Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-26 / 228. szám, szombat

cum 1981. IX. 26. 3 AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS XXXVI. ÜLÉSSZAKÁNAK ÁLTALÁNOS VITÁJA LEGFONTOSABB FELADAT AZ ENYHÜLÉS FOLYTATÁSA (ČSTK) — New Yorkban teg­nap folytatódott az ENSZ-köz- gyűlés XXXVI. ülésszakának ál­talános vitája. A vitában még csütörtökön szólalt fel Józef Czyrek lengyel külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy csak a szocialista Len­gyelország — barátainak meg­bízható szövetségese — járul­hat hozzá konstruktívan az eu­rópai békéhez. Megállapította, hogy a lengyel párt és kormány valamennyi szocialistaellenes erővel szemben megvédi a szo­cialista rendszert. Elutasította bizonyos erők azon törekvé­seit, hogy a lengyelországi ese­ményeket a szocializmus lejára­tására, a szocialista közösség ÖsszefoiTottságának meggyen­gítésére, Lengyelország bel­ügyeibe való beavatkozásra s a feszültség fokozására hasz­nálják ki. Czyrek külügyminisz­ter köszönetét mondott a szo­cialista országoknak, mindenek­előtt a Szovjetuniónak azért a megértésért és nagy segítsé- kért, amelyben Lengyelorszá­got ebben a nehéz időszakban részesítik. Isidoro Malmeirca kubai kül­ügyminiszter tegnapi felszóla­lásában élesen elítélte az ame­rikai kormányzat politikáját. Elmondotta, hogy Kuba lakos­ságát nem egészen három éven belül öt súlyos járvány sújtot­ta. Meggyőződésünk — hangsú­lyozta Malmierca —, hogy az Imperializmus biológiai fegyve­reket használ Kuba ellen. A szónok határozottan elutasítot­ta azt az amerikai vádat, hogy Kuba felelős a Közép Ameriká­ban kialakult feszült helyze­tért, s kijelentette, hogy épp az amerikai imperializmus az. amely a térség reakciós kor­mányait védelmezi. Stefan Andrei román külügy­miniszter a jelenlegi nemzet­közi helyzetben a legfontosabb feladatként az enyhülés, az együttműködés és a béke poli­tikájának felújítását jelölte meg. Ennek kulcsa a hatékony leszerelési intézkedések beve­zetése, amelyek felszámolnák a konfrontáció fő forrásait és a háborús veszélyt — szögezte le Andrei. A román külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy or­szága rendkívül fontosnak tart­ja a madridi találkozó sikerét. Óla Ullsten svéd külügymi niszter üdvzölte, hogy a Szov­jetunió és az USA külügymi­nisztere New York i találkozó­ján megállapodott abban: Genf- ben novemberben megkezdik a tárgyalásokat az európai nuk­leáris fegyverekről. Ullsten hangsúlyozta: a legfőbb ideje, hogy a két nagyhatalom kép­viselői tárgyalóasztalhoz ülje­nek, és megállapodjanak a fegyverkorlátozási intézkedé­sekben. fc I. A világ haladó közvéleménye a chilei fasiszta puccs nyolcadik évfordulója alkalmából számos országban szolidaritási akciókat rendeztek. A chilei néppel való japán szolidaritási bizottság tün­tetést szervezett, amelyen követelte, hogy a kormány azonnal szüntesse be a fasiszta diktatúrának nyújtott támogatást (ČSTK-f elvétel) B@risz PcncjTtttrjov és Herbert Mies megbeszélései Bohuslav Chňoupek találkozói Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter az ENSZ- ben csütörtökön megbeszélést folytatott Hans Dietrich Gen- scherrel, az NSZK külügymi­niszterével. Véleményt cserél­tek időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a kétoldalú kapcso­latokról, amelyekkel összefüg­gésben hangsúlyozták, hogy azok a Gustáv Husák és Hel­mut Schmidt által 1978 áprili­sában aláírt közös nyilatkozat alapján fejlődnek. Bohuslav Chnoupek úgyszin­tén találkozott japán kollégájá val, Szonoda Szunaóval. A két külügyminiszter Ľubomír Štrou- gal szövetségi miniszterelnök 1979 es japáni látogatása ered­ményeinek fényében vitatta meg a csehszlovák—japán kapcso­latok jelenlegi állását. (ČSTK) — Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB tit­kára és Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjé­nek első helyettese Moszkvá­ban csütörtökön találkozott Her bért Miesszel, a Német Kom­munista Párt .elnökével. A ta­lálkozó résztvevői aggodalmu­kat fejezték ki a nemzetközi feszültség kiéleződése miatt, amelyet az USA és a NATO ag­resszív politikája, a Szovjet unióval szembeni katonai erő­fölény megszerzése érdekében Gromiko és Genscher eszmecseréje Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter New Yorkban a Szovjetunió és az NSZK közöt­ti kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről tárgyalt Hans-Diet- rich Genscherrel. A szovjet és a nyugatnémet diplomácia ve- izetője megkülönböztetett fi­gyelmet fordított Leonyid Brezs­nyev közelgő bonni látogatásá­ra. Mindkét fél kifejezte elha­tározását: megtesz mindent azért, hogy a csúcstalálkozó nagymértékben járuljon hozzá a feszültség enyhüléséhez és a kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztéséhez.'Gromiko és Gen­scher megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy megállapodás szüle­tett az Európában levő nukleá­ris fegyverek korlátozásának kérdéseire vonatkozó szovjet— amerikai tárgyalások felújítá­sáról. Andrej Gromiko úgyszintén csütörtökön találkozott Jiechak Samirral, Izrael külügyminisz­terével. A találkozót Samir kér­te. A megbeszélésen szovjet részről hangsúlyozták, hogy Iz­rael jelenlegi expanzionista Mitterrand első elnöki sajtóértekezlete (ČSTK) — Francois Mitter­rand francia államfő csütörtö­kön, hivatalba lépése óta tar­tott első sajtóértekezletén nem­zetközi kérdésekkel Is foglal­kozott. Franciaország a Szov­jetunióval és a kelet-európai országokkal kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat kíván fenn­tartani — jelentette ki. Ami a szovjet—francia kétoldalú kap­csolatokat illeti, Mitterrand megerősítette, hogy a francia- szovjet nagybizottság decem­berben ül össze Moszkvában. A francia államfő azt a meg­győződését hangoztatta, hogy a következő években az USA és a Szovjetunió közötti stratégiai erőegyensúly fennmarad. Ugyan­akkor azt az óhaját fejezte ki, hogy még az év vége előtt kez­dődjenek meg a szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalások. politikája rövidlátó. Az arab területek megszállása, valamint a palesztin nép törvényes jo­gainak a megtagadása Izrael pozícióit ássa alá. Gromiko rá­mutatott arra, hogy van mód a közel keleti igazságos és tar­tós béke elérésére, amely biz­tosítaná a térség valamennyi államának független és bizton­ságos létét, beleértve Izraelt is. A rendezéshez vezető út — ahogy azt a Szovjetunió java­solta — egy nemzetközi konfe­rencia összehívása, amelyen valamennyi érdekelt fél részt venne, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, a palesztin nép egyetlen törvé­nyes képviselőjét. KADAR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára Budapesten tegnap fogadta Eduard Sevard- nadzé.yaz SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Grúz KP KB első 'titkárát, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének élén magyaror­szági látogatáson tartózkodik. MICHAL SABOLŰÍK csehszlo­vák minisztert, a Szövetségi Árhivatal elnökét, aki iraki lá­togatáson tartózkodik, tegnap Bagdadban fogadta Amir Mah- di mezőgazdasági és földre­formügyi, valamint Tahir Tau- fik iparügyi miniszter. Mindkét találkozón a csehszlovák—iraki gazdasági kapcsolatok kérdé­seit vitatták meg. A CSEHSZLOVÁK—IZLANDI kereskedelmi vegyes bizottság Reykjavíkban szeptember 21 és 24 között tartotta meg ülését. A bizottság értékelte a köl­csönös árucsere eddigi pozitív alakulását, s megvitattak az árucsere további bővítésének A BÉKESZERETŐ ERŐK JELENTŐS GYŐZELME Befejeződött az IPU 68. konferenciája (ČSTK) — Kilenc nagyjelen­tőségű határozat elfogadásával ért véget Havannában az Inter­parlamentáris Unió 68. konfe­renciája. A szeptember 15-én kezdődött tanácskozáson a vi­lág több mint 90 országának mintegy 1000 parlamenti kép­viselője vett részt. A csehszlo­vák küldöttséget Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnö­ke vezette. A tanácskozás utolsó napján a világ parlamentjeinek képvi­selői elsöprő többséggel hatá­rozatokat fogadtak el az embe­ri jogok Salvadorban, Uruguay- ban, Chilében való megsértésé­ről, a Közel-Kelet térségében Izrael által folytatott politika agresszív voltáról. Ezenkívül a képviselők hatá­rozatokat fogadtak el a gyar­mati rendszer maradványainak, az appartheid-politikának fel­számolásáról, a nemzeti kisebb­ségek jogainak védelmezéséről. Az izraeli politikát elítélő határozat egyes kitételeit, köz­tük az a cikkelyt, amely Tel Aviv-ot az ENSZ és az IPU ál­lásfoglalásainak semmibevéte­léért, a megszállt arab terüle­teken folytatott politikájáért, a Libanon elleni támadásokért ítéli el, külön szavazás alá ve­tették. Az Egyesült Államok és Izrael tiltakozása ellenére a kifejtett erőfeszítéseik és az a szándékuk váltott ki, hogy Nyu- gat-Európában új amerikai nuk­leáris fegyvereket helyezzenek el. Ezzel egyidőben megállapí­tották, hogy a néptömegeknek és a békeszerető erőknek lehe­tőségük van a béke megvédé­sére, s a biztonság megszilár­dításához és a nemzetközi lég­kör javításához vezető fordu­lat megvalósítására. Ennek fel­tétele, hogy minden jó szándé kú ember aktívan cselekedjen e célok érdekében, és megszi­lárduljon a nemzetközi kommu­nista mozgalom. lehetőségeit. Izland elsősorban több csehszlovák gépipari és energetikai terméket szeretne importálni. PORTUGÁLIÁBAN már több mint 180 ezren írták alá azt a petíciót, amely követeli a kormánytól, hogy tiltsa meg a nukleáris fegyverek elhelyezé­sét az ország területén. Az aláírásgyűjtő akciót a nukleá­ris fegyverek elleni országos mozgalom szervezi. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN újabb föld alatti atomrobban­tást hajtottak végre. A UPI hírügynökség jelentése szerint a kísérleti robbantásra a ne- vadai sivatagi lőtéren, 214 mé­terre a föld alatt került sor. Ezen a helyen ez volt már a 12. föld alatti kísérleti robban­tás ebben a hónapban. DÉL-KOREA külföldi adóssá­gai meghaladják a 25 milliárd dollárt, közölte a Dzsidzsi ja­pán hírügynökség. Az összeg 46 százalékával Szöul Japán­nak és az Egyesült Államok­nak tartozik, amelyek uralják az ország gazdaságát. Nyikolaj Tyihonor fogadta a nyugatnémet gazdasági minisztert (CSTK) — Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke csütörtökön Moszkvában fogadta Ottó Lambsdorff nyugatnémet gaz­dasági minisztert. Lambsdorff a szovjet—nyugatnémet gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság X. ülésszakára érkezett a Szov­jetunióba. A tárgyszerű légkörű eszme­cserén Tyihonov és Lambsdorff egyaránt elégedetten állapítot­ta meg, hogy sikeresen fejlőd­nek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság gazda­sági kapcsolatai. A találkozón a szovjet—nyugatnémet kapcso­latok más kérdéseit, s néhány időszerű nemzetközi kérdést is megvitattak. A két politikus ki­fejezte azt a reményét, hogy Leonyid Brezsnyev közelgő NSZK-beli látogatása ösztönző­leg fog hatni a két ország kö­zötti kapcsolatok, többek között a gazdasági kapcsolatok fejlő­désére, s az enyhülés és a bé­ke ügyét fogja szolgálni. Kitüntetések Konsztantyin Csernyenkónak (ČSTK) — A Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa Konsz­tantyin Csernyenkót, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagját, a KB titkárát 70. születésnapja alkalmából másodízben tüntet­te ki a Georgi Dimitrov Érdem­renddel. Az NDK Államtanácsa Konsz­tantyin Csernyenkót a Marx Károly Érdemrenddel tüntette ki. Provokatív hadgyakorlat (ČSTK) — A Karib-tenger tér­ségében az Egyesült Államok és Hondurasz fegyveres erői október 7—9 között közös ten­geri hadgyakorlatot tartanak. A tervben szerepel egy provo­katív partraszállási gyakorlat a nicaraguai partok közvetlen közelében fekvő egyik szige­ten. A UPI szerint a hadgya­korlat egyik célja „ellenőrizni a Kuba tengeri blokádja eseté** re tervezett hadműveleteket“. A hadgyakorlat ellen Nica­ragua határozottan tiltakozik. A kormány, a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front (FSLN), valamint a szakszer­vezeti szövetségek képviselői az országot katonailag közvet« lenül fenyegető akcióként ítél­ték el a tervezett provokatív hadgyakorlatot. Az amerikai elnök újabb drasztikus intézkedései TOVÁBBI 16 MILLIÁRD DOLLÁRRAL CSÖKKENTIK A KÖLTSÉGVETÉST küldöttek 725 szavazattal 115 ellenében kétszer bélyegezték meg Izrael agresszív politiká­ját. A nemzeti kisebbségek jogai­nak védelmezéséről tartott sza­vazás előtt Izrael és az USA tiltakozott a cionista kitétel használata ellen, de a képvise­lők, ennek ellenére a cionizmust a fajüldözés egyik formájaként bélyegezték meg. Meglepően egyöntetű szava­zási eredményt hozott a Salva­dorban, Chilében és Uruguay- ban kialakult helyzetről szóló határozat. Még általában az Egyesült Államok politikáját tá­mogató Venezuela is jobbnak látta helyeselni a francia—me­xikói kezdeményezést üdvözlő és a külső beavatkozást elítélő határozatot. Az IPU 68. konfrenciáját mindvégig az éles viták jelle­mezték. Egyes nyugati küldöt­tek mindent megtettek a Szov­jetuniót, Kubát és a többi szo­cialista országot elítélő határo­zatok elfogadásáért, s mikor ez nem sikerült, nyíltan a kon­ferencia bojkottálásával próbál­tak zsarolni. Havannai megfi­gyelők az IPU mostani konfe­renciáját egyértelműen a szo­cialista államok, a fejlődő or­szágok, a békeszerető erők je­lentős győzelmének tekintik. (ČSTK) — Ronald Reagan amerikai elnök tegnapra virra­dó éjszaka tartott rádió- és té­vébeszédében az állami köft- ségvetés további drasztikus csökkentését jelentette be. Az elnök közölte az amerikaiak­kal, hogy az október 1-vel kezdődő új pénzügyi évre a kormánykiadások további 16 milliárd dollárral való csök­kentését javasolja. Reagan így szeretné megtartani a 42,5 mil­liárd dollárra tervezett költ­ségvetési deficitet, és 1984-ig szeretné elérni, hogy az álla­mi költségvetés egyensúlyban legyen. Míg az amerikai kormányzat néhány héttel ezelőtti költség­vetéscsökkentési javaslatai el­sősorban a szociális szférát érintették, most korlátozni fog­ják a kormányprogramok több­ségének támogatását és a köz­ponti hivataloknak nyújtott tá­mogatást — a Pentagon kivéte­lével. A következő három év­ben az állami kiadásokat ösz- szesen 210 milliárd dollárral kívánják csökkenteni az ere­deti tervhez viszonyítva. A ka­tonai kiadásokat elhanyagol­ható mértékben, 13 milliárd dollárral csökkentik, s ezzel kapcsolatban Reagan kijelen­tette: ez a lépés számára Igen kellemetlen. Robert Byrd, a szenátus de­mokrata kisebbségének vezető­je új javaslatait így jellemezte: „Még szegényebbé teszik a szegényeket, és tovább gazda­gítják a gazdagokat.“ Jim Wright, a képviselőház demok­rata többségének vezetője a következőképp reagált Reagan gazdaságpolitikájára: „Egysze­rűen lehetetlen megvalósítani a történelem legnagyobb kato­nai költségvetése növelését, az adók csökkentését, ugyanakkor azt akarjuk, hogy a költségve­tés kiegyensúlyozottabb legyen.“ Reagan szenátusi veresége (ČSTK) — Az amerikai sze­nátus 51:47 arányban döntést hozott a Salvadornak nyűjtott katonai támogatás felfüggesz­téséről, addig, amíg a junta nem ad elegendő garanciát ar­ra, hogy békére, gazdasági re­formokra törekszik, megtart­ja az emberi jogokat és képfes ellenőrizni a kormánycsapato­kat. A szenátus döntését a meg­figyelők Reagan elnök nae;y vereségeként könyvelik el. Bi­zonyos mértékben meghiúsítja Jósé Napoleon Duarte salvado­ri elnök jelenlegi washingtoni látogatásának eredményeit. Duarte ugyanis a gazdasági és katonai segélyek növelését sze­rette volna kieszközölni.

Next

/
Thumbnails
Contents