Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-14 / 217. szám, hétfő

A CÉL UGYANAZ: A MINŐSÉG JAVÍTÁSA A siker feledteti a kedvezőtlen múltat £ Megszűnik az anonimitás, érvényesül a személyes felelősség 0 Csökken a reklamációk száma I9B1 IX. 14 Kevés olyan, exporttal Is fog­lalkozó jelentősebb Ipari üze­met ismerek Kelet-Szlovákiá­ban, melynek sorsával, helyze­tével annyian és annyit fog­lalkoztak volna a hivatalos szervek, a sajtótermékek, a rá­dió és a televízió, mint az automata mosógépeket gyártó mateiovcei Tatramat ügyével. Rengeteg vélemény, ténymegál­lapítás, javaslat hangzott el a Tatramat címére, melyekből többnyire a segítőszándék ér­ződött, viszont ez nem mindig vezetett eredményhez. Miért kerülhetett erre sor? Megvan az oka. Ugyanis a Magas-Tátra alatti mosógép­gyár sok-sok éven át, szinte folyamatosan ott szerepelt az állami terv feladatait nem tel­jesítő, minőségileg kifogásolt termékeiről közismert üzemek között. A sikertelenségnek igen sok összetevője volt. Nemcsak az, hogy a közel háromszáz alkat­résztől álló automata mosógé­pek gyártását a Poprádhoz közeli Matejovcében teljesen hagyományok és megfelelő szakemberek nélkül kezdték el, hogy még nem is olyan ré­gen a szükséges alkatrészek túlnyomó részét tőkés piacról szerezték be, s úgymond a kül­földi cégek „jóindulatán“ mú­lott, képes-e a vállalat a bo­nyolult mosógépek gyártására. A harmincöt szállító-, koope­ráló cég részérói elég volt egyetlennek a mulasztása ah­hoz, hogy a gyártási folyamat akadozzon, esetleg leálljon. Akadtak olyanok, akik a ve­zetők cserélgetésétől várták a „csodát“. Tudomásom szerint a jelenlegi sorrendben a kilence­dik igazgató ebben a gyárban néhány év leforgása alatt. Az idő, a gyakorlati élet más meg­oldások alkalmazásának he­lyessége mellett bizonyít. A Tatramatban felmerült problémák igazi okairól — az Illetékes pártszervek hathatós beavatkozásait követően — a Szövetségi Népi Ellenőrző Bi­zottság által végzett mélyreha­tó ellenőrzés rántotta le a lep­let. Alapvető fogyatékosságok­ról volt szó. Már az 5. ötéves tervidőszak éveiben folyamato­san növekedett a kereslet a Tatramat mosógépek iránt, s a gyár ugyan több mint 330 mil­lió korona értékben túlszár­nyalta árutermelési tervét, vi­szont a minőségi kifogások ezzel együtt sokasodtak. Meg­csappant a termelésben dolgo­zó szakemberek száma. Volt olyan Időszak, hogy ötven szakember is hiányzott, mert ezek a raktárakban felgyülem­lett, hibás mosógépek kijavítá­sán dolgoztak. Több ezer reklamált mosó­gépnél a víztartály és a prog­ramozó berendezés meghibáso­dására derült fény, rögtön használatba állításuk után. Ez abból eredt, hogy a gyárban jó­formán nem létezett minőségi ellenőrzés. A kooperáló cégek­től kapott alkatrészeket — örültek, hogy egyáltalán meg­kapták — előzetes ellenőrzés nélkül szerelték a mosógépek­be, s ezek így kerültek forga­lomba. Ez volt az egyik legalapve­tőbb fogyatékosság. Ezek után nem nehéz kitalálni, miért hal­mozódtak fel a reklamációk, miért keletkezett egy év alatt 345,6 millió korona értékű hiány a gyár gazdasági mérle­gében és 277 millió korona veszteség a minőségileg kifo­gásolt termékek miatt. A fogyatékosságok egész so­rát fedték fel az ellenőrző szervek. szükségtelen lenne ezeket Itt felsorolni. A lényeg az. hogy a Tatramat vezetői és dolgozói okultak a figyel­meztetésekből. számos konkrét és nagyon hasznos Intézkedést tettek n korábbi hibák felszá­molására. Egyik Igen fontos intézkedés eredményeként sikerült leszű­kíteni az Importált alkatrészek mennyiségét ezek lelentős há­nyadát hazaival pótolni. To­vábbi eredményként könvvplhe- tő el a szerelést megelőző és a végső ellenőrzés megbízható rendszerének bevezetése. En­nek segítségével sikerült meg­állapítani, hogy a reklamált mosógépek hatvan százaléká­nál a pohorelai Strojsmaltból vásárolt programozó berende­zések okozták a kifogásolt meghibásodást. A két partner­vállalat közös minőségi ellen­őrzések végzésére kötött egyez­séget. Ezt egyéb konkrét intéz­kedések követték. Az eredmény nem maradt el. Míg 1979-ben a Tatramat nyolcvanmillió korona érték­ben nem teljesítette áruterme­lési tervét, a 6. ötéves terv­időszak végére már túl is szár­nyalta az öt évre tervezett árutermelés volumenét. A 7. ötéves tervidőszakba nemcsak a mennyiségi mutatók sikeres teljesítésével léptek, hanem jelentős előrelhaladást értek el a termékminőség javítása te­rén is. 1979-hez viszonyítva a minőségi kifogásokból eredő veszteségek 12-ről 8 százalékra csökkentek. A Tatramat 241-es és 353-as mosógépek esetében beérkezett kereskedelmi rekla­mációk száma 52.9 és a vásár­lói kifogások száma közel 50 százalékkal csökkent, egy hó­nap alatt. A matejovcei Tatramat kol­lektívái igyekeznek tovább haladni a megkezdett helyes úton, néhány módosítással bár, de a cél ugyanaz: a minőség javítása. Tavaly és az idén eltelt idő­szakban lehetőség nyílt arra — hangoztatják a gyár veze­tői —, hogy meggyőződjenek, az intézkedések közül melyek érvényesülnek kedvezően, eset­leg mi az, ami tökéletesítésre szorul. Az így nyert tapasztalatok alapján változtattak például a napi munkateljesítmények ér­tékelési módján. Jelenleg, mű­szakonként értékelni lehet, ki mit, és hogyan csinált. Minden egyes termék nyilvántartási száma, a rajta végzett munka mennyiségi és minőségi muta­tóival együtt, számítógépbe ke­rül. Ez „bekódolja“ minden termék és művelet minőségét. Az esetleg bekövetkezett meg­hibásodást követően képesek — gépi számítás segítségével — felfedni, ki és melyik mű­veletnél követte el a hibát, s ezért azt a személyt teszik anyagilag is felelőssé. Ugyanez a szabály érvényes az egyes alkotórészekre is. A programozó berendezések ese­tében bevezetett szigorított el­lenőrzéseknek köszönhetően például az 1979-ben mutatkozó 15 százalékos hibásodás ta­valy 2,5 százalékra csökkent, jelenleg még alacsonyabb szin­ten mozog. Ma már úgymond irat la n tör­vény a matejovcei Tatramat­ban, hogy semmilyen esetben sem engednek a termelési fo­lyamatba hibás alkatrészeket. Még a tervezett mennyiségi tervmutatók nem teljesítése árán sem. Az elmúlt év végén például megtörtént, hogy /öze] Galdún mérnök, a gyár minőségirányí­tó részlegének a vezetője mun­katársaival az elszállításra vá­ró mosógépekből szedett le né­hány vízmelegítőt, mert meg­állapította: az ellenőrök fi­gyelmeztetésének nem tettek eleget, kiselejtezett alkatrésze­ket szereltek a gépekbe. A „vétkeseknek* munka után, éj­jeli műszakban kellett kicserél­niük a kifogásolt alkatrésze­ket. Az elmúlt év április elsejé­től új prémiumrendszert léptet­tek életbe, ami szintén a ter­mékminőség javítását célozza. Bevezették a selejtből eredő anyagi károk megtérítését is. Tavaly egyesek nem vették ko­molyan ezt az intézkedést, rá is fizettek. Ma már más a helyzet. A selejtért minden esetben az fizet, aki előidézte, s nem a vevő. A tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, a matejovcei Tat- ramat-ban megszűnt az anoni­mitás, teljes mértékben érvé­nyesül a személyes felelősség. Mindenki személyesen felel azért, amit csinál, s az része­sül rendkívüli jutalomban, aki arra valóban rászolgált. Az idén a Tatramat — a be­vált módszer szerint — tizen­két olyan kooperáló, szállító vállalattal kötött együttes fel­ajánlást, melyek elsősorban a gyártásra kerülő újfajta mosó­gépekre vonatkoznak. De a többire is. A Tatramat-ban az idén el­kezdik a közszükségleti cikkek brnói nemzetközi kiállításán bemutatott T 245 és 245.1 tí­pusú, nem felülről tölthető mosógépek sorozatgyártását. Sor kerül ezen kívül más tí­pusú mosógépek nagyarányú korszerűsítésére is. Ilyen, meg­elégedést kiváltó mosógépekkel szeretnék kielégíteni a hazai és külföldi vásárlók igényeit. Minőségi termelésssel nagyobb versenyképességre törekszenek. Ilyen értelemben érvényesítik a kezdeményező tervezés és a komplex intézkedések alapel­veit az 1982. évi tervjavaslat előkészítésénél is. KULIK CELLÉRT Bolgár gép- és berendezés export Bolgár szakemberek az el­múlt 20 év alatt több mint 450 ipari objektumot, technológiai gépsort és berendezést adtak át a világ négy országában. Bulgária gépipari beruházási exportlistáján most több mint 110 termelési berendezés sze­repel. A kivitel alapvető részét élelmiszeripari üzemek beren- rezései alkotják, amelyeket konzervgyárakban. húskombi­nátokban, tejfeldolgozó üze­mekben, borüzemekben léptet­nek működésbe. Ilyen berende­zések dolgoznak Algírban, Ar­gentínában, Egyiptomban, In­diában, Irakban, a Szovjetunió­ban és más országokban. A vegy- és a gyógyszeripar szá­mára elsősorban a kénsavfel- dolgozás és az antibiotikum- gyártás terén érvényesülnek bulgáriai berendezések. Indo­néziában, Kubában, Libanonban és Irakban találhatók ezek a gépsorok, a világ más orszá­gaiban viszont bőr- és gyapot- feldolgozó üzemekben kaptak fontos szerepet a bolgár gépek. (SH) Növekvő áramtermelés — atomerőművekben Az elmúlt évben a világ atomerőműveinek teljesítménye 123 GW volt, s ez 11 százalék­kal több. mint 1979 ben — je­lentette be Bécsben a Nemzet­közi Atomenergiai Ügynökség. Elsősorban a Szovjetunióban, Franciaországban és Svédor­szágban emelkedett az atom­energia termelés. Az elmúlt év végén összesen 253 atomreak­tor működött a világon, ame­lyek a világ villamosenergia­termelésének 8 százalékát ad­ják. Kétszázharminc reaktor gyártása folyamatban volt, ezekből 118 készült megrende­lésre. Az ügynökség megállapí­tása szerint 1985-ben a világ vlllamosenergla-termelésé- nek 11 százalékát, a követke­ző öt évben pedig 13 százalé­kát. kb. 450 GW-ot termelnek majd. {HÍZ) A tartóoszlopok három emeletnyi magasak (A szerző felvételei) Újdonság az építőiparban Különleges építőelemekből kezdték meg a napokban ősz szeszerelni Prievidza központ­jában a majdani élelmiszer- áruházát. A munkát a járási építőipari vállalat lelkes dol­gozócsoportja végzi. A feladat izgalmas, hiszen éppen itt al­kalmazzák hazánkban először az nún. Integro építőelem rend­szert. — Miben tér el ez az új rendszer a hagyományos, ugyancsak összeszerelhető szer­kezetektől? — kérdezem Peter Skoda építésvezetőt. — Több lényeges változás tapasztalható. Az új konstruk­ció az elemek előregyártásá nak lehetőségét teljes mértékben kihasználja. Fi­gyelemre méltóak főleg a tartóoszlo­pok, mert ilyenek­kel eddig még sehol sem talál­kozhattunk. Ezek hossza 3 emeletnyi magasságot tesz ki. Ennek köszön­hetően a szerelé­sük is háromszor olyan gyorsan fo­lyik, mint a ha­gyományos mód­szereknél. Az osz­lop pontos hossza 14,30 méter, a sú­lya pedig 15 ton­na. így érthető, hogy kétkezi mun­ka itt alig akad, csaknem mindent gépekkel végzünk. Nem is akármilyen gépekkel, hanem nagy teherbírású emelődarukkal, amelyeket más vállalatoktól vet­tünk bérbe. Kiszá­mítottuk, hogy az Integro nagyon ta­karékos konstruk­ció. Üzemanyagot, villamos energiát, valamint közúti és vasúti szállító esz­közöket takarítunk meg általa. — Ki a szerzője az új szer­kezeti rendszernek? — Az Integro tervezője a bratislavai ZIPP nemzeti válla­lat. Az építőelemeket is a ZIPP üzemeiben gyártják számunk­ra. Nekünk itt célunk az is, hogy tökéletesen megismerjük a rendszer előnyeit és esetle­ges hátrányait, hibáit. Főleg az utóbbiakról számolunk majd be a tervezőnek, hogy mit le­het, még módosítson, tökélete­sítsen az elemeken. Majd, ha ez is meglesz, típustervvé nyil­vánítjuk az Integrőt, hogy bár­hol az országban alkalmazhas­sák. Sőt, így könnyebb lesz a terjesztése külföldön is. — Milyenek az első tapasz­talataik most, pár nappal a szerelés megkezdése után? — Nagyon jó tapasztalataink vinnak. Ügy nőtt ki ez az épület a földből, mint a gom­ba az eső után. No ehhez dolgozóink Igyekezetére is Igazán szül.ség volt. Itt a szó szoros értelmében napkeltétől napnyugtáig dolgozunk, hogy kihasználjuk a kedvező időjá­rást. A feladat amúgy is nagy, hiszen csupán az épület össz­értéke — a berendezések nél­kül — eléri a 15 millió ko­ronát ... Tulajdonképpen úgy érezzük itt magunkat, mint egy nagy kísérleti műhelyben. Nagyon ügyelünk arra, hogy betartsuk a tervező utasításait, de ahol úgy tapasztaljuk, hogy jobban, könnyebben is el tud­juk végezni a munkát, ott sa­ját elképzeléseinket követjük. Született itt már egy olyan öt­let, amiből, megyőződésem sze­rint, törvényesen védett szaba­dalom lesz. Az oszlopokat ere­detileg úgy állítottuk, hogy az egyik végébe mindegyiknek Kiszámítottuk, hogy az Integro nagyon gaz­daságos konstrukció — mondja Peter Skoda egy erős acélrudat fűztünk, annak két kiálló végére drót­kötél került, majd ebbe akasz- totuk bele a daruhorgot. Mi­után felemeltük ezt a hatalj más testet, és rögzítettük is az oszlopot, következett az acélrúd eltávolítása. A kezdet- ben egy hosszú létrát támasz­tottunk az oszlopnak, ezen má-< szott fel valamelyik dolgozó, és nem éppen veszélytelenül piszkálgatta ki három emelet-* nyi magasságban a rudat. Ez­zel csak telt az idő, ráadásul mi idelent rettegtünk a létra tetején álló biztonságáért. így hát megoldást kerestünk és leltünk is Most lentről, egy kötél segítségével húzzuk ki ezt a biztosító szöget, és egy másik begyakorolt mozdulattal az acélrudat Is. ami odafönt marad a drótkötél végén. Az egész művejet még egy perc­nél sem vesz több időt Igény­be. Ugye milyen egyszerű és nagyszerű megoldás? Rájönni csak Itt lehetett szerelés köz­ben, az építkezésen. Látja ez az a pillanat, amikor a gya­korlat segíti az elméletet, s így a kettő kiegészíti egymást KESZELI BELA

Next

/
Thumbnails
Contents