Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-01 / 232. szám, csütörtök
öt év után Hol tartunk a matematika új tervezet szerinti tanításának bevezetésében A z idei tanév már a hatodik, amikor a pedagógus és tanuló új iskolai dokumentumok — tantervek, tankönyvek, módszertani segédkönyvek — alapján kezdi a matematika oktatását, illetve tanulását. Az elmúlt iskolai évben az új tervezet szerinti matematikatanítást már az alapiskola felső tagozatán is bevezették: ez a tény a közvéleményben szinte semmilyen visszhangot nem keltett. Akadtak ugyan szülök, akik a szokottnál többet foglalkoztak gyermekükkel az 5. osztályban főleg azért, hogv a régi koncepcióhoz szokott pedagógus tanítványai iránt támasztott numerikus számolási követelményeknek gyermekük megfeleljen. Pedagógusaink azonban csakhamar tudatosították, hogv a régi koncepció szerinti matematikatanítással öt évig elsajátíttatott számolási készséget nem követelhetik meg tanulóiktól négv év alatt, ráadásul olyan felfogásban, mely szerint a mechanikus tanulásnak és gyakorlásnak csak minimális teret biztosított a pedagógus. Az csak a beavatottaknak volt feltűnő, hogy a törtekkel való alapos megismerkedést megelőzi az egész számok tárgyalása, míg a törtek tárgyalása csak a 6. osztály tananyaga. Ebben az osztályban ismerkednek meg a tanulók a statisztika és a valószíaűségszámítás alapjaival. Tulajdonképpen itt kapják meg e tárgykörökből azokat az alapismereteket, amelyekkel még ugyan nem képesek adatok statisztikai feldolgozására, sem pedig véletlen tömegjelenségek kimenetelének előrejelzésére, de lehetőséget kapnak egy új szemlélet kialakításához, amelyet a különböző típusú középiskolák fejlesztenek tovább olyan mértékben, amilyen mértékben az adott iskolatípus végzős tanulójának ezekre az ismeretekre szüksége lesz. A valószínűségszámítás alapjai tanításának nagy jelentősége van a világnézeti nevelésben Is. mert míg a legtöbb matematikai tudományág csak a múlt, esetleg a'jelen problémáit tudja módszereivel feldolgozni, addig a valószínűség- számítás a jövőre vonatkozó megállapításokra is képes. Hogy megértsük oktató nevelő rendszerünk új vonásait, tudnunk kell: a matematikatanítás Iskolai alapdokumentumainak kifejlesztése az alábbi stádiumokon ment keresztül: 1. Kísérleti stádiumon, amikor kidolgozták és kiválasztott iskolákban kikísérletezték az alap- dokumentumokat, majd a kísérlet eredményeinek feldolgozása alapján elkészültek az átmeneti tantervek, tankönyvek, munkafüzetek és módszertani utasítások. Ez a stádium a hatvanas évek elején kezdődött és jelenleg a középiskolákban tart. 2. Az átmeneti tantervek bevezetésének stádiuma. Ez az időszak az 1976/77-es iskolai évben kezdődött. Az első négy év alatt intenzíven figyelték az oktatási folyamatot, ugyanakkor értékelték a tankönyveket, tanterveket, módszertani segédkönyveket, hogy beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket. Tudni kell, a kísérleti tantervek általános bevezetésük után néhány év elteltével módosításra szorulnak, hogv a lehető legjobban megfeleljenek az ország valamennyi iskolájának. Így készül majd el a végleges tanterv és megkezdődik kidolgozásának és megvalósításának utolsó szakasza, a végleges tanterv alapján való tanítás. E zek után lássuk, hol tartunk a matematika új tervezet szerinti tanításának bevezetésében? Az első, azaz kísérleti stádiumban vannak a gimnáziumi tantervek, tankönyvek, módszertani segédkönyvek. A tan- terv már természetesen kész, elkészültek a tankönyvek Is és ezek alapján folyik a kísérleti oktatás, az 1981/82-es tanévben már a 3. osztályban, Szlovákia öt kiválasztott gimnáziumában. A kísérletek eredményeinek feldolgozása után már megkezdődött az átmeneti tantervek és ezek alapján a tankönyvek fokozatos kidolgozása, hogy az 1984/85-ös tanévben általánosan is bevezethetők legyenek. Ugyanakkor a gimnáziumi tapasztalatok alapján folyamatban van a szakközépiskolák matematikai tankönyveinek az előkészítése. Tudnunk kell, hogy az 1983/84-es iskolai évben fog végezni az első osztály, amely már az új koncepció szerint kezdett tanulni. Ezek fogadására valamennyi típusú középiskolának új tantervekkel kell felkészülnie. Egyelőre e téren nincs lemaradás, megfelelő ütemben készülnek a középiskolák matematikatanításának dokumentumai. TÖBBET A SZÉP SZÓNÁL És újra elmondjuk, elolvassuk a szép.szavakat, a fenn- költ gondolatokat arról, a zene milyen fontos szerepet tölt be életünkben, milyen jelentős szerepe lehet a személyiség formálásában, az erkölcsi nevelésben, a szabad idő értelmes eltöltésében. Igen, ma ünnepeljük a z&nei világnapot. Végül is: színtiszta igazság az, amit ma olvasunk. Közhelynek csak akkor érezzük, ha a szép szavak elrugaszkodnak ' a mindennapok gyakorlatától Nyugodt szívvel elmondhatjuk. van mivel büszkélkednünk. A bratislavai Szlovák Nemzeti Színházban például évente több olyan előadást tartanak, amelyre csak a csallóközi zeneiskolások vásárolnak jegyet. A vasárnapi matinékon szerte az országban sokezres gyermeksereg tekinti meg az opera- és balettelőadásokat. Szlovákia magyar lakta vidékein számos nagyszerű zeneiskola működik, nem kevés a rendszeresen dolgozó gyermekkórusok száma. Hazánkban soha annyi hanglemez nem fogyott, mini ezekben az években. Örvendetes az is, hogy ismét felfedeztük jolklórkf nősünket. A népdal, a népművészet megismerése és megismertetése nem valamiféle divathullám, hanem egyre több ember számára erkölcsöt gazdagító, tudatot alakító életszükséglet. Ám örömünkbe sok-sok üröm vegyül. Az említett zeneiskolákba a gyermekeknek csak egy töredéke kerül be, s a mi alapiskoláinkban szinte már bűnösen háttérbe szorul az ének, a karéneklés. Sok, nagyon sok gyermek kerül ki az iskolapadokból fejletlen zenei ízléssel. Csoda-e, ha — minden fejlődés ellenére — ma is nem kevés ember számára egy-egy szirupos operett vagu táncdal jelenti a „zenét“. S itt nem műfajok ellen ágálok, hanem giccsek- ről, édesbús silány szellemi termékekre, a közízlést kiszolgáló és rontó művecskék- re gonlolok, amelyeknek — sajnos — ma sem jelentéktelen a romboló hatásuk. Zenei világnapot ünnepelünk. Legyen ez úgy is jeles nap, hogy elgondolkozunk saját zenei kultúránkról, a zene szerepéről a mi életünkben. S minél többen fussunk már tovább a szép szavaknál. Tegyünk még többet azért, hogy a zene egyre több ember számára ne csupán szórakozást, hanem a tudást gazdagító, jellemet acélozó művelődést is jelentse. (szilvássy) Mint már említettük, az átmeneti alapiskolai tantervek általános bevezetése a hatodik osztályban tart; elkészültek a 7. és 8. osztály tankönyvei is (nyomtatásban azonban csak az 1982/83-as, illetve az 1983/84- es iskolai év kezdetére jelennek meg). Mivel az 5—8. osztályok matematika-tananyagában az új tervezet kevesebb változást hozott, mint az 1—4. osztályokéban, ezért itt jóval kevesebb a nehézség mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Az új koncepciót az 1979/80- as tanévben az alapiskola alsó tagozatának valamennyi osztályában bevezették. Négy év alatt az oktatási folyamatot rendszeresen figyelték, évente pedig értékelték. Az 1977/78-as iskolai év végén, az 1. és 2. osztályokban — kiválasztott iskolákban — országos felmérést végeztünk. Az 1979/80-as tanévben, áprilisban pedig a 2., 3. és 4. osztályokban volt felmérés. Pedagógusok, oktatási dolgozók és a pedagógiai kutatóintó zetek munkatársainak részvételével országos értekezlet foglalkozott az 1—4. osztályok matematikatanításának kérdésével. A Komenský című folyóirat ez év júniusi száma ismertette azokat a változtatásokat, amelyeket az átmeneti tantervekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataink alapján eszközölni akarunk. A cikkre több pedagógus reagált, újabb javaslatokat küldtek be, amelyekben a tananyag csökkentését, feldolgozásának módosítását, illetve elrendezésének megváltoztatását kérik. A felmérés eredményeinek és a pedagógusok négyéves tapasztalatainak figyelembevételével, ez év végéig el kell készülnie az alapiskolai 1—4. ősz’ tályok végleges tantervének, ennek alapján pedig az 1984/85- ös tanév kezdetére az 1. osztály munkafüzetének és módszertani segédkönyvének, majd fokozatosan a többi osztályokénak is. M ivel a pedagógusok szinte egybehangzó véleménye az, hogy az új tervezet egészében véve jó, s nem akarnának újra a régi tanterv szerint tanítani, nyilvánvaló, hogy a matematikaoktatás koncepciójának megváltoztatására nem kerül sor. A tanulók többsége szereti, érti és tudja is a matematikát, ahogyan azt az országos felmérések is igazolták. Tehát semmi sem indokolja, hogy az elemi halmazelméleten alapuló általános Iskolai matematikatanítás tervezetén változtassunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy apróbb módosításokra nem kerül sor. Szinte minden osztály tananyaga túlméretezett, kevés Idő jut az ismeretek rögzítésére és ismétlésére. Ezen részben úgy igyekszünk segíteni, hogy bizonyos tananyagot az eddigiektől eltérően csak az 5. osztályban kezdünk tanítani (tizedes számok), más anyagrészek terjedelmét csökkentjük (más alapú számrendszerek, halmaz- diagramokkal való szemlélte tés stb.), illetve módosítjuk egyes anyagrészek módszertani feldolgozását (számfogalom kialakítása, szakaszokkal való műveletek). Meg vagyunk győződve, hogv ezek a változtatások nvugodtabb és sikeresebb munkát eredményeznek az 1— 4. osztályokban. Az elmondottakból kiderül, hogy az új koncepció a matematikatanítás társadalmi szerepéből Indul ki, figyelembe veszi a matematikának mint tudománynak eddig elért eredményeit. Az új iskolai dokumentumok három fázisban való előkészítése és bevezetése a biztosítéka annak, hogy mind az alapiskola, mind a ráépülő gimnázium, szakközépiskola és szakmunkásképző iskola olyan matematikai képzést ad a tanulóknak, amelynek segítségével korunk követelményeinek megfelelő szakműveltségre tehetnek szert. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus, a bratislavai Pedaeóeiai Kutatóintézet munkatársa Fél évszázad a cseh zene szolgálatában Václav Smetáček 75 éves A napokban ünnepli 75. születésnapját Václav Smetáček nemzeti művész, a cseh zenekultúra kimagasló egyénisége. Mint kiváló dirigens, oboa-virtuóz, zeneszerző, szervező és pedagógus fél évszázada jelen van a cseh zenei életben. Václav Smetáček a morvaországi metropolisban, Brnóban született, s már gyermekkorában megismerkedett a zene világával. Első elméleti és gyakorlati zenei ismereteit zenész édesapjától kapta. Először hegedűn és mélyhegedűn tanult meg játszani, majd tizenhat éves korában a prágai konzervatórium oboa tanszakára jelentkezett. Ladislav Skuhrov- ský professzor legkedvesebb tanítványa volt. Az oboajáték mellett zeneszerzést és vezénylést is tanult. Ezután zenetudományt és esztétikát hallgat a Károly Egyetem Bölcsészkarán, ahol doktori címet szerez. Alig huszonkét éves, amikor a Cseh Filharmónia első obois- tája, Josef Déda professzor helyettese lesz, majd egy ideig a filharmónia oboa-játékosa. 1928-ban megszervezi Prága egyik jelentős kamarazenekarát, a prágai fúvósötöst, melynek huszonhét éven át tagja, kiváló oboa-játékosa. A zenekar repertoárján főleg cseh és szlovák alkotások szerepelnek, ezek népszerűsítését tűzik ki célul. A zenekar fennállása alatt több mint nyolcvan zene-1 mű bemutatását készítette elő. A negyvenes években Smetáček a prágai Hlaliol énekkar karnagya, de rendszeresen együttműködik a Prágai Fővárosi Szimfonikus Zenekarral is. Vezetése alatt a két testület néhány sikeres közös koncertet ad, főleg oratóriumokat és kantátákat játszanak. Smetáček rendkívül színes pályájának három évtizede szorosan összekapcsolódik a Prágai Fővárosi Szimfonikus Zenekar (FOK) életével. A zenekar művészeti vezetőjeként és első karmestereként megalapozta az együttes művészi fejlődését, nemzetközi tekintélyét. Neki köszönhető, hogy az együttes a Cseh Filharmónia mellett Prága második legje* lentősebb szimfonikus zeneka* rává érett. Tehetségének, tudásának legjavát nyújtva évek hosszú során arra törekedett, hogy megszilárdítsa, művészeti szempontból pedig felemelje az együttest. A repertoár kiválasztásakor azt a demokratikus célt tartotta szem előtt, hogy előadásaik a legszélesebb tömegekhez szóljanak. A zenekar Smetáček vezetésével a világ számos koncertpódiumán szerzett híveket a cseh klasszikus és kortárs zenének. Ma Václav Smetáčekot a cseh karmesteriskola kiváló képviselőjeként ismerik világszerte. Az elmúlt évtizedek során négy kontinens opera- és koncertközönsége ünnepelte lelkesen karmesteri művészetét. Külföldön legtöbbször Bed« fich Smetana, Antonín Dvoŕák, Josef Suk, Zdenék Fibich, a kortársak közül Eugen Suchofí, Jirí Pauer és Dezider Kardos műveit vezényelte. Külföldi zenekarok élén is számos sikert ért el Izlandtól Japánig, Kanadától Oj-Zélandig. Montrealban és Buenos Airesben ő ismertette meg a közönséggel Smetana Hazám című szimfonikus költeményét; a milánói Scalá- ban Leoš Janáček 36 eltűnt naplója című dalciklusa, Izlan- don Az eladott menyasszony előadásával aratott osztatlan sikert. A művész által vezényelt előadásokat lemezfelvételek örökítik meg; közülük néhány külföldön is érdeklődést váltott ki. E színes pályához hozzátartozik Smetáček pedagógiai munkássága is. Fúvós zenét és vezénylést tanított két évtizeden át a Prágai Konzervatóriumban és a Zeneművészeti Főiskolán. Kórus- és zenekari művek, a Vivat, olimpia ismert induló mellett számos mű szerzője és társszerzője is. Sokrétű, fáradhatatlan alkotó tevékenységével díjak, kitüntetések sorát érdemelte ki, köztük a legnagyobbat, a nemzeti művész címet. MOLNÁR ANGÉLA Két színház — egy évad Bratislava két önálló színházi együttese — a Szlovák Nemzeti Színház és az Üj Színpad —az 1981—82-es évadban is számos bemutatóra készül. A Szlovák Nemzeti Színház három részlege — az opera, a balett és a prózai — a Hviezdoslav Színház átépítése miatt kénytelen igénybe venni a Szak- szervezetek Házának színpadát is, ahol a körülményekre szabott, látványos produkciót ígérő előadásokat tarthat. Itt E. Bryll és K. Gartner Üvegre festve című musicaljét és V. Hugo A királyasszony lovagja című romantikus drámáját mutatja be. A prózai részleg bemutatóinak döntő többségét a Kis Színpadon tartja. Időrendi sorrendben itt láthatjuk J. Iwaszkievicz: Egy nyár Nohántban, T. Williams: Vasárnap a fájdalom ideje, W + V: Csikorog a zár, H. Kleist: Hamburg hercege, A. Strindberg: XIV. Erik és egy később meghatározandó szovjet szerző drámáját. Az említett átépítés miatt a Nemzeti Színház épületében mutatják be Ny. V. Gogol Revizorát. Az operatársulat G. Verdi: Don Carlos, l. Sztravinszkij: A korhely útja és L. von Beethowen: Fidelio című operákat tanulja be. A balett P.l. Csajkovszkij Diótörőjével és M. Jarre A Notre Dame-i torony- őrjével lép színpadra. A fenti felsorolásból is kitűnik, hogy a Nemzeti Színház a drámairodalom és a zeneirodalom klasszikusainak műveit mutatja majd be. Az Űj Színpad M. Ďuríčková Aranyfonó című darabjával kezdte az évadot. Ezt követi G. Kramer Vasárnap Rómában című zenés darabja. A zenés részleg bemutatóinak további sorrendje: Novák—Sztanyilov—Strasser: Maffiozo-opera, Kašlík-čapek- fivérek: A rovarok életéből. A prózai részleg R. Ibrahimovkov: Az oroszlánra hasonlító férfi, Sz. Sztrátyijev: Az autóbusz, Ä Máša: Éjjeli próba. G. B. Shaw: Az ördög cimborája, R, Rolland: A szerelem és a halál játéka, J. Chalúpka: Kandúrfalva és Mr- stík: MarySa című darabokat mutatja be. Az Oj Színpad kamaraszínpada a már említett Ďuričková-darab bemutatója után Kertész Ákos Ketrecét próbálja. Ezt a F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés regényéből Raszkolnyikov bűne címmel írt adaptáció követi. Majd C. Feldek Van Stiphout-\át és A. P. Csehov Három miniatűr-jét láthatjuk. Az Oj Színpad bemutatóinak többsége huszadik századi és kortárs dráma. Ebből eredően mindenképpen izgalmas produkciókat várhatunk, örvendetes, hogy ez az együttes az idei évadban is bemutat néhányat a szocialista országok drámaíróinak darabjaiból, követve így sokéves hagyományát. A két bratislavai együttes bemutatói mindenképper megérdemlik a közönség figyelmét, hiszen törekvéseikben sajátosak, dramaturgiájukban különbözőek. Eldönthetetlen kérdés, hogy korunk színházában a klasszikus darabok vagy a mai — kortársnak számító — szerzők művei jelentik-e a nagyobb művészi feladatot. Egy bizonyos: mindkét esetben a színházba járó néző jár jóh Id-n) 1981. X. 1. 6
