Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-11 / 215. szám, péntek

CHHlMHiBUII KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról.) tett abban érte el tetőpontját, hogy lelőtték a líbiai légierő két gépét. Ez a nemzetközi terroriz­mus megnyilvánulása. A csehszlovák fél határozol* tan elítéli az Egyesült Államok­nak ezt a durva provokációját, amelynek célja az volt, hogy megfélemlítse a líbiai népet, és letérítse forradalmi útjáról. A két fél elítéli az Egyesült Álla­mok ellenséges és terrorista po­litikájának veszélyes irányvona­lát, amelyet a haladó nemzeti felszabadító erőkkel szemben alkalmaz, s amely nem hátrál vissza a forradalmi és haladó erők képviselőinek fizikai meg­semmisítésétől sem. Mindkét fél hangsúlyozza, hogy a Földközi-tengjer térségé­ben és a világ más részein az imperializmus által elkövetett nemzetközi erőszak és terroriz­mus fokozza a nemzetközi fe­szültséget, rendkívüli módon veszélyezteti a világbékét és a térség, valamint az egész világ országainak biztonságát. A két fél elítélte az arab szférára gyakorolt amerikai nyomást, amelyet az Egyiptom­ban, Szomáliában és Ománban létesített agresszív katonai tá­maszpontok jelentenek. Mindkét fél határozottan el­ítélte a Camp David-i megálla­podásokat, amelyek az imperia­lizmus, a cionizmus és a reak­ció összeesküvésének újabb láncszeme az arab országok né­pe, de főleg a palesztin nép el­len. A két fél elítéli az említett megállapodások valamennyi kö­vetkezményét. A két politikus megerősítette országa szolidaritását Paleszti­na arab népének harcával, ame­lyet a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, a palesztin nép egye­düli törvényes képviselője ve­zet. Kijelentik, hogy a Közel- Kelet igazságos és tartós béké­jének egyedül lehetséges útja a megszállt arab területek fel­szabadítása és a palesztin nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az otthonaikba való visszatéréshez, az önrendelke­zéshez és az önálló független állam megalapításához való jo­got is. A csehszlovák fél nagyra ér­tékelte azt az erőfeszítést, ame­lyet a Szilárdság Frontja kifejt az imperialista, cionista és re­akciós kísérletek meghiúsításá­ért. Ezek a kísérletek külön- ntas megoldásokat akarnak ér­vényre juttatni. Ugyanakkor nagyra értékeli azt a szerepet, amelyet ezen a téren a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam játszik. A felek kiemelték az arab nép és a szocialista közösség orszá­gai együttműködésének és ba­rátságának jelentőségét, és ki­fejezték elhatározásukat, hogy a haladás és a béke igazságos ügye érdekében a közös célok megvalósításával tovább mélyí­tik ezeket a kapcsolatokat. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Líbiai Arab Népi Szocialista Állam síkra- száll a Libanon népe elleni iz­raeli agresszív akciók azonnali leállításáért, Libanon független­ségének, szuverenitásának és te­rületi sérthetetlenségének biz­tosításáért. A két fél a jövőben is szembeszáll azokkal a kísér­letekkel, amelyek a libanoni válság nemzetköziesítésére irá­nyulnak. Ezek a kísérletek el­lentétben állnak az arab népek, az arab világ békéjének érdeke­ivel. A két fél határozottan el­ítélte az iraki atomreaktor elle­ni izraeli kalóztámadást, és azt a nemzetközi kapcsolatok alap­vető normái és az ENSZ-alapok- mánya durva megsértésének minősítette. A két fél aggodalmát fejezte ki az amerikai imperializmus nyflt neokolonialista politikája miatt. Ez a politika védelmezi a létfontosságú övezetekkel kap­csolatos elvet, s ezt a politikát az amerikai hadiflotta veszélyes földközi tengeri és perzsa-öböl- beli aktivitása kíséri, ami nem­csak a térség országainak füg­getlenségét és biztonságát ve­szélyezteti, hanem a világbékét is. A felek hangsúlyozzák, hogy Európa biztonsága szorosan kapcsolódik a Fnldkflzi-tenger térségének biztonságához. Elítélték az imperialista or­szágok kísérleteit, amelyek a fejlődő országok gazdasági be­folyásolására irányulnak azzal a céllal, hogy meghiúsítsák fejlesztési terveiket, hogy meg­akadályozzák gazdasági és tár­sadalmi előrehaladásukat, és lehetetlenné tegyék azt, hogy nemzeti termékeikért és tér* mészeti kincseikért megfeleld árakat érjenek el. Elítélik a gazdasági diszkrimináció, a zsarolás, a kizsákmányolás és a gazdasági elnyomás imperia­lista politikáját. A felek megtárgyalták az afrikai helyzetet is, és támo­gatásukról biztosították a fel­szabadító mozgalmakat, első­sorban a SWAPO, a namíbiai nép egyedüli törvényes kép­viselője által vezetett Namíbia felszabadító mozgalmát. Elítél­ték a dél-afrikai fajüldöző re­zsim ismételt agresszív akcióit Angola és a szomszédos afri­kai országok ellen. A két fél az ENSZ-alapok- mány értelmében és az Afri­kai Egységszervezet határoza­taival összhangban támogatá­sát fejezte ki az afrikai álla­mok nairobi csúcskonferenciá­jának határozataival kapcsolat­ban a nyugat-szaharai nép ön­rendelkezési joga elismerésé­nek kérdésében. Mindkét fél támogatja a bel­politikai élet békés konszoli­dációját Csádban és azt a tö­rekvést, amelyet ez irányban az Afrikai Egységszervezet ki­fejtett, amint azt a nairobi csúcstalálkozó határozatai is rögzítik, s örömmel fogadták a biztonság és a stabilitás hely­reállítását Csádban. A cseh­szlovák fél nagyra értékelte Líbiának azt a hatékony szere­pét, amelyet az imperializmus és a reakció intrikáinak meg­semmisítésében és a vérontás megfékezésében játszott Csád­ban. A felek támogatták azt a törekvést, hogy fejeződjön be Irak és Irán konfliktusa, s hangsúlyozták, hogy a harc folytatása ellentétben áll mind­két ország érdekeivel, súlyo­san kockáztatja a térség biz­tonságát és stabilitását, és le­hetőséget biztosít az imperia­lizmusnak, hogy ismét jelen legyen a térségben. Szolidaritásukat fejezték ki az afgán nép forradalmával és támogatásukat az afganisztáni helyzet politikai rendezésével kapcsolatban. Határozottan el­ítélték az imperialista erők be­avatkozását az említett térség országainak, de elsősorban Af­ganisztánnak belügyeibe. A felek szolidárisak Vietnam, Laosz és Kambodzsa törekvé­sével, hogy garantálják a bé­két és a biztonságot Délkelet- Azsiában. Határozottan kitar­tanak amellett, hogy az impe­rialista erők hagyjanak fel az említett országok belügyeibe való beavatkozással. A két fél ismételten meg­erősítette szolidaritását az im­perializmus, a neokolonializ- inus és a fasizmus ellen har­coló latin-amerikai haladó erőkkel, a kubai forradalom­mal, Grenada, Nicaragua és Salvador forradadmával. A csehszlovák fél nagyra ér­tékelte azt a szerepet, ame­lyet Líbia játszik a nemzeti felszabadító mozgalmak támo­gatásában és az imperializmus, a fajüldözés és a cionizmus ellen vívott harcban. Az európai helyzet elemzése során a két fél rendkívül veszélyesnek minősítette a NATO-tanács döntését az új tí­pusú közepes hatótávolságú amerikai rakétafegyverek gyár­tásáról és néhány nyugat-eu­rópai országba való telepítésé­ről. Ebben a döntésben a tér­ség és a világ békéjének és biztonságának veszélyeztetését látják. A két fél egyértelműen el­ítélte az Egyesült Államok kormányzatának döntését a neutronbombának mint új tö­megpusztító eszköznek a gyár­tásáról, és síkraszállt az atom- és neutronfegyverek gyártását, felhalmozását és alkalmazását megtiltó szerződés mielőbbi megkötése mellett. A felek határozottan támo­gatják azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, amelyek az átfogó leszerelésre irányul­nak. Ezzel kapcsolatban alá­húzták az ENSZ-közgyülés 34. ülésszakán elfogadott csehszlo­vák kezdeményezés jelentősé­gét. Az európai kontinens és a Földközi tenger térsége hely­zetének javulása érdekében a felek elengedhetetlennek tart­ják, hogy a helsinki Záróok­mányt aláíró országok képvi­selőinek madridi találkozója konkrét pozitív határozatok el­fogadásával érjen véget. A két fél hangsúlyozta azt a jelentős pozitív szerepet, amelyet a nemzetközi életben az el nem kötelezettek moz­galma játszik a nemzetközi biztonság és béke megőrzéséért vívott küzdelemben, a szabad­ságért és a haladásért harco­ló népek támogatásában. Az ejl nem kötelezettek mozgalmát a nemzetközi helyzet stabili­tása jelentős elemének tartják. A két fél megerősítette hű­ségét az ENSZ elveihez és cél­jaihoz, és nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet ez a nem­zetközi szervezet a béke és a biztonság megszilárdításában játszik. Mindkét fél megelégedéssel szólt a két ország bilaterális kapcsolatainak fejlődéséről. A két fél különösen nagyra értékelte a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok eddigi fejlődését, és megelégedéssel szólt állandó javulásukról. Megállapodtak, hogy széles kö­rű együttműködést fognak folytatni a líbiai beruházási munkákban és a kereskedel­mi kapcsolatok, valamit a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés sokoldalú fejlesztésében. A tárgyalás végén megálla­podást írtak alá az egészség- ügyi együttműködésről és jegy­zőkönyvet a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Lí­biai Arab Népi Szocialista Ál­lam küldöttségeinek a gazda- sági, tudományos és műszaki együttműködésről folytatott tárgyalásairól. Gustáv Husák őszinte köszö netét fejezte ki azért a szívé­lyes fogadtatásért, amelyben őt és kíséretét líbiai látogatása során részesítették. Moamer Kadhafi ezredest, a líbiai’ for­radalom legfelsőbb képviselő­jét csehszlovákiai látogatásra hívta meg, aki a látogatást kö­szönettel elfogadta. A látoga­tás időpontjáról később dönte­nek. CSEHSZLOVÁKIA A NAMÍBIAI KÉRDÉS MIELŐBBI MEGOLDÁSÁT SÜRGETI (ČSTK) — Az ENSZ-közgyűlés Namíbiával foglalkozó rendkí­vüli Ülésszakán folytatódott az általános vita. Ebben csütör­tökön felszólalt Stanislav Suja, hazánk állandó ENSZ-képvise- löje. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia az ENSZ-közgyűlés és a Bizton­sági Tanács Ide vonatkozó ha­tározatai alapján támogatja a namíbiai kérdés mielőbbi ren­dezését. E rendezés kereté­ben azonnal ki kell vonni Na­míbiából a dél-afrikai fegyve­res erőket, a rendőrséget és az adminisztratív dolgozókat.' Suja megállapította: Csehszlo­vákia támogatja a dél-afrtkal fajüldöző rendszer elleni gaz­dasági és más szankciók el­rendelését, mivel csak így le­het Pretoriát arra kényszerí­teni, hogy alárendelje magát a világszervezet akaratának. A fajüldöző rendszer ellen szigorú szankciókat követelt felszólalásában Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője Is. Rámuta­tott arra a kedvezőtlen nem­zetközt helyzetre, amelyben a rendkívüli ülésszak tanácsko­zik. Bizonyos nyugati körök, mindenekelőtt az USA, szán­dékosan fokozzák a feszültsé­get és meggátolják a konflik­tus békés rendezésére Irányuló törekvéseket. Pretoria csakis ezzel a segítséggel folytathatja agresszív politikáját Namíbia és a szomszédos afrikai álla­mok ellen. A szovjet képviselő határozottan cáfolta, hogy a namfbial probléma — amint azt egyes nyugati körök sze­retnék elhitetni — az állítóla­gos „szovjet fenyegetés“ pél­dája. KISLEXIKON Etiópia A Szocialista Etiópia Észak- kelet-Afrikában, az ún. Afrika szarván terül el. Az 1979-es adatok szerint területe 1 mil­lió 221 ezer 900 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 31 millió 780 ezer. Etiópia volt az egyedüli ország, amely a kapitalista nagyhatalmak ál;tal megvalósított gyarmatosítás Idején megőrizte szuverenitá­sát. Először 1889-ben Olaszor­szágnak sikerült az ország északi részén protektorátust létrehoznia, de amikor meg­próbálta uralmát kiterjeszteni, összecsapásra került sor, és 1896. március 1-én az olasz— ' etióp háború etióp győzelem­mel ért véget. A két fél 1935—36-ban ismét találkozott a hadszíntéren, s ekkor már az olasz csapatok győztek. Az or­szágot megszállták, de 1941- ben a hazafias erők a szom­szédos Szudánból benyomuló brit csapatok részvételével ki­űzték a megszállókat. A nemzeti demokratikus for­radalom 1974 februárjában kezdődött, és szeptember 12- én Hailé Szelasszié császár megdöntésével érte el tető­pontját. A hatalom az etióp hadsereg forradalmi erőinek kezébe került. Az ideiglenes katonai kormányzó tanács már 1974 decemberében meghirdet­te az etióp forradalom szocia­lista orientációjának program­ját. Ennek értelmében 1975- ben államosították a bankokat, a biztosítókat, a nagy ipari üzemeket és a természeti kin­cseket kiaknázó vállalatokat. Az említett időszak legjelentő­sebb intézkedései közé tarto­zik a földreform, amely szét­verte a feudális nagybirtokos- rendszert, és földet adott a kisparasztok és a földnélküliek millióinak. Az új tulajdonosok a közös gazdálkodás mellett foglaltak állást, és megkezdték a mezőgazdasági szövetkezetek megalapítását. 1976. április 21-én az Ideig­lenes katonai kormány nyilvá­nosságra hozta a forradalom továbbfejlesztésének részletes politikai programját, amely hangsúlyozza, hogy Etiópia né­pi demokratikus köztársaságot épít és a szocializmushoz való átmenethez szükséges politi­kai és gazdasági bázis létesí­tésén fáradozik. Ez az orien­táció megnyilvánult abban is, hogy az ország nevét Szocia­lista Etiópiára változtatták. A forradalom ellenségei igyekeztek visszafordítani a haladó fejlődést, fékezték a forradalmi átalakulásokat, és nyugatbarát, kapitalista Irány­vonala? Juttattak érvényre. 1977 elején a kormányt meg­tisztították az ellenséges ele­mektől. Az ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke Men- gisztu Hailé Mariam lett. Ami­kor az országon belül hajó­törést szenvedtek a forradalom vívmányainak felszámolására tett kísérletek, a nemzetközi imperializmus az arab és az afrikai reakcióval együttmű­ködve nyílt fegyveres táma­dást Indított Etiópia ellen. A harcok Ogaden tartományba összpontosultak. E tartomány lakosságának többsége szomáll eredetű. 1977 nyarán Etiópiába betörtek a Szomáliái csapatok és néhány hónapig csaknem az egész tartományt megszáll­va tartották. Az etióp nemzeti hadsereg azonban a kubai csa­patok internacionalista segítsé­gével 1978 márciusában fel­szabadította Ogadent. Az oga- denl művelet csődje után a nemzetközi és a helyi reakció Eritreára összpontosította fi­gyelmét, de itt Is sikertelenül. Jelenleg a forradalmi veze­tőség a nemzetgazdaság fej­lesztésére, az Igényes mezőgaz­dasági és ipari feladatok tel­jesítéséért dolgozik. Nagyon fontos politikai feladat a mun­kások, parasztok, a katonák és a haladó értelmiségiek első él­csapat pártjának megalakítása a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vei alapján. Ezzel a feladattal bízták meg az etiópial dolgo­zók pártja megalakítására lét­rehozott bizottságot. (COPWE). Gazdaságilag Etiópia a fel- lendülő bányászattal rendelke­ző fejlődő országok közé tar­tozik. A forradalom győzelme óta az ipari termelés 35,5 szá­zalékkal nőtt. Az ország kö­vetkezetes antlkoloniallsta és antiimperialista irányvonalat követ. Gazdasági és külpoliti­kai kérdésekben szorosan együttműködik a szocialista or­szágokkal, melyek segítségével sikerült megvédenie a forrada­lom vívmányait. Etiópia és Csehszlovákia kapcsolatainak alapját a fasiz­mus elleni közös harc képezi. Hazánk aktívan lépett fel Etió­pia védelmében a Népszövet­ségben, és anyagi támogatást, nyújtott az etióp népnek, az etióp kormány viszont soha­sem Ismerte el a müncheni egyezményt. Eťiópla fasiszta megszállása alatt megszakadt diplomáciai kapcsolatokat már 1942-ben felújították, és 1959- ben nagyköveti szintre emel­ték. A háború után a két or­szág kapcsolatai a gazdasági együttműködésre irányultak. A kapcsolatok fejlődésében új szakaszt jelentett az etióp for­radalom győzelme. Kapcsola­taink a forradalmi erők egy­ségfrontja megszilárdításának érdekében fejlődnek ma Is és a jövőben Is. A MEXIKÓI KÉPVISELÖHÁZ HATÁROZATA (ČSTK) — A mexikói kong­resszus képviselőháza határo­zatot fogadott el, amely elíté­lt az amerikai kormány dön­tését a neutronbomba gyártá­sának megkezdéséről. Mind a hét parlamenti csoport képvi­selői veszélyes militarista lé­pésnek minősítették a döntést. A határozatot az Interparla­mentáris Uniónak azzal a ké­réssel küldték meg, hogy az IPU vezetősége szólítsa fel tagjait: egyöntetűen tiltakozza­nak az ENSZ-ben az amerikai döntés ellen. A mexikói képviselők határo­zatukban követelik továbbá az amerikai tanácsadók távozását Salvadorból. Szükségesnek tart­ják egy olyan btzottság létre­hozását, amely kivizsgálná a salvadori junta és az amerikai tanácsadók bűntevékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents