Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-03 / 260. szám, kedd

Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Margita Klimešová elvtársnőnek, a CSKP KB póttagjának, a bratislavai Figaro munkásnőjének felszólalása fang A bratislavai pártszervezetek felelő­ségük tudatában lebontották a CSKP XVI. kongresszusának határozatait. A városi pártbizottság és á városke­rületi pártbizottságok ezzel kapcsola­tos politikai-szervezési intézkedései biztosították az egységes eljárást. A pártalapszervezetek zöme azért is viszonyult alkotó módon a kongresz- szusi határozatok lebontásához, mert az elfogadott megoldások az eddiginél programszerűbbek. A kitűzött tárgyi feladatokon kívül megszabják az alap­vető és a részfeladatok teljesítésének átfogó és konkrét szervezési formáit, valamint határidejét. A pártszervezetek politikai-szervező munkájának fejlesz­tése és elmélyítése a jól kidolgozott eljárások alapján megteremti a fel­tételeket a pártalapszervezetek akció­képességének és munkájuk hatékonysá­gának további növeléséhez, a kong­resszusi határozatok következetes vég­rehajtásához. A kongresszusi irányvo­nal megvalósítása a közeljövőben meg­követeli, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyenek a hetedik ötéves tervidőszak első évére kitűzött gazdasági felada­tok egyenletes és átfogó teljesítésére. A gazdasági növekedés ütemét ugyan­úgy, mint az egész Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban, Bratislavában is befolyásolták až év első kilenc hónap­jában elfogadott takarékossági intézke­dések. A feladatok, az ütemtervek és a nö­vekedési tervek teljesítése — az épí­tőiparon és a beruházásokon kívül — lényegében megfelel az előirányzat­nak. Különösen a belpiaci szállítások tervét teljesítik sikeresen. A szocialis­ta országokba irányuló kivitel ütem­tervét a vállalatok nagykereskerelmi árakban számítva 106,1 százalékra tel­jesítették. Ugyancsak sikereket értek el az élelmiszeripari vállalatok. Akad­nak azonban olyanok is, amelyek szá­mos szubjektív és objektív oknál fog­va nem teljesítik tervüket. A Bratisla­vai Tejipari Vállalat például 13,3 mil­lió korona értékű áru termelésével maradt le. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártmunka színvonalának szüntelen emelésén kívül folyamatosan gondot kell fordítani a gazdasági irányító munka javítására és elmélyítésére. A városi pártbizottság legutóbbi elem­zései is ezt bizonyítják. Néhány szóval a bratislavai Figaro vállalat eredményeit is érinteném, ahol dolgozom. A pártszervezet taggyűlésén büszkén állapítottuk meg, hogy az első félévben elért eredményeinkért el­nyertük az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete Szlovákiai Bizottságá­nak vándorzászlaját. Ezek a sikerek megteremtik a feltételeket az évi terv teljesítéséhez. Az év első kilenc hó­napjának tervfeladatait is sikeresen valóra váltottuk. Most az foglalkoztat, hogyan pótol­hatjuk az import nyersanyagokat ha­zaiakkal. Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé annyi kül­földi nyersanyag behozatalát, ameny- nyit a tervezett választék igényel. Ezért felújítottuk termékeink nagy ré­szét, hogy csökkenthessük a nyers­anyagok behozatalát. Ily módon nagy mértékben hasznosítjuk a nehezen be­szerezhető nyersanyagokat. Teljes mér­tékben tudatosítjuk, hogy bizonyos problémák felvetődhetnek, különösen az év végén. Ezt operatív irányítással és jobb termelési feltételek megterem­tésével igyekszünk megelőzni, s törek­szünk a tervfeladatok teljesítésére. Vállalatunk sikerei a dolgozók fo­kozott kezdeményezésének és aktivi­tásának, a politikai tömegmunka és a szervező munka javításának, vala­mint a szocialista munkaversenynek köszönhetők. A dolgozók kezdeménye­zésének fejlesztését a gazdasági irá­nyítás oszthatatlan részeként kezeljük. Hiszünk abban, hogy ez megnyilvánul a hetedik ötéves tervidőszak további évei igényes feladatainak teljesítésé­ben. Arra törekszünk, hogy csökkenjen a munkaigényesség, jobban gazdálkod­junk az elektromos energiával, csök­kentsük a nyersanyag- és az anyagszük­ségleteket. Ezen kívül jobb termékeket akarunk gyártani, és minél jobban fedezni akarjuk a keresletet mind a ha­zai mind a külföldi piacokon. Hiszünk abban, hogy az idei és a jövő évi terv­feladatok sikeres teljesítésével elérjük azokat a célokat, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusának határozatai tűz­tek elénk. Jaroslav Poskočil elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, prorektornak, a pardubicei vegyészeti technológiai tanszék vezetőjének felszólalása 1981 XI. 3. Az intenzív gazdaságfejlesztés szük­ségszerű érvényesítése megköveteli a gazdasági és pártszervek munkastílusá­nak megváltoztatását. A szükséges for­dulat elérése érdekében ismerni kell a pártszervezetek munkájának színvo­nalát, az egyes üzemekben és vállala­tokban kialakult helyzetet, továbbá az eredmények, valamint a gazdasági dol­gozók munkájának bíráló értékelésére van szükség. Mindez azt jelenti, hogy konkrét és hatékony intézkedéseket, s határozottabb káderpolitikát kell ér­vényesítenünk. Ezeket az alapelveket próbáljuk érvényesíteni kerületi szer­vezetünk munkájában, s ebben az érte­lemben járunk el a pártunk központi bizottsága elnöksége által meghatáro­zott feladatok teljesítésének biztosítá­sában is. A kerületi pártbizottság el­nökségében magunk is meggyőződ­tünk arról, hogy ez bizony nem köny- nyű feladat. Még tartja magát a be­rögződött, túlhaladott gyakorlat, nem könnyű az új követelmények érvénye­sítése munkánkban. A kelet-csehországi kerület ipari vállalatai egészében vé­ve teljesítették az év első kilenc hó­napjában a terv minőségi és mennyi­ségi mutatóit. Aránylag kedvezőek a kilátások az éves feladatok teljesítésé­re. Mindennek ellenére nem vagyunk elégedettek. Az éves terv időarányos feladatainak teljesítésében nem volt minden vállalat egyenletes, növekszik a feladatokat nem teljesítő vállalatok száma, fogyatékosságok vannak a vá­lasztékban és a minőségben is. Egy­részt ugyan számos vállalatnál — kö­szönet * a jó munkaszervezésnek, a pártszervezetek jó szervező és politi­kai munkájának, a dolgozók kezdemé­nyezésének és a szocialista munkaver­senynek — egyenletes a tervteljesítés, sőt a terv túlteljesítéséről is beszélhe­tünk, ugyanakkor számos olyan vál­lalat is van, amelyben növekszik a saját hibájukból eredő feszültség, csak­úgy, mint a szállítói-megrendelői kap­csolatok elhanyagolásából eredő fe­szültség. Főleg a gépiparban merülnek fel komoly gondok, mégpedig a kerület olyan döntő fontosságú vállalataiban, mint például a Hradec Králové-i Győ­zelmes Február Művek, a Vysoké Mý- to-i Karosa vállalat, a choceiíi Orlifian vállalat, a jicíni Agrostroj stb. Az épí­tőiparban is van számos vállalat, amely nem teljesíti feladatát, közülük a legnagyobb nehézségekkel a Hradec Králové-i Magasépítő Vállalat küzd. Nyugtalanít bennünket, hogy a leg­több nehézség éppen a gépiparban me­rül fel. A mélyrehatóbb elemzés bebi­zonyította, hogy csupán néhány ma­gyarázható objektív okokkal, a gon­dok zöme szubjektív eredetű okokra vezethető vissza. Számos problémát nem oldottak meg, mert nem voltak következetesek a megoldásban, s ép­pen ezért további elmélyülésükre ke­rült sor. Néhány esetben ezért káder­változtatáshoz kellett folyamodnunk. A kerületi pártbizottság elnöksége az­zal a céllal, hogy döntő fordulatot ér­jünk el az idei feladatok teljesítésében, illetve az 1982. évi feladatokra való felkészülésben, megállapította: minden pártszerv és -szervezet feladata annak a szavatolása, hogy a vezetés minden szintjén, megteremtik a gazdasági fel­adatok teljesítésének káder- és poli­tikai feltételeit. A kerületi pártbizott­ság elnökségének és titkárságának tag­jai, illetve szakosztályainak vezetői személyesen részt vesznek a járási pártbizottságok elnökségének tanács­kozásain, az üzemi pártbizottságok ér­tekezletein, valamint a koordinációs tanácskozásokon. A döntő fontosságú pártszervezetek taggyűlésein is részt vesznek az említett pártszervek tiszt­ségviselői. A járási pártbizottságok megvitatják azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a helyzetét, amelyekben veszélyben van az idei tervfeladatok teljesítése. Ezek a tanácskozások bizonyítják, hogy a vállalatoknál túlnyomórészt még mindig csupán a gazdasági ered­mények alapján értékelik a helyzetet, hogy még mindig nem érzik eléggé a kollektívák mozgósításának szüksé­gességét. Erre számos vállalatnál csu­pán a pártszervek nyomására került sor. Sem a pártalapszervezetek, sem pedig a vállalatvezetőségek nem moz­gósították idejében a dolgozókat. A központi bizottság elnöksége által jóváhagyott alapelveket gazdasági vo­nalon még mindig nehézkesen érvé­nyesítik. A gazdasági dolgozók erőfe­szítése mindmáig nem felel meg nap­jaink követelményeinek Különböző színvonalú a Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezeteinek segítsége is ezen a téren. Pártszerveink és -szervezeteink to­vábbi tapasztalata, hogy a vezető gaz­dasági dolgozók a helyzetet gyakran leegyszerűsítve ítélik meg, az egyes mutatók számszerű teljesítése alapján értékelik az eredményeket, nem veszik figyelembe a pártos hozzáállást a fel­adatok teljesítése során, azt, hogy mi­lyen hozzáállást tanúsítanak a vezető gazdasági dolgozók, a pártszervezetek és az FSZM-szervezetek tisztségvise­lői a feladatteljesítés biztosítása so­rán. A pártszervezetek nem gyakorolnak megfelelő hatást annak érdekében, hogy növeljék a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyságát, hogy gyorsab­ban érvényesítsék a gyakorlatban a tu­dományos-műszaki eredményeket, hogy több anyagot, energiát és tüzelőanya­got takarítsanak meg. A tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézke­déseket még nem alkalmazza minden munkahely következetesen. Vélemé­nyünk szerint ennek lényegében az az oka, hogy lebecsülik az önálló elszá­molás alapelveit a vállalaton belüli irányításban, s lebecsülik az anyagi érdekeltségi rendszert is. Arra is van bizonyíték, hogy a komplex intézkedé­sek eredményesen alkalmazhatók. Ilyen például a Nové Mesto nad Metují-i Stavostroj, a Svitavyi Vigona, a Brou- movi Vega vállalat stb. Mindez'a párt- szervezetek és a vezető gazdasági dol­gozók jó munkájának bizonyítéka. A távlati koncepciók érvényesítése szempontjából kedvezőtlen, hogy az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt nagyon nehézkesen érvényesítik az energia- és tüzelőanyag-megtakarí­tásra irányuló ésszerűsítési intézkedé­seket, nagyon lassú a nem hagyomá­nyos energetikai források kihasználá­sa, mint például a hulladékhőé, a nap­energiáé, a biogázé stb. Példaként áll­hatna előttünk számos olyan ország, amely ugyan nálunk gazdagabb az energetikai forrásokban, mégis nagyobb figyelmet szentel ennek a problémá­nak. Nagyon lassú a szükséges ter­melés-szerkezeti módosítások végrehaj­tása is, s nem reagálunk rugalmasan a piac igényeire. Nem ritkaság, hogy míg az egyik ágazatban elfekvő kész­letek halmozódnak fel, a másik ágazat vállalataiban hiány mutatkozik az áru­termelésben. Vállalataink vezető dolgozóinak többsége nem méri fel a jelenlegi gazdasági helyzet bonyolultságát, még mindig tartja magát az a nézet, hogy „valaki“ majd csak megoldja az anyag- és energiaellátási problémákat. Még mindig inkább több anyagot igényel­nek a központi szervektől, mint hogy érvényesítenék a takarékossági szem­pontokat. A gyakorlat viszont azt bizo­nyítja, hogy számos probléma megol­dására a vállalatok, az üzemek képe­sek saját erejükből, de ez feltételezi, hogy szorosan együttműködjenek a pártalapszervezetekkel, kihasználják a kezdeményezést és szükség van a gaz­dasági vezetés határozottságára is. A felsorolt problémák ellenére si­kerül fokoznunk dolgozóink erőfeszí­tését a tervfeladatok teljesítése érde­kében, s jó feltételeink vannak ahhoz, hogy az idei tervet hiánytalanul teljesítsük. A pártszervezetekben és -szervekben nem érvényesülhet önma­gától az új munkastílus. Olyan igé­nyes, céltudatos és rendszeres politi­kai munkára van szükség, amelyben nem lehet szó lazításról. Tudatosítjuk, hogy az idei terv komplex teljesítése, a jövő évi terv gondos előkészítése elengedhetetlen feltétele a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok sikeres megvalósításának, s mindezzel hozzá­járulunk a XVI. pártkongresszuson ki­tűzött irányvonal sikeres valóra váltá­sához. Ladislav Luhový elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatójának felszólalása Termelési-gazdasági egységünkben, a Martini Nehézgépipari Művekben a CSKP Központi Bizottságának 13. ülé­se, valamint pártunk XVI. kongresszusa után a Szövetségi Általános Gépipari Minisztériummal együttműködve fel­mértük a lehetőségeinket és tartalé­kainkat, hogy miként kapcsolódhat­nánk be még jobban a lakosság élel­mezésére irányuló társadalmi törekvé­sekbe. Elsősorban azoknak a termé­keknek a továbbfejlesztéséről volt szó, amelyeket a népgazdaság egyes ága­zatai, főleg a mezőgazdasági termelés számára gyártunk. így fejlesztettük ki a jelenleg gyártott, 0,3—2 m3-es rako­dógépek ismert családját. Különösen sokat várunk attól a rakodógéptől, melynek gyártására jövőre kerül sor a detvai vállalatunknál. Ide tartoznak továbbá a meliorációs munkákhoz és a mezőgazdasági létesítmények építé­séhez használt különböző talajgyaluk, valamint a, műtrágyák és az istálló­trágyák szállítására és szórására szol­gáló berendezések. Külön feladatokat jelentett a mező- gazdaság számára gyártott erőgépek önálló fejlesztése. Ebben az irányban maximális segítséget jelentett a szövet­ségi kormány határozata a 80—160 lóerős traktorok gyártásának beveze­téséről a martini vállalatunknál. Ma már megállapíthatjuk, hogy ez helyes határozat volt, s az is helyes, hogy jelenleg a népgazdaság két alapvető feladatára irányítjuk a figyelmünket. Lényeges mértékben növeljük a tőkés országokba irányuló kivitelünket, aho­vá már a gyártás első évében 500 trak­tort szállítottunk. Az idén több mint 1000 traktort szállítunk a tőkés álla­mokba, s jövőre több mint 3000 trak­tor kivitelét készítjük elő. Egyúttal ar­ra is nagy gondot fordítunk, hogy mi­nél több erőgépet gyártsunk a hazai mezőgazdaság számára is a 120—160 lóerős kategóriában. Az első szállítá­sok ezekből a típusokból nagyon jól beváltak. Mindkét irányban nem hagyományos utat választottunk, először a mező- gazdasági minisztériumok szakemberei­vel tanácskoztunk a Szlovák és a Cseh Szocialista Köztársaságban. Különösen nagy segítséget kaptunk a prágai, va­lamint a bratislavai mezőgazdasági technikai kutatóintézetektől. Terveink megvalósítását azonban nagyon komo­lyan veszélyezteti a Lengyel Népköz­társasággal folytatott együttműködés, a traktorok gyártása Ugyanis kooperá­cióban történik. Emiatt már az idén sem tudunk legyártani ezer traktort a tervezett mennyiségből, miközben kiviteli feladatainkat minden irányban teljesíteni akarjuk. A XVI. kongresszus után a Szövetségi Általános Gépipari Minisztériumtól megbízatást kaptunk, hogy kapcsolód­junk be a hegyi és a hegyaljai körze­tek intenzív takarmánytermesztési programjába. Ehhez a feladathoz fo­kozatosan kialakulnak a szükséges fel­tételek. A mezőgazdasági szakemberek­től tudjuk, hogy e területek intenzív megművelésével csupán Szlovákiában negyedmillió tonna gabonát lehet évente megtakarítani. Ebből is látni, hogy ennek rendkívül nagy a népgaz­dasági jelentősége. Konstruktőreink és szakmunkásaink a zvolení kutatóinté­zetben hat hónap alatt kifejlesztették, legyártották, s a Polikyi Efsz-ben ki is próbálták azt az új kaszálógépet, amely a fű kaszálására, terelésére és forgatására egyaránt használható. Ké­sőbb ezt a gépet trágyázásra és be­gyűjtésre is alkalmassá tesszük. Meg­értettük, hogy ennek a programnak milyen nagy a társadalmi jelentősége, s megvalósításában mások is segítsé­günkre vannak. Ugyanígy megértették ezt a púchovi Május 1. Gumigyár kommunistái is, ahol gyorsan elkészítették a szükséges gumiabroncsokat, valamint a Trnavai Autógyárban dolgozó kommunisták, akik megígérték, hogy szállítani fog­ják a szükséges főegységeket, főleg a hidakat. A mezőgazdasági gépgyárak elkészítették a széna terelésére és forgatására szolgáló berendezést. Az elvtársak a Napajedlai ČKD vállalatból gyorsan leszállították a különleges motor prototípusát, de problémáik vannak a csuklós tengelyek beszerzé­sével, amelyeket a Kladnói Egyesült Acélművekből kellene kapniuk. Mi nem vagyunk mezőgazdasági szakemberek. Ezért azt javasoljuk az Állami Tervbizottságnak, hogy hozzon létre ideiglenes munkacsoportot, amely hozzáértően felmérné a hegyi és a hegyaljai körzetek intenzív megművelé­sének egész tervezetét, s elősegítené hogy a szériagyártás felfuttatását leg­alább egy évvel előbbre hozzuk. Ez­zel kapcsolatban alapjában véve nincs szükségünk új beruházásokra. Bizonyos kivételeket akarunk, amelyeket már a következő év tervezésében is érvénye­síteni kellene. Arról van szó, hogy e berendezések konstrukciója akkor kezdődött, amikor már az 1982-re vo­natkozó anyagrendeléseket le kellett adni. Biztos vagyok benne, hogy ha ezt a komplex javaslatot a gépipari kommunisták elé terjesztjük, meg fog­ják érteni annak társadalmi jelentősé­gét.

Next

/
Thumbnails
Contents