlyozni kell a szárított takarmányok eladásának, valamint a szemesek felvásárlási terve teljesítésének fontosságát, azért, mert ha a felvásárlási tervet nem teljesítjük, arányosan lemaradunk « takarmánykeverékek készítésében is. Céltudatosan és következetesen kell megvalósítani a gazdasági állatok állománya optimalizálásával kapcsolatos szándékokat az átmeneti nehézségek áthidalása szempontjából csakúgy, mint az állattenyésztésnek a 7. ötéves tervidőszak további éveiben való fejlesztése szempontjából. Elvtársa ki Az idei év tapasztalatai is bizonyítják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése fő irányvonalának helyességét, azt, hogy a növénytermesztés az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének alapvető láncszeme, s szüntelenül fokozni kell a hatékonysága növeléséért folytaitott küzdelmet. Bizonyítják továbbá a növénytermesztés ésszerűsítésének és minősége javításának fontosságát, a terményfelhasználási eredmények javítását, valamint az állatállomány módosításával kapcsolatos intézkedések helyességét. Ez utóbbi lehetővé teszi az SZSZK-ban kínálkozó állattenyésztési feltételek optimális kiaknázását, ami szerves része az önellátási cél elérésének. Éppen ezért a szó szoros értelmében a fejlesztés és a növénytermesztés intenzív fejlesztési tényezői határozottabb és céltudatosabb kiaknázására van szükség, s így kell eljárni az állattenyésztésben is. A termőföld a társadalom pótolhatatlan természeti kincse. Központilag nagyon gyakran foglalkoztunk a termőfölddel, annak védelmével és termőképességének növelésével. Ezzel kapcsolatban számos jelentős intézkedés született. A termőföld-védelmi eredmények azonban csekélyek, nincsenek arányban a kifejtett igyekezettel. A mezőgazdasági termőföld védelmének ügyét még nem tette magáévá mindenki, aki felel érte. Stabilizálni kell — és erre képesek vagyunk — a termőföld területét, s mindent meg kell tenni a termőföld termőképessége növeléséért. A szántóföld-igénylések megítélésekor megköveteljük, hogy az illetékesek megalkuvás nélkül járjanak el. A beruházásokért felelős Intézményekben a gondolkodásmód megváltoztatására lesz szükség, arra, hogy itt is teljes mértékben tudatosítsák a mezőgazda- sági föld jelentőségét. Nem indulhatnak ki csupán a beruházások műszaki, szervezési és költség-feltételeiből, mindenképpen figyelembe kell venniük a termőföldnek — mint pótolhatatlan természeti kincsnek — a fontosságát, a termőföld-veszteségekből eredő károkat. A mezőgazdasági termelés további növelése megköveteli, hogy növeljük a mezőgazdasági földterület komplex kihasználásáról való gondoskodást, az egész mezőgazdasági földterület kihasználását. (Folytatás a 4. oldalon.) Javítani kell a növénytermesztés és az állattenyésztés közti arányt Elvtársak! Az SZLKP Központi Bizottsága rendszeresen és céltudatosan bontotta le a feladatokat, ellenőrizte az elfogadott intézkedések teljesítését, és segítséget nyújtott azon időszerű feladatok végrehajtásához, amelyek elősegítették mezőgazdaságiink és élelmiszeriparunk fejlesztését. A központi bizottság irányító munkájában elsősorban a döntő fontosságú szakaszokra összpontosította figyelmét, azokra a szakaszokra, amelyeken népünk élelmezése biztosításának stratégiája alapszik. Elsősorban a növény- termesztés és az állattenyésztés közti arány javítására összpontosítottunk, azzal a céllal, hogy kielégítő takarmányalapot teremtsünk, hogy megvalósíthassuk a gabona-, fehérje- és a kukoricaprogramot, hogy növelhessük további termények termelését, beleértve a zöldség- és gyümölcstermesztést is. Az állat- tenyésztésben pedig mindenekelőtt a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésére összpontosítottunk, ami a Szlovák Szocialista Köztársaság feltételei közepette rendkívül fontos és szükséges. Az SZLKP Központi Bizottsága rendkívüli figyelemmel kíséri a mezőgazdaság és az élelmiszeripar idei eredményeit. Nagyon nehéz évről van szó, amely próbára teszi az egész agráripari komplexumban a szervező és irá- nyítómunkát. Pozitívan kell értékelni azt, hogy a lakosság hús-, tej- és többi állati eredetű termékkel való ellátása a tervvel összhangban egyenletes. Az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét 1981. november 1-ig teljesítjük, ami azt jelenti, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva vágóállatokból 2510 tonnával, tejből 32 millió literrel és \ tojásból 23 millió darabbal több. A gazdasági állatállományok esetében megteremtettük a feltételeit a tervezett feladatok teljesítésének ez év végéig csakúgy, mint az elkövetkező évekre. Az állattenyésztést nagyon érzékenyen érintik a növénytermesztés idei kedvezőtlen eredményei. A legutóbbi becslés szerint lényegében az egész növénytermesztésben, jelentős kiesésekre számíthatunk. Nem teljesítjük a gabonatermesztési tervet, a hüvelyesek, az olajnövények, a takarmányok és néhány gyümölcs- és zöldségféle termesztési tervét. Forrásaink hatékonyabb kihasználása Annak, hogy a növénytermesztés nem teljesíti feladatait, megvannak az objektív és szubjektív okai egyaránt. Az eredmények nem felelnek meg a kifejtett erőfeszítéseknek. A növénytermesztésben kialakult bonyolult helyzet megköveteli, hogy a hozzáférhető források kiaknázásával ellensúlyozzuk a kedvezőtlen időjárás következményeit. Több mint 400 ezer hektárt öntöztünk, ami 50 százalékkal több, mint a megelőző években, 13 ezer hektárral növeltük a kaszált rétek területét, a nyári időszakban 70 százalékkal több tarlókeveréket, ősszel pedig 60 százalékkal több őszi keveréket vetettünk, mint a 6. ötéves tervidőszak átlagában. Számos vállalatban azonban az Idén is előfordultak komoly fogyatékosságok a rendelkezésre álló források hatékonyabb kihasználásában. Az öntözőberendezéseket nem mindenhol használták ki idejében és teljes terjedelemben, habár sok vállalatban, mint például a šoporňal, a vode-radyi, a nagyfödémesi (Veiké Űlany), a légi (Lehnice), sárói (Šárovce) egységes földművesszövetkezetekben, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban és máshol magas fokú hatékonyságot érnek el az öntözőrendszerek kihasználásában, ami megmutatkozik a szántóföldi takarmánynövények, a cukorrépa és a szemes kukorica nagy hozamaiban. Bizonyára az agrotechnika különböző minőségi színvonalában rejlenek azok a fő okok, hogy azonos termelési feltételek mellett miért ért el a Helényi (Chotín) Efsz a búzából 4,34 tonnás hektárhozamot, az Üj- gyallal (Dulovce) Efsz pedig 3,84 tonnát, míg a Lúcsl (Lúč) Efsz-ben a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 6,02 tonna búzát takarítottak be hektáronként, a Dercsiikai (Jurová) Efsz-ben viszont már csak 5,4 tonnát. Ugyanígy a Považská Bystrica-i járásban a Horovcel Efsz 4,83 tonnás hek- tározamot ért el a gabonafélékből, a Bolešovl Efsz-ben viszont már csak 3,33 tonnát értek el. A rendkívüli intézkedések kedvező hatása
