Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-17 / 246. szám, szombat
KIS _______ľ I NYELVŐR^ Go ndosabban fogalmazzunk! A nyelvi-nyelvhasználati hibák között sok csak látszatra nyelvhasználati hiba, eredetére nézve inkább logikai. Nézzünk meg néhány ilyen mondatot! „Az Adriai-tenger partvidékén az évszázad legalacsonyabb hőmérsékletét mérték “ Ez a mondat arról tudósít, hogy ebben az évszázadban az Adriai-tenger partvidékén mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet. Tehát e mellett a hőmérséklet mellett elbújhatna még az is, amelyet olykor Szibériában mérnek. Nyilvánvaló, hogy ez a hír nem igaz, illetve nem így igaz, hanem úgy, hogy az Adriai-tenger partvidékén olyan alacsony hőmérsékletet mértek, amilyen ott még ebben az évszázadban nem fordult elő. De akkor így kellett volna szerkeszteni a mondatot is.. A legtöbb félreértést a jelzős szerkezetek helytelen szerkesztése okozza: egy-egy jelző jelentése nem arra a szóra vagy szerkezetre vonatkozik, amelyikre kellene. Például ebben a mondatban: „A kétnapos Veľký Krtíš-i InagykürtösiI járásban tett látogatás tapasztalatairól számolt be“ — a kétnapos jelző rossz helyre került, nemcsak azért, mert messze van igazi jelzett szavától, a látogatás-tói, hanem elsősorban azért, mert az olvasó a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi] járásra vonatkoztatja. Ha a kétnapost a látogatás elé tesszük, a mondat félreérthetetlen: „A Veľký Krtíš-i jnagykürtösi) járásban tett kétnapos látogatásról számolt be.“ Ugyanígy mást értünk ezen a közlésen: „A Bratislava- Petržalka-i gondozásra szorult fiatalok intézete felett védnökséget vállalt a kokszoló üzem“, mint ezen: „A gondozásra szorult fiatalok Dratislava-Petržalka-i intézete felett védnökséget vállalt a kokszoló üzem.“ Az első változat szerint a legjobb esetben is az intézet az olyan ligetfalusi (Petržalka) fiataloké, akik gondozásra szorulnak, a második szerint a gondozásra szorulóké, csak Ligetfaluban működik. Valószínű, ez az utóbbi változat tudósít helyesen a valóságról, mert még egy fővárosban sem igen van minden városrésznek külön ilyen intézete. Kevésbé érthető, de logikai szempontból mégis zavaró, ha „a tv-híradó 22 órakor kezdődő harmadik kiadását“ emlegetjük akár szóban, akár írásban. Ha ugyanis nem tartunk szünetet a kezdődő és a harmadik kiadás tagok között, és írásban nem teszünk közéjük vesszőt: „a tv- híradó 22 órakor kezdődő, harmadik kiadása“, akkor mintegy arról a harmadik kiadásról szólunk, amely 22 órakor kezdődik. Márpedig ez felesleges, sőt zavaró, mert más harmadik kiadása nemigen van aznap ugyanannak a tv-nek. Ennek akkor volna így értelme, ha egy-egy kiadást többször is közvetítenének. Tehát a vessző, illetve a szünettartás itt fontos, mert a kiadás-nak két párhuzamos jelzője van: egyik a kezdődő melléknévi igenév, kiegészítve más szerkezetekkel (22 órakor kezdődő), a másik ez a sorszámnév: harmadik. S ezeket el kell választanunk egymástól, hogy a megfelelő értelmezést érjük el. De más megoldások is számításba jöhetnek itt, például a mellékmondatos: „a tv-híradó harmadik kiadása, amely 22 órakor kezdődik.“ Vagy az egyik jelzőnek a közbeve- téses, tehát két szünetet biztosító (gondolatjelek közötti) elhelyezése: ,,a tv-híradó — 22 órakor kezdődő — harmadik kiadása“. JAKAB ISTVÁN 'AZ „IRÁNYZAT” KÉTES SZEREPÉRŐL A publicisztikai stílus gyakran vet felszínre bizonyos szavakat, s ezek gyakorisága a legkülönbözőbb tárgyú írásokban indokolatlanul megnövekszik. A nyelvművelő szakirodalom az ilyeneket nevezi divatszóknak. Nálunk az irányzat kezd ilyenné válni. Az értelmező szótár két jelentését tartja számon. Az egyik: „sajátos jellegű politikai, művészeti, tudományos stb. törekvés, mozgalom“; a másik a sajtó nyelvében honos: „termelési, tőzsdei stb. változás, mozgás iránya; tendencia“. Használata nálunk ez utóbbi jelentéséből burjánzott el. Gyakorisága mellett elsősorban azt kifogásolhatjuk, hogy felhasználásával számtalan pongyola szerkezetlánc keletkezik, s ezzel a szabatos közlést veszélyezteti. Szapora előfordulásának egyik oka, hogy fordítóink több szlovák szó jelentését is ezzel próbálják visszaadni, többbek közt a zameranie-ét. Ebben a mondatban az „obsahové zameranie“ így látott nyomdafestéket magyarul: „Megállapította, hogy a pártoktatás tartalmi irányzata hozzájárult a kommunisták marxista-leninista tudásának elmélyítéséhez...“ Ebben a kapcsolatban az irányzat többé-kevésbé helyes, csupán ennyit módosíthatnánk rajta: „... a pártoktatás helyes tartalmi irányzatával hozzájárult a kommunisták marxista-leninista tudásának elmélyítéséhez, ..." Körülményes és nem egészen magyaros kifejezésmódot eredményez viszont ebben a mondatban: „Kedvező irányzatot mutat( a jövedelmezőség is a költségekhez viszonyítva, ... “ A terjengős és magyartalan „kedvező irányzatot mutat“ kapcsolat egyetlen szóval elmondható, s a „jövedelmezőség“ is egyszerűsíthető. Tömörebben és magyarosabban tehát: „Emelkedett (növekedett) a jövedelem (nyereség) is a költségekhez viszonyítva...“ A „pozitív irányzatú fejlődés“, a „kedvező irányzatú fejlődés“ vagy hasonló kapcsolatok az utóbbi időben nagyon sok gazdaságpolitikai vagy egyéb tárgyú írásban bukkannak fel. Bántó magyartalanságukat legtöbbször csak pongyolaságuk múlja felül. Az irányzat képtelen kapcsolat elemeként sem ritka. Példa rá a kővetkező: „A beruházási anyagi források ilyen irányzatának felel meg a kis beruházások általános dinamikájának tervezett korlátozása is.“ Az „anyagi források irányzata“ legjobb esetben is szemléleti zavar. A források bővülése, . elapadása stb, elképzelhető, de irányzatuk nehezen. Talán így javíthatnánk: „Ennek a beruházási (vagy gazdasági, fejlesztési) politikának felel meg a kis beruházások ütemének tervezett korlátozása is.“ Alighanem a pongyola kifejezésmód rekordjára pályázott ennek a mondatnak a fogalmazója: „Mint a következő táblázat mutatja, emelkedő irányzatú fejlődésen ment keresztül a filmbehozatal és -kivitel is.“ Az irányzat felhasználásával ötszavas szerkezet lánccal mondja el azt, ami egyetlen szóval elmondható, mégpedig: így: „... emelkedett (növekedett) a filmbehozatal és -kivitel Is." MORVAY GÁBOR BIZTATÓ TAPASZTALATOK A TERMELÉSI RENDSZERBEN Jól fizetett a kézi egyelés nélkül termesztett cukorrépa Az őszi mezei munkák a to- poľčanyi járás mezőgazdasági dolgozóit is nagy feladatok elé állították. A talujelőkészítés és az őszi gabonafélék vetése mellett a cukorrépa betakarítására is nagy gondot fordítottak. A járási mezőgazdasági igazgatóságon felkerestük Márián Rydzi mérnököt, akinél a cukorrépa hozama és minősége iránt érdeklődtünk. — Az idén járásunkban húsz mezőgazdasági vállalatnál ösz- szesen 4586 hektáron termesztettek cukorrépát — válaszolt a járási főagronómus kérdésünkre. — A betakarítást szeptember közepén kezdték, tehát a nyitrai (Nitra) cukorgyárral kötött megállapodások, illetve az ezekre épülő ütemterv szerint. A növényzet szépen fejlődött, s remény van rá, hogy a cukortartalom előirányzott tervét járási viszonylatban elérjük. Mint ismeretes, az idén minden cukorgyárban új minőségi szempontok szerint vásárolják fel a répát, ami kissé körülményesebbé tette a betakarítás szervezését. A kampány kezdetén a cukortartalom szempontjából is nagy különbségek mutatkoztak, később azonban kiegyenlítődött a színvonal. A cukortartalom átlagos értéke 15 —15.5 százalék között van, amit ?—■-y:< ■- mm d mm Jozef Madáö, a gépsor vezetője a fejelőgép munkáját ellenőrzi a Veľké Rypňany-i 104 hektáros röpatáblán kielégítőnek lehet tekinteni, egyes jó fekvésű és jól gondozott táblákon azonban a 16 százalékot is elérték, esetenként pedig még ennél is többet. A betakarítás ütemével egyelőre elégedettek lehetünk, bár egyes helyeken nem ártana m eggyorsítani a munkát. Minden mezőgazdasági üzemben arra törekednek, hogy a cukorrépa betakarítását legkésőbb november 10-íg befejezzék. A gépi ellátottság aránylag jó, minden gépsor üzemel, bár a gyakori meghibásodás kedvezőtlenül hat a teljesítményekre. Sokat várunk azonban attól a három hatsoros korszerű gépsortól is, amelyre ígéretet kaptunk. Ezeket szeretnénk mielőbb munkába állítani, mert rosszabbra fordulhat az időjárás, nehezebbé válhat a munka, s ezzel összefüggésben a betakarítási veszteségek is növekedhetnek. KÉZI EGYELÉS NÉLKÜL A Veiké Rypňany-i Radošin- ka Efsz ebben a járásban a legnagyobb répaterinesztők közé tartozik. A szövetkezet tagjai 4300 hektár mezőgazdasági földterületen, ebből 4000 hektár szántóterületen gazdálkodnak hat község, Veiké Rypňa- ny, Malé Rypňany, Luzany, Be- chynce, Biskupová és RadoSin- ka határában. Ez a környék a tipikusan répatermesztő körzetbe tartozik, bár a termőtalaj szerkezete helyenként eltérő. Itt tehát a cukorrépa jól érzi magát, s ez vezette az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumát is arra, hogy a szövetkezetet a cukorrépa termelési rendszerét megvalósító mezőgazdasági vállalatok közé sorolja. Jozef Bánovský mérnök, a szövetkezet főagronómusa ezzel kapcsolatban így vélekedett: — Számunkra nagy megtiszteltetés, hogy a minisztérium megbízása alapján mi is bekapcsolódunk az új technológiai eljárások kísérleti alkolmazá- sába a cukorrépa termesztésében és betakarításában. Ez azt jelenti, hogy megkaptuk a szükséges vegyszereket, a speciális vetőmagot, s a gépi beruházások szakaszán is előnyben részesültünk. Kendelkezéegy helyre összpontosítva használják ki. Az utóbbiakból a patronáló üzemeknek köszönhetően nincs hiányuk. A gépek maximális kihasználását a cukorrépa vetésterületének koncentrációja döntő mértékben elősegíti. Amikor a szftvetkezetMHHi wHSi I ^ N ' j Éjt ~ I ■ Jozef Cugara traktoros már jól elsajátította az SCl-031-es balsoros répafejelő vezetését, amely kitünően bevált a szövetkezet jól gondozott répaföldjein sünkre áll például a korszerű Pneumasen vetőgép, < melynek alkalmazása lényeges mértékben elősegítette az optimálisát megközelítő egyedszám elérését. Ezzel a vetőgéppel harminc hektáron kísérleti jelleggel 15 cm-es tőtávolságra vetettük a répát, s ezen a területen teljesen mellőztük a kétkezi munkát. A növényápolást csak gépekkel és vegyszerekkel végeztük. Erről a tábláról már betakarítottuk a cukorrépát, s a 33,7 tonnás hektárhozammal, valamint a 15,4 százalékos cukor- tartalommal — a többi táblán, illetve a járási más üzemeiben elért eredményekhez viszonyítva — alapjában véve elégedettek lehetünk. A liagyományosan művelt és ápolt táblákon ugyanis, ahonnan bár betakarítottuk a termést, általában 32—33 tonnás hozamot értünk el. E kedvező tapasztalatok alapján jövőre már 150—200 hektárra terjesztjük ki ezt a korszerű technológiai eljárást. Erre a célra már az idén kiválasztjuk a legalkalmasabb táblákat, s ezeken különösen nagy figyelmet szentelünk a jó minőségű talajelőkészítésnek. Természetesen a szükséges meny- nyiségű drazsírozott vetőmagról, valamint a vegyszerekről is gondoskodni kell. A TERÜLETI KONCENTRÁCIÓ ELŐNYEI Ebben a szövetkezetben a cukorgyárral kötött megállapodás értelmében már szeptember nyolcadikén elkezdték a répa betakarítását. Számításaik szerint összesen 12 900 tonna répát szállítanak a cukorgyárnak. Ez egyúttal a termelési terv teljesítését jelentené, 15,5 —15,6 százalékos átlagos cukortartalom mellett. Ezeket az eredményeket elsősorban annak köszönhetik, hogy az idei kedvezőtlen időjárási feltételeket igyekeztek maximális mértékben ellensúlyozni az egész évben lelkiismeretesen végzett agronómia! teendőkkel, valamint a növényzet szabályozott, idejében alkalmazott és megfelelő szintű tápanyagellátásával. Ugyancsak nagy gondot fordítanak a betakarítási munkák szervezésére. A gépeket és a szállítóeszközöket csoportosan, ben jártunk, két helyen folyt a répa begyűjtése. Malé Rypňany község határában egy 104 hektáros, Bechynce határában pedig egy 96 hektáros táblán. A szövetkezet minden rendelkezésre álló betakarítási eszköze erre a két helyre volt összpontosítva. A bechyncei határban, a Kut-lisovárska nevű táblán egy teljesen új hatsoros répafejelő is dolgozott. A szakosítással összefüggésben egy hatsoros kiszántót is kellett volna kapniuk, de ez még nem érkezett meg. Pedig nagy szükség lenne rá, mert a régebbi feje- lők és kiszántók már eléggé elhasználódtak, ez okozza a gyakori meghibásodásukat is, ami késlelteti a betakarítás menetét. A beszállítás és a felvásárlás itt szerencsére kedvezően halad. A nyitrai cukorgyár e szövetkezet belterületén három átvevőhelyet létesített, s ennek köszönhetően a szövetkezet száz százalékra teljesítheti a felvásárlási tervet. Ennek ellenére a termelők elégedetlenek a cukorgyári alkalmazottak magatartásával, akik nem szívesen veszik át a napi szállítási terven felüli mennyiséget. Ezt majd az eszükbe fogják juttatni, ha az időjárás esetleg rosszabbra fordul. A szövetkezeti dolgozók igyekeznek maximális mértékben kihasználni a kedvező időjárást, ezért kora reggeltől késő estig serény munka folyik itt a répaföldeken. De mi lesz a sorsa a répafejnek és a répaszeletnek? Bánovský mérnök erre a kérdésre is válaszol. — A répafejet nagyon értékes takarmánynak tartjuk. A naponta levágott mennyiséget a farmokon betonmedencékben silózzuk, szecskázott kukoricaszárral rétegezve. A 12—14 százalék szárazanyagot tartalmazó répaszelet vagonokban kerül vissza a cukorgyárból, ezt csak egy helyen silózzuk. Mindez lényeges mértékben növeli a cukorrépa-termesztés hatékonyságát és jövedelmezőségét, hiszen az idén például körülbelül 1600 vagon jó minőségű silótakarmányhoz jutunk ezen az úton, aminek nagy hasznát vesszük a téli időszakban. JOZEF SLUKA 1981. X. 17. A répafej silózásánál a patronáló intézmény, adott esetben a járási nemzeti bizottság dolgozót is ,sbesegítenek*
