Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-07 / 211. szám, hétfő

Kezdeményezéssel - olcsóbban

A Ružomberokl V. I. Lenin Pamutfeldolgozó Vállalat lévai üzemének a fonógépei között ballagunk. Valahogy nem tudom elfogadni az állítást, miszerint megszokható ez a zaj, ezért az egyik fonónőhöz megyek, még egy próbát tenni. Látom, hangtompító fülvédőt sem visel.

— Képtelen vagyok elviselni azt a tompa zúgást, amit a fülvédő „produkál“ — mondja. — A zajt már megszoktam, nem zavar — erősíti meg a korábbi állítást. — Különben a napokban éppen tisztították a gépet, és sokkal csendesebben fut, mint a. múlt héten. A csarnok túlsó sarkában, ahol csak most készülnek a tisztításra, észrevehető á különbség.

Indulnék is, de észreveszem, az egyik közeli gép áll, a fo- nófejeket szerelik le róla. — Azt éppen tisztítják — mondja beszélgetőtársam, — holnaptól az is csöndesebb lesz.

A csarnok túlsó sarkába eljutok ugyan, de ide már Stefan Hlinka, a géptisztító-részleg vezetője is elkísér.

— Hány fonógép dolgozik önöknél? — kérdezem, miután bejártuk a műhelyt.

— Ebből a típusból, amit a csarnokban láttunk, tehát a BD 200-R és a BD 200-S típusúak- ból kereken 15ö dar '•>. Feladatunk e gépek rends ,*es tisztán tartása. Sokan hajlamosak azt hinni, hogy ez egy viszonylag igénytelen, könnyű feladat. Hogy a kívülálló is pontosabb képet alkothasson munkánkról, jó tudni, hogy még a közelmúltban 50 ember végezte ezt a munkát, végezték a rendszeres heti és a havi tisztításokat. Sajnos, az is igaz, hogy meglehetősen alacsony hatásfokkal. És ami még bosszantó is volt, hogy ennyi emberrel képtelenek voltunk az időszakos, úgynevezett generáltisztításokat is elvégezni.

— Mi gátolta e lényeges művek elvégzését?

— A munkaerőhiány. Ahhoz, hogy az időszakos tisztításokat is elvégezhessük, 132 emberre lett volna szükségünk, a mi létszámunk pedig ennek a felét sem érte el.

— A múlt idő használata sejteti, hogy a dolog már valamilyen módon megoldódott. Így van?

— Igen, mert ha nem tudtuk volna megoldani, előbb- utóbb befulladtak volna gépeink, és mi csak aztán kerültünk volna pácba. Megkértük tehát a gottwaldovi Cent- roprojekt tervezőintézetet, amellyel más szakaszon is eredményesen együttműködünk, hogy dolgozzák ki számunkra a generáltisztítások legésszerűbb változatát. Erre azért volt szükség, mert tisztában voltunk azzal, hogy a régi munkaerőigényes módszer nálunk sem alkalmazható. Hiába kértünk volna még plusz 82 főt. Erre nem kaptunk volna engedélyt, így meg sem próbálkoztunk ezen az úton haladni. Közben elkészültek a tervek arról, hogyan lehetne kevesebb emberrel, ésszerűbben és többet elvégezni. Csakhogy ezek alapján kiderült az is, hogy a régi módszereink elavultak, csak1981

IX. 7.

nem minden segédeszközt Is korszerűsíteni kell, illetve újakat kell beszerezni. így aztán keresni kezdtük az országban azt a vállalatot, amely vállalkozott volna az új segédeszközök elkészítésére. Hiába kopogtattunk be bárhová kérésünkkel, mindenütt azt válaszolták, hogy képtelenség amit kérünk. Hiába érveltünk, hogy a régi módszerrel évente több mint 14 200 órát állnak a gépek, ennyi a kiesés a tisztítás miatt, és még így sem végzünk tökéletes munkát, elmarad a generáltisztítás. Amikor egy-egy ilyen útról hazaérkeztünk, már messziről látták rajtunk, hogy ismét kudarcba fulladt a vállalkozás.

— Mégis megoldódott a probléma.

hogy ha a segédeszközöket más vállalat gyártja le, akkor ez nekünk több mint félmillió koronánkba kerül. Mi vállaltuk, hogy 50 százalékkal olcsóbban készítjük el őket. Arra is kötelezettséget vállaltunk, hogy hulladékanyagot is fölhasználunk ott, ahol arra mód lesz. Amikor mindennel készen voltunk, összeszámítottuk a költségeket. Az eredmény engem is meglepett. A tervekért kiadott pénzt és a munkabért is beszámítva nem egész 121 ezer koronát áldoztunk az ügyre. Ily módon pár korona híján 433 ezer koronát takarítottunk meg, amivel a vállalást is magasan túlteljesítettük. A további haszon abból ered, hogy egy évvel korábban kezdhettük a generáltisztításokat, mint

i 1 i 1

ill

' $

f 1 ' f *

|

Hogyan hasznosítják?

Kutatási-fejlesztési bázisunk műszerellátása

A készáru minősége is jobb, ha tiszta a gép

— Igen, mert végül is rájöttünk, okosabban járunk el, ha idehaza keressük a megoldást, amit rövidesen meg is találtunk. Az emberek kezdeményezőkészségére és munkaszeretetére hatottunk, aminek meglett a gyümölcse. Éspedig olyan formában, hogy napokon belül egy 10 tagú munkacsoportot alapítottunk a szükséges szakemberekből. Három éve, 1978 októberének második felében láttunk munkához. Négy hónap alatt, a Februári Győzelem évfordulójára bejelenthettük, a segédeszközökkel elkészültünk. Tudja mennyit? Összesen 3259 órát dolgoztunk a feladaton, mindezt munkaidő után. Munkanaplót vezettem, ezért tudom ilyen pontosan.

— Milyen haszonnal járt ez a társadalmi összefogás az üzemnek?

— Érdemes megemlíteni,

ahogy az eredeti elképzelések nyomán azt terveztük. Ma tehát a tisztítás összes fokát 63 emberrel végezzük. Hetven főnyi a megtakarítás. Különben, ha terhelhetem még számokkal, azt is kiszámítottuk, menynyit álltunk volna, ha a régi módszerrel végezzük a generáltisztításokat is: több mint 36 ezer órát! Ma nem egész 12 ezer órát szünetelünk. Persze, mindig csak egy gép áll. Míg korábban öt napot állt a gép, ennyi ideig végezték el rajta a havi tisztítást ötven emberrel, ma 8,5 óra alatt 23 ember a generáltisztítást is elvégzi. Nem kívánom tovább halmozni az előnyöket, csak még egyet említsek meg: a fonószék energiafogyasztása több mint 1 kilowattal csökken, ha kitisztítjuk. Hát nem csodálatos?

RESZELI BÉLA

A ikutatási-fejlesztésl munkahelyeken elért eredmények közvetlenül halnak a népgazdaság egyes ágazatainak fejlődésére. Társadalmunk ezért nagy gondot fordít arra, hogy a kutatásban dolgozóknak megfelelő színvonalú és egyre tökéletesebb gépek, berendezések, elsősorban pedig műszerek álljanak rendelkezésére. Állandóan lépést akarunk tartani a kor követelményeivel, ezért ügyelünk arra, hogy a régebbi, esetleg már elavult eszközöket újakkal váltsák fel. 1975-ben a kutatási-fejlesztési bázisban alkalmazott eszközök átlagos kora 18 év volt. Törekvéseink eredményeként 1985-ig ezt az időt 10—12 esztendőre csökekntjük, ezen belül pedig a műszerekét 5—7 évre.

Kutatóinknak — figyelembe véve a megoldandó problémákat és az alkalmazott mérési módszereket — főleg a következő szakterületeken van szükségük a műszerállomány korszerűsítésére:

— optikal-színképvízsgálati kutatás-- vákuum-vizsgálati tevékenység

— radioszkópiai vizsgálatok

— elektromikroszkóppal végzett kutatások

— centrifugák alkalmazása

— mechanikai vizsgálatok

— orvosi elektronika alkalmazása.

Mivel napjainkban rendkívül ésszerűen kell gazdálkodni a devizaeszközökkel, a beruházóknak a lehető legcélszerűbb eszközfelhasználásra kell törekedniük, szem előtt tartva a berendezésvásárlás jóváhagyott

alapelveit.

Az import koordinálása és unl- fikálása eredményeként csökkentettük az alkalmazott berendezések típusainak számát. Külföldi vásárlásaink során a világcégek típussorait részesítjük előnyben, tehát olyan műszereket vásárolunk, amelyek kereskedelmi, műszaki és üzemeltetési szempontból megfelelő paramétereket biztosítanak. Ennek köszönhetően értük el — egyebek között —, hogy a műszerek javítása rendszerint 48 órán belül biztosítható belföldi szervezetek által.

Külön problémát jelent a drága műszerek lehető legésszerűbb kihasználásának kérdése. A műszaki berendezések kihasználtsága eléggé differenciált, mégpedig nemcsak az adott műszer felhasználhatósága szempontjából, hanem a felhasználó szervezet tevékenységi köre szemponjából Is.

A nem szocialista országokból származó műszereket évenként átlagosan 1300 órát üzemeltetjük. A berendezések döntő többségének klhasználához rendszeA tiszta gép csöndesebben is működik

(A szerző felvételeiJ

Szovjet—kubai

Gyümölcsözően fejlődnek a Szovjetunió és Kuba gazdasági kapcsolatai. Az elmúlt tervidőszakban az áruforgalom megháromszorozódott az 1971—1975-ös időszakhoz képest.

1980-ban a Szovjetunió részesedése a kubai külkereskedelemben elérte a 70 százalékot az 1975. évi 48 százalékkal szemben. Ugyanakkor Kuba is jelentős szerepet játszik a szovjet gazdasági külkapcsolatok- ban.

A Szovjetunióból a legkülönfélébb ipari és fogyasztási cikkek érkeznek a Karib-tengeri szigetországba — gépkocsik és hajók, repülőgépek és gépsorok, bulldózerek és műszerek, tv-ké- szülékek és kerékpárok, faanyag és fémáru. Kuba többek közt cukrot, déligyümölcsöt és

együttműködés

nikkelt exportál a Szovjetunióba.

A szovjet fél segítséget nyújt a kubai ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez. 1980-ban 83 kubai létesítmény részére érkeztek szovjet gyártmányú komplex berendezések — köztük van az ország első atomerőműve is. A Szovjetunió részt vállal a kubai nikkelipar fejlesztésében és rekonstrukciójában.

Bővülnek a két ország tudományos kapcsolatai is: jelenleg több mint 100 témában folytatnak közös kutatásokat.

A tervek szerint 1981 és 1985 között a két ország árucsere- forgalma csaknem a másfélszeresére növekszik az előző ötéves időszakhoz képest.

(BUDAPRESS — ~ PRENSA LATINA)

gél épült fel a Thacba vízi erőmű és víztároló. Az elmúlt két évtizedben kiépült az öntözőcsatorna- és szivattyúállomások hálózata, s nagy előrelépés történt a talajjavításban. A második ötéves tervidőszakban Vietnamban meliorációs munkálatokra 2,4 milliárd dongot fordítottak — többet, mint az előző húsz évben együttvéve. Ennek eredményeként további 600 ezer hektárral bővítették az öntözött földek területét.

A fejlesztések révén az északi tartományokban hektáronként átlagosan 4,5 tonna rizst termelnek. Jelenleg az ország előtt álló legfontosabb feladatok egyike a mezőgazdasági termelés növelése, új, korszerű eljárások meghonosítása, a termelékenység fokozása. A feladatok egyik előfeltétele a meliorációs program folytatása, elsősorban az ország déli részén.

(BUDAPRESS—APN)

Oj cement- és mészmű Mongóliában

Oj cement- és mészmű létesítését tervezik Darhan környékén. A szovjet segítséggel épülő nagyüzem éves termelése előreláthatóan 140 millió tugrik értékű lesz. Mongóliában ez lesz az első komplex építőanyag-gyártó kombinát. Az építőanyag-ipari kapacitás növelését szolgálja ezenkívül több kisebb gyártelep bővítése, korszerűsítése a fővárosban és az ország más településein.

(BUDAPRESS—MONCAMEJ

rint több szervezet is hozzájárul, és bizonyos műszereket nemzetközi együttműködés keretében üzemeltetnek. Legjobb eredményeket az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma szervezeteiben, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyein érnek el. Az iskolaügyben 1650 óra, az akadémiai munkahelyeiken pedig 1390 óra a műszerek évenkénti átlagos kihasználási ideje.

Viszonylag kedvezőtlen eredményeket érnek el e téren az SZSZK egészségügyi, illetve mezőgazdasági és élelmezésügyi

ágazatában, ami ezeknek a

resszortoknak a speciális adottságaival, üzemeltetési lehetőségeivel is összefügg. A Betegségmegelőzési Kutató Intézet teljes kiépítésével és az egészségügyi intézmények összevonásával a

helyzet az egészségügyben is lényegesen javulhat.

Néhány évvel ezelőtt hozzáfogtunk a központi laboratóriumok hálózatának kiépítéséhez. Ügy tűnik, hogy ez helyes lépés volt, s a tervek megvalósítása nemcsak gazdaságilag, hanem tudományos-műszaki és üzemeltetési előnyökkel is jár. A központi laboratóriumokban minden esetben szavatolható a színvonalas mű szerkeze lés és a magas színvonalú, mindig reprodukálható feladatvégrehajtás. Azokban a szakágazatokban, amelyekben már kiépítették ezeknek a laboratóriumoknak a rendszerét, lényegesen csökkent a beruházásigény. Azzal például, hogy 1972-ben a szlovákiai tudományos kutatóbázis munkahelyei számára röntgen-mikroa- nalizátort — mikroszondát szereztünk be, hosszabb időre kielégítettük az ilyen irányú igényeket. Csak összehasonlításként említjük meg, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban kb. 15 ilyen berendezést kellett vásárolni.

A drága műszerek kiválasztására, felszerelésére és üzembe helyezésére rendkívül nagy figyelmet fordítunk, és ügyelünk arra, hogy a beszerzett laboratóriumi felszerelést haladéktalanul igénybe is vegyék a kutatók. A berendezéseik karbantartása és ápolása is nagyon fontos feladat, és különös figyelmet fordítunk arra is, hogy képzett szakemberek kezeljék a műszereket. Új momentumként könyvelhetjük el, hogy újabban a felhasználók maximális mértékben kímélik a drága berendezéseket. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a kevésbé igényes méréseket olcsóbb műszerekkel végzik.

A világszínvonalú, gyakran jelentős nagyságú, térfogatú műszerek nem kölcsönözhetők, nem szállíthatók át egyik kutatóintézetből a másikba. A közönséges — és olcsóbb — műszereknél azonban más a helyzet. Ma már a világ több országában működik műszerkölcsönző válalat. Magyarországon pl. a tudományos szférában már gyakran igénybe veszik a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő ún. méréstechnikai és műszerszolgálat berendezéseit. A szolgálat bevezetése óta, azóta, hogy az intézménytől a tudományos kutató munkahelyek különböző műszereket kölcsönözhetnek, a forgalmazott berendezések kihasználtsága 6—lO-szerezéae növekedett. Mindez azt bizonyítja, hogy bizonyos műszereknél ma már nem kifizetődő a vállalatok, intézmények általi egyéni beszerzés. A Magyar Tudományos Akadémia kölcsönző szolgálata jelenleg már 6000 műszerrel rendelkezik, és évente kb. 40 millió forint nyereséget ér el.

E forma alkalmazásával — egyelőre kísérletileg — a Szövetségi Műszaki-fejlesztési és Beruházási Minisztérium is számol.

A központilag irányított szlovákiai kutató intézetek megfelelő mennyiségű drága műszerrel és berendezéssel vannak ellátva. A központilag Irányított kutatásban egy dolgozóra átlag 100 ezer korona értékű gép, műszer és berendezés jut. Nem mindegy, hogy e jelentős értékeket miként hasznosítják.

JOZEF HRIC MÉRNÖK, az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumának kutatás irányítási főosztályvezetője

Öntözéses földművelés

Amióta a vietnamiak rizstermeléssel foglalkoznak — és ennek már jó néhány évszázada — azóta tart az emberek harca a vízért. De igazán jelentős eredményeket csak az utóbbi évtizedekben értek el. Jelenleg Vietnamban körülbelül 1 millió 700 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, ebből 1 millió

200 ezer hektár az ország északi részén található. Érdemes megemlíteni, hogy 1945-ben mindössze kétszázezer hektárt tett ki az öntözött földek területe.

Húsz évvel ezelőtt Vietnam északi részén elkezdték a nagyszabású meliorációs program végrehajtását. Szovjet segítség-