Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-03 / 234. szám, szombat

SABLON NÉLKÜL Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa ha­tározatban tűzte ki a kommunisták marxista—leninista kép­zettségének fokozását, a politikai és ideológiai műveltség tar­talmi és módszertani színvonalának emelését. Az előttünk ál­ló feladatok teljesítésénél fontos szerepe van az átgondolt politikai tájékozottságnak, a párt politikája tökéletes isme­retének. A felvilágosító módszerek egyik fő követelménye, hogy a különböző pártszervek, és szervezetek előadói és pro­pagandistái tökéletesen ismerjék a CSKP XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusa, a kerületi és a járási pártkonferenciák anyagát és határozatait. E feladatok megoldásának és telje­sítésének módszerével foglalkozott a rozsnyói (Rožňava) já­rási pártbizottság ideológiai osztálya is. HATÁROZAT ÉS ELLENŐRZÉS Koreny Arpád, a járási párt- bizottság titkára így foglalja össze a lényeget: — Elemeztük és értékeltük az ideológiai munkában az el­múlt évben elért eredménye­ket. Kerestük azokat a lehető­ségeket és módszereket, me­lyek segítségével javíthatjuk munkánkat minőségi és meny- nyiségi szempontból egyaránt. A napokban tartottuk meg a járási ideológiai konferenciát, melynek az eredmények mér­legelésén kívül a jövő felada­tok meghatározása volt a fő feladata. Or. Ferdinánd Daniel elvtárs a járási pártbizottság ideoló­giai oszályának dolgozója, aki a politikai és ideológiai to­vábbképzést irányítja, a követ­kezőket mondja: —Járásunkban több mint ezer előadó és propagandista dolgo­zik, mindnyájan felsőbb fokú politikai végzettséggel rendel­keznek. A pártoktatási év meg­kezdése előtt e cél érdekében az előadók részére több napos összpontosított továbbképzést szerveztünk, ahol az új tanév témájával, új oktatási módsze­rek elsajátításával, időszerű kérdésekkel foglalkoztunk. Az oktatás minőségének javítása érdekében járásunkban őt ka­binetet hoztunk létre, Rozs­nyón (Rožňava), Jolsván (jel­sava), Revúcán, Lubeníkon és Nižná Slanán. Ezek a kabine­tek a járási Politikai Művelő­dési Ház módszertani és poli­tikai irányításával működnek, s már az elmúlt oktatási .évben is jó eredményeket mutattak fel. Járásunkban a párttagok 98,7 szőzaléka vesz részt a párt­oktatásban. Legtöbb a hallgató a középfokon. A Marxista—Le­ninista Esti Egyetemet 330 hallgató látogatja. Az oktatás színvonalának és az előadások látogatásának ellenőrzésére jól kidolgozott és bevált módsze­rünk van. Ideológiai osztá­lyunk havonta kapja a jelen­téseket az alap- és üzemi párt- szervezetektől; ezek segítségé­vel pontos képet alkothatunk a munka menetéről és színvona­láról. Nagy gondot fordítunk az internacionalista nevelésre, a tagjelöltek továbbképzésére. A tagjelöltek évente egyhetes bentlakásos tanfolyamon vesz­nek részt és havonta egynapos szemináriumon. Az 1981/82-es oktatási évben pártunk XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusa anyaga tanulmányozásának nagy figyelmet szentelünk, ezenkívül az időszerű politikai — Az idén is nagyon gondo­san készültünk a pártoktatásra. A cél, hogy a hallgatókat minél jobban felvértezzük a tudomá­nyos világnézettel. Rávezessük őket a dialektikus gondolkodás­ra. A párt a legfontosabb ten­nivalókat mindig a legmagasabb fórumon, a kongresszuson hatá­rozza meg. Csehszlovőkia Kom­munista Pártja XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusa anyagának alaposabb megismerése, elemzé­se azért nagy jelentőségű a párttagok eszmei fejlődése szempontjából, mert tudomá­nyos alapokra épül, és annak alapján határozza meg a ho­gyan tovább kérdését a politikai életben és a népgazdaság fej­lesztésében. Másfelől a jelenle­gi bonyolult nemzetközi helyzet­ben csak az tud szilárdan helyt­állni, aki elmélyülten tanulmá­nyozza a kongresszusok anya­gát. és gazdasági kérdések is helyt kapnak oktatási tervünkben. Fő feladataink közé tartozik to­vábbá az alapszervezetek mun­kájának segítsége, a határoza­tok megválasztása és teljesítő' se. Tudjuk, hogy elvont, vag^ általános határozatokat nem lehel teljesíteni. Ezért arra tö­rekszünk, hogy az aiapszerve- zetek konkrét feladatokkal bíz­zák meg tagjaikat, mindenki­nek legyen meghatározott fel­adata, melyeket a vezetőségi és tagsági üléseken rendszeresen ellenőriznek. Ezáltal növekszik a párttagok felelősségérzete, rendszeressé és eredményessé válik a munka. Az ideológiai munka eredmé­nyessége a termelőüzemek tel­jesítményén, munkához való vi­szonyukon mérhető le. A já­rás vezetői és dolgozói azon vannak, hogy teljesítsék pár­tunk XVI. kongresszusának ha­tározatait és a hetedik ötéves terv első évének feladatait. Az eddigi eredmények biztatóak. Az első hét hónap alatt, a múlt év hasonló időszakával összehasonlítva az ipari terme­lés 3,9 százalékkal emelkedett. Az évi feladatokat eddig 57,8 százalékra teljesítették. Az ál­lami tervet az ipari termelés­ben pedig 100,1 százalékra, pénzben kifejezve a hét hőnap alatt 22 millió koronával túl­teljesítették. Legnagyobb gon­dot ebben a járásban is az épí­tőipar okoz. Az építőipar dol­gozóitól felelősségteljesebb hozzáállást és munkát követel­nek, különösen a beruházásos építkezéseknél. Célunk az épí­tési idő lerövidítése és a mi­nőség javítása. A járás mező­gazdasági üzemei eddigi fel­adataikat becsülettel teljesítet­ték. A szocialista munkaverseny­ben széles tömegek vettek részt a párt és állami szervek irányításával, a tömegszerveze- tek és a lakosság mozgósításá­val. Különösen az ifjúsági szer­vezet tagjai érlek el jó ered­ményeket. A CSKP megalaku­lásának hatvanadik évforduló­ja és a XVI. pártkongresszus tiszteletére értékes felajánlá­sok születtek, több mint 71 millió korona értékben. Az el­ső félévben a felajánlások ér­téke elérte az 50 millió koro­nát. Az üzemek és a mezőgaz­daság dolgozói tisztában van­nak feladataikkal. Tudják, hogy a párthatározatok teljesítésével szocialista társadalmunkat, né­pünket teszik gazdagabbá. FF.CS0 PÄL — És vannak-e jól felkészült előadók, propagandisták, akik ilyen szellemben irányítják a pártoktatást? Valóban sok függ az elő­adók és a propagandistak fel- készültségétől, hisz elsősorban rajtuk múlik, milyen lesz a pártoktatás színvonala a külön­böző fokú tanfolyamokon, ho­gyan kötik le az előadások a hallgatók figyelmét, kapnak-e kielégítő választ kérdéseikre. Járásunkban jól felkészült elő­adók és propagandisták van­nak, aki közül sokan főiskolai, egyetemi végzettséggel rendel­keznek, vagy elvégezték a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temét és tapasztalt politikai vagy gazdasági dolgozók. Ter­mészetesen ez nem jelenti, hogy nem kell törődni a felkészíté­sükkel. Ebből a célból 250 elő­adó, propagandista részére há­romnapos bentlakásos szeminá­L enin, az irányítása alatt dolgozók tanúsága sze­rint, mindig megkövetelte a pontos adatokat, és az elfoga­dott határozatok feltétel nél­küli teljesítését. Részvételével a Szovnarkom (a népbiztosok ta­nácsa) titkárságán külön kar­totékrendszert vezettek be. A kartotékok kezelését Vlagyimir Iljics egy speciális munkatárs­ra bízta, előrebocsátva, hogy ő maga fog felügyelni a munká­ra. Ha kiderült, hogy a hatá­rozatot nem lehet a kitűzött határidőre teljesíteni, az illető intézménynek módosítást kel­lett kérnie, mielőtt még lejárt volna az eredetileg kitűzött határidő. Lenin megkövetelte, hogy havonta kétszer rövid be­számolót tartsanak neki: ho­gyan halad a végrehajtás el­lenőrzése. A végrehajtás ellenőrzésé­hez való ilyetén viszony nem csupán a lenini jó tulajdonsá­gokból következik. A szocialis­ta építés kommunista irányítá­sa két, egymástól elválasztha­tatlan feladat megoldását kö­veteli: a politikai irányvonal kidolgozását és ennek megva­lósítását. Mivel a párt politikai irányvonala a párt direktívái­ban és határozataiban ölt tes­tet, következésképpen a végre­hajtás ellenőrzése és felülvizs­gálata is alapvető eszköz a munkahelyi hiányosságok fel­tárásában és kiküszöbölésében, valamint a kitűzött feladatok sikeres megoldásához vezető út megtalálásában. Egyetlen határozat sem ér semmit, bármilyen jó is az és bármilyen fontos intézkedése­ket irányoz is elő, ha nem tá­masztja alá szervező munka. A végrehajtás ellenőrzése a szer­vező tevékenység színvonalát is tükrözi. Nyilvánvaló; senkit sem szabad ilyen vagy olyan funkcióba helyezni addig, amíg nem ismertük meg szakmai és politikai képességeit. Követke* zésképpen a végrehajtős ellen­őrzése egyúttal jó iskola a kő­derek felelősségtudatának fej­lesztésére. És végül — mivel a pártbizottságok a politikai irányvonal és a párt direktí- vániak megvalósítása során nem vállalhatják magukra az állami, gazdasági és más ható­ságok és szervezetek funkcióit — a végrehajtás ellenőrzése és számonkérése olyan eszköz, amely a párt és helyi bizottsá­gai számára a politikai irányí­tást teszi lehetővé. A gyakorlat azt mutatja, hogy a végrehajtás ellenőrzé­sének sikere nagyon gyakran függ magától a határozattól. A leggyakoribb hiányosság ezen a téren az egyes határozatok deklaratív, általánosító jellege. Az a határozat, amely „általá­nosságban“ határozza meg a célt, és következésképpen sen­kit semmire nem kötelez, ne­hezen teljesíthető. Végrehajtá­sát számonkérni végképp lehe­tetlen. B aj lehet az egy és ugyanazon kérdésre vo­natkozó határozatok túltengé­riumot rendeztünk, ahol tizen­négy előadást tartottunk külön­böző témákról. — Hogyan ellenőrzik az elő­adásokon és a szemináriumokon való részvételt? — Erre különös gondot fordí­tunk. Az ellenőrzést főleg a já­rási pártbizottság dolgozói vég­zik. A jó előadók, propagandis­ták munkáját nagyra értékeljük és jutalmazzuk. Akik nem ké­szülnek fel alaposan, azok meg­rovásban részesülnek, s nem kapnak további megbízatást elő­adások tartására. Nagyon fon­tos, hogy a különböző fokú párt­oktatásra besoroltak rendszere­sen hallgassák az előadásokat, részt vegyenek a szemináriu­mokon. Ennek ellenőrzését első­sorban a megbízott pártvezető- ségi tag végzi. A pártszerveze­tek vezetőségi ülésén, sőt időn­ként a taggyűléseken is foglal­koznak a pártoktatással és a se is. Egyszer K. Fomicsenko, Kirgizia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára, a következő példát hozta a Prav­dában: a köztársaságban talál­ható kiminszki kerületi bizott­ság az utóbbi két év során több mint 160 párthatározatot juttatott el a pártalapszervek- hez. Ez a papíráradat maga alá temetheti az alsóbb szervezete­ket. Nem segít, hanem fékezi őket. Elveszi a lehetőséget, hogy ténylegesen foglalkozza­nak a dologgal. Letöri a kez­deményezést. Arra tanít, hogy csak felsőbb utasításra dolgoz­zunk. Ezt elemezve Fomicsen­ko a következő eredményre jut: a végrehajtási képesség formálása nem a mechanikus fegyelmet kell, hogy ösztö­nözze, hanem az alkotó gon­dolatot, a kitűzött feladatok végrehajtásában való személyes érdekeltséget. Másképpen nem is lehet. Nem hivatalnokokat nevelünk, akik betű szerint en­gedelmeskednek a meghozott határozatoknak, hanem kezde­ményező embereket. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel a leningrádi Kirov ke­rület munkája. Miután megvi­tatták az egyik építőipari tröszt pártbizottságának a Komszo- mol-szervezet irányításában végzett munkáját, elfogadták a kerületi pártvezetőség határo­zatát, amelyben a vállalat párt és gazdasági vezetői világos és konkrét cselekvési programot láttak. Amikor a határozat végrehajtásának ellenőrzése folyt, a kerületi bizottság inst­ruktora helyben nyújtott segít­séget a pártaktívának abban, hogy tovább ösztönözze az if­júsággal végzett munka legha­tékonyabb formáit. Egy év el­teltével a tröszt Komszomol- szervezete a kerület egyik legjobbja lett. Hogyan alakul ki tehát a Kirov kerületben a határoza­tok teljesítését megszervező munka? A kerületi pártbizott­ságon kidolgozzák a tervet, amely rögzíti, hogy milyen for­mában és milyen határidővel kell eljuttatni a határozatot a megfelelő pártszervezethez, s tartalmazza az ellenőrzés mód­szereit is. Ezután összeállítják a határozat végrehajtására vo­natkozó gyakorlati intézkedési tervet. A kerületi bizottság instruktora nemcsak ellenőriz, hanem aktívan segít a párt- alapszervnek, hogy az sikere­sen hajthassa végre a kitűzött feladatokat. Előfordul, hogy a segítségnyújtásba bevonják azokat a kerületi bizottsági ta­gokat is, akik közvetlenül részt vettek a határozat előkészíté­sében. Amikor lejár a kitűzött határidő, a pártszervezet érte­síti a kerületi bizottság titká­rát a határozat végrehajtásá­ról. A határozat akkor tekint­hető végrehajtottnak, ha gya­korlati eredmény született, ha az ügyben javulást értek el. Csak ebben az esetben szűnik meg az ellenőrzés, a kerületi bizottság külön határozata nyomán. Az áttekinthetőség kedvéért az összes dokumentu­hanyagokkal szemben megteszik a szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzés elég sok munkát igénylő feladat, de elengedhe­tetlenül szükséges, és ha ezen a téren a pártszervezetek, a járá­si Politikai Művelődési Ház jó munkát végez, nagyban elősegí­tik a pártoktatás sikerét. — Pártonkívüliek is részt vesznek a pártoktatásban? — Elég nagy az érdeklődés a pártonkívüliek részéről. Főleg azokat soroljuk be a pártokta­tásra, akikre számítunk a tagfel­vételnél. — fís a tagjelöltek oktatása? — A losonci járásban 694 tag­jelölt van és ezeknek a nevelé­se, a marxista—leninista eszme, a párthatározatok és felalatok megismerése elsőrangú feladat. Ezért a tagjelöltek részére egy­hetes bentlakásos tanfolyamot is szervezünk, ahol a következő témákkal foglalkozunk: a tudo­mányos világnézettel, a nemzet­közi helyzet problémáinak átte­kintésével, valamint a pártépí­tés és az alapszabályzat tanul­mányozásával. TÓTH DEZSŐ mot — a kerületi bizottság és az alapszervezet terveit, a ha­tározatot, a végrehajtási uta­sításokat — külön dossziébe rakják. Ezt úgy hívják, hogy „a határozat útlevele“. A leningrádi kerületek ta­pasztalata egy sor fontos következtetésre alkalmas. Elő­ször ís: a pártszervezet által hozandó határozat csak akkor kifogástalan, ha előkészítésé­ben részt vesznek az aktivis­ták és a népgazdasági szakem­berek is. A jól végiggondolt, érvekkel alátámasztott határo­zat mindig kollektív gondolko­dás eredménye. Másodszor: az elfogadott határozat végrehaj­tásának ellenőrzését csak ak­kor lehet sikerrel megszervez­ni, ha az nemcsak kitűzi, a konkrét feladatot, hanem ha­táridőket és végrehajtókat is megjelöl. Harmadszor: elenged­hetetlen, hogy az elfogadott határozatot idejében eljuttas­sák a tömegekhez, s meg is magyarázzák nekik. Amikor Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP XXVI. kong­resszusán a végrehajtás ellen­őrzésének és számonkérésének nagy jelentőségéről beszélt, hangsúlyozta, hogy az ellenőr­zést rendszeresen és operatí­van kell végrehajtani, fentről és lentről egyidejűleg. Az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a vérehajtás alulról, a dolgozók részéről történő javítása kér­déseinek. A társadalom demokratizáló­dási folyamatának fejlődésével egyenes arányban nő a taná­csok, a szakszervezetek, a Komszomol ellenőrzésének ja- lentősége. Megnőtt a népi &U lenőrzés szerveinek tekintélye, amelyek a párt segítőjeként lépnek fel a gazdasági és szo­ciális politikája megvalósítá­sa folyamán. Jelenleg a Szov­jetunióban a népi ellenőrzés­nek 760 ezer csoportja, és több mint 500 ezer ellenőrző pontja van. Mintegy tízmillió embert egyesítenek. A népi ellenőrzés ezek tekintélyének, jogainak és hatáskörének növekedését az utóbbi pártkongresszusok hatá­rozatai, az új alkotmány, a né­pi ellenőrzésről nemrég hozott törvény, és az SZKP KB sok határozata is tükrözi A XXVI. kongresszuson például ez hangzott el: „A szovjet demok­rácia nélkülözhetetlen alkotó­eleme az irányító szervek és a hivatalos szervek tevékenysé­gének mindent átfogó népi el­lenőrzése. Egyetlen vétség, a visszaélés, a pazarlás, a fe-' gyelmezetlenség egyetlen esete sem kerülheti el a népi ellen­őrök jó gazda tekintetét. Eré­lyesebben lépjenek fel, határo­zottabban cselekedjenek — er­re ösztönözi őket az SZKP Központi Bizottsága.“ A végrehajtás számonkérésé­nek, ellenőrzésének megszer­vezésekor, a tapas7talatok sze­rint, fontos felidézni a kom­munista párt egyik kiemelkedő személyiségének, Szergej Ki- rovnak az útmutatásait. Az el­lenőrzésre kiküldött emberek­nek, mondotta, konkrét felada­tokat kell adni, hogy a hely­színen kevesebbet parancsol­gassanak, kevesebbet játsszák a revizort, s osszák meg tapasz­talataikat. Sajnos vannak olyan munkatársak, akik nem azért szerelik leplezni a hiányossá­gokat, mert közéleti aggoda­lom fűti őket, hanem csak úgy, merő ügyszeretetből. Ez érthető is, hiszen könnyebb je­lezni a munkahelyi hiányossá­gokat, mint közreműködni azok elhárításában. L enin nemegyszer hang­súlyozta, hogy a kriti­ka célja végső soron a dolgok jobbá tétele. Ezért igyekeznek a Szovjetunió pártszervezetei minden kommunistában, min­den dolgozóban magas fokú f elei ősségér ze te t kialak ít a n i azok iránt a feladatok iránt, amelyeket az SZKP állít a tár­sadalom elé. A helyesen meg­szervezett ellenőrzés a hibák feltárásának, de azok elhárítá­sának, s a kitűzött célok el­érésének is jó eszköze. V. GLUMAKOV, . a történelemtudományok kandidátusa ÍGY készültek fel Beszélgetés Tankina Istvánnal, a losonci (Lučenec) járási pártbizottság titkárával az 1981—82-es pártoktatás előkészítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents