Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-27 / 281. szám, péntek
Afganisztán elutasítja az ún. iráni tervet Elfogadták a nukleáris katasztrófa elhárításáról szóló szovjet javaslatot (ČSTK) — Farid Zarif, Atganisztán állandó ENSZ-képvi- selője Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz küldött levelében kifejtette, hogy az afgán kormány elutasítja az Afganisztánra vonatkozó ún. iráni tervet. A levél hangsúlyozza, hogy az iráni külügyminisztérium által november 10-én közzétett terv arról tanúskodik: szerzői nem értették meg az 1978 áprilisi forradalom lényegét, vagy nem akarják megérteni, és szándékosan ferdítik el az afganisztáni eseményeket. Az afgán kormány az ország belügyeibe való durva beavatkozásként utasítja el az. iráni javaslatokat. Külön és a leghatározottabban elutasítja a pakisztáni és iráni egységekből álló „iszlám békeerők“ létrehozására vonatkozó javaslatot. Irán szerint ezeket az erőket kellene elhelyezni Afganisztán területén. OLASZORSZÁG A Kereszténydemokrata Párt konferenciája (CSTK) — Az olasz Kereszténydemokrata Párt (DC) hatnapos országos konferenciája szerdán kezdődött meg Rómában. A legnagyobb olasz polgári párt tanácskozásának fő feladata, hogy „meghatározza a DC feladatait és részvételét az olasz társadalom életében a nyolcvanas években“. A Corriere della Sera a konferenciával kapcsolatban megjegyzi, hogy az országot 35 éve vezető pártnak az elmúlt két esztendő súlyos botránysorozatai után azt kell meghatároznia: „mennyire beteg, milyen konkrét betegség kerítette hatalmába és mi a gyó gvulás módja“. Külön utakon (ČSTK) — Közép-Amerikában és a ikarib-tengeri térségben addig lesz feszült a helyzet, amíg az Egyesült Államok az ott levő országokra fogja kényszeríteni politikai akaratát — jelentette ki Rómában Raniero Luigi La Vale olasz szenátor. Hangsúlyozta, hogy a Washington és a közép-amerikai köztársaságok közötti fő probléma abban rejlik: a Fehér Ház nem akarja beismerni, hogy ezek az államok más úton kívánnának járni, mint ahogy azt Washington elképzeli. Az ENSZ politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága 87:18 arányban (37 tartózkodás mellett) elfogadta a nukleáris katasztrófa elhárításáról szóló deklaráció szovjet javaslatát. Mint ismeretes, a Szovjetunió azt javasolja: azokat az államokat és államférfiakat, amelyek, illetve akik elsőként vennék igénybe az atomfegyvert, az emberiség elleni legsúlyosabb bűn elkövetése miatt ítéljék el. Ludek Handl csehszlovák küldött a bizottságban rámutatott, hogy a deklaráció a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen időszerű dokumentum, mert kivezető utat mutat a nukleáris konfliktus veszélyéből. A gyarmati országok és né- pék függetlenségének biztosításával kapcsolatos deklarációról folyó vitában az ENSZ-köz- gyűlésen felszólalt Stanislav Suja, hazánk állandó ENSZ- képviselöje. Egyebek között rámutatott, hogy e deklaráció elfogadása óta eltelt 21 év alatt jelentős eredmények születtek. Az imperialista hatalmak azonban továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a gyarmati és a tőlük függő viszonyban levő népek felett megtartsák uralmukat. A gyarmatosítás és a faji eľnyomás fő bástyája Dél-Afrika — mutatott rá Suja, majd kijelentette: a csehszlovák küldöttség szükségesnek tartja, hogy a haladó erők sokoldalúan támogassák Dél-Afrika és Namíbia népét, valaminl a többi elnyomás alatt élő nép függetlenségi harcát. Seychelle-szigetek Zsoldosakció (ČSTK) — A Seychelle-szigetek biztonsági egységei tegnapra virradó éjszaka meghiúsították mintegy száz zsoldos kísérletét a köztársaság nemzetközi repülőtere elfoglalására. A támadók szerdán délután érkeztek a Dél-afrikai Köztársaságból egy rendszeresen közlekedő repülőgépen. Megérkezésük után rögtön megkísérelték a repülőtér elfoglalását, de ez nem sikerült. A fővárosban, Victoriában kijárási tilalmat rendelt el. France Albert René elnök a lakosságot nyugalomra szólította fel s közölte, hogy az ország fegyveres erői ellenőrzik a helyzetet. Kommentárunk IMI XI. 27. Az év első tíz hónapja holtidénynek számított a kelet— nyugati csúcsszintű diplomáciában, és Leonyid Brezsnyev e heti bonni látogatása Törte meg a jeget. A szovjet államfő a SALT-szerződés 1979-es bécsi aláírása óta nem járt a Nyugaton. A korábban gyakorta megtartott kelet—nyugati csúcstalálkozóik elmaradása szinte barométerként jelezte, hogy az enyhülés évtizedének minősített hetvenes évek után a washingtoni ultimatív. a párbeszéd helyett a fegyverkezést előnybe részesítő politika meglehetősen lehűtötte a nemzetközi politikai légkört. A világban tapasztalható jelenlegi kiéleződött helyzetben érthető, hogy Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásai a figyelem fókuszában álltak annál is inkább, mert alig egy héttel előzték meg a Genfben Jövő héten kezdődő szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat. Ebből adódik, hogy. a bonnj eszmecseréken a kétoldalú kapcsolatok mellett az elsőrendű szerep a nemzetközi politikai kérdéseknek jutott. A bonni csúcstalálkozó lényegében Genf prológusát fa lentette és a látogatás befejeztével felmerül a kérdés, milyen Is volt ez a nyitány. A Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmldt csúcstalálkozója után elhangzott első vélemények általában megegyezteik abban, hogy a találkozó elősegítette a nézetek kölcsönös tisztázását. A tárgyalásoktól senki sem várt látványos megállapodásokat, e legfontosabb mindenképpen az. hogy jó légkört teremtettek a szövet—amerikai párbeszéd folytatásához. Schmidt kancellár lényegében „tolmácsként“ próbált közbenjárni a két nagyhatalom tárgyalásainak sikere érdekében. A közvetítő szerepére érthető1M A Benin Népi Közi ár saság, Nyugat-Afrika 113 ezer négyzetkilométer területű s 3 és fél millió lakosú állama a szocialista társadalom építése felé orientálódik. A Benini Népi Forradalmi Párt vezette nép fokozatosan felszámolja a külföldi töke uralmát, és megteremti a valóban független népgazdaságot. A falvakban mezőgazdasági szövetkezeteket hoznak létre, melyeknek feladata a nép élelmezésének biztosítása. A főváros* környékén számos ipari üzemet építettek fel, esősorban gépipari, élelmiszeripari és textilipari üzemeket. Felvételünk a főváros üzletközpontjában készült (ČSTK-felvétel) ELNAPOLTÁK AZ ARAB CSÚCSKONFERENCIÁT A nézeteltérések oka a Fahd-terv (ČSTK) — Határidő kitűzése nélkül elnapolták a 12. arab csúcstalálkozót, jelentette a MAP marokkói hírügynökség. II. Hasszán király szerint az arab országok külügyminiszterei ismét Marokkóban fognak összeülni. Nyugati hírügynökségek szerint a lépés oka a szaúdi rendezési tervvel kapcsolatos eltérő vélemények voltak. Az elnapolás bejelentése előtt szerda délután a marokkói Fez királyi palotában megnyílt az Arab Liga 12. csúcskonferenciája. A tanácskozáson 14 elnök és uralkodó vesz részt, további hét államfő személyes képviselőjét küldte Fezbe. Nincs jelen a líbiai, az algériai, a szíriai, a szu- dáni, az iraki, mauritániai és a tunéziai elnök, valamint Sza- úd-Arábia és Omán uralkodója. HARRIMAN NYILATKOZATA Komoly fegyverkorlátozási tárgyalásokra van szükség (ČSTK) — Averell Harriman, a kelet—nyugati kapcsolatok szakértője, ismert amerikai diplomata figyelmeztette a Reagan- kormányt a nukleáris háború doktrínájának tarthatatlanságára. Az USA volt moszkvai nagykövetének véleményét a nyugatnémet Stern magazin idézi legutóbbi számában. Harriman megállapítja, hogy az USA elállt a SALT—II szerződéstől, és „a fegyverkezés valódi ellenőrzése helyett csak az európai nukleáris fegyverkezésről folyó elhúzódó tárgyalásokkal ért egyet“. Ennek eredménye, hogy a nyugat-európai szövetségesek nyugtalanok. Harriman cáfolja a nyugati katonai körök érveit, miszerint az MX rakéták és a B 1-es bombázók az USA biztonságának szavatolására szolgálnak, s hogy általuk az atomháború veszélye korlátozódik. Harriman ezért a Szovjetunióval folytatott komoly fegyverkorlátozási tárgyalások fontosságára helyezi a hangsúlyt s kiemeli, hogy mindkét félnek maximális mértéktartást kell tanúsítania a tárgyalások során. Tábornokok memoranduma (ČSTK) — A NATO-tagorszá- gok hét volt tábornoka felszólította a tömb külügy- és hadügyminisztereit. hogy térjenek vissza az enyhülési politikához, és mondjanak le az ún. pótfegyverkezésről. A NATO őszi ülésszakának megkezdése alkalmából nyilvánosságra hozott memorandumukban a tábornokok hangsúlyozzák: a Kelet és a Nyugat közötti vitás kérdéseket politikai úton és nem katonai eszközökkel kell megoldani. TÖRÖKORSZÁG Újfasiszták pere (ČSTK) — A törökországi újfasiszta elemek perében a katonai ügyész bizonyítékokat hozott fel' Alparslan Tiirkes, a betiltott újfasiszta Nemzeti Akciópárt volt vezetője és Meh- met Ali Agca, a II. János Pál pápa elleni merénylet elkövetője közötti kapcsolatról. Türkest és 219 társát az ankarai bíróság számos politikai merénylettel és államcsínykísérlettel vádolja. EGYIPTOM Szabadon bocsátottak 31 letartóztatottat (ČSTK) — Mubarak egyiptomi elnök szerdán utasítást adott arra, hogy a Szadat volt államfő kormányzása idején szeptemberben letartóztatott 1500 személy közül 31-et bocsássanak szabadon. A szabadon bocsátottak között van például Iszmail Szabri Abdullah, a Haladó Nemzeti Párt vezetője, Mohammed Halmi Murád, a Szocialista Munkapárt alelnöke és Mohammed Hejkal ismert újságíró, az Al-Ahram című lap volt főszerkesztője. Mubarak valamennyi szabadon engedett foglyot Kairóban fogadta. A hatóságok megerősítették azt a jogukat, hogy visszatérhetnek korábbi munkahelyükre, és politikai tevékenységet fejthet* nek ki. Sürgős hívásra Washingtonba utazott az izraeli külügyminiszter (ČSTK) — Az amerikai kormány sürgős tárgyalásokra Washingtonba hívta Jicchak Samir izraeli külügyminisztert. Alexander Haiggel „több, közös érdeklődésre számot tartó kérdést“ kell megvitatnia, elsősorban az ún. nemzetközi erők kérdését, amelyeket a Camp szén a csökkentés mintegy előlegként történne. Rendkívül nagyvonalú, bizalmat előlegező Javaslatról van sző, amely feltételezve a másik fél tisztességes hozzáállását — jó kiindulópontot jelenthetne ahhoz, hogy Európa fokozatosan megszabaduljon a területére telepített atomrakétáktól. A szovjet javaslat végcélja tulajdonképpen ez, vagyis ez lenne az Bonn után—Genf előtt en nem vállalkozhatott, mert hiszen — mint az NSZK kancellárja — lényegében a nyugati tömb elkötelezett híve. s ez korlátok közé 'szorította mozgásterét. A bonni csúcstalálkozó leglényegesebb mozzanatának kétségtelenül a Leonyid Brezsnyev által ismertetett új szovjet leszerelési javaslatok tekinthetők. A Szovjetunió lényegében azt indítványozta, ha az amerikai fél a tárgyalások időtartamára rakétamoratőriumot léptet életbe, a Szovjetunió nemcsak leállítja közepes hatótávolságú rakétáinak telepítését, hanem számukat egyoldalúan kész csökkenteni akár több százzal Is olyan szintre, amilyenben várhatóan a genfi tárgyalásokon később megegyeznek. Ez kétségtelenül ú| elem az eddigi szovjet kezdeményezésekhez viszonyítva, hl* igazi nulla-megoldás, nem pedig annak washingtoni változata. A szovjet kezdeményezés a csökkentés valamennyi szakaszában a felek egyenlő biztonságának elvéből és a létező stratégiai egyensúlyból indul ki. A Reagan által múlt héten előterjesztett változat viszont épp a paritás saját javukra történő felbontását tartja szem előtt. Ebben a változatban az USA azt követeli a Szovjetuniótól, hegy semmisítse meg az SS—20-as közepes hatótávolságú rakétáit, míg a hasonló amerikai stratégiai fegyverek érintetlenek maradnának. A Fehér Ház által szorgalmazott, „békeíavaslatnak“ propagált zéró-megoldás azt eredményezné.' hogy a jelenleg 1:1-ben kifejezhető paritás 2:l-re a NATO javára módosulna. A mostani bonni tárgyalásokon, mint az várható volt, Schmldt kancellár is lényegében az amerikai változatot támogatta és azt kiötlőjéhez hasonlóan az állítólagos szovjet katonai erőfölénnyel indokolta. Bonnban tehát újólag kiütköztek a régebbi keletű vélemény- különbségek a konkrét leszerelési kérdéseket illetően. Mindenesetre rendkívül lényeges, hogy a felek személyesen tisztázták álláspontjukat és a világ megismerkedett azokkal az új szovjet javaslatokkal, melyek a genfi tárgyalások napirendjére kerülnek. A bonni csúcs alighanem legnagyobb pozitívuma a mindkét fél részéről megfogalmazott vezérgondolat: az enyhülésnek mindenképpen folytatódnia kell. A bonni tárgyalásoktól frontáttörést nem lehetett várni a kelet—nyugati kapcsolatokban, sóikkal inkább egy kínálkozó lehetőség volt az alapos őszinte véleménycserére és a felek Genf előtt éltek Is ezzel az alkalommal. Bonnban tehát beindult Ismét a Washington hibájából veszteglésre kárhoztatott párbeszéd Kelet és Nyugat között A fő kérdés Bonn titán és Genf e'őtt az USA a jövő héten kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon mennyire képes konstruktív, felelősségteljes partnerré felnőni a Szovjetunióhoz a békéért vívott küzdelmében. P. VONYIK ERZSÉBET D.avid-i megállapodások értelmében a Sínal-félszigeten helyeznének el abban az esetben* ha a jövő év áprilisában kivonják az izraeli csapatokat az említett térségből. Az Egyesült Államok megelégedéssel fogadta a nyugateurópai országok tanácsának döntését arról, hogy részt vesznek a nemzetközi erőkben, amelyek nagy része amerikai katonákból fog állni. Szerdán Haig külügyminiszternél látogatást tett Efraim Evron, Izrael amerikai nagykövete, és arról tájékoztatta a külügyminisztert, hogy Izrael kész meg' vétózni a nyugat-európai országok kontingenseinek részvételét a nemzetközi erőkben, mert nem támogatják kellőképpen a Camp Davld-i megállapodásokat. Izraelt fellngerelto Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és Olaszország kijelentése, miszerint a nemzetközi erőkben való részvételük alapjául a Közös Piac múlt évi csúcstalálkozójának ún. velencei nyilatkozata szolgál, amelyben az említett országok sfk- raszálltak a palesztinok önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett és hangsúlyozták a PFSZ szerepét a béketárgyalásokon. Az izraeli kormánynak november 29-én kell kifejtenie végleges álláspontját. Jicchak Samir még tegnap elutazott Washingtonba. Washingtoni diplomáciai források szerint Haig és Samir az amerikai—izraeli „stratégiai egvüttmfiködésl“ megállapodás részleteiről is fog tárgyalni. Az amerikai fél szerződésjavaslatot dolgozott ki amelv közös katonai tervezést és közös katonai hadgyakorlatok megszervezését feltételezi. A tavaslat szerint Izrael az Egyesült Államok tegnagyobb fegyverrak- tára lesz a Közel-Keleten.
