Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-29 / 256. szám, csütörtök

A CSKP KB Elnökségének beszámolója a mezőgazdaság és az élelmezésügy időszerű feladatairól CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 4. ÜLÉSÉN ELŐTERJESZTETTE FRANTIŠEK PITRA, A CSKP KB TITKÁRA ŰJ szó Tisztelt elvtársak! A XVI. kongresszus óta eltelt idősza­kot az jellemzi, hogy a társadalmi és gazdasági élet összes területén a párt és a nép nagy erőfeszítéseket tesz a kongresszusi határozatok megvalósítá­sára. A Szovjetunió és a szocialista kö- zösség többi országának oldalán bekap­csolódunk a világ békeerőinek történel­mi küzdelmébe az Amerikai Egyesült Államok által vezetett világimperializ­mus veszélyes agresszív céljainak meg­hiúsításáért. Dolgozóink mindennapi munkájukkal s állásfoglalásukkal bizo­nyítják, hogy teljes mértékben tudato­sítják a világbéke megtartásáért és ki­tűzött céljaink megvalósításáért folyta­tott küzdelmünk összefüggését, készen állnak, hogy minden erejüket bevessék ebben a küzdelemben. A XVI. pártkongresszus megállapítot­ta, hogy társadalmunk továbbfejlődése igényesebb belső és külső feltételek között megy végbe. A fejlemények tel­jes mértékben megerősítik ennek a kö­vetkeztetésnek a helyességét. A tüze­lőanyag-energetikai, a nyersanyag- és más források korlátozottsága, annak szükségessége, hogy elvi jelentőségű intézkedéseket kell hoznunk fizetési mérlegünk javítása érdekében, az ipar­ban és a mezőgazdaságban az idei ter­vek teljesítésében mutatkozó eltérések — mindez azt mutatja, hogy a párt és a társadalom erőit jobban kell mozgó­sítanunk a fennálló nehézségek leküz­désére és a kongresszusi irányvonal megvalósítására. A kongresszusi határozatok teljesíté­sére kifejtett határozott erőfeszítések szellemében ül össze a CSKP Központi Bizottságának mai. 4. ülése is, hogy mérlegelje a mezőgazdaság feladatait és fejlődését a kialakult feltételek kö­zött. Már maga az a tény, hogy ezt a kérdést a központi bizottság tárgyalá­sának napirendjére tűzték, azt tanúsít­ja, hogy a párt állandó figyelmet szen­tel népgazdaságunk e fontos ágazatá­nak, amelynek pótolhatatlan jelentősé­ge van a nép szükségleteinek kielégí­tésében, valamint külgazdasági kapcso­lataink szempontjából is. A XVI. kongresszus értékelte az ered­ményeket és általánosította azokat a tapasztalatokat, amelyeket a XV. kong­resszus által kitűzött, az élelmiszer- gyártásban az önellátás növelésére vo­natkozó stratégiai irányvonal megvaló­sításában szereztünk, és tovább konkre­tizálta ezt az irányvonalat a nyolcva­nas évek feltételeinek megfelelően. El­járásunk alapjául a központi bizottság 1979. évi 13. ülésének határozatai szol gáltak, amelyeket a kongresszus is megerősített. A CSKP Központi Bizott­ságának beszámolója, amelyet a XVI. kongresszuson Gustáv Husák főtitkár elvtárs terjesztett elő. megállapította: Egyre nehezebb és devizaigényesebb lesz a mezőgazdasági termékek és az élelmiszer behozatala. Ebből egyértel­mű következtetést vonhatunk le — az élelmiszer-szükséglet kielégítésében nem haladhatunk a behozatal növelésé­nek útján, hanem határozott erőfeszí­téseket kell tenni saját termelésünk fejlesztésére. Ennek az irányvonalnak a helyessé­gét és szükségszerűségét maga az élet bizonyítja. Egyúttal megköveteli, hogy az irányvonal megvalósítását meggyor­sítsuk. Az élelmiszerek a világpolitika egyre fontosabb gazdasági és politikai eszközévé válnak. Az imperialista álla­mok a politikai zsarolás és elnyomás eszközeként használják fel. A nép élel­mezését a hazai termelésre kell alapoz­nunk és fokozatosan ki kell alakíta­nunk a szükséges tartalékokat a rossz termelés esetére. cióban több száz óvoda és bölcsőde nyegében megoldottuk a szocializmus kulturális létesítmény és korszerű fontos célját — a város és a falu éiet­bevásárló központ épült, joggal ál- színvonala és életmódja közti különbség lapíthatjuk meg, hogy nálunk lé- megszüntetését. A lehetőségeket jobban kihasználva többet kell termelni A párt mezőgazdasági politikája megnyerte a dolgozók teljes támogatását 1981. X. 29. Elvtársak! A kommunista párt politikájának cél­ja a társadalom sokoldalú fejlődése anyagi és kulurális feltételeinek szün­telen tökéletesítése. Az alapvető cél megvalósításának mértéke a szükséges források kialakításától, a dolgozók kez­deményezésétől és aktivitásától függ. A párt mindig abból az elvhői indult ki, hogy az eredményes szocialista me­zőgazdaság nélkül elképzelhetetlen a népgazdaság harmonikus fejlődése, a nép életszínvonalának emelkedése. Me­zőgazdasági politikája nagy tekintélyt szerzett és megnyerte a dolgozók teljes támogatását. A lenini szövetkezetesítési terv megvalósítása és a szocialista me­zőgazdaság eredményes fejlesztése pó­tolhatatlan szerepet töltött be szocia­lista építésünkben. A csehszlovák ta­pasztalatok teljes mértékben megerősí­tik annak az elvnek nemzetközi érvé­nyességét, amely szerint a falvak szocialista átépítése jelenti a szocialis­ta társadalom stabilitásának és fejlő­désének egyik alapvető feltételét. A CSKP állandó gondoskodása, az egész szocialista társadalom támogatá­sa és a mezőgazdasági dolgozók aktív kezdeményezése eredményeként ebben az ágazatban alapvető minőségi válto­zások mentek végbe. A nagyüzemi ter­melés fejlődésével együtt társadalmunk­ban alapjában megváltozott a mezőgaz­dasági dolgozók helyzete és a falvak élete. Különösen a CSKP XIV. kong­resszusa után, amely megkülönbözte­tett figyelmet fordított a mezőgazdaság fejlődésére és meghatározta feladatait a fejlett szocialista társadalom építésé­nek szakaszában, a mezőgazdaság és falvaink jelentős előrehaladást értek el. Ezt tanúsítja a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása a mezőgaz­daságban. a munkás-paraszt szövetség megerősödése, a szövetkezeti földműve­sek osztályának megszilárdulása, vala­mint a mezőgazdasági termelés terme­lési-műszaki alapjának általános fejlő­dése és az elért eredmények. A szocia­lista mezőgazdaság ma népgazdaságunk fejlett ágazata. Nagy teljesítményű ter­melési-műszaki erőt képvisel. Áldozat­kész dolgozói, szakmailag és politikai­lag felkészült irányító káderei vannak. Megvannak a további fejlődéshez szük­séges feltételei és a távlatok. Az utóbbi tíz év alatt a mezőgazdasá­gi termelés évente átlag 2.3 százalék­kal növekedett. Ez a növekedés 0.6 ponttal nagyobb, mint az előző húsz évben. Különösen gyorsan fejlődött a gabonatermelés. 1966—1970-ben évente átlag nem egész hétmillió tonna gabo­nát termeltünk, miközben a hektárho­zam 2,7 tonna volt. 1976—1980-bari már 10,1 millió tonnát termeltünk, a hek­tárhozam pedig 3,84 tonna volt. A ga­bonatermelésben elért sikerekhez nagy­mértékben hozzájárult a Szovjetunióval kifejtett tudományos-műszaki együttmű­ködés, különösen a nagy hozamú szov­jet búzafajták. Haladást, ha nem is ilyen jelentőset, értünk el a növényter­mesztés egyes más ágazataiban is. Gyorsan fejlődött az állattenyésztés is, amely azonban részben a takarmányok behozatalán alapult. A természetbeni fo­gyasztás csökkenése ellenére az állat- tenyésztés fejlődése lehetővé tette, hogy jelentősen növekedjen az állati erede­tű termékek, elsősorban a hús fogyasz­tása. Míg 1970-ben egy lakos átlag 72 kilogramm húst, tavaly már 85,6 kilo­grammot fogyasztott. Az egy főre eső évi tej- és tejtermékfogyasztás csaknem 233 kilogramm volt, a vajfogyasztás 8 kilogramm, a tojásfogyasztás pedig 316 darab. Ezeket a mutatókat illetően a világ élenjáró országai közé tartozunk. Jelentősen megerősödött a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapja. Az utóbbi tíz év alatt 134 milliárd korona beru­házást eszközöltünk. A dolgozóknak ái- lóalapokkal való ellátottsága több mint kétszeresére nőtt. Ez, valamint a tudo­mányos-műszaki ismeretek érvényesíté­se lehetővé tette, hogy több mint a fe­lével növeljük a munkatermelékenysé­get. A mezőgazdaság egyre kevesebb dolgozóval teljesíti feladatait. 1970 óta a mezőgazdasági dolgozók száma to­vább, több mint egy ötödével csökkent. Ugyanakkor jelentősen javult szakkép­zettségük. Jelenleg 156 000 közép- és főiskolai végzettségű dolgozója van a mezőgazdaságnak. Pártunk, szocialista társadalmunk megbecsüli a mezőgazdasági dolgozók munkáját, törődik életük állandó javí­tásával. A szövetkezeti földművesek helyzete és létbiztonsága lényegesen ja­vult a CSKP KB 1975. áprilisi határoza­ta alapján, azáltal, hogy a népgazdaság többi dolgozója által élvezett általános szociális és nyugdíjbiztosítási vívmányo­kat teljes mértékben kiterjesztették a szövetkezeti földművesekre is. Az utób­bi tíz év alatt az állam jelentős támo­gatásával, az építés különböző formáit alkalmazva, — az egyéni építkezést is beleszámítva — 116 700 lakást építet­tünk a mezőgazdasági dolgozók számá­ra. Falvainkban csaknem 80 százalék­ban 'korszerűsítették, illetve felújították a lakásokat Amint a népszámlálás ada­tai Is mutatják, gyakorlatilag nincs kü­lönbség a városi és a falusi háztartá­sok ellátottsága között. Vidéken a lako­sok jelentős hozzájárulásával a Z-ak­Elvtűrsak! E pozitív fejlődés ellenére nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, amint azt XVI. kongresszusunk is megállapította, hogy a mezőgazdaságban is számos fogyaté­kosság, tartalék és kihasználatlan le­hetőség van. Teljes mértékben vonat­koznak ezekre Gustáv Husák elvtárs szaval, amelyek a központi bizottság 14. ülésén hangzottak el: gazdaságunk erejéből többre futná, mint amennyit egyelőre produkál. Igen, szocialista mezőgazdaságunknak is megvannak a feltételei ahhoz, hogy az adott lehető­ségek jobb kihasználásával többet ter­meljen. Ezt bizonyítja az a több tucat mezőgazdasági vállalat, amely már évek óta a növénytermesztés és az állatte­nyésztés egyes ágazataiban és általában az egész gazdálkodásban valóban kivá­ló eredményeket ér el. így például a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz a 6. ötéves tervidő­szakban átlagosan 6,53 tonnás hektár hozamot ért el gabonafélékből. A rak- vicei Vörös Október Efsz (bfeclavi já­rás) 5,83 tonnás hozamot, a Bašnicei Efsz (jičíni járás) pedig az elmúlt öí évben átlag 49,2 tonna cukorrépát taka­rított be egy hektárról. A Brno-vidéki járásban a Blučinai Efsz-ben repcéből több mint 3 tonnát takarítottak be hektáronként. A 6. ötéves tervidőszak­ban a legnagyobb burgonyatermést 31,2 tonnát — a Velká Losenice-i Rovnosť Efsz érte el (Zdár nad Sázavou-i járás). A chelčicei Béke Efsz-ben (strakoni- cei járás) az ötéves tervidőszakban át­lagosan 7,9 tonna szénát takarítottak be hektáronként. Az állattenyésztésben a Šenkvicei Efsz-ben (Bratislava-vidéki járás) az átlagos tejhozam csaknem 5100 liter volt. Megemlíthetnénk azok­nak a vállalatoknak a példáját is, ame­lyek kevésbé kedvező természeti viszo­nyok között is tartósan kiváló eredmé­nyeket érnek el. így például a Hiölnái Efsz (Banská Bystrica-1 járás) huzamo­san több mint 6 tonna szénát takarít be hektáronként. A Nekofi Efsz-ben (Ostí nad Orlicí-i járás) a 6. ötéves tervidőszakban az átlagos tejhozam 3815 liter volt, és egy hektár mezőgaz­dasági területre átszámítva ma csak­nem 1800 liter tejet termel. Ezeket a kiváló eredményeket azért említjük, hogy az élenjáró kollektívák munkájának kiemelése mellett rámutas­sunk, milyen lehetőséget vannak szo­cialista mezőgazdaságunknak. Ezek tel­jes kihasználását a szükséges intenzifi- káláson kívül elsősorban a belső tar­talékok teljes felhasználása feltételezi. Ilyen tartalékok minden mezőgazdasá­gi vállalatnál, a mezőgazdasági terme­lés összes ágazatában vannak. Minde­nütt fel kell tárni és meg kell szüntetni a termelési, betakarítási és raktározási veszteségeket, hatékony harcot kell in­dítani a takarmánnyal, az üzemanya­gokkal, energiával, a munkaerővel és az emberek jö ötleteivel való pazarlás ellen. E célból teljes mértékben kt keli használni a szocializmus nagy elő­nyeit, amelyek abban rejlenek, hogy ebbe a törekvésbe bevonhatjuk azt az óriási erőt, amelyet a dolgozók kezde­ményezése és öntudata jelent. Nagy tartalékok vannak azoknál a vállalatoknál, amelyek gazdálkodásának színvonala elmarad a hozzávetőlegesen azonos feltételek között gazdálkodó vállalatok átlagos eredményei mögött. A lemaradás okainak kiküszöbölése — többnyire szubjektív okokról van szó — továbbra Is nagyon lassú. Ezt többek között a kádermunkában, elsősorban az irányító mezőgazdasági szervek részé­ről tapasztalt határozatlanság és követ- kezetlenség, valamint a járási pártbi­zottságok és az alapszervezetek hatá­rozatlansága okozza. Pedig ha ezeknek a vállalatoknak a gazdálkodását a hoz­závetőleg azonos körülmények között gazdálkodó vállalatok színvonalára emelnénk, ez évente mintegy 3 milliárd korona értékű bruttó mezőgazdasági termelést eredményezne. Az állami és gazdasági irányító szer­vek elsőrendű kötelessége, a mezőgaz­dasági dolgozók és az élelmiszergyár­tásban részt vevő többi dolgozó társa­dalmi felélőssége, hogy az eddiginél sokkal következetesebben ügyeljenek a mezőgazdaságunkban fellelhető tartalé­kok és a lehetőségek maximális kihasz­nálására. Következetesen meg kell valósítanunk a mezőgazdaság intenzifikálásának irányvonalát Elvtársak! A 7. ötéves tervidőszakban a mező- gazdasági termelés növelését úgy kell biztosítanunk, hogy közben csökken a mezőgazdasági terület, kevesebb lesz a munkaerő, lényegesen kevesebb gabo­nát hozunk be és kisebb mértékben nö­vekszik a műtrágya mennyisége. Nem számolhatunk a beruházások növekedé­sével sem az előző ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva. Ezért különösen fontos, hogy következetesen megvalósítsuk a mezőgazdaság Intenzifikálásának irány­vonalát. A központi bizottság 13. ülése már 1979-ben konkretizálta, hogyan ér­hetjük ezt el. A feladatok teljesítésé­nek komplex ellenőrzését elvégezte a központi bizottság elnöksége a XVI. kongresszus előkészítésével kapcsolat­ban. Az ellenőrzés eredményeit tartal­mazzák azok az alapanyagok, amelye­ket kézhez kaptak. A mezőgazdasági dolgozók magukévá tették ennek az ülésnek a határozatait, megkezdték fo- fokozatos megvalósításukat. Az efsz-ek és az állami gazdaságok többségében jelentős erőfeszítéseket tettek, s ez el­ismerést érdemel. A mezőgazdasági ter­melés egyes ágazataiban már néhány pozitív eredmény született. Egyelőre azonban, főleg a fő stratégiai célokat illetően nem sikerült elérnünk a szük­séges fordulatot. B’igyelmünket az állat- tenyésztés és a növénytermesztés köz­ti, hosszú évek óta fennálló aránytalan­ság megszüntetésére összpontosítjuk — ez alapvető feltétele az önellátás foko­zásának — de ez egyelőre még nem járt olyan eredményekkel, amelyek megfelelnének lehetőségeinknek és szükségleteinknek. Fokozatosan megva­lósítjuk a szükséges szerkezeti válto­zásokat az állattenyésztésben. Az utób­bi két év alatt növekedett a szarvas­marha-állomány és sikerült megállítani a tehenek számának csökkenését, ugyanakkor folytatódott a sertésállo­mány aránytalan növekedése. Több ered­ményeket értünk el a gazdasági állat- állomány reprodukciójában, de nem si­került teljes mértékben elérni a célokat a jövedelmezőségben. Ami az Idei évet illeti, a mezőgaz­dasági dolgozók jelentős erőfeszítései ellenére a termények többségénél nem sikerült elérni a feltételezett termést. A feladatok nem teljesítése elsősorban a gabonatermelésre vonatkozik, a terv­hez viszonyítva mintegy 1,6 millió ton­nás a lemaradás. A nép élelmezése a gabonát, a gabonából készült terméke­ket illetően teljes mértékben biztosí­tott. A gyengébb termés azonban befo­lyásolja az állattenyésztés takarmány- alapját. A betakarítás eredményeit kétségtele­nül befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, amely a köztársaság egyes területein különböző mértékben érintette a mező- gazdaságot. Leginkább a legjelentősebb gabonatermelő területeken, a nyugat­szlovákiai és dél-morvaországi kerület­ben befolyásolta az időjárás az aratás eredményeit. Nem magyarázható azon­ban minden az időjárással. Az idei bo­nyolult feltételek között az eddigieknél negatívabb hatást gyakorolt az agro­technikai határidők meg nem tartása, valamint a technológiában mutatkozó eltérés. Egyes területekben kevesebb termett azért is, hogy nem tartották meg a vetésterületek előirányzott nagy­ságát. A gabonatermelésben nem elő­ször mutatunk ki nagy lemaradást a rendkívül igényes tervhez viszonyítva — a 11060 000 tonna jelenleg lfihető- ségeink felső határát jelenti, elérése optimális időjárási feltételeket követel meg. Hasonló gondokat kellett megol­danunk az elmúlt ötéves tervidőszakban is, amikor az állattenyésztés, elsősor­ban a hústermelés biztosítására évente átlag több mint 1,5 millió tonna gabo­nát hoztunk be, túlnyomórészt a tőkés országokból. A tőkés országok diszkri­minációs politikájának fokozása, a vál- ságielek kiéleződése, a tőkés piacokon a pénzügyi és hitelfeltételek megválto­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents