Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-03 / 208. szám, csütörtök

Meg kell találni a fellendülés útját Ahol az állattenyésztés gondja nem csupán az ágazaté Napirenden a tejtermelés <£§| Több dolgozóra és kaszálógépre lenne szükség Miért nem használható az új istálló? 101 Konkrét megbízást kap minden kommunista A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban több figyelemre méltó eredmény mellett szinte évek óta stagnál, vagy legalábbis nem a kellő mértékben fejlődik az állattenyésztés, ezen belül is a szarvasmarhate­nyésztés. A tejtermelés például sem mennyiségileg, sem mi­nőségileg nem elégíti ki a kívánalmakat, s időről időre ne­hézségek merülnek fel a húseladás tervf el adat ainak teljesíté­se terén is. Mit tesz ebben a helyzetben a pártvezetés, ho­gyan veszi ki részét a feladatok megoldásából a nagyüzem több mint kétszáz kommunistája? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Susányi István elvtárssal, az üzemi pártbizott­ság elnökével. — Azzal szeretném kezdeni, hogy az utóbbi időben nem múlik el egyetlen tagsági, vagy pártvezetőségi gyűlés sem anélkül, hogy az említett prob­lémakör valamilyen formában napirendre ne kerülne. Mi, a gazdaság kommunistái is jól látjuk, hogy az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés egyik meghatározó, ájn könnyen se­bezhető ágazatuk. Pillanatnyi­lag úgy ítéljük meg a helyze­tet, hogy jelenlegi gondjaink egyik része objektív, másik ré­sze szubjektív eredetű. Vegyük szemügyre például a kell© mennyiségű takarmány biztosításának kérdését, őszin­tén megmondom, mi e téren nemcsak a teljes önellátottsá­got tudnánk elérni, hanem még eladásra is futná kaszálóink­ról, feltéve persze, ha minden alkalmas területet hasznosíta­ni tudnánk. Nagy kiterjedésű gazdaságunk északi részén, a ratkói (Ratková) hegyvidéken ahol pedig kitűnő minősé­gű széna terem — betakarító gépek hiánya miatt csak rész­ben tudjuk begyűjteni a ter­mést. Kezdeményezéseink ilyen területek szerződéses kézi be­gyűjtésére hasznosnak bizo,* nyúltak, csakhát olyan nagy területekről van szó, amilyen­ről nem győzik begyűjteni a termést a kaszával még bánni tu­dó, inkább már csak nyugdíjas dolgozóink, és az ottani közsé­gek lakói. E téren tehát kaszá­lógépek hiányában erősen kor­látozottak lehetőségeink. Lényegesen többet tehetünk viszont — s itt nem győzzük hangsúlyozni a kommunisták felelősségét — más munkate­rületeken, mint például a nap­jainkban megkezdődött silóku­korica begyűjtése, jó minőségű konzerválása terén. Ugyanez vonatkozik a későbbiek során m cukorrépa melléktermékeinek hasznosítására is. A megfelelő mennyiségű és minőségű tö­megtakarmány biztosítása per­sze csak egy gond a sok kö­zül. Ugyanilyen hangsúlyt kell fektetnünk az állomány bizto­sítására, a tenyészmunkára, a gondozói munka színvonalának emelésére, és még folytathat­nám a sort. Pillanatnyilag azonban az üzem gazdasági és pártvezetésének jó elképzelé­sei szinte áthidalhatatlan aka­dályokba ütköznek. Egyik fő gondunk az istállókapacitással kapcsolatos, s ennek végleges megoldásával egy csomó egyéb természetű probléma is megol­dódna. A Mezőgazdasági Épí­tővállalat csaknem egy évvel ezelőtt átadott számunkra az oldalfalai (Stránské) gazdasá­gi részlegen egy, ezer férőhe­lyes, a tervdokumentációk alapján szupermodernnek ígér­kező létesítményt azzal a ha­tározott ígérettel, hogy a meg­levő, nem is apró fogyatékos­ságokat hamarosan kiküszöbö­lik. Ennek hitében mi akkor vagy negyven borjastehenet el is helyeztünk a létesítményben, s azóta nem hogy javult volna a helyzet a farmon, hanem még a mutatóba odatelepített állományt is kénytelenek le­szünk a régi istállókba vissza­helyezni. Az ottani állapotokra jellemző, hogy már eddig egy sor szakértő fejtette ki állás­pontját a hogyan továbbal kap­csolatosan, Az ügy most már a járási pártszervek elé került, így remélhetőleg hamarosan pont kerül a hosszas huza vona végére. Korszerű istálló, borjúnevel- de épül Szkároson (Skeresovo) is, melyet szintén az idén kel­lene átadniuk az építőknek. Ugyancsak hizlalda épül a bejei (Behynce) gazdasági udva­runkban Is. A kivitelezési mun­kálatokat itt saját epítőcsopor­tunk végzi, jól halad a munka, így remény van rá, hogy ide­jében átadják. Az említett beruházásoktól férőhelygondjaink megoldásán túl azt várjuk elsősorban, hogy jelentősen megjavulnak majd a gondozói munka feltételei, $ vonzóbb lesz az állattenyész­tésben dolgozni, mert bizony ma még nem nagyon válogat­hatunk az emberekben. Az üzemvezetés mindenesetre lát­ja azokat a tennivalókat és fo­gyatékosságokat is, melyek az irányító munkában észlelhetők, s javításuk, fokozatos megoldá­suk halaszthatatlanná vált. Elmondhatom, hogy kidolgoz­tuk a lépcsőzetes fejlesztési program megoldásának részle­teit is. — S milyen feladatok vár­nak az említett fejlesztési program végrehajtása terén a párt tagjaira és tagjelöltjeire? — Mindenekelőtt konkrét fel­adatokkal számolhatnak kom­munistáink. És nemcsak köz­vetlenül az ágazatban dolgo­zó kommunisták felelősségvál­lalásáról lesz szó, hanem más munkaterületeken dolgozóké­ról is. Az üzemi pártbizottság gyakorlati tevékenységében mi ezt úgy valósítjuk meg, hogy mielőtt egy gazdasági udvar, istálló értékelése napirendre kerül, megbízzuk az ott folyó munka ellenőrzésével a veze­tőség egy-egy tagját. Ily mó­don elérjük, hogy a problémá­kat azok is tisztán látják, akik más munkaterületen dolgoznak. A pártszervek tanácskozása így válik tárgyszerűvé és építőjel­legűvé. Bár ezt a gyakorlatot nem túl régen alkalmazzuk, a javulás jelei máris megmutat­koznak például a szkárosi gaz­dasági részlegben, ahol fő tá­maszaink a párttagok és a szocialista munkabrigádba tö­mörült állattenyésztési dolgo­zók. Ami a legközelebbi tenni­valónkat illeti, el szeretnénk érni a munkafegyelem megszi­lárdítását, mégpedig a zootech-t nikal munka minden szaka­szán. A fejők és a gondozók munkáját anyagi ösztönzőkkel serkentjük, ugyanakkor sokkal szigorúbban nyúlunk majd a szankcionálás lehetőségeihez is. Tűrhetetlen például a tej­rontás, s javulást kell elérnünk a borjúelválasztás és takar­mányfogyasztás terén is. A ter­vezett állomány biztosítása is igen fontos feladat, hiszen ez is közrejátszik jelenlegi gyen­ge eredményeinkben. Ma már ott tartunk, hogy nagyjából „összehoztuk" a tervezett fe­jőstehénlétszámot, ennek egy része azonban még nem olyan produktív, amilyet szeretnénk. Folyamatos javításukra, tuda­tos selejtezésre van tehát szűk* ség, márcsak azért is, hogy a korszerű istállókba tényleg fajtiszta, minden szempontból megfelelő állatok kerüljenek. Személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy erőfeszí­téseink eredménnyel járnak, s minden érdekelt összefogásá­val kedvező fordulat követke­zik be a tejtermelésben épp­úgy, mint az ágazat más, ma még gyengébb eredményeket felmutató szakaszain. HACSI ATTILA Kommentáljuk SAJÁTOS FELADAT Becsöngettek, és az új tanévvel egyidejűleg új pionírév kezdődött. Idejében és jól felkészültek erre a pionírmoz- galom dolgozói, tisztsegviseiöi, hiszen már a nyári táboro­zások alkalmával több olyan foglalkozást, tanfolyamot ren­deztek, melyek célja az őrsvezetők és a szikravezetők kép­zése volt. Sajátos feladatnak tekintették ezt, és sajátos nevelési eszközökkel készítették fel a vakációzó, táborokban üdülő, leendő őrsvezetőket és szikravezeiőket az új pionírév fel­adatainak teljesítésére. Az esti tábortüzek melletti be­szélgetések, a kirándulások, a különféle, kalandos tábort játékok és vetélkedők romantikus hangulatába, esemény- sorozatába tudatosan beépítették a politikai nevelést, a pio- nírmozgalom céljait szolgáló mozzanatokat is. Magyaráztak, érveltek, tájékoztattak, és felkeltették a pionírok érdeklő­dését. Jí kommunista pionírvezetőknek nagyon sokat segítettek ennek a sajátos feladatnak a teljesítésében az idős párt­tagok, veterán pártharcosok, közéletünk kommunista tiszt­ségviselői. Valahányszor a táborozó pionírok közé látogattak tanácsot, útmutatást adtak, tapasztalataik gazdag kincseit szívesen, örömmel osztották meg. A nagymegyeri (Öaiovo) pionírház táborában a városi nemzeti bizottság kommunis­ta tisztségviselői, az Ipolysági (Sahy) pioaúrház táborában az egykori partizánok, a Fasisztaellenes Harcosok Szö­vetségének kommunista tisztségviselői nem vendégeknek számítottak, mert tevékeny részesei voltak a tábori élet­nek. Nem oktatva, hanem inkább nevelve segítették az őrsvezetők, a szikravezetők felkészítését. És most, becsöngetés után, az új pionfrév kezdetén me- gintcsak sajátos feladat teljesítésére készülnek a pionír­mozgalom dolgozói, tisztségviselői. Ugyanis, ebben a pio­nírévben nem rendeznek olyan országos akciót, pionírjá­tékot, mint a Menet-60 akció volt, viszont országos feladat a mozgalmi munka színvonalának emelése, hatékonyságának növelése. A párkányi (Štúrovo) pionírház kommunista tisztségvi­selőinek kezdeményezésére úgy szervezték meg a csapatok irányításáért felelős városi törzskar tevékenységét, hogy közreműködésre kérték fel a papírgyárban dolgozó szó cialista munkabrigádok kommunistáit. Soraikból megszer­vezték a pionírok barátjainak körét. És ami külön említésre méltó: többen közülük, főleg az ifjú kommunisták, még aztt is vállalták, hogy szakköri vezetők, tanácsadók lesznek. Galántán a Járási Ipari Vállalat kommunista szakszer vezeti tisztségviselői vállaltak hasonló megbízatást. Ök az ifjú tűzoltók köreinek vezetését, a versenycsapatok felkészítését vállalták el, s megígérték: a honvédelmi sport- vetélkedők szervezésében és rendezésében is segíteni fog­nak. Sajátos feladat a pionírokkal való foglalkozás, mert rendkívül igényes. Érteni kell a gyermekek nyelvén, érteni kell a szakmai és politikai ismeretek átadásához. Értel­mileg és érzelmileg egyaránt hatni kell rájuk. Arról nem is szólva, hogy végtelen, néha bizony féktelen kíván­csiságuk és tettvágyuk kielégítéséhez, irányításához nagy türelemre van szükség. Nem könnyű körükben a példa- mutatás sem, mert bizony gyakori, hogy mások tetteit szigorúbban ítélik meg, mint a magukét. Pártunk mindig rendkívül nagy jelentőségűnek tekintet­te, és most is annak tartja a legfiatalabb nemzedék neve­lésének ügyét. Nemcsak általában, hanem politikai vonat­kozásban is. Mindig az élenjárókat, a legjobbakat, a leg inkább hozzáértőket bízta meg ennek a feladatnak a tel­jesítésével. Így értelmezve nemcsak sajátos, hanem megtisztelő fel­adatot vállalnak a kommunisták, akik megbízatási, tiszt­séget kapnak a pionírmozgalomban. HAJDŰ ANDRAS SOK MÚLIK AZ ELŐADÓKON Az 1981/1982-es pártoktatási év előkészítése a iosonci (Lučenec) járásban A XVI. kongresszus nyomaté­kosan hangsúlyozza a párttagok és tagjelöltek eszmei nevelésé­nek növekvő jelentőségét. E té­ren nagy szerepet tulajdonított a pártokta tásnak. Járási párt- bizottságunk augusztusi plenáris ütésén bíráló igényességgel ér­tékelte az elmúlt pártoktalási évet. Az értékelés megmutatta, hogy a pártoktatás, a felsőbb pártszervek és járási pártbizott­ságunk határozatával teljes összhangban volt megszervezve, hozzájárult a párttagság és a pártonkívüliek marxista—leni­nista neveléséhez. Pozitívan ha­tott a kommunisták eszmei egy­A TESLA vállalat peszerényt (Peserany) üzemében a szocialista munkabrigádokban dolgozó kommunisták kezdeményezésére egyre többen kapcsolódnak be a „Kezeskedem a munkámértŕ akcióba. Képünkön: DÄNÔCZ1 MÁRIA, a „Kontaktus" munkabrigád tagja, műszakonként 190 relét szerel össze, maga ellenőrzi azok áram­köri csatlakozásait, a szerelvények minőségét H. A. ségének elményltésére, aktivitá­suk fokozására, a párt vezető szerepének erősítésére. Pártszer­veink, -szervezeteink fokozott figyelmet fordítottak az előadóik és propagandisták munkájára, az oktatás menetére, színvona­lának emelésére, hatékonyságá­nak növelésére. Ellenőrizték és értékelték a pártoktatást, an­nak hatását a párt és társadal­mi élet egyes területein, és azt, hogyan segítette elő a gazdasá­gi feladatok teljesítését. Elmondhatjuk, hogy járási pártszervezetünk a múlt évben és ez idén több mint 600 tagje­lölttel növelte sorait. Tovább nö­vekedett a kommunisták aktivi­tása, ami pozitívan hatott já­rásunk dolgozóinak kezdemé­nyezésére. Része van a pártok­tatásnak abban, hogy a kommu­nisták nemcsak elfogadtők pár­tunk gazdasági és szociális programját, hanem igyekeznek azt következetesen teljesíteni. Ügy fogjuk irányítani a pártok­tatást, hogy ösztönözze a hall­gatókat a bíráló igényesség szel­lemének meghonosítására, a társadalmi kérdések elkötele­zett, következetes megoldására. Céltudatos munkával elértük azt, hogy az elmúlt oktatási év­ben a kommunisták 51,2 száza­léka tanul közép- és felsőfokon. Az 1981/1982-es pártoktatási év­ben a fő súlyt a kongresszusi anyagok átfogó tanulmányozá­sára helyezzük. Arra töreked­tünk, hogy tovább növekedjen azok száma, akik a közép- és felsőfokú alakulatokban, azaz esti Iskolákban, esti egyetemen elméleti és módszertani szemi- náriumoikban fogják tanulmá­nyozni « marxizmus-r-leninta­must és a kongresszusi anyago­kat. Az új pártoiktatási évben a besoroltak 52 százaléka fog ta­nulni közép- és felsőfokon, el­sősorban a választott pártszer­veik tagjai, pártfunkcionáriusok, tömegszervezetek tisztségviselői, vezető gazdasági dolgozók. A kommunisták besorolásánál fi­gyelembe vettük az eddigi poli­tikai végzettséget, munkabeosz­tást, az érdeklődést, s érvénye­sítettük a fokozatosság módsze­rét, elsősorban a tagjelölteknél és a fiatal párttagoknál. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a tagjelöltek részt vegye* nek a járási politikai isikola ál­tal a szeptemberre tervezett egyhetes bentlakásos tanfolya­mon. Arra is ügyelünk és meg­teremtjük annak lehetőségét, hogy a pártonkívüliek, elsősor­ban a pártba való felvételre ki- választottakat, besorolják a párt­oktatás tanulmányi alakulatai­ba. Ezt bizonyítja az is, hogy közel 1300 pártonkívülit sorol­tak be a pártoktatásra. Járási pártbizottságunk a pártoktatást az előadók és pro­pagandistáik aktívájával bizto­sítja, amely az utóbbi éveikben tovább gyarapodott. A kisebb létszámú előadócsoportok, pro­pagandista csoportok annyira megerősödtek* hogy jelenleg egy pártszervezetre öt előadó és propagandista jut. Az előadó testületek összetétele elég jó, mivel az előadói tisztséget olyan kommunisták töltik be, akiknek megvan a szükséges végzettsé­gük, tapasztalatuk és elméleti tudásuk. Majdnem 90 százalé­kuk több mint öt éve előadó. Ennek ellenére számunkra egy- és több napos elméleti és mód­szertani szemináriumokat szer­vezünk. Hasonlóképpen készít­jük fel és neveljük a propagan­distáinkat — azzal az eltéréssel1, hogy számukra megkülönböz­tetett szemináriumokat tartunk az egyes témáikról. így fogunk eljárni az 1981/1982-es oktatási évben is. Fontos feladatunknak tartjuk az előadók és propagan­disták rendszeres tájékoztatását a párthatározatok és a válasz­tási program teljesítéséről járá­sunkban, azzal a céllal, hogy behatóan ismerjék a hetedik öt­éves terv feladatait, azokat ért­hetően megvilágítsák a párttag­ságnak, pártonkívülieknek és megnyerjék őket teljesítésűikre. Az előadók és a propagandis­ták munkáját az oktatási évben ellenőrizzük és több alkalom- mai értékelhetjük. A legjobba­kat erkölcsi elismerésben része­sítjük, megjutalmazzuk, okleve­leiket adunk át nekik. Sőt, egye­seket kitüntetésre javasolunk. A szeptember 8-án megtartandó járási ideológiai konferencián, a „propagandisták napján“ kö­zel 50 előadó és propagandista részesül jutalomban, erkölcsi elismerésben. Pártszerveink, -szervezeteink az új oktatási évben úgy fogják irányítani a pártoktatást, hogy az készítse fel a hallgatókat a kongresszus által kitűzött célok megvalósítására. Rendszeresen megtárgyalják az ellenőrzés eredményeit, levonják a követ­keztetéseket, a jó tapasztalato­kat pedig általánosítani és ér­vényesíteni fogják. Eljárásukat, behatóan megtárgyaltuk az au­gusztusi pártaktívákon, amelye­ken ellenőriztük az új pártok­tatási év előkészítését járásunk­ban. Az ellenőrzés igazolta, hogy a pártoktatásnak káder-, tartalmi, szervezési és anyagi tényezői biztosítottak. TANKINA ISTVÁN m 1981. IX. 3. 4

Next

/
Thumbnails
Contents