Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-07 / 211. szám, hétfő

-tmmmm t

A népszerűsítés, mondhatnánk a szerzőnek, nagyon távol áll a vulgarizálástól, a népszerűsküdéstől. A népszerű író a legegyszerűbb közismert adatokból kiindulva vezeti el az olvasót a mély gondolatokhoz, a mély tanításhoz, egyszerű okfejtéssel vagy jól választott példákkal világítja meg az adatokból folyó legfontosabb következtetéseket, s' így a gondolkodó olvasót egyre Ajabb és újabb kérdések elé állítja. A népszerű író nem olyan olvasót tételez fel, aki nem gondolkodik, nem akar vagy nem tud gondolkodni; ellenkezőleg, feltételezi, hogy a fejletlen olvasó is komolyan akarja törni a fejét, és segíti ebben a komoly és nehéz munkában, vezeti, segíti az első lépéseknél és tanítja a további önálló járásra.

V. I. Lenin

ÚJ KÖNYVEK

A nálunk csak alig-alig ismert kiváló romániai magyar író új elbeszéléskötete 1980-ban jelent meg a bukaresti Albatrosz Könyvkiadónál. Szabó Gyula szülőföldjére, Homoród- almás és Székelykeresztúr környékére kalauzolja az olvasót; a székely szegény parasztok múltját hozza közelebb a mákedett az idő“. S a népi megfigyelésen alapulnak az olyan találó hasonlatok is, mint az anyja „keze olyan mozdulatot tett a Gyuri fején, mintha sok gyümölcs terhétől letört ágat próbálna visszailleszteni".

Az Eszet vegyenekl című munkájában az almási ember jelleme, jó értelemben vett csatehenek lába gyógyult e meg; a tavaszi vetemények fejlődnek- e jól?“

A homoródí ember jelleme, magatartása domborodik ki a Szerencsés hazamenetelt! című elbeszélésben is. A szülőföld iránti szeretet és tisztelet meggyőző bizonyítéka az a pár szó is, mellyel az almási ember boVolt egyszer egy gyermekkor

(SZABÓ GYULA ELBESZÉLÉSKÖTETÉRŐL)

hoz. A szülőföld s a gyermekkor nyitott könyvét adja kezünkbe; letűnt évtizedek emlékeit idézi gonddal, tisztelettel és szeretettel. Az író úgy közelít a múlthoz, úgy avatja be olvasóját annak valóságába, hogy a közelítés mindnyájunk számára élvezetes és tanulságos lehet. Szabó Gyula minden nosztalgia és pátosz nélkül is emlékeztet.

Oj kötete tizenegy elbeszélést tartalmaz. Az írások tehetségről, kifinomult írói látásmódról magas szintű alkotókészségről tanúskodnak. Legtöbb elbeszélését az ember és szülőföld iránti mély tisztelet, a líraiság hatja át.

A Kell-e, Gyuri, Aranybicska? című elbeszélés a székely nyelvjárás ízét, melegségét árasztja; a népmesék bűvös világát idézi. Ebből a világból születhetnek aztán az olyan megkapó képek is, mint: az „elgurítani a napot az éj fekete zsákjába“, vagy a „nagy kerek tóvá kere<

lafintasóga summázódik. Az író népének erejét, az iskolaépítő székelyek szívósságát idézi. A székelykeresztúri gimnázium alapításának története, építésének körülménye máig ható példaként szolgálhat.

Egy másik írás — a Ne ilyen születésnapot! — a háborús időket villantja fel. Szabó Gyula most is szülőföldjén marad: a háborús világot a falusi ember szemszögén keresztül vizsgálja. Arra, hogy a szegény ember számára mennyire kényszer és értelmetlen dolog a háború, akad példa bőven az elbeszélésben is. Elég csak a frontról írt leveleket elolvasni. Az, akinek életét a munka töltötte ki, sosem tudott azonosulni az öldöklés, a pusztítás gondolataival. A földjétől elszakított ember ehelyett a lövészárkokból is ilyen „instrukciókat“ küldött haza: „Kedves fiaim, igyekezzetek miből lehet a munkával, írjátok meg, hogy mennyire haladtok, a

S RlHYVRIABAS SZÁMUMÁN

Az elmúlt öt évben a Szovjetunióban 9,5 milliárd könyv és brosúra jelent meg. Ez 2,5 százalékkal több, mint amit a terv előirányzott. A kiadott könyvek száma öt év alatt 1,1 milliárddal emelkedett. A szép- irodalmi könyvek megvásárlására a szovjet olvasók 1970 és 1980 között mintegy 6 milliárd rubellel költöttek többet, mint az előző öt év során.

Az állami könyvkiadó a szép- irodalom és a gyermekirodalom kiadásának fokozása érdekében tette a legtöbbet. A IX. ötéves terv éveihez viszonyítva ezen könyvek választéka nőtt 11,8 százalékkal, példányszáma pedig 30,3 százalékkal. A papírkészletek növekedését, valamint a megtakarított papír mennyiséget a gyermek- és a szépirodalom, valamint az egészségügyi és a tájékoztató irodalom kiadására használták fel.

A gyermekeknek szóló és a szépirodalmi könyvek még így sem tudják kielégíteni a lakosság egyre fokozódó szükségleteit. A papírgyártás szűkös helyzete egyelőre nem teszi lehetővé a választék és a példányszám gyors és nagyarányú növelését. Az olvasói igények tanulmányozása azonban azt bizonyította, hogy körülbelül 250 —300 olyan könyv van, amelynek a lehető legnagyobb példányszámban történő megjelentetése ha nem is biztosítaná teljes mértékben az olvasói igények kielégítését, legalábbis jelentősen megközelítené azt. Egy ilyen akció már folyamatban van. *

Az idegen nyelvről oroszra, és az oroszból ^idegenre fordított szépirodalhii művek száma év- ről-évre nő. Csupán a központi kiadók öt év alatt csaknem 80 százalékkal növelték az idegen nyelveken kiadott művek számát. Napjainkban 50 nyelven jelennek meg szovjet szépirodalmi művek, melyeket több mint 140 országban olvasnak.

Ami az idegenből fordított művek megjelentetését illeti, e téren a Szovjetunió vezető helyet foglal el. Évente több mint 2 ezer külföldi szerző műve jelenik meg, közel 120 millió példányban. Ezen belül jelentős helyet foglalnak el a különleges sorozatokban és „könyvtárakban“ megjelenő irodalmi művek. Az elmúlt ötéves tervben fejeződött be a világirodalmi könyvtár 200 kötetes sorozatának megjelentetése, megkezdték a világirodalmi gyermekkönyvtár 50 kötetes és a „klasszikusok könyvtára“ sorozat kibocsátását. A szocialista országok szerzőinek is számos művét jelentették meg valamely sorozat keretében. A szovjet olvasók a 10 kötetes „finn könyvtár“ és a 45 kötetes amerikai könyvtár“ kötetei között is válogathatnak. A külföldi szerzők műveit. „A XX. századi külföldi regény“ sorozatban és „a művészi próza modern mesterei“ valamint a „Klasszikusok és kortársaik“ kiadványokban jut tatják el olvasóikhoz a szovjet könyvkiadók.

Az idén szeptemberben Moszkva immár harmadik alkalommal látja vendégül a világ könyvkiadóit. Az első két könyvvásár eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a világ könyvkiadói között meglevő jelentős politikai nézetkülönbség ellenére meg lehet tar lálni a közös nyelvet és az együttműködés kölcsönösen előnyös formáit. Az első moszkvai könyvvásáron 67 állam 1535 cége vett részt. A másodikra már 75 ország 2290 kiadója ment el. A harmadik könyvvásárt szeptember 2-től 8-ig tarWák. Számos nemzetközi kiadói szervezet is jelen volt ez alkalomból több mint ezerhatszázan azok, akik egyetértenek a moszkvai könyvvásár jelszavával: „A

könyv a béke és a haladás szolgálatában“ -i

A részt vevő országok, szervezetek, cégek számát és a kiállított irodalom mennyiségét tekintve az idei moszkvai könyvvásár a világ egyik legrangosabb kulturális rendezvénye volt íBUDAPRESS — APN)

Milan Rúfus:

A KÖLTÖ HANGJA

Milan Rúfus verseivel már volt alkalma találkozni a magyar olvasónak. A mai szlovák költészet talán legizgalmasabb alkotója ezúttal esszé műfajában szólal meg magyarul.

Az itt közreadott rége’bbi és újabb keletű írásokban az otthonban, nemzetben, társadalomban gyökerező, de emberiségben, világban gondolkodó ember szólal meg, s mondja el gondolatait a művészetről, a költészet és a költő szerepéről, az irodalom és a nemzet, a művészet és a valóság, az erkölcs és a szabadság kapcsolatáról, a nyelv dolgairól, vall költői pályájáról, a társadalom időszerű gondjairól. Nagy műveltségről, éles megcsátotta útjára egykor a Keresztúrra igyekvő diákot. Az Író így emlékszik erre vissza:

. a legsúlyosabb útravalót a sógorom, anyám nővérének férje adta, aki azzal nyújtotta le a kezét a szénásszekér hegyéből, hogy aztán el ne felejtsem, honnét szérmazom“.

Homoródal máson az emberi magatartás és tisztesség másik fokmérője a munka volt. „A munka teremtés“ — írja Szabó Gyula. „Itt a munkával mérhető minden érték“ — olvashatjuk néhány sorral odébb. Nem csoda hát, ha falujában „mindig az üres szekerűnek kell üdvözölni a terűvel járót, mert mindig az a nagyobb és szerencsét érdemlőbb, aki teherrel jár“ És az is természetes aztán, ha az érettségivel hazatérő fiát az apa többek közt így okítja: „Itthon, tudod jól, attól kezdve lehet a legénynek szivarozni, ha egy szekér fát egyedül tud hozni az erdőről“.

S

zabó Gyula kötete több szempontból is fontos olvasmány. Igazi nyitott könyv és értékes tükör, melybe nekünk is megéri beletekinteni. Érdemes igézni ama világot, melyben még több volt „az emberi lábnyom“; érdemes visszajárni és felfedezni „sok mindent“ ott, ahol talán már „mindent“ ismerünk. Hogy az íróval együtt elmondhassuk mi is: „Kitágult az idő: nem élünk sokáig, de valami mindig volt belőlünk, s valami mindig marad“. Hogy elmondhassuk: szülőföldünkön ma is „ugyanúgy ejtik a szót", mint „éretlen gyermekvilágunkban“ .

CSÄKY KÄROLY

fh

figyelőkészségről, egyéni látásmódról, ' mély humanizmusról tanúskodó alkotások ezek! Hangjuk őszinte, szomorúan komoly — helyenként az iróniát sem nélkülöző —, nyelvük sajátos metaforákban gazdag, minden mesterkéltséget kerülő.

Rúfus esszéiben is költő. Esszéit olvasva költői világáról alkotott képünk is teljesebbé válik.

Kulcsár Ferenc: DIÓH1NTÖ

Az ismert csehszlovákiai magyar költő első önálló gyermekverskötetét veheti kezébe az olvasó. Az Első osztályosok könyve sorozatban megjelent kiadvány versei kilenc-tízévés korig szinte valamennyi gyermekkorosztály számára nyújthat élményt. Így a nyelv ritmusára, a szavak melengető jelentésére figyelő háromévesek; az olvasást tanuló elsősök, a világról már sajátos módon gondolkodó tízéves gyerekek is szívesen hallgatják illetve olvassák majd e

Amig megszületik

Idézet a Gyermek születik című könyvből: „Senki sem tudja előre, hogy milyen lesz a születendő gyermek. Fiú lesz vagy lány? Fekete lesz vagy szőke, magas vagy alacsony? Nincs neve, nincs arca... Az éppen megszületett gyermek viszont már fia vagy lánya szüleinek ,..".

De mi is történik addig, amíg megszületik egy gyermek? Sok mindent tudunk már a születendő emberi lény keletkezéséről, fejlődéséről? Már nem ismeretlen számunkra a gén, a kromoszóma vagy éppen a DNS fogalma. Hiszen akit egy kicsit is érdekel a téma (azt hiszem, hogy majdnem mindnyájunkat]: mostanában figyelemmel kísérhette dr. Czeizel Endre e témával kapcsolatos tévésorozatát, vagy éppen el is olvashatta az erről a témáról írt érdekfeszítő könyveit.

Az ember születése előtti időszakot mégis még sok területen homály fedi. Tulajdonképpen még az is imeretlen a tudomány számára, hogy pontosan mi is indítja el a szülést. A tudomány és a technika segítségével viszont egyre közelebb jutunk ma már eddig ismeretlen jelenségek pontos felderítéséhez.

Ez idáig még senki sem tudta felfedni képekben a méhen belüli magzat fejlődését. Az eddigi ismeretek főként a különböző okok miatt megszakadt terhességekből származtak. A világon először Lennart Nils*

son, a tudományos orvosi fényképezés úttörője készített felvételeket. Lennart Nilssont elért eredményei alapján a stockholmi egyetem nemrég tiszteletbeli orvosdoktorrá avatta. Nilssonnak különleges optikai eszközökkel sikerült megörökítenie a titokzatos és egyben csodálatos méhen belüli világot. A Gyermek születik című könyvben színes és fekete-fehér képeken láthatjuk a még meg nem termékenyített petesejtet, majd a megtermékenyítés utáni négyhetes, parányi embriót. E furcsa kis élőlényből fejlődik ki kb. kilenc hónap alatt az ember. E kilenc hónap legfontosabb állomásait követhetjük figyelemmel e színes könyvben.

Már a hathetes embriónak is van „arca“. Ez a különleges „embrió portré“ tekint ránk Nilsson jóvoltából. Ennek az embriónak már látható az életet jelentő parányi szíve is. A továbbiakban a szem, a fül, a kéz és a láb, majd a szemek fejlődéséről szerezhetünk ismereteket a fényképek alápján. Megkapó a borítólapot is díszítő négy és fél hőnapos (kb. 18 cm hosszú} magzat fényképe,, amint,

r " ' KULCSÁR FFRENC ?

Dióhintó

verseket. Az illusztrációk és a tiszta, áttekinthető tipográfia a legszebb Madách-könyvek közé (^Vnelik a kötetet.

Kovács Magda:

A CSOlíAGOMBÖC

A mese, a csoda, a fantasztikum iránti érzékét Kovács Magda már első kötetével fényesen bizonyította. Fordulatos cselekményű meséiben nyoma sincs rutinnak, sem semar tizrausnak. Éppen ellenkezőleg. Kovács Magda meséi sajátos motívumaikkal tűnnek ki. Hőseit a természet, az állatok világából választja ki, vagy pedig az életünket körülvevő tárgyakat személyesíti meg (karácsonyfadísz, gesztenyebaba stb.) Jól pergő történeteit bizonyára hamar megkedvelik az iskolás (korú gyermekek, de a felnőtt olvasó is élvezetét lelheti bennük, nem utolsósorban az írónő helyenként tündöklőén szép, költői stílusát dí^ esetve. A kötet szinte vala* mennyi meséje erkölcsi példázat, ám — s ez a (könyv egyik nagy erénye — minden bántó dklakticizmus, moralizálás és erőltetettség nélkül.

''ék '

mi •**6 -8®* »:

M ft

i

< *

I tsodagövibÖc

m

éppen az ujját szopja — vigasztalásképpen. Az eddigi ismeretektől eltérően ugyanis megállapították, hogy a magzat hall. Hallja édesanyja szavát, a rádiót, a tv-t. „A magzat csöndes világa a képzelet szüleménye, miként az a hit is, hogy az óceánokban halálos csönd honol..." — olvashatjuk a

könyvben.

Gyermekes anyáknak és a gyermeket váróknak is érdekesek magáról a szülésről készült felvételek. A könyv nem feledkezik meg néhány jótanácsról az étkezéssel, az életmóddal kapcsolatban sem, sőt jelentős szerepet tulajdonít az apák részvételének még magánál a szülésnél is (jónéhány országban ugyanis az apák is beléphetnek a szülőszobákba). A férfiak a szülés utáni napokban nagy segítségére lehetnek a fáradt anyának. Hogy miben? Erre a kérdésre is választ kaphatnak az olvasók Axel Ingel- man-Sundberg, Mirjam Furuh- jehn és fílaes Wirsén orvosprofesszoroktól.

E könyv első kiadása (1905) óta sok idő telt el. A magyar 198Í. olvasó első Ízben Cholnoky Péter, a szombathelyi Markusov- szky Kórház gyermekgyógyász főorvosa fordításában veheti kezébe ezt az izgalmas könyvet,

GBItCmY KATALIN

új sző

IX. 7.

4