Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-10 / 214. szám, csütörtök
OiTT) 1981. IX. 10 5 AHOL NEM FÉLNEK A MINŐSÉGELLENŐRTŐL ÉGŐ TŰHEGYEK Szakadó esőben suhanunk a brnói autópályán, de Telő után már derUlt az ég, esőnek nyoma sincs az ütőn. A cseh halastavak vidékén bohókás napfény teszi próbára a hangulatunkat; egyszer perzsel, máskor fehér felhők mögé bújik, aztán újra tüzelni kezd, úgy, mint egy hónappal ezelőtt. És a rekkenő hőségben valahogy nehezen találjuk meg a célt. Alá s föl járunk České Budg- jovicén, amíg végre fölfedezzük a Gyufagyár utcát. Forgo- lódok az ülésen, hátha feltűnik a gyufagyár is, aztán megállunk az Igla előtt, s a portás nevetve adja tudtomra, hogy itt a tíigyár falai között készült egykor a gyufa, innen az utca neve. — Nem mondhatok sokat a cseh tügyártás hagyományairól, hiszen a negyvenes évek közepéig csupán egy-két kisebb határmenti műhelyben készült ez a pótolhatatlan eszköz — kezdi František Welser, az Igla igazgatóhelyettese. — Később, az iparügyi minisztérium javaslatára a České Budéjovice-i gyufagyár lett a tűgyártás központja. Gyárunknak az ötvenes évektől fcét fióküzeme is van, az egyik Lužicén, a másik pedig Valašské Kloboukyn. Mindkét helyen korszerű berendezések működnek, amelyeknek nagy resze ma is itt, az lg Iában készül. Ha már a gépeknél tartunk, szeretném megemlíteni, hogy vállalatunk kapcsolatot tart fenn a Moszkva melletti kuncevi tűgyárral, ugyanakkor figyelemmel kísérjük a hazai kötő- és varrógépgyártást is, hiszen elsőként az itthoni igényeket tartjuk szem előtt. Gyártmányaink ötvenegy százaléka így is kivitelre kerül. — Persze, tű és tfi között különbség van. Mással varrják az alsóneműt, mással a bőrkabátot és megint mással a cipőt. Néhány év óta ketezer féle tűt gyártunk, s ha ezt darabszámban akarjuk kifejezni, évente mintegy másfél milliár- dot jelent. Hogy ez sok vagy kevés, azt egy újabb szám érzékelteti: a hazai placigénye- ket nyolcvan százalékban tudjuk kielégíteni. De még mindig nem szóltam az áruválasztékunkról ... A textilipar számára egy és kétnyeles kötőtűket, többféle; horgoló- és varrótűt gyártunk, de nálunk készülnek a háztartásban és a sebészetben használatos tűk Is, sőt, a horgászokat is mi látjuk el felszerelésük legkisebb, ugyanakkor a legfontosabb kellékével, a horoggal. Középmagas, amolyan örökké mozgásban levő emberrel fogok kezet, Otakar Marek vagyok, mondja, s lelkesen invitál, nézzem csak meg a gyártási folyamatot, a gépeket, a dolgozókat, és hát azt a sokféle tűt, amely egyszerre, egy helyen csak itt látható. Amikor megtudja, hogy látogatáson* csupán egyetlen napig tart, egy pillanatig tanácstalan lesz, nem tudja, mivel és hol kezdjük, hiszen annyi itt a látnivaló. Meg is ígérteti velem, hogy legközelebb négy-öt napra jövök, s akkor töviről-hegyi- re mindent elmagyarázhat. Később jövök rá, hogy rajta kívül aligha akadt volna még egy ember, aki ennyire részleteiben látja a tűgyártás technológiáját, hiszen harmincegy éve dolgozik az Iglában. és egyszer sem élt a lehetőséggel, hogy asztal mellől irányítsa a termelést. — Nekem most is az a legfontosabb, hogy a gépekkel közvetlen kapcsolatban lehessek — mondja. — Hogy naponta ott sündöröghessek körülöttük, lássam, melyikből mit lehetne kihozni, mert a régit olykor egy jó ötlettel is köny-1 nyen korszerűbbé lehet tenni.Az első csarnokban, ahol körülnézünk, több a gép, mint az ember. — Olyan berendezések ezek, amelyek teljesen automatikusan dolgoznak; egyenesítik és darabolják az acéldrótot, mert a tű ebből készül — folytatja Otakar Marék technológus. — Ezek a harminc körüli fiatal* emberek, akik itt állnak, szakemberek a javából. Ha valahol elakadás van, hozzáértéssel nyúlnak a géphez. Nem akármilyenek viszont a gépek sem. Az egyik lyukat vág a vékony acéldrótba, a másik hegyezi; egyszerre száz tűhegy izzik, száz apró csillag- szóró. Naponta kétmillió tű Indul útra a gyárból, s ki hinné, hogy nyolcvan féléből választhat a vásárló. Tíz fajtánál 1:öbj bet nem hiszem, hogy valaha is láttam, most meg percek alatt húsz-harminc félét tesznek elém. Nagyot, kicsit, még kisebbet, hajlítottat, félköralakút, nem is gondoltam, hogy ilyen is van. Közben csarnokról csarnokra járunk, mindenütt tű, tű és tű. Itt, ahol most állunk, ötszáz ember dolgozik egy helyisége ben. Többségük nő és mindannyinak úgy jár a keze, mintha tollat fosztana. — Megnézheti bármelyikük ujját, nem hiszem, hogy egyetlen tűszúrást is találna rajta — mondja a technológus. —< Állítom, egyetlen férfi sem lenne képes a tű osztályozására és csomagolására. Ehhez ugyanis nem elég a gyakorlat, érzék is kell. Egy másik helyiségben már acélszalagból készülnek a tűk. Ezek gyártása jóval tovább tart, mint a közönséges kézi- tűké, hiszen a textilipar a meg*- rendelő. — Nézze csak ezt a műszaki rajzot — teszi elém Otakar Marek —, bonyolult, ugye? És ez a gép mégis tudja, mi a dolga. Ezért szeretem annyira. SZABÓ G. I.ASZLÖ TERMEHEIK IERSEHVKEPESEK Most éppen krémszínű műanyag talajburkolőt sajtolnak a gépsorok. Tíz-tizenöt méter hosszú egy komplett berendezés. Körülötte a kiszolgáló személyzet teszi a dolgát, ha fogyófélben van a mintázott fóliatekercs, újat készítenek elő, amit azonnal az előző tekercs végéhez ragasztanak. így megállás nélkül foroghatnak a kerekek, s amíg így van, addig jó, mert a kiesés minden perce itt több méter le nem gyártott PVC- talajburkolót tesz ki. Valahol a sor végén pedig ez több kielégítetlen vásárlót is jelenthet. Talán egyet gondoltunk Stanislav Púchy mérnökkel, a kísérőmmel, mert szinte ugyanarról kezdett beszólni. — Nem működött mindig ilyen kifogástalanul ez a gépsor. Tudja, mikor okozta számunkra a legtöbb gondot? Akkor, amikor a legmegbízhatóbb üzemelést vártuk tőle, a legelején. A novákyi Wilhelm Pieck Vegyi Művek annak idején úgy döntött, hogy ha már egyszer megkezdjük a talajburkoló gyártását, akkor azt a lehető legjobb színvonalon akarjuk tenni. Fölvettük hát a kapcsolatot az osztrák Anger céggel, és megrendeltük nála a gépeket. Ment is minden mint a karikacsapás, a gépek itt voltak, sőt az osztrák szerelők is felvonultak már, csakhogy az eredmény nem akart megszületni. Képtelenek voltak bejáratni az általuk gyártott gépeket. Addig húzódott a dolog, mígnem eljárt az idő, s megszegték a garanciális kötelezettségeiket. Mi megköszöntük fáradozásukat, s haza- küldtük őket. Képzelje el, két héten belül saját embereinkkel úgy bejárattuk u gépeket, hogy máig is alig van velük némi nehézség. — Ön tehát, mint a minőség- irányító osztálynak a vezetője elégedett?, — Ami a minőség terén elért eredményeket Illeti, igen. Ezt a szakaszt ismerem legjobban üzemünkben, így akár számokkal is alá tudom támasztani állításaimat. Például a hatodik ötéves tervidőszakot úgy kezdtük, hogy termékeink közt csupán egy gyártmányunk volt I. osztályú. Röpke öt év alatt még tíz termékünk tornázta fel magút a legmagasabb minőségi szintre. És ami ugyancsak nem mellékes, többnyire azoknak az áruinknak a minősége javult, amelyek tö- meghasználati cikként kerülnek a piacra. Közben mennyiségileg is sikerült fokozni termelésünket. Míg 1976-ban hetven millió korona értékben gyártottuk I. osztályú talajburkolót, addig a múlt évben ugyanebben a minőségben 261 millió korona értékű árut gyártottunk és hoztunk forgalomba, az idén pedig százmillió korona értékű I. osztályú áruval szeretnénk többet gyártani. — Tulajdonképpen hogyan sikerült önöknél ilyen hatéko= nyan igazodni a kor követelményéhez? — Bonyolult és igényes feladat volt. Mivel viszont vállalatunk is bekapcsolódott a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét alkalmazók sorába, nagyon jó tapasztalatokra tettünk szert a minőségirányítás terén, és mindennek köszönhetően az idén nehézségek nélkül kezdtük meg a komplex intézkedések érvényesítését is. A komplex intézkedések előírják, hogy kötelességünk a kereskedelmet ellátni több és jobb minőségű áruval. Példánkkal maradjunk a talajburkoló gyártásánál, összesen tizenhárom félét gyártunk, amiből tavaly decemberig Öt volt I. osztályú. Az Állami Minőségellenőrző Hivatal az év végén egy továbbit ismert el I. osztályúnak. Annak köszönhetően, hogy az elismerést még a A jó karbantartás eredménye — gyártást megelőző időszakban kaptuk, ez a termékünk megfelelő árkedvezményben is részesül. '— És az export? — Exportfeladata Inkát mind a tőkés mind a szocialista országok viszonylatában magasan túlteljesítjük, és ebben döntő szerepe van a minőségnek. Csupán az emulziók közül három fajtát említenék. amelyek hírnevünket öregbítik a világban. -Vannak viszont olyan termékeink amelyek közvetve hatnak a kivitel alakulására egy másik vállalatnáL Ilyen például a kopolimer K 272 es, ami 8 kiváló műszaki termék kategóriába tartozik. Ezt az anyagot szállítjuk a Lodenice u Prahy-í Hanglemezgyártó Vállalatnak ahol hanglemezeket sajtolnak belőle. Amióta a m alapanyagainkat használják, exportjuk meghét- szereződött. — Vajon lecsapódik e mind- e? az itt dolgozók keresetében? — Elárulom hogy a szlovák vegyipar keretén belül egyike vagyunk azon vállalatoknak, ahol e téren is jó eredményeket érnek el. Ezt az árkedvezmény alakulásán tudom a legjobban bebizonyítani Köztudott, hogy az árkedvezmény alakulásától is függ az egyéni jutalmazás. Tehát, míg 1979-ben egymillió hétszázezer korona árkedvezményt kaptunk, addig tavaly már kétmillió ötszázharminc- ezer koronáról számolhattunk be. Bevallom, nincs könnyű dolgunk, mert mintha minket a kelleténél Is jobban „kedvelnének“ a minőségellenőrök. Tavaly is például termelésünk ötvennégy százalékát vizsgálták meg, ami jóval fölötte van a megszokott átlagnak. Ily módon mi is rákényszerülünk a minőség szüntelen javítására. Kevesen tudják például, hogy mi nyolc féle Slovamil márkájú keményítőt gyártunk. Ez esetben is csak a minőségnek köszönhetjük, hogy a jelenleg gyártott mennyiségnek akár a négyszeresét is el tudnánk adni. •— Nálunk a minőség Is közös munka eredménye — mondja Zoltán Straka mérnök, gazdasági igazgatóhelyettes, miközben irodájában a kimutatások közt keresi a számbeli bizonyítékokat állításaira. — A tapasztalati módszer alkalmazásának időszakában például a karbantartás terén értünk el látványos eredményeket. Gazdasági mérlegünkre kedvezően hatott az is, hogy több esetben sikerült rövidebbre fogni a karbantartások és a különböző szintű jajól működő gépek vitások idejét a tervezettnél. Például a vinilklorid-gyártó egység javítását tavaly két nappal korábban fejeztük be, ami 3 millió 850 ezer korona értékű árutöbbletet jelentett. Vagy, ahol az imént járt, a PVC-talaj- burkolót gyártó részlegen a tervezett karbantartást ugyancsak két nappal korábban sikerült megvalósítani, ami a minőség javításán túl még 25 ezer négyzetméterrel több talajburkolőt is eredményezett. Mindezért elsősorban a karbantartóknak jár köszönet. Hogy megéri e az embereknek a ráhajtás? Íme. A jelen jiillanatig, mindent egybevetve 4 millió 200 ezer korona árkedvezményt kaptunk. A komplex intézkedesek érvénybe lépését megelőző két évben a minőségnek köszönhetően a jutalomalapba 1 millió 300 ezer koronát kaptunk. Ezt az összeget az utolsó fillérig szétosztottuk a dolgozók között, figyelembe véve az egyéni érdemeket, vagyis igyekeztünk differenciáltan jutalmazni. Nekünk nagyon fontos, hogy elégedettek legyenek a kifogástalan munkát végző dolgozóink. Képzelje el, hogy csaknem 2 és fél milliárd korona értékű állóeszközökkel rendelkezünk. Ilyen hatalmas vagyont nem bízhatunk akárki kezére. Hogy jobban megóvhassuk az értékeket, ahhoz, az is hozzájárul, hogy a jól dolgozó alkalmazottatokat bérben is a gyöngébbek elé helyezzük. Gyakran megesik, hogy ha a szakmailag gyöngébb dolgozó látja, mit ér a jó munka, ráhajt, és viszonylag rövid időn belül képes kifogástalan árut termelni. — A termelésben ez valóban létezhet, de ön a karbantartásról s beszélt. Ott ezt hogyan oldják meg? — Ezen a területen a jövőben is már bevált ésszerű megoldások alkalmazására törekszünk. Legújabban olyan kötelezettséget vállaltak karbantartóink, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben használnak hazai, illetve felújított alkatrészeket, főleg a külföldi márkájú gépsorok esetében. Hozzáértésben nincs hiány, ezt az osztrák gépsor bejáratásával kapcsolatos példa is jól bizonyítja. A vállalás tehát a gyakorlatban annyit jelent, hogy mielőtt egy elromlott alkatrészt újjal cserélnek ki, megpróbálják megjavítani az eredetit. Ehhez persze nem elég csupán az akarat. Oj gépekre lesz szükségünk, amelyekkel a nagyobb javításokat is képesek leszünk elvégezni. Szorosabb kapcsolatot kell tehát felvennünk néhány olyan üzemmel, amely segíteni is tudna, ha kell. Viszont eddig sem vártunk ölbe tett kézzel, amiről az is tanúskodik, hogy jó néhány gépet már be is szereztünk. Embereinknél nagyra értékeljük azt az igyekezetet is, hogy nemcsak alkatrészt, de külső segítséget is csak abban az esetben igényelnek, ha már önerőhői nem képesek a hiba elhárítására. Felmértük, hogy ha jól bejáratjuk az új karbantartó rendszert, akkor az idén már 7 millió koronát takaríthatunk meg, ami nagyban befolyásolhatja főleg az évvégi nyereség alakulását. És mert az egyéni jutalomalap is az évi nyereségtől függ, számunkra nagyon fontos, hogy el- ben is csak a minőségnek akár KESZEL1 BELA A komáromi (Komárno) bőrdíszműipari termelőszövetkezet ugyan nem nagy, az innen kikerülő termékek azonban olyan színvonalat érnek el, hogy versenyképesek a külföldi piacokon is. Az Itt gyártott retikü- lök, utazó- és sporttáskák eljutnak a kapitalista és a szocialista országokba egyaránt s állandó megrendelőik már várják, hogy — negyedévenként — milyen újdonságokkal lepi meg őket az ipari szövetkezet. Kétségtelen, hogy az elért sikerek nem utolsósorban Sagát István mérnöknek köszönhetők, aki már közel két évtizede irányítja itt a teendőket. Az igaz, hogy a szövetkezet dolgozói — akiknek nagyobb része csökkent munkaképességű — nem mindig termeltek a ma már szint ideálisnak mondható, korszerűen berendezett és felszerelt műhelyekben, de ők már akkor is bizonyítottak, amikor még elavult műhelyekben, nagy zsúfoltságban dolgoztak. A gondok enyhítésére Is mindig megtalálták a megoldást. Amellett, hogy egyre több csökkent munkaképességűnek biztosítottak munkalehetőséget, rendszeresen ügyelnek a termékek jó minőségére és a gazdasági feladatok egyenletes teljesítésére is. Az ipari termelőszövetkezet dolgozóinak sikereire a felsőbb szervek is felfigyeltek. Ennek eredményeként dolgozhatnak 1977 óta a 19 millió koronás beruházással épült létesítményben, ahol a korszerű gépeknek köszönhetően tovább bővíthették és bővíthetik a választékot, állandóan javíthatják a minőséget. A párt- és az állami szervek az ipari szövetkezet sikereinek elérésében nagyra, értékelték Sagát István nagyszerű irányító munkáját is. Ezt több elismerő oklevél, kitüntetés bizonyítja. Á szövetkezet elnöke sorrendben a legutolsóra, a Kiváló munkáért állami kitüntetésre a legbüszkébb; ezt a kitüntetést köztársaságunk elnöke adományozta életjubileuma alkalmából. Azt is tudja viszont, hogy a magas állami kitüntetés kötelez, s a továbbiakban is minden tudásával a közügyét akarja szolgálni. KOLOZSI ERNŐ A vásárló is jól jár, mert bővül a választék az itt. készülő termékekből (A szerző felvetelei)
