Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-24 / 278. szám, kedd

A PAPANDREU KORMÁNY PROGRAMJA

Kilépés a NATO katonai szervezetéből? i£ Népszavazás a közöspiaci tagságról 10 Államosítások

(CSTK) — Andreas* Papandreu görög kormányfő a parlament előtt ismertetett kormánynyilatkozatában részletezte a múlt hónapban hatalomra jutott új kabinet külpolitikai irányvonalát. Eszerint a papandreu-kormány békés, reális külpolitikát kíván folytatni, és szolidáris a nemzeti és gazdasági függetlenségükért harcoló nemzetek törekvéseivel.

A kormány azt tervezi, hogy mielőbb tárgyalásokat kezd az

(ČSTK) — Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottsága vasárnapi kibővített titkársági ülésén Brüsz- szelben úgy döntött, hogy delegációt küld a helsinki Záróokmányt aláírt országok Madridban folyó tanácskozására. A küldöttség tolmácsolja az európai közvélemény nevében azt a követelést, hogy a madridi fórumon szülessen határozat az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról.

A bizottság úgy döntött, hogy a következő ülést jövő év januárjának első felében tartja.

amerikai féllel a görög területen levő atomfegyverek eltávolításáról, s ezzel kíván hozzájárulni az atomfegyvermentes övezet létrehozásához a Balkán félszigeten. Az erre vo- vonatkozó tárgyalások a tervek szerint a jövő év elején kezdődnek, s ezeken az athéni kormány már előterjeszti az atomfegyverek felszámolását rögzítő, általa javasolt menetrendet.

Papandreu felvetette annak lehetőségét, hogy Görögország ismét kilép a NATO katonai szervezetéből. Emlékeztetőt arra, hogy a görög nép nem felejti el: a NATO hét évig támogatta a görög katonai diktatúrát, és tétlenül nézte a ciprusi török inváziót.

A kormánynyilatkozat gazdasági részében a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány szándékában áll néhány iparág, többek között az acél- termelés, az energiaipar és a tömegközlekedés államosítása. Az ország közöspiaci tagságáról úgy vélekedett, hogy Görögország idei belépése csak fokozta az ország gazdasági nehézségeit, és kilátásba helyezte az erről megtartandó népszavazást, melynek eredményét a kormány tiszteletben tartaná.

PROVOKÁCIÓS KAMPÁNY LÍBIA ELLEN

(ČSTKJ — Az USA hivatalos körei provokációs kampányt folytatnak Líbia ellen. Az

NBC tévétársaság pél'dául nyilatkozatot adott ki arról, hogy állítólag líbiai öszszeesküvés készül az amerikai kormány ellen. Hogy még jobban elhitessék a közvéleménv- nyel ezt a koholt állítást a tévétársaság tájékoztatásához hozzáfűzte: megerősítették a

biztonsági intézkedéseket az

elnök, az alelnök, a külügy- és a hadügyminiszter védelmére. Az állítás valótlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az NBC-nek az a közleménye, hogy Washington képviselői a fent említettekből semmit sem cáfolnak, de további részleteket sem hajlandók közölni.

Több amerikai lap a ClA-ra hivatkozva, közölte, hogy az elmúlt hat hónap során állítólag több „líbiai összesküvést“ lepleztek le.

NEHÉZ PARLAMENTI ÜLÉSSZAK DELHIBEN

(ČSTK) — Delhiben megkezdődött az indiai központi parlament mindkét kamarájának őszi ülésszaka. Az egy hónapig tartó ülésszak megfigyelők szerint várhatóan viharos lesz. Az ország baloldali és demokratikus pártjai úgy döntöttek, hogy élesen bírálják a Nemzetközi Valutaalap által felkínált nagy összegű hitel napokban történt elfogadását. Az említett pártok azt is nehezményezik, hogy bizonytalan időre elhalasztották a pótválasztások megtartását Garhvál körzet alsóházában, valamint javaslatot terjesztenek elő az Asszam és Pandzsab szövetségi államokban Uralkodó feszült helyzet megoldására.

Amszterdamban vasárnap több mint 300 000-en tüntettek azok ellen a tervek ellen, hogy az ország, illetve több nyugat-európai N ATO-tagállam területére Cruise és Pershing-2 amerikai atomra- kétákat telepítenek. A Hollandia történelmében legnagyobb méretű béketüntetésen Belgiumból, az NSZK ból, Franciaországból és más nyugat-európai országokból is érkeztek résztvevők

{Telefoto — ČSTK)

LENGYELORSZÁG

ÁLLAMELLENES ÖSSZEJÖVETELT OSZLATTAK FEL

Vizsgálat Kuron

(CSTK) — A Lengyel Nép- köztársaság Belügyminisztériumának sajtótitkára közölte, hogy a rendfenntartó szerveknek vasárnap sikerült megakadályozniuk egy állameüenes összejövetelt, amelyre Jacek Kuron, a KOR egyik megalapítója varsói lakásán került volna sor.

Az összejövetel célja — amelyre a közigazgatási szervek nem adtak engedélyt — az lett volna, hogy egy politikai jellegű szervezetet hozzanak létre „Az önkormányzati köztársaság klubjai — szabadság — igazság — függetlenség!“ néven. Jacek Kuron és munkatársai elképzelései szerint a szervezet politikai párt feladatát látta volna el, és Lengyelország alkotmányos rendszere ellen fejtette volna ki tevékenységét. Az illegális összejövetel feloszlatása után a belügyminisztérium szervei megkezdték Kuron és az államellenes csoportok további aktív tagjainak kihallgatását. Elkobozták többek között a „klubo>k“ alapító nyilatkozatáés társai ügyében

nak szövegét Is, amely a szocialista állammal szembeni ellenséges politikai csoportosulás kifejlesztett alapokmánya. Az igazoltatott személyeik között voltak a „Szolidaritás“ varsói szervezetének vezetői is. A vizsgálatot folytatják.

IRÄN

Khomeini döntése

(ČSTK) —* Khomeini ajatollati döntést hozott a forradalmi bí*

zottságok jogkörének kibővítéséről. Ezek a bizottságok látják el az országban a bizton* sági szervek feladatait.

Mahdavi Kani ajatoľlahhal, aki a teheráni forradalmi bizottságok tevékenységéért felelős, Khomeini vasárnap találkozott és hangsúlyozta, hogy a bizottságok tevékenységében a jelenleginél Is fokozottabb

mértékben kell részt venniük a radikális egyházi személyiségeknek. Jelenleg a parlament vitatja meg azt a kormányjavaslatot, amely végérvényesen legalizálná a forradalmi bi-^ zottságokat.

EGK

Pénzügyminiszteri

tanácskozás

(ČSTK) — Brüsszelben meg-- kezdődött a Közös Piac pénzügyminisztereinek kétnapos tanácskozása. Az ülés napirendjén a közösség jövő évi költségvetési tervezetének előkészítése szerepel. Helyi politikai megfigyelők szerint az utolsó arra Irányuló kísérletről van szó, hogy a hét közepén tartandó közöspiaci csúcs előtt megpróbálják elsimítani az e tekintetben fennálló alapvető nézeteltéréseket. Elsősorban az NSZK és Nagy-Britannia fenyegetőzik azzal, hogy csökkentik hozzájárulásukat a közösség költségvetéséhez.

Haig Mexikóban tárgyal

Tiltakozások az USA közép-amerikai politikája ellen

(ČSTK) — Alexander Haig

amerikai külügyminiszter tegnap hivatalos látogatásra Mexikóba utazott. Jósé Lopez Portillo elnökkel és Jorge Castaneda külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokon kívül mindenekelőtt a közép—amerikai helyzetről fog tárgyalni.

Már Haig megérkezése előtt tüntetésekre került sor a Mexikói fővárosban. Vasárnap több mint ezren gyűltek össze az amerikai nagykövetség előtt, és tiltakoztak a Közép-Ame- rikában és a Karib-tenger térségében folytatott amerikai politika ellen. A négyórás tüntetés résztvevői szolidaritásukról biztosították Kubát, Nicaraguát és Salvadort, s elítélték Haig közelmúltban tett kijeľen- téseit, melyekben nem zárta ki a közvetlen amerikai katonai támadást az említett országok ellen.

Miguel de la Madrid Hurtado,

a kormányzó . Intézményes Forradalmi Párt jelöltje egy Iluachinango városban megrendezett választási gyűlésen határozottan elítélte az Egyesült Államok bármilyen formájú katonai vagy politikai intervencióját a térség országai ellen.

A moszkvai Pravda cikke

(ČSTK) — A moszkvai Pravda Alekszej Petrov tollából cikket közölt az Egyesült Államok Európában levő nukleáris fegyvereiről. A cikk egyebek között leszögezi:

1981

XI. 24.

Egyre világosabb, hogy a NATO ún. „kettős“ döntése a tömb nukleáris „pótfegyverkezéséről“ azt az egyértelmű célt követi, hogy az Egyesült Államok minden áron elhelyezze Európában új közepes hatótávolságú rakétáit, és a kontinensen egyoldalú katonai erőfölényre tegyen szert. Az amerikai vezetés arra törekedett, hogy igazolja e szándékait, fokozza politikai kampányát, és igyekezzen bebizonyítani, hogy az európai kontinensen jelenleg még hozzávetőleges erőegyensúly sem áll fenn a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tekintetében. A tengeren túl — a fentieket bizonyítandó — nem vonakodnak a demagógiától sem, s meghamisítják az általánosan ismert tényeket.

E kampány legutóbbi láncszeme Reagan amerikai elnök november 18-1 beszéde volt. Reagan azt állította, hogy az USA-nak és a NATO-nak állítólag nincsenek közepes ható- távolságú harci eszközei Európában. A “Nyugat korábbi szokásához híven ezúttal is a következő módszert használták a „szovjet katonai erőfölény“ megindoklására: a nukleáris

erők összlétszámából csak egyetlen elemet ragadnak ki — jelen esetben a szárazföldi támaszpontokon levő rakétákat —, és figyelmen kívül hagyják a nukleáris erők többi összetevőjét pl. a hajókon és tengeralatjárókon, a bombázókon elhelyezett rakétákat stb.).

Folyamodjon Washington

bármiféle megtévesztő manőverhez, világos, hogy Nyugat Európában a NATO már mos jelentős nukleáris pontenciál lal rendelkezik. Ennek alapjá az amerikai előretolt nukleá ris eszközök alkotják, amelye két a kontinensen és a közeli tengereken és óceánokon már az ötvenes évektől kezdve heamelyeket a NATO katonai parancsnokságának rendelkezésére bocsátottak. Washington már 1979-ben nyíltan beismerte, hogy két ilyen tengeralattjáró elegendő több mint 200 jelentős szovjet létesítmény m eg s emm isit ésér e.

Az amerikai nukleáris potenciált természetesen nem lehet a NATO-szövetségesek hasonló eszközeitől elkülönítve értékelni. Mindenképpen firint a közeljövőben Franciaországban új stratégiai rendszereket dolgoznak ki, s ezek olyan „nukleáris potenciált eredményeznek, amely megfelel az USA és a Szovjetunió műszaki színvonalának“. A francia atomerők korszerűsítésének fontos szatkasza lesz, hogy a 80-as évek derekán valamennyi francia rakétát hét robbanófejű töltettel szerelik fel.

AZ USA EURÓPAI NUKLEÁRIS FEGYVEREI

lyeztek el. Ha ezt az arzenált egy egészként, komplex módon értékeljük, a helyzet így fest:

Az USA-nak ma Európában 700 nukleáris rakétahordozója van, s ezek mindegyike egy repülés - alkalmával ezer kilométeres távolságban átlagban négy — egyenként egy megatonnás — nukleáris robbanófejet képes célba juttatni. Ide tartozik az F—111-es vadászbombázók és az ismert Phantom F—4-esek, amelyek a Szovjetunió európai területeinek jelentős részét képesek elérni. Ide tartoznak továbbá a FB—111 típusú stratégiai bombázók, amelyek speciálisan európai bevetésre vannak kialakítva. Az Európához közel levő tengereken és óceánokon olyan amerikai repülőgép- anyahajók úsznak, amelyek repülőgépeinek fedélzetén megtalálhatók az A—6 ős az A—7 jelzésű nukleáris fegyverek.

Az USA európai fegyverzetét kiegészítik a Poseidon-rakéták- kal felszerelt tengeralattjárók,

gyelembe kell venni Nagy-Britannia és Franciaország nuk-# leáris fegyverzetét is.

Nagy-Britannia fegyverzetében négy atomhajtású tengeralattjáró van 64 Polaris A-3-as rakétával, amelyek mindegyike három — 200 kilotonnás — robbanótöltetet hordoz. Jelenleg folyamatban van a tengeralattjárók egyenként hat robbanófejes töltettel való felszerelése. A Thatcher-kormány

1980-ban úgy döntött, hogy 8—10 robbanófejes Trident- rakétákat szerez az USA-tól. A brit kormánynak ezenkívül 55 Vulcan B—2 típusú stratégiai bombázója is van.

Franciaország hozzájárulása a nyugat-európai nukleáris potenciálhoz úgyszintén jelentős. Párizsnak 18 szárazföldi S—2 és S—3 típusú rakétája, 5 atomhajtású tengeralattjárója (80 darab egy megatonnás M—20 típusú rakétával), továbbá 46 Mirage IV—A típusú bombázója van. A francia hadügyminiszter nyilatkozata szeA brit és a francia közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek már ma mintegy 4500 kilométeres távolságba csaknem 600 nukleáris töltetet képesek eljuttatni, s a korszerűsítés után a célba Juttatható töltetek száma jelentősen megnövekszik. Az USA és a NATO európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereinek rövid felsorolása is bizonyítja, milyen hazugok az amerikai vezetők kijelentései a Szovjetunió európai „fölényéről“.

Valójában nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok foglalkozik az európai nukleáris erőfölény megszerzésére Irányuló tervekkel. Ezt célozzák az európai nukleáris erőegyensúly megteremtésére vonatkozó megoldások amerikai változatai: az USA vagy rendszerbe állítja 572 új közepes hatótávolságú rakétáját, vagy a Szovjetunió egyoldalúan lényeges mértékben csökkenti nukleáris eszközeinek számát. Ez a politikai matematika a nyugat-európaiak megtévesztését szolgálja, azonban túl naiv ahhoz, hogy meggyőzze a gondolkodó embereket.

Az amerikai vezetők és néhány nyugat-európai politikus nyilatkozatából csakúgy, mint Reagan legutóbbi beszédéből nem hiányoznak azok az állítások, miszerint az USA az európai nukleáris erőegyensúly megtartására törekszik és az ezzel kapcsolatos problémákat tárgyalások útján kívánja megoldani. Az Egyesült Államok különböző „kozmetikai módosításokkal“ igyekszik politikailag kedvező helyzetet kialakítani a NATO rakétatelepítést döntésének végrehajtásához. Az USA valójában a nukleáris fegyverkezés új, még veszélyesebb fordulóját akarja Európára kényszeríteni, ami fokozza a katonai konfrontáció veszélyét. Washingtonnak ezek az akciói semmiképp sem járulnak hozá az európai atomfegyverek korlátozásával kapcsolatos kérdések megoldásához, ami pedig valamennyi európai nép számára létfontosságú

lenne.

Amint azt Leonyid Brezsnyev mondotta, a Szovjetunió

azon van, hogy Európában megszűnjön a versengés a

nukleáris fegyverek területén, hogy mielőbb megállapodás

szülessen a jelenleginél alacsonyabb színvonalú paritásról. Ezt a kérdést csak valamennyi Ide vonatkozó tényezőre való tekintettel az egyenlőség és a felek egyenlő biztonsága ölapján lehet megoldani.

Szülessen határozat Madridban