Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-14 / 217. szám, hétfő
A CÉL UGYANAZ: A MINŐSÉG JAVÍTÁSA A siker feledteti a kedvezőtlen múltat £ Megszűnik az anonimitás, érvényesül a személyes felelősség 0 Csökken a reklamációk száma I9B1 IX. 14 Kevés olyan, exporttal Is foglalkozó jelentősebb Ipari üzemet ismerek Kelet-Szlovákiában, melynek sorsával, helyzetével annyian és annyit foglalkoztak volna a hivatalos szervek, a sajtótermékek, a rádió és a televízió, mint az automata mosógépeket gyártó mateiovcei Tatramat ügyével. Rengeteg vélemény, ténymegállapítás, javaslat hangzott el a Tatramat címére, melyekből többnyire a segítőszándék érződött, viszont ez nem mindig vezetett eredményhez. Miért kerülhetett erre sor? Megvan az oka. Ugyanis a Magas-Tátra alatti mosógépgyár sok-sok éven át, szinte folyamatosan ott szerepelt az állami terv feladatait nem teljesítő, minőségileg kifogásolt termékeiről közismert üzemek között. A sikertelenségnek igen sok összetevője volt. Nemcsak az, hogy a közel háromszáz alkatrésztől álló automata mosógépek gyártását a Poprádhoz közeli Matejovcében teljesen hagyományok és megfelelő szakemberek nélkül kezdték el, hogy még nem is olyan régen a szükséges alkatrészek túlnyomó részét tőkés piacról szerezték be, s úgymond a külföldi cégek „jóindulatán“ múlott, képes-e a vállalat a bonyolult mosógépek gyártására. A harmincöt szállító-, kooperáló cég részérói elég volt egyetlennek a mulasztása ahhoz, hogy a gyártási folyamat akadozzon, esetleg leálljon. Akadtak olyanok, akik a vezetők cserélgetésétől várták a „csodát“. Tudomásom szerint a jelenlegi sorrendben a kilencedik igazgató ebben a gyárban néhány év leforgása alatt. Az idő, a gyakorlati élet más megoldások alkalmazásának helyessége mellett bizonyít. A Tatramatban felmerült problémák igazi okairól — az Illetékes pártszervek hathatós beavatkozásait követően — a Szövetségi Népi Ellenőrző Bizottság által végzett mélyreható ellenőrzés rántotta le a leplet. Alapvető fogyatékosságokról volt szó. Már az 5. ötéves tervidőszak éveiben folyamatosan növekedett a kereslet a Tatramat mosógépek iránt, s a gyár ugyan több mint 330 millió korona értékben túlszárnyalta árutermelési tervét, viszont a minőségi kifogások ezzel együtt sokasodtak. Megcsappant a termelésben dolgozó szakemberek száma. Volt olyan Időszak, hogy ötven szakember is hiányzott, mert ezek a raktárakban felgyülemlett, hibás mosógépek kijavításán dolgoztak. Több ezer reklamált mosógépnél a víztartály és a programozó berendezés meghibásodására derült fény, rögtön használatba állításuk után. Ez abból eredt, hogy a gyárban jóformán nem létezett minőségi ellenőrzés. A kooperáló cégektől kapott alkatrészeket — örültek, hogy egyáltalán megkapták — előzetes ellenőrzés nélkül szerelték a mosógépekbe, s ezek így kerültek forgalomba. Ez volt az egyik legalapvetőbb fogyatékosság. Ezek után nem nehéz kitalálni, miért halmozódtak fel a reklamációk, miért keletkezett egy év alatt 345,6 millió korona értékű hiány a gyár gazdasági mérlegében és 277 millió korona veszteség a minőségileg kifogásolt termékek miatt. A fogyatékosságok egész sorát fedték fel az ellenőrző szervek. szükségtelen lenne ezeket Itt felsorolni. A lényeg az. hogy a Tatramat vezetői és dolgozói okultak a figyelmeztetésekből. számos konkrét és nagyon hasznos Intézkedést tettek n korábbi hibák felszámolására. Egyik Igen fontos intézkedés eredményeként sikerült leszűkíteni az Importált alkatrészek mennyiségét ezek lelentős hányadát hazaival pótolni. További eredményként könvvplhe- tő el a szerelést megelőző és a végső ellenőrzés megbízható rendszerének bevezetése. Ennek segítségével sikerült megállapítani, hogy a reklamált mosógépek hatvan százalékánál a pohorelai Strojsmaltból vásárolt programozó berendezések okozták a kifogásolt meghibásodást. A két partnervállalat közös minőségi ellenőrzések végzésére kötött egyezséget. Ezt egyéb konkrét intézkedések követték. Az eredmény nem maradt el. Míg 1979-ben a Tatramat nyolcvanmillió korona értékben nem teljesítette árutermelési tervét, a 6. ötéves tervidőszak végére már túl is szárnyalta az öt évre tervezett árutermelés volumenét. A 7. ötéves tervidőszakba nemcsak a mennyiségi mutatók sikeres teljesítésével léptek, hanem jelentős előrelhaladást értek el a termékminőség javítása terén is. 1979-hez viszonyítva a minőségi kifogásokból eredő veszteségek 12-ről 8 százalékra csökkentek. A Tatramat 241-es és 353-as mosógépek esetében beérkezett kereskedelmi reklamációk száma 52.9 és a vásárlói kifogások száma közel 50 százalékkal csökkent, egy hónap alatt. A matejovcei Tatramat kollektívái igyekeznek tovább haladni a megkezdett helyes úton, néhány módosítással bár, de a cél ugyanaz: a minőség javítása. Tavaly és az idén eltelt időszakban lehetőség nyílt arra — hangoztatják a gyár vezetői —, hogy meggyőződjenek, az intézkedések közül melyek érvényesülnek kedvezően, esetleg mi az, ami tökéletesítésre szorul. Az így nyert tapasztalatok alapján változtattak például a napi munkateljesítmények értékelési módján. Jelenleg, műszakonként értékelni lehet, ki mit, és hogyan csinált. Minden egyes termék nyilvántartási száma, a rajta végzett munka mennyiségi és minőségi mutatóival együtt, számítógépbe kerül. Ez „bekódolja“ minden termék és művelet minőségét. Az esetleg bekövetkezett meghibásodást követően képesek — gépi számítás segítségével — felfedni, ki és melyik műveletnél követte el a hibát, s ezért azt a személyt teszik anyagilag is felelőssé. Ugyanez a szabály érvényes az egyes alkotórészekre is. A programozó berendezések esetében bevezetett szigorított ellenőrzéseknek köszönhetően például az 1979-ben mutatkozó 15 százalékos hibásodás tavaly 2,5 százalékra csökkent, jelenleg még alacsonyabb szinten mozog. Ma már úgymond irat la n törvény a matejovcei Tatramatban, hogy semmilyen esetben sem engednek a termelési folyamatba hibás alkatrészeket. Még a tervezett mennyiségi tervmutatók nem teljesítése árán sem. Az elmúlt év végén például megtörtént, hogy /öze] Galdún mérnök, a gyár minőségirányító részlegének a vezetője munkatársaival az elszállításra váró mosógépekből szedett le néhány vízmelegítőt, mert megállapította: az ellenőrök figyelmeztetésének nem tettek eleget, kiselejtezett alkatrészeket szereltek a gépekbe. A „vétkeseknek* munka után, éjjeli műszakban kellett kicserélniük a kifogásolt alkatrészeket. Az elmúlt év április elsejétől új prémiumrendszert léptettek életbe, ami szintén a termékminőség javítását célozza. Bevezették a selejtből eredő anyagi károk megtérítését is. Tavaly egyesek nem vették komolyan ezt az intézkedést, rá is fizettek. Ma már más a helyzet. A selejtért minden esetben az fizet, aki előidézte, s nem a vevő. A tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, a matejovcei Tat- ramat-ban megszűnt az anonimitás, teljes mértékben érvényesül a személyes felelősség. Mindenki személyesen felel azért, amit csinál, s az részesül rendkívüli jutalomban, aki arra valóban rászolgált. Az idén a Tatramat — a bevált módszer szerint — tizenkét olyan kooperáló, szállító vállalattal kötött együttes felajánlást, melyek elsősorban a gyártásra kerülő újfajta mosógépekre vonatkoznak. De a többire is. A Tatramat-ban az idén elkezdik a közszükségleti cikkek brnói nemzetközi kiállításán bemutatott T 245 és 245.1 típusú, nem felülről tölthető mosógépek sorozatgyártását. Sor kerül ezen kívül más típusú mosógépek nagyarányú korszerűsítésére is. Ilyen, megelégedést kiváltó mosógépekkel szeretnék kielégíteni a hazai és külföldi vásárlók igényeit. Minőségi termelésssel nagyobb versenyképességre törekszenek. Ilyen értelemben érvényesítik a kezdeményező tervezés és a komplex intézkedések alapelveit az 1982. évi tervjavaslat előkészítésénél is. KULIK CELLÉRT Bolgár gép- és berendezés export Bolgár szakemberek az elmúlt 20 év alatt több mint 450 ipari objektumot, technológiai gépsort és berendezést adtak át a világ négy országában. Bulgária gépipari beruházási exportlistáján most több mint 110 termelési berendezés szerepel. A kivitel alapvető részét élelmiszeripari üzemek beren- rezései alkotják, amelyeket konzervgyárakban. húskombinátokban, tejfeldolgozó üzemekben, borüzemekben léptetnek működésbe. Ilyen berendezések dolgoznak Algírban, Argentínában, Egyiptomban, Indiában, Irakban, a Szovjetunióban és más országokban. A vegy- és a gyógyszeripar számára elsősorban a kénsavfel- dolgozás és az antibiotikum- gyártás terén érvényesülnek bulgáriai berendezések. Indonéziában, Kubában, Libanonban és Irakban találhatók ezek a gépsorok, a világ más országaiban viszont bőr- és gyapot- feldolgozó üzemekben kaptak fontos szerepet a bolgár gépek. (SH) Növekvő áramtermelés — atomerőművekben Az elmúlt évben a világ atomerőműveinek teljesítménye 123 GW volt, s ez 11 százalékkal több. mint 1979 ben — jelentette be Bécsben a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség. Elsősorban a Szovjetunióban, Franciaországban és Svédországban emelkedett az atomenergia termelés. Az elmúlt év végén összesen 253 atomreaktor működött a világon, amelyek a világ villamosenergiatermelésének 8 százalékát adják. Kétszázharminc reaktor gyártása folyamatban volt, ezekből 118 készült megrendelésre. Az ügynökség megállapítása szerint 1985-ben a világ vlllamosenergla-termelésé- nek 11 százalékát, a következő öt évben pedig 13 százalékát. kb. 450 GW-ot termelnek majd. {HÍZ) A tartóoszlopok három emeletnyi magasak (A szerző felvételei) Újdonság az építőiparban Különleges építőelemekből kezdték meg a napokban ősz szeszerelni Prievidza központjában a majdani élelmiszer- áruházát. A munkát a járási építőipari vállalat lelkes dolgozócsoportja végzi. A feladat izgalmas, hiszen éppen itt alkalmazzák hazánkban először az nún. Integro építőelem rendszert. — Miben tér el ez az új rendszer a hagyományos, ugyancsak összeszerelhető szerkezetektől? — kérdezem Peter Skoda építésvezetőt. — Több lényeges változás tapasztalható. Az új konstrukció az elemek előregyártásá nak lehetőségét teljes mértékben kihasználja. Figyelemre méltóak főleg a tartóoszlopok, mert ilyenekkel eddig még sehol sem találkozhattunk. Ezek hossza 3 emeletnyi magasságot tesz ki. Ennek köszönhetően a szerelésük is háromszor olyan gyorsan folyik, mint a hagyományos módszereknél. Az oszlop pontos hossza 14,30 méter, a súlya pedig 15 tonna. így érthető, hogy kétkezi munka itt alig akad, csaknem mindent gépekkel végzünk. Nem is akármilyen gépekkel, hanem nagy teherbírású emelődarukkal, amelyeket más vállalatoktól vettünk bérbe. Kiszámítottuk, hogy az Integro nagyon takarékos konstrukció. Üzemanyagot, villamos energiát, valamint közúti és vasúti szállító eszközöket takarítunk meg általa. — Ki a szerzője az új szerkezeti rendszernek? — Az Integro tervezője a bratislavai ZIPP nemzeti vállalat. Az építőelemeket is a ZIPP üzemeiben gyártják számunkra. Nekünk itt célunk az is, hogy tökéletesen megismerjük a rendszer előnyeit és esetleges hátrányait, hibáit. Főleg az utóbbiakról számolunk majd be a tervezőnek, hogy mit lehet, még módosítson, tökéletesítsen az elemeken. Majd, ha ez is meglesz, típustervvé nyilvánítjuk az Integrőt, hogy bárhol az országban alkalmazhassák. Sőt, így könnyebb lesz a terjesztése külföldön is. — Milyenek az első tapasztalataik most, pár nappal a szerelés megkezdése után? — Nagyon jó tapasztalataink vinnak. Ügy nőtt ki ez az épület a földből, mint a gomba az eső után. No ehhez dolgozóink Igyekezetére is Igazán szül.ség volt. Itt a szó szoros értelmében napkeltétől napnyugtáig dolgozunk, hogy kihasználjuk a kedvező időjárást. A feladat amúgy is nagy, hiszen csupán az épület összértéke — a berendezések nélkül — eléri a 15 millió koronát ... Tulajdonképpen úgy érezzük itt magunkat, mint egy nagy kísérleti műhelyben. Nagyon ügyelünk arra, hogy betartsuk a tervező utasításait, de ahol úgy tapasztaljuk, hogy jobban, könnyebben is el tudjuk végezni a munkát, ott saját elképzeléseinket követjük. Született itt már egy olyan ötlet, amiből, megyőződésem szerint, törvényesen védett szabadalom lesz. Az oszlopokat eredetileg úgy állítottuk, hogy az egyik végébe mindegyiknek Kiszámítottuk, hogy az Integro nagyon gazdaságos konstrukció — mondja Peter Skoda egy erős acélrudat fűztünk, annak két kiálló végére drótkötél került, majd ebbe akasz- totuk bele a daruhorgot. Miután felemeltük ezt a hatalj más testet, és rögzítettük is az oszlopot, következett az acélrúd eltávolítása. A kezdet- ben egy hosszú létrát támasztottunk az oszlopnak, ezen má-< szott fel valamelyik dolgozó, és nem éppen veszélytelenül piszkálgatta ki három emelet-* nyi magasságban a rudat. Ezzel csak telt az idő, ráadásul mi idelent rettegtünk a létra tetején álló biztonságáért. így hát megoldást kerestünk és leltünk is Most lentről, egy kötél segítségével húzzuk ki ezt a biztosító szöget, és egy másik begyakorolt mozdulattal az acélrudat Is. ami odafönt marad a drótkötél végén. Az egész művejet még egy percnél sem vesz több időt Igénybe. Ugye milyen egyszerű és nagyszerű megoldás? Rájönni csak Itt lehetett szerelés közben, az építkezésen. Látja ez az a pillanat, amikor a gyakorlat segíti az elméletet, s így a kettő kiegészíti egymást KESZELI BELA
