Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-29 / 230. szám, kedd
I SZÓ 1981. IX. 29. 5 TERMÉKENY VITA Cukorrépát elsősorban cukornyerés céljából kell termeszteni Az utakon mindenfelé cukorrépával megrakott tehergépkocsik, traktorok sorjáznak. Értékes terhükkel a cukorgyárukba és a kijelölt átvevőhelyekre tartanak. A feldolgozás is folyamatban van már, szeptember közepe óta Szlovákia összes cukorgyára üzemel. Látszatra minden rendben van, ám he"es viták folynak a termelők és a feldolgozók között. Ezeket az új rendszer alapján történő felvásárlás váltotta ki, s csak az jár jól, aki az új követelményeknek megfelelő nyersanyagot szállít. Melyek ezek a követelmények? Elsősorban is & cukorrépának egészségesnek kell lennie. A szállítmány — attól függően, hogy könnyű vagy nehéz talajon termesztették — legfeljebb 15—25 százalék ásványi szeny- nyeződést tartalmazhat. Növényi "hulladék csak 2 százalék lehet benne, s olyan répa pedig, amelynek nem .vágták le a karéját, mindössze 5 százalék. A rakomány 25 százalékban tartalmazhat sérült répafejet, s arai a legfontosabb követelmény, a répa cukortartalmának 14 százalékosnak kell lennie. Ha ezeknek a kritériumoknak a nyersanyag nem felel meg, tonnánként 30 koronát fognak le az árából. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyárba szeptember 7-e és 16-a között beérkezett répaszállítmány átlagban 6,9 százalék termőföldet, 1,9 százalék növényi hulladékot, 5,2 százalékot kitevő le nem karéjozott répát tartalmazott. Az ebben az időpontban beszállított cukorrépa cukortartalma 14,1 százalékot tett ki. Ennek ellenére itt is van vita. Azzal még egyetértenek a termelők, hogy a répával beküldött szennyeződést leszámítják a mennyiségből. Ennél a műveletnél a mezőgazdasági üzem képviselője is jelen van, s csak az ő beleegyezése után történik meg a levonás. A cukortartalom megállapításának helyessége felől azonban kétségeik vannak. Az új rendszabály értelmében ugyanis 17 százalékos cukortartalom kimutatásakor 450 koronát, 14 százalékos cukortartalom esetében viszont már csak 290 koronát kapnak tonnánként. Érthető, hogy minden termelő azt szeretné, ha minél több cukortartalmat mutatna ki a berendezés, elvégre nagy befektetés árán termelték meg a cukorrépát. A talajelőkészítés, a vetőmag, a műtrágya, a gyomirtószerek és a mostani betakarítás tetemes összegeket emészt fel, Jó lenne viszontlátni kamatostul. Ezidáig viszont úgy látszik, hogy az árrendezés után nem hogy több jön a konyhára — noha ezt várták tőle a termelők —, hanem talán még any- nyi pénzt sem kapnak, mint az elmúlt években. Eddig az volt a helyzet, hogy aki többet termelt, az többet keresett. Most meg hiába az aránylag magas hektárhozam, ha a cukortartalom alacsony. — Legalábbis a cukorgyár szerint — mondják a termelők. — Az váltotta ki ezt a bizalmatlanságot — vélekedett Németh János mérnök, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa, hogy az ugyanazon parcelláról egyik kocsival bevitt répa cukortartalma 18 százalékos, a másikkal beszállított répáé meg csak 11 százalékos volt. Márpedig ilyen eltérés semmiképp sem lehetséges. Pucz László, a dunaszerdahelyi cukorgyár pártalapszerveze- tének elnöke sajnálkozva mondotta: „Kár, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői azt hiszik, a gyár tudatosan rövidíti meg őket. Pedig erről szó sincs.“ Miloslav Vojáöek mérnök, a répaosztály vezetője pedig a cukortartalom megállapításának mikéntjéről beszélt. Elmondotta, hogy a cukorgyár és a répát beszállított mező- gazdasági üzem képviselője közösen vesz mintát a rakományból. Húsz-huszonöt répafejet vesznek le minden egyes gazdaság aznapi első szállítmányából, s utána minden negyedikből. Mindketten tudják, hogy a nagy répa kevesebb, a kicsi több cukrot tartalmaz. Ezért ügyelnek arra, hogy ilyet is, olyat is tegyenek a zsákba. A körzetükbe tartozó 13 átvevőhelyen összegyűlt mintákat összeszedik, behozzák a gyárba, itt gépesítik, fagyasztják és ilyen állapotban küldik el a diószegi (Sládkovičovo} cukorgyárba, ahol megbízható műszerrel megállapítják a cukor- tartalmát. Amint megkapják a kivizsgálás eredményét, azonnal a termelő tudomására hozzák. Van aki azt mondja, jobb lenne, ha a kizárólag erre a célra gyártott Rüpro berendezéssel vennének mintát. Ha ez alá odamegy a jármű, egy gombnyomásra leereszkedik, bizonyos mélységig belenyúl ,a rakományba, ép mintát vesz. Ilyen berendezés azonban csak a gyárban van, a többi átvevőhelyen nincs, így hát nem látják értelmét annak, bogy ezt az egyet is használják. A gyáriak szerint a kézi mintaszedés is megbízható. Ugyancsak jó lenne, ha minden gyár maga mérhetné meg a cukortartalmat, de ehhez egy 5 millió devizakorona értékű berendezésre lenne szükség. Ennek megvásárlását egyelőre nem engedélyezik a felsőbb szervek, azzal érvelnek, hogy egy berendezéssel több gyár részére is elvégezhető a cukortartalom megállapítása. A betakarítás még folyamatban van. A répa cukortartalma mindaddig növekszik, amíg a földben van. Persze, így sem lesz már sokkal magasabb a jelenleginél, tehát a mezőgazda- sági üzemek nem számíthatnak túl magas bevételre. Viszont annál több tanulságra. Ezeket pedig £ jövőben bőven kamatoztathatják a répa cukortal- mának növelése érdekében. Befolyásolható-e egyáltalán a cukortartalom alakulása? Erre a válasz egyértelműen az, hogy igen. A cukorgyáriak és a mezőgazdasági igazgatóság véleménye szerint már az idén rendelkezésre álló vetőmagból is némivel magasabb cukortartalmú répát termeszthettek volna a gazdaságok. A dunaszerdahelyi cukorgyár körzetében (több járás tartozik ide) jó biológiai tulajdonságú, drazsírozott, egycsírájú külföldi és csiszolt hazai fajták fele-fele arányban álltak rendelkezésre. Hogy-hogy mégis aránylag alacsony a répa cukortartalma? Ez azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági üzemek az idén is zömmel hagyományos termesztési eljárásokat alkalmaztak. Márpedig a cukortartalom növelése érdekében meg kellett volna változtatni a technológiát. Abban, hogy nem változtattak az eddigi módszereken, az is közrejátszott, hogy az új felvásárlási rendszerről szóló rendelet csak a nyár közepén jelent meg. Továbbá azért törekedtek a termesztők nagyobb répa termesztésére, mert a nagy répának, ha alacsony is a cukortartalma, nagy a karéja és miután kilúgozzák belőle a cukrot, sok répaszelet marad vissza belőle. Márpedig ezekre a melléktermékekre, mint takarmányra nagy szükség van az állatok átteltetésé- hez. Különösen az idén, amikor kevesebb takarmány termett a tervezettnél. Egyet azonban le kell szögezni, mégpedig azt, hogy a cukorrépát elsősorban cukornyerés céljából termesztjük. A cukortartalom pedig helyes termesztési eljárásokkal növelhető, ezeket az eljárásokat a mezőgazdasági szakemberek jól ismerik. A cukorgyár is hasznos segítséget nyújt ehhez. Az idén például szolgáltatás keretében talajelemzéseket végezttík az egyes mezőgazdasági üzemekben, nagy körültekintéssel vizsgálták meg többek között a talaj nitrogéntartalmát. Köztudott, hogy a nitrogéntúlten- gés és a túlzott öntözés csupán a nem kívánatos növekedést fokozza, de a cukortartalmat nem. Ha vita tárgyát képezi is a jelenlegi helyzet, le kell szögezni, hogy a cukortartalom szerinti átvétel bevezetése nem tűrt halasztást. Ennek bizonyítására érdemes megjegyezni, hogy 24 európai ország közül — amelyekben cukorrépát termesztenek — a huszonkettedikek vagyunk a répa cukortartalmát illetően. Igaz, hogy az északabbra fekvő országok éghajlati viszonyai közepette magasabb cukortartalmú répa termeszthető, de például a tőlünk délebbre fekvő Ausztriában és Magyarországon, miután rátértek a cukortartalom szerinti díjazásra, a termesztők ugyancsak az elvárásoknak megfelelő nyersanyagot állítanak elő. Ezt várják nálunk is az idén életbe lépett rendelkezéstől. KOVÁCS ELVIRA , , 'vV'< • ' •'' •" <>v' M Munkában az aranyérmes minirakodógép ' Archív-felvétel) ARANYÉREM DETVÁBA Csehszlovák építőipari gépek o brnói vásáron A Strojexport külkereskedel mi vállalat gépek, berendezések és beruházási egységek ki vitelét és behozatalát bonyolítja le. A brnói nemzetközi vásáron a legnagyobb kiállítási területen az építőipari gépeket láthattuk. Több gépgyártó vállalatunk közül elsősorban a Detvai Nehézgépipari Művek érdemel említést. A közép-szlovákiai városban készülő UN típussorú hidraulikus rakodógép annyira bevált, hogy az idén már sorrendben a tizenöt ezrediket szállították a Szovjetuniónak. További erőgépeik ugyancsak határainkon túlra kerülnek. A detvai gépek legsikeresebbje Brnóban mégis az UNC-060 jelzésű univerzális rakodógép volt. Tavalyi első bemutatása után ebben az évben aranyérmet kapott. A kisebb terjedelmű munkák gépesítésének szükségszerűsége késztette a konstruktőröket arra, hogy újfajta minirakodógépeket fejlesszenek ki. Munkájuk első konkrét eredménye a Detvában gyártott rakodógép, mely nemcsak az építőiparban, hanem az erdőgazdálkodásban, közlekedésben, egyéb iparágakban és a technikai szolgáltatásokban is hasznosítható. Egyszóval mindenütt, ahol kicsi a mozgási tér és a kevésbé gazdaságos üzemeltetés akadályozza a nagyobb gép alkalmazását. A kiegészítő részek felszerelésével rakodásra, különböző tárgyak áthelyezésére, vagy a föld és más anyagok rakásra halmozására szolgál. FÜRDŐ LESZ — DE MIKOR? Amikor Ivan Malinovskyj mérnökkel, a bratislavai Služba ipari szövetkezet beruházási osztályának vezetőjével bejárjuk az egykori központi piactéren (ma Zupka tér) épülő fürdő hatalmas épületét, még a látottak alapján is hitetlen- kedve számolom újra ö?sze, mi mindennek kell itt elférnie. Ezt a leltárt szándékosan hangosan végzem, ha esetleg valamit kihagynék, kísérőmnek módja legyen kiegészíteni. Szóval, lesznek itt medencék, ez csuk természetes. Egy hatalmas 50X21 méteres, tehát az olimpiai előírásoknak is megfelelő, és egy kisebb — 9X12,5 méteres — a gyermekeknek. — A pihenőrészben 750 személy fér majd el. Lesz itt egy 120 férőhelyes vendéglátó, valamint 30 személyes büfé. Gőzfürdő és szauna férfiaknak és nőknek, fodrász, borbély, kozmetikus, pedikűr és egyéb. Mindezt a legmodernebb technikával kívánják ellátni, többek közt működik majd itt zárt lánckörű ipari televízió is. — Mikor telik meg ez a csarnok a fürdők tipikus zajával? — kérdezem Malinovskyj mérnöktől a nagyobbik medence peremén. — Egy bizonyos: a terv szerint ma még itt semmi esetre sem lubickolhatnánk. Ha viszont minden a papírra vetett „menetrend“ szerint alakulna, akkor is csak a jövő év júniusában fogadhatná ez a medence — és természetesen az egész fürdő — az első látogatókat. A tervek szerint tehát már csupán nem egészen egy év áll az építők rendelkezésére ahhoz, hogy mindent befejezzenek. Az már ma is biztos, hogy erre a határidőre semmi esetre sem tudnak elvégezni ennyi munkát. Erre még akkor sem lennének képesek, ha az itt dolgozók mostani létszámát megtöbbszöröznék. Ahhoz, hogy jobban megértsen, számoljunk egy kicsit. Az egész épület beruházási értékét 91 millió koronában állapították meg. Építeni 1973-ban kezdte el a Nyitrai Magasépítő Vállalat, így ma már nyolcéves múltra tekinthetünk vissza. Az elkeserítő tények közé tartozik, hogy jelenleg csupán 55 százalékra kész a fürdő, tehát csaknem a fele még hátra van. — Mivel indokolja az építővállalat ezt a lemaradást? — A megszokott szöveget kapjuk: munkaerőhiány, a fontossági sorrendben is állítólag valahol hátul kullogunk, és így tovább. így aztán időről időre összejövünk, mint az első félévben is néhányszor, megtartjuk tárgyalásainkat, jegyzőkönyvezünk, nekünk ígérnek, mi számonkérünk, és csaknem változatlanul minden marad a régiben. — Mégis, milyenek a távlatok? — Az egyik évelejei tárgyaláson az építő megígérte, az idén itt 10 millió korona értékű munkát végeznek el. Kiszámították, hogy ilyen ütemben 1983-ban képesek lesznek befejezni a fürdőt. Csakhogy, ezután sem következett be a várt változás. Majd amikor júliusban ismét találkoztunk, már egy módosított tervezettel álltak elő. Eszerint csak 1986-ban tudják befejezni az épületet. Mit szól hozzá? Mert én nem tudom, milyen állást foglaljak az effajta eljárásokkal szemben. Megdöbbentő, hogy a Nyitrai Magasépítő Vállalat, amely számos más építkezésen annyiszor bizonyitoy# már képességeit, nálunk fittyet hány kötelességeire. Hiszen, ha sikerül a terminus további kitolása, az építkezés időtartama 13 évre nőne, ami semmi esetre sem tesz jót hírnevüknek. — Nem lehetne a lakosságot is bekapcsolni az építésbe? — Az az igazság, hogy a lakosságot talán a befejező munkáknál be tudnánk kapcsolni. Főleg a takarításnál, és egyéb egyszerű munkák végzésénél vennénk hasznukat. De pillanatnyilag elkerülhetetlen, hogy a szakemberek végezzék el, amit kell. A bratislavai Zupka-téri fürdőt tehát eddig nem részesítették előnyben, pedig a város- rendezési szempontból való elhelyezése miatt megérdemelné ezt. A város központi övezetében építik, olyan rangos épületek közelében, mint például a Szakszervezetek Háza. Az sem mellékes, hogy éppen szemközt áll a Magasépítő Vállalatok Termelési-Gazdasági Egység vezérigazgatóságának székhaza is, ahonnan a fürdőt éipítő vállalatot Is Irányítják. A felettes szervnek, hogy úgy mondjam, egyenes rálátása .van az uralkodó helyzetre. Mi lenne, ha esetleg innen szorgalmaznák nagyobb hangsúllyal a gyors változást? RESZELI BÉLA Az építőiparban hozzájárul az apró munkák gépesítéséhez, előnyös a mélyépítő és tisztító munkáknál, a keskeny vájatok készítésénél, az építőanyagok és az előregyártott elemek rendezésénél vagy a gödrök fúrásánál. Egyszerre hét-kilenc manuális munkát végző embert helyettesít. Jól mozog mind a tömött talajú, mind a lazább talajú terepen. A rakodogép univerzialítása a hozzátartozó egész sor kiegészítő berendezésnek köszönhető. Kabinja kényelmes és biztonságos, vezetése minimális erőkifejtéssgj jár, mínusz 15-től plusz 37 Celsius fokig terjedő hőmérsékletben üzemeltethető. Az építkezések rohamos növekedése váltotta ki világszerte a földmunkák egyre nagyobb terjedelemben való végzését. Hazánkban ezért szintén korparancs az e munkákat végző gépek fejlesztése és gyártása. Konkrétan a DH típussorú hidraulikus kotrógépekről van szó, melyeket a francia POC- LAIN cég átdolgozott licencei alapján gyártanak az uničovi gépgyárban. A föld túrására, valamint a különböző szilárd, darabos vagy omlós anyagok rakására szolgál. Több kiegészítő berendezése van, ami így más célokra is alkalmassá teszi. A DH típussorú kotrógépek három alapvető variánsát gyártják. Megkülönböztetésük a más-más terepen való használhatóságuktól függ. A DH 111-es lánctalpas alvázzal bármilyen terepen jól mozog, a nehezebben járható helyeken a talaj lazaságától függően szűkíthető lánctalpa. A DH 112-es kerekes kotrógép elülső és hátsó meghajtású, különböző terepeken alkalmazható, kivéve a nehéz iszaposokat. A DH 113-as szintén kerekes, hátsó meghajtású. Elsősorban a városok és falvak utcáin, a vállalatok területén végzett földmunkáknál hasznos segítőtárs. Napjaink erőgépeinél a kabin sem elhanyagolható. Ebben a DH típussor kotrógépeinek néhány jellemző tulajdonságát érdemes megemlíteni. Tágas kabinjaik dupla falúak, közöttük olyan szigetelő anyag van, mely megakadályozza a hajtómű rezgéseinek és zajának behatolását a kezelési térbe. Az ablakok biztonságos üvegből készülnek, munka közben jó a kilátás a dolgozó gépegységre. Röviden: a kabin komfortja biztosított. A Nové Mésto nad Metují- ban üzemelő Stavostroj úthengereket mutatott be. Ezeknek is több típusát. Például a PV 160-as légnyomásos hengert, mely újdonság és a mostani ötéves tervidőszakban az előző GRW 101-est helyettesíti majd. A két típus közötti alapvető különbség abban van, hogy az újban csehszlovák gyártmányú hidrosztatikus hajtómű található, ellentétben az eddig behozatalból beépített hidrodinamikus egységtől. A kabin olyan, mint a többi úthenger típúsé — egységesített. A Strojexport kiállítási területén eltöltött percek és e röpke gépismertetés is igazolta: építőiparunkat a hazai gyártók elsősorban nagy erőgépekkel és Jól bevált típussorokkal látják el. J. MÉSZÁROS KAROLY
