Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-28 / 229. szám, hétfő
Ahol okultak a múlt hibáiból A tudományos-műszaki fejlesztés feladatai az NDK-ban A mikroelektronika és a robottechnika kulcsfontosságú szerepe A múlt század végén két kis edénysajtoló és zománcozó üzem létesült Losoncon (Lučenec), melynek termékeit a vaskereskedéssel foglalkozó Barok cég értékesítette. A jól menő üzlet adta az ötletet az élelmes kereskedőnek, hogy Füleken (Filakovo) egy kon- kurrens üzemet hozzon létre. A feltételek igazán kedvezőek voltak a gyáralapításhoz, hiszen a beruházó ingyen telket kapott a városi tanácstól, olcsó munkaerőben sem volt hiány a városban és környékén, s ami talán a legfontosabb: a környék nyersanyagban is bővelkedett. A termelés 1906 tavaszán megindult, két évvel később pedig már 250 munkást foglalkoztatott a gyár. A losonci konkurrencia sem mondta ki persze az utolsó szót, hiszen a fülekl üzem kedvező földrajzi fekvése révén elhódította tőle a déli és a keleti piacot, s attól tartva, hogy északon is teret hódít, a Poprád közelében lévő Matejovcén is létrehozott egy kis üzemet. A versenynek természetesen következménye volt, hogy gazdaságilag mindkét üzem legyengült, s 1909-ben a fülekt gyár egy tízhónapos Időszakra kénytelen volt kapuit bezárni. Egy budapesti bank hitele" azonban olyannyira életre keltette az üzemet, hogy 1911-ben a napi zománcedénytermelés már elérte a 2000 darabot. A gyár termékei előtt megnyílt az út a külpiacra, mindenekelőtt a Balkán meghódítására. Az első világháború kitörésekor már hétszáz főt foglalkoztatott az üzem, melynek termelése a hadiipart szolgálta néhány éven keresztül. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával rövid, de dicsőséges fejezet kezdődött a köztulajdonná kikiáltott gyár történetében. A népi hatalom megszűnése után a burzsoá Csehszlovák Köztársaság megerősödésének éveiben többször is gazdát és nevet cserélt a gyár; egy valami azonban sohasem változott: a munkások nyomora. A tarthatatlan állapotok miatt robbant ki 1938 júliusában a csaknem két hónapig tartó munkabeszüntetés, melyet a burzsoá hatóságoknak terrorral, sztrájktörőkkel sem sikerült elfojtania. A munkások győzelme azonban csak ldeig-óráig tartott, mert a következő években a kizsákmáKülföldi munkavállalás az NSZK-ban A bonni kormány intézkedést hozott a külföldi bevándorlók munkavállalásai lehetőségeinek korlátozására. A jövőben az NSZK-ban menedékjogot kérő külföldieknek az eddigi egy év helyett két évet kell várniuk, amíg munkavállalási engedélyt kaphatnak. A nyugatnémet kormányszóvivő ezt azzal Indokolta, hogy miközben jelenleg mintegy 2 millió (külföldi munkavállaló — a teljes munkaerőállomány 10 százaléka — dolgozik az NSZK-ban, s összesen mintegy 4,6 millió külföldi él az országban —, a munkanélküliek száma jóval meghaladja az egymilliót. (HÚG) Kisvállalatok Ausztriában Továbbra is a kis- és középüzemek dominnáltak az osztrák gazdaságban. „Az osztrák gazdaság 1980“ című most megjelent évkönyvéből kitűnik, hogy az összes mintegy 169 ezer ipari és szolgáltató válllalat 85 százaléka tíz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat, s közülük mintegy ötezer cég családi vállalkozás. (HVG) Adriai földgázkutatások A nemzetközi méretekben ható energiaválság hatására a jugoszláv szakemberek mintegy 10 esztendővel ezelőtt kőolaj- és földgázkutatásokba kezdtek az Adrién. A munkát az INA- Naftalín szervezet kezdte 1970- ben. Eddig 24 fúrást végeztek, és kiderült, hogy az Adriai-tennyolás, ha lehet, még fokozódott. Megváltásként érte a háborútól és a nélkülözéstől sokat szenvedett gyár proletariátusát a szovjet csapatok érkezése, a felszabadulás. A munka már 1945 elején megkezdődött, s az első napon 819 dolgozó jelent meg munkahelyén — a Kovosmaltban. Az üzem évről évre erősödött, terebélyesedett, s 1958-ban eredményeinek elismeréseként Munka Érdemrendet kapott. A hatvanas és a hetvenes években azonban lelassul, sőt megáll a kedvező fejlődési folyamat. A rendkívül széles termékskálát gyártó üzemben egyre több a minőséggel, értékesítéssel kapcsolatos gond. Belső irányítási és munkaszervezési hibák Is bőven akadnak. Változtatni kell az üzem vezetésében. Oj Igazgató és vezető kollektíva kerül a ncigymúltú gyár élére. Az 1979—1980-as években már elfogadható eredményeket érnek el a termelésben. Az új vezetés fő érdeme, hogy nem csupán az itt dolgozó emberek hozzáállásában, hanem szemléletükön is változtatni tudott. A kedvező hatást mindenekelőtt a hatékonyabb bérezéssel érték el, mely a minőségre volt kedvező hatással. Jelentős sikerek születtek a termékszerkezet módosítása terén is. Egyike volt a leglényegesebb szervezési változásnak, hogy a gazdasági tervezést a terméslrányításhoz kapcsolták, melynek következtében egyesült a gazdasági és a termelési Irányítás. Mindenekelőtt az üzem gazdálkodásában a döntő és kedvező fordulatot az innovációs program sikeres végrehajtása hozta meg. A FIKOTERM kályhacsalád gyártásának sikere talán a legmarkánsabb, mely 1978 óta a bemutatókon, kiállításokon minden évben a díjazott termékek listáján szerepel. Tavaly az egyik tökéletesített változata a brnói vásár aranyérmét nyerte el. A jövőben hasonló karriert futhat be a három különböző méretben gyártott zománcozott fürdőkád is, melynek gyártási szabadalmát egy NSZK-beli cégtől vásárolták. Különösen a korszerű termék színes változata Iránt nagy külföldön az érdeklődés, egyelőre azonban a gyártáshoz nem tudnak megfelelő hazai alapanyagból készített zománc- festéket biztosítani. Hagyomáger jugoszláv részén Jelentős mennyiségű a földgáz, és érdemes megkezdeni a kitermelést. Az első négy évben a kutató munka a Zadar és Pula közötti területen folyt. Tíz fúrást végeztek 22 ezer 530 négyzetkilométeren. Mindenütt találtak földgázt, de öt lelőhelyen még nem sikerült megálllapítani, hogy a kereskedelmi célú termeléshez elegendő mennnyisé- get rejt-e. nyosam keresett cikkek (sőt hiánycikkek) a háztartási kisgépek, mint a húsörlő, gyd- mölcsprés, melyekből egyelőre éppen a külföldi elkötelezettségek miatt nem tudnak elegendő mennyiségben szállítani a belkereskedelemnek. Az utóbbi esztendőkben szűkül a termékek skálája, s ez gazdasági szempontból előnyös. A zománcedények gyártásával az elkövetkező években egy České Budgjovlce-1 üzem foglalkozik majd, amíg azonban nem képesek ellátni a hazai piacot, a fülekl gyár nem szünteti be teljesen a termelést. Ami az elkövetkező esztendők termelési szerkezetét, értékesítési lehetőségeit Illeti, nincs okunk aggodalomra: különösen a különböző üzemeltetésű kályhák és tűzhelyek keresettek Itthon és külföldön egyaránt. Már most jelentős érdeklődés van tőkés megrendelők részéről a hagyományos — szén és fa — fűtésű kályák iránt, melyek minden tekintetben a világ élvonalába tartoznak. Már 1979-ben megkezdték a 275 ES villanytűzhelyek gyártását, mely lránt különösen a hazai piacon nagy az érdeklődés. Ami a termékek minőségét illeti, az 1978-as esztendő tekinthető mélypontnak, amikor a gyár hét kulcsfontosságú termékét minősítették III. osztályúnak, melynek következtében a tervezett árutermelés értékéhez viszonyítva 9,3 százalékos veszteség érte az üzemet. A legutóbbi két esztendőben a minőséget komplex módon vizsgálták valamennyi termelési részlegen. Az intézkedések hatása rövid időn belül megmutatkozott. Féléven belül egy kategóriával feljebb kerültek a harmadosztályú áruk, s gyarapodott a kiváló minőségű termékek listája is. Az új E 3, 4, 5 és 6 típusú akkumulációs kályhák az idén már minden vonatkozásban állják az összehasonlítást a világpiacon forgalmazott hasonló külföldi termékekkel. A minőség fokozatos javításával és gazdaságosabb anyagfelhasználással sikerült elérni a tervezett nyereség túlteljesítését. A minőségi termékek révén pedig csupán az elmúlt esztendőben 19,5 millió koronás többletjövedelemhez jutott az üzem. A MERKURIA s az OMNIA külkereskedelmi vállalat közreműködésével a 75 esztendős füleki gyár termékeit valamennyi szocialista országban j ól ismerik a vásárlók, ezen kívül négy világrész 37 tőkés országában jelennek meg a vörös kakasos védjegyű zománcozott termékek és öntvényáruk. A piac megtartása és bővítése azonban megköveteli az alkatrészgyártás javítását, a szervizszolgáltatás további fejlesztését, tökéletesítését. A gyár közösségének feladata az elkövetkező évek során sem lehet más, mint becsületes munkával megtartani, megerősíteni az előkelő piaci helyzetet. Az egyre élesedő versenyben ez nem lesz köny- nyű, de nem is lesz megoldhatatlan feladat. HACSI ATTILA A napokban Szlovákia fővárosába látogatott prof. Eber- hard Heidenrelch, DrSc., a Drezdai Műszaki Egyetem professzora, aki a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság meghívására előadást tartott a bratislavai Technika Házában a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusán előirányzott tudományos-műszaki fejlesztés feladatairól. Az előadó rámutatott, hogy a NSZEP X. kongresszusa az NDK népgazdaságában fennálló helyzet, s a további gazdasági fejlődés feltételeinek mély elemzése alapján nagyon igényes feladatokat tűzött célul a nyolcvanas évekre. A figyelmet elsősorban a nyers- és az alapanyagok Jobb hasznosítására, s ezzel összefüggésben a mikroelektronika szélesebb körű bevezetésére és alkalmazására Irányította. Az utóbbi években" már eredményesen kezdett érvényesülni ez az Irányzat. Az 1976—1980-as években például évi átlagban 3 százalékkal csökkent a nyersanyagok és az energia fajlagos fogyasztása, s ez az arányszám növekvő irányzatot mutat. Ezzel párhuzamosan a mikroelektronikai ipar Is gyors ütemben fejlődött, s termelési értéke 1980-ban megközelítette az egymilliárd márkát. Az NDK tehát a mikroelektronika terén jó kiindulási alappal rendelkezik a tudományos-műszaki haladás további feladatainak megvalósításához. Mivel az NDK-ban olyan termelési irányzatok és műszaki megoldások valósulnak meg, amelyek nem nélkülözhetik a mikroelektronikát, ezért a X. pártkongresszus részletesen meghatározta a mikroprocess- szorok gyártására, az ezzel kapcsolatos technológiai folyamatok és az egyes szerkezeti elemek műszaki színvonalának emelésére vonatkozó feladatokat. A szükséges választék biztosítása természetesen az NDK saját termelésének fejlesztésén kívül a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott kooperációs együttműködés elmélyítését is megköveteli. A mikroelektronika területére vonatkozó kongresszusi feladatok teljesítése szükségessé teszi továbbá az elektrotechnikai, az elektronikai és a gépipari kombinátok szoros együttműködését az NDK Tudományos Akadémiájával, valamint az egyes műszaki főiskolákkal, főleg a korszerű technológiai eljárások kifejlesztésében. A Drezdai Műszaki Egyetem például egyes élelmi- szeripari és más vállalatokkal együttműködve jelentős feladatokat teljesít a termelési folyamatok automatizálásában. A kutatással és fejlesztéssel járó költségeket döntő mértékben az érdekelt vállalatok fedezik, amelyek egyúttal termelési kapacitásokat, műhelyeket és berendezéseket is bocsátanak az együttműködő intézmények rendelkezésére. Az NDK új ötéves terve nagy eredményeket vár a mikroelektronika széles körű bevezetésétől. A munkatermelékenység előirányzott növekményének 20—25 százalékát, valamint a feltételezett alapanyag- és energiamegtakarítás 25 százalékát a mikroelektronika alkalmazásával akarják elérni. A népgazdasági terv szerint 1985-ig mintegy ötezer szerszámgépet kell ellátni elektronikus vezérléssel. Ezzel a munkatermelékenység az egyes géptípusoknál 50 százalékkal Is növelhető. A mikroelektronika alkalmazásának egyik legfontosabb területét az ipari robottechnika képezi. Az előadó kifejtette, hogy az NDK népgazdaságán ban Jelenleg mintegy 4700 robot működik, s ezek számát 1985-ig eredetileg 9000-re tervezték növelni. A Német Szó- ciallsta Egységpárt X. kongresszusa azonban a fejlesztési feladatokból és a lehetőségekből kiindulva csaknem ötszörösére emelte ezt a számot, s 40 000—45 000 robot bevezetését Irányozta elő az ötéves tervidőszak végéig. Mivel a ro- bottechnika fejlesztése nagyon költséges, s csak megfelelő hatékonyság mellett lehet gazdaságos, a kongresszus egyúttal azt Is meghatározta, hogy minden bevezetésre kerülő robottal legalább 2,5 munkaerőt kell helyettesíteni. De hogyan lehet ezt a rendkívül Igényes programot megvalósítani? Heidenrelch pro- fesszor erre a kérdésre is választ adott: nem egy robotgyártó nagyüzem kiépítése által, hanem úgy, hogy minden nagyobb ipari kombinát kifejleszti a maga robottechnikai részlegét, s csupán a főegysé- gek, az alkatrészek, az elektronikai vezérlőberendezések gyártását biztosítják központi jelleggel. A robotoknak ugyanis nagyon különböző feladatokat kell ellátniuk az egyes ipari szakágazatokban, s bevezetésük mindig helyi megoldást követel. Úgyszintén helytelenül járnak el ott, ahol az eddig kialakult munkafolyamatokhoz akarják „Idomítani“ a robotokat, a legtöbb esetben ugyanis éppen a munkafolyamatok szervezésében kell alkalmazkodni a robotok adott képességeihez, éspedig a munkahelyek megfelelő átrendezésével. Az NDK népgazdasági terve 1985-ig 300 ezer dolgozó, Illetve munkahely megtakarítását irányozza elő a tudományosműszaki fejlesztés által. Ebből tehát körülbelül 110 ezret a robotok váltanak ki, elsősorban a legnehezebb, az egészségre legártalmasabb, s az egyhangú, szakképzettséget nem Igénylő munkahelyeken. A többi 190 ezret a mikroelektronika más irányú érvényesítésével kell megtakarítani. Az előadó a tudományosműszaki fejlesztés egyéb területeire is kitért, rámutatott például, hogy mennyire gazdaságtalan a barnaszén tüzelésre való felhasználása, amely ugyanolyan fontos vegyipari nyersanyag, mint a kőolaj, vagy a földgáz. A tudományos kutatásra ezen a területen is sürgős feladatok várnak. Nagy népgazdasági tartalékok vann ak még a másodlagos, továbbá a környezetet szennyező hulladékanyagok hasznosításában, amilyen például az erőművekben keletkező kéndioxid. Mindez szükségessé teszi a tudományos és a termelési kapacitások még intenzívebb együttműködését, valamint az egyes tudományos szakágazatok átfogó integrálódását. A szocialista államok, hangsúlyozta az előadó, jelentős ösz- szegeket fordítanak a tudomá- nyes-műszaki fejlesztésre, de ezek megtérülésével nem lehetünk elégedettek. A legtöbb esetbon csak a régi technológia vagy termék felújításáról, tökéletesítéséről van szó. A szükséges eredmények eléréséhez nagyobb kreativitásra van szükség, s főleg a fiatal nemzedéket kell érdekeltté tenni a műszaki haladásban. Ezért nagy jelentősége van annak, ha a műszaki főiskolák és a szakközépiskolák diákjai már tanulmányaik alatt is bekapcsolódnak a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztésével összefüggő feladatok megoldáMAKRAI MIKLÖS A Prágai Mélyépítő Vállalat 01-es számú üzemének dolgozói a fővárosban a Havlíček tét és a Želivský utca térségében fúrják az új energiaipart alagút első ágát, amelynek átmérője 2,4 méter. Ezzel egyidejűleg a fővárosban egy másik alagutat is építenek, amelyben vezetékeket fognak elhelyezni. E második alagút hossza 1129 méter, átmérője 3,6 méter lesz. A képen Jaroslav Sládek, egy 12 tagú alagútépítő brigád vezetője alagútfúró gépi berendezést kezel (Jiŕí Sourek felv. — ČTK) HSU 'ŕ'-*' / r j
