Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-29 / 230. szám, kedd
1981 IX. 29. NYUGAT-EURÔPÄ TILTAKOZÁSOK A RAKÉTATELEPÍTÉSI TERVEK ELLEN (ČSTK) — Nyugat-Európa- szerte fokozódnak a tiltakozások a NATO rakétatelepítési tervei ellen. Az NSZK-ban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és másutt mind többen fejezik ki aggodalmukat az amerikai kormányzat politikája miatt. BONN — A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) újabb tartományi szervezete foglalt állást az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétáit nyugat-európai elhelyezése ellen. Schleswig-Holstein mintegy 40 ezer szociáldemokratáját képviselő küldöttek a párt tartományi kongresszusán úgyszintén egyöntetűen támogatták az ún. kiéli felhívást, s az ehhez kapcsolódó • aláírásgyűjtő kampányt, amelyet a tartományi elnökség az USA és a NATO militarista tervei ellen szervezett. A kongresszus mintegy 200 küldötte felszólította az SPD országos vezetőségét, hogy hagyjon fel a NATO 1979 decemberi határozatának támogatásával. Az elmúlt napokban az SPD Saar-vidéki tartományi szervezetének elnöksége is hasonló döntést hozott: felszólította a NATO vezetőségét, hogy várja meg a leszerelési tárgyalások konkrét eredményeit, és hagyjon fel az új amerikai rakéták rendszerbe állításának tervével. Az október 10-ére Bonnba összehívott nagy békegyűlés szervezői közölték, hogy „Kososén a nukleáris veszély ellen, a leszerelésért és az európai enyhülésért“ jelszavú felhívásukhoz a politikai és társadalmi erők igen széles körét képviselő több mint 750 szervezet és csoport csatlakozott. A szervezők bírálták azokat a nyugateurópai politikusokat és lapokat, amelyek pánikot keltenek és hangsúlyozták, hogy a százezres tüntetésre alkotó és békés légkörben kerül sor. A Német Kommunista Párt elnöksége Düsseldorfban a hét végén ülést tartott, s ezen az NSZK és Nyugat-Európa lakosságát a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták, a neutronfegyverek elleni tiltakozás fokozására, és az európai béke megóvására irányuló szovjet Javaslatok támogatására szólította fel. PÄRIZS — A Francia Országos Béketanács vasárnapi párizsi ülésén felszólította a kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket, amelyek segítenék a leszerelési tárgyalások folytatását. A béketanács támogatásáról biztosította az eurorakéták és a neutronfegyverek gyártása, illetve rendszerbe állítása ellen tiltakozó nyugat-európai közvéleményt. A szervezet október 25-ére Párizsba országos békenagygyű- lést hívott össze, amely az ENSZ kezdeményezte leszerelési akcióhétre tesz pontot Franciaországban. A tervet már 25 francia politikai, szakszervezeti, társadalmi, ellenállási és egyházi szervezet biztosította támogatásáról. A Kommunista Ifjúsági Mozgalom tagjai Franciaország különböző pontjairól már tegnap elindították stafétájukat, melynek során aláírásokat gyűjtenek a fegyverkezési verseny ellen. Az olaszországi Pe- rugiából szeptember 27-én békeme- net indult assisibe tiltakozásul az írj amerikai nukleáris fegyverek nyugateurópai telepítése ellen. A tiltakozó menetet az olasz leszerelési bizottság kezdeményezte. A tiltakozó menetben nemcsak különböző olasz politikai pártok, hanem más nyugat-európai szervezetek tagjai is részt vesznek (ČTK külföldi képszolgálata) EGYIPTOM Megkezdődött Szádot pártjának II. kongresszusa (ČSTK)—Kairóban „A nemzeti egység, a demokrácia és a fegyelem eléréséért“ jelszó jegyében megkezdődött a kormányzó Nemzeti Demokratikus Párt II. kongresszusa. A Szadat elnök által létrehozott Ez is üzlet... A tervek szerint jövő év áprilisában a Sínai-félszi- getről távozik a megszálló izraeli hadsereg, és helyét ún. soknemzetiségű erők foglalják el. A The Jerusalem Post lap bevallása szerint az ún. soknemeztiségű erők állomásozása a félszigeten tartós nyereségek forrása lesz elsősorban amerikai- és izraeli társaságok számára. A lap értesülései szerint kizárólag az amerikai-izraeli kereskedelmi kamara köthet szerződéseket a nemzetközi erők szükségleteinek biztosítása céljából. Az említett szervezet már összeállította leendő üzleti partnereinek listáját, s ez nem csekély jövedelmet biztosít az érdekelt cégeknek. A legtöbb nyereségre három amerikai társaság konzorciuma számíthat, melyek már Tel Avivban képviseleti irodát is nyitottak. De számos izraeli cég és vállalat sem marad busás nyereségek nélkül, ugyanis a Camp David-i megállapodások második részének a megvalósítása során előnyös üzletkötésekre számíthatnak. Figyelemre méltó, hogy az izraeli lap ugyanakkor Egyiptom szerepéről mélységesen hallgat, jóllehet a nemzetközi erők a jövő év tavaszától épp az ország területén fognak állomásozni. (ČSTK) párt küldöttei olyan időszakban ülnek össze, amikor az egyiptomi társadalom újkori történelmének egyik leginély- rehatóbb politikai és gazda* sági válságát éli. A kongresszusi tanácskozás napirendjén elsősorban a rend és a fegyelem helyreállítása szerepel, s vonatkozik ez a kormányra, a hatóságokra, az iparra és lényegében valamennyi ágazatra. A kitűzött célt mindenekelőtt a kormány október 1-én hatályba lépő új intézkedéseivel kívánja biztosítani. Az életbe lépő törvények és rendeletek politikai színezetűek, és bevezetésükre az ellenzék soraiban végrehajtott „tisztogatási akciót“ követően került sor. (ČSTK) — Az ellenzéki népi mudzsaheddinek szervezete és az iszlám forradalmi gárdisták között Teheránban vasárnap súlyos összecsapásokra került sor, melyek során a hivatalos adatok szerint 22-en életüket vesztették, 40-en paciig súlyosan megsebesültek. A. sebesültek pontos létszámát nem lehetett megállapítani, mert különböző kórházakban vannak elhelyezve. A teheráni rádió szerint különböző városokban az iszlám rezsimet ellenzők közül 45-öt végeztek ki. Azzal vádolták őket, hogy részt vettek a rezsim elleni fegyveres akciókban. A Teheránból és Bagdadból érkező hírek szerint vasárnap az iráni—iraki fronton nagy harcok dúltak Abadan kőolajipari központ térségében. A teheráni rádió az iráni fegyveres erők nagy győzelméről adott hírt és azt állította, hogy sikerült visszaszorítani az iraki csapatokat és kitörni az Abadant körülvevő ostromgyűrűből. A Bagdadban kiadott hivatalos nyilatkozat viszont azt állította, hogy az Abadan körül folyó harcokban az iráni csapatok nagy veszteséggel meghátrálásra kényszerültek. Tüntetések az USA-ban (ČSTK) — Az Egyesült Álla-1 mok salvadori beavatkozása és a junta embertelen politikája ellen San Franciscóban hatal- «nas tüntetésre került sor. Jósé Napoleon Duarte salvadori elnök szálláshelye — egy szigorúan őrzött szálloda — előtt mintegy 400 an gyűltek össze. Bostonban, New Yorkban, Baltimore-ban, San Franciscóban és más amerikai városokban a brit konzervatív (kormány Észak-Irországban folytatott gyarmatosító politikája ellen tiltakoztak. A tüntetések résztvevői követelték, hogy a That-* cher-kormány azonnal engedje szabadon a politikai foglyokat, és szüntesse meg Ulsterban a politikai terrort. Thatcher Ausztráliában (ČSTK) — Margaret Tchat- clier brit miniszterelnök tegnap Kuvaitból Ausztráliába utazott, ahol részt vesz a Nemzetközösség országainak csúcskonferenciáján. Tchatcher Kuvaitban vasárnap a brit fegyverszállítmányokról és általában a két ország közötti katonai együttműködésről tárgyalt. A brit kormányfő ezt megelőzően Bahrainben járt. A NATO-tagsdg ügyében A spanyol baloldal népszavazást követel (ČSTK) — Madridban több mint százezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyet a Spanyol Kommunista Párt hagyományos fesztiváljának befejező aktusaként vasárnap rendeztek meg. A nagygyűlés résztvevői határozottan tiltakoztak Spanyolország tervezett NATO-tag- sága ellen. Amint azt Santiago Carillo, a Spanyol KP KB főlitLa Manche csatorna GAZDAG MÚLTÚ VITA EGY OLCSÖ ALAOÚTRöL (ČSTK) — Párizsban tegnap Nagy-Britannia és Franciaország közlekedésügyi szerveinek képviselői ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák a La Manche csatorna alatt húzódó és a (köt országot összekötő alagút építésének már csaknem 200 éves gondolatát. Az ötlettel elsőízben Albert Mathieu, Napóleon mérnöke állt elő, s Mitterrand két héttel ezelőtti lonA moszkvai Pravda cikke Az USA beavatkozik Lengyelország bclügyeib (ČSTK) — Az Egyesült Államok nagymértékben beavatkozik Lengyelország belügyeibe, amikor támogatja azokat az erőket, amelyek az ellenforradalmi veszélyt képviselik, írja a moszkavi Pravda tegnapi számában Vlagyimir Bolsakov. Megállapítja: A „Szolidaritásnak“, a KOR ellenforradalmi csoportjainak és „A független Lengyelország konföderációjának“ címére pénz, nyomdaipari berendezések, rádió- és tévéadók érkeznek az Egyesült Államokból. A különböző országokban működő amerikai nagykövetségek a lengyel sajtó szerint közvetlen kapcsolatokat tartanak fenn a „Szolidaritás“ és más ellenforradalmi szervezetek képviselőivel, akik „turistákként“ utaznak Nyugatra. A lengyelországi belügyekbe való amerikai beavatkozás legkirívóbb példája a Szabad Európa rádióállomás tevékenysége, amelyet hivatalosan a Kongresszus finanszíroz és a CIA ellenőriz. A szemleíró emlékeztet arra, hogy 1980 augusztusa óta ez a rádióállomás a lengyelországi szocialistaellenes erők szócsövévé vált, s jelenleg a lengyel adás 40 százalékát a „Szolidaritással“ kapcsolatos hírek teszik ki. Az Amerika Hangja rádióadó pedig jelzésekkel közvetít utasításokat az ellenforradalmárok eljárásának összehangolására. A Szabad Európa és a Szabadság rádióállomás terjeszti azt az „üzenetet“, amelyet a „Szolidaritás“ kongresszusán fogadtak el és küldtek el Kelet-Európa népeihez. Az Egyesült Államok ezzel megsért minden általánosan elismert nemzetközi normát, tehát a helsinki Záróokmányt is. A szocialista országok népei követelik, hogy legyen vége a jogellenes tevékenységnek, hogy az Egyesült Államok különleges szolgálatai ne avatkozzanak bele Lengyel- ország és a többi szocialista ország belügyeibe, írja Vlagyimir Bolsakov. doni megbeszélései során ismét szóba került. A tenger alatt húzódó alagút építésére már nyolc önálló terv készült el. A legolcsóbb közülük 1,3 milliárd dollárba, a legdrágább pedig 6,5 milliárd dollárba kerülne. A múltban épp a magas költségek okozták, hogy a tervektől végül is elálltak. Már 1964-ben Poin- pidou francia elnök és Wilson brit kormányfő megegyezett abban, hogy az építkezés megkezdődik. A két kormány 1971-ben hagyta jóvá a terveket, s 1973- ban sor került az első kísérleti fúrásokról szóló megállapodás aláírására. 1974-ben azonban a munkáspárti kormányt megijesztették a hatalmasnak ígérkező költségek, és egyoldalú döntést hozott, amellyel a korábbi terveket semmisnek nyilvánította. A tenger alatti alagút megépítésének kilátásai a fenti okok miatt ma sem a legkedvezőbbek. kára közölte, a párt már több mint félmillió aláírást gyűjtött arra a petícióra, amely a spanyol NATO-tagság kérdésében népszavazást követel. Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára a vasárnapi' sajtókonferencián úgyszintén megerősítette, hogy pártja nem ért egyet Spanyol- ország NATO-hoz való csatlakozásával. Hangsúlyozta, hogy a lépés ellentétben állna az ország nemzeti érdekeivel. Mint ismeretes, a kérdésről a spanyol parlament szavazással dönt. nyugatnémet csúcstalálkozó (ČSTK) — Kari Cartens nyugatnémet szövetségi elnök tegnap ötnapos állami látogatásra Madridba érkezett. Az NSZK elnökét János Károly spanyol király látja vendégül. Az államfő kíséretében tartózkodik Genscher külügyminiszter is, aki spanyol kollégájával és Sotelo kormányfővel folytatott megbeszélései után még ma visszatér Bonnba. NICARAGUA az ifjúsági találkozó (ČSTK) — Nicaragua fővárosában befejeződött az az ifjúsági találkozó, amelyen 25 latin-amerikai és Karib-tengeri állam 120 képviselője vett részt. A résztvevők zárónyilatkozatban fejezték ki támogatásukat a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Frontnak. Elítélték az amerikai és hondurasi haditengerészet tervezett közös hadgyakorlatát, mert az veszélyezteti a nicaraguai forradalmat. A küldöttek határozottan elítélték az Egyesült Államok szándékát, hogy Fonseca-öböl- ben, az egyik szigeten katonai támaszpontot akar létrehozni. Nyugat-Berlinben vasárnap több ezer ember rótta le kegyeletét Klaus fürgén Rattay fiatal munkanélküli emléke előtt, akii a múlt héten tartott tüntetések során a rendőrség gyilkolt meg. A vasárnapi tömeggyűlésen a rendőri önkény, valamint a katasztrofális lakáshelyzet, illetve a szenátus lakáspolitikája ellen tiltakoznak. A résztvevők követelték Heinrich Lummer, a rendőrség durva eljárásáért felelős szenátor lemondását, valamint azt, hogy a hatóságok hagyjanak fel az elfoglalt lakások és házak kiürítésével, s fejezzék be a bűnügyi eljárást azok ellen, akik a megüresedett és romos lakásokat elfoglalták s lakhatóvá tették, képünkön: a rendőrség felsorakozik egy megszállt ház előtt (ČSTK — telefoto) • • a ■ f Összecsapások Teheránban
