Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-23 / 225. szám, szerda

A HATÉKONYABB PÁRTOKTATÄSÉRT 1981. IX. 23. A CSKP XVI. KONGRESSZU­SA által kitűzött ideológiai feladatok homlokterében a pártmunka hatékonysága és színvonala emelésének teendői állnak. Olyan célok ezek, ame­lyek eléréséhez feltétlenül hozzá kell járulnia a pártok­tatásnak is, mivel a CSKP po­litikai nevelő munkájából je­lentős részt vállal. Ebben az összefüggésben első helyre a politikai nevelés színvonalának és hatékonyságának kérdése kerül. A felelettől függ ugyan­is a pártoktatás formáinak és módszereinek megválasztása, a művelődés megszervezése és ellenőrzése, a propagandisták felkészítése és nevelése. A CSKP KB Titkársága 1981 júniusában határozatot hozott a CSKP XVI., és az SZKP XXVI. kongresszusa anyagának tanul­mányozásáról az 1981—82-es oktatási évben. A határozat ér­telmében a pártoktatás haté­konyságát és színvonalát akkor emelhetjük, ha szorosan össze­kapcsoljuk a pártpolitika konkrét feladataival. Ehhez kapcsolódik az a határozat, amely a pártszervek és -szer­vezetek feladatául tűzi ki a pártoktatás szoros összekap­csolását a lakó- és munkahe­lyek problémáival. A pártokta­tás szervezőire, előadóira és propagandistáira hárul az a feladat, hogy megteremtsék az összhangot, az elmélet és a gyakorlat egységét. E fontos alapelvnek a megsértése je­lentősen csökkenti az ideoló­giai ráhatás eredményességét és nem egy esetben népműve­lésbe torkollik a pártoktatás szerepéről kialakított felfogás, s innen már csak egy lépés a formalizmusig. Az elmélet ak­kor szakad el a gyakorlattól, ha a megfogalmazás helyes ugyan, de a gyakorlati tapasz­talatok nem igazolják. A pro­pagandistákra és előadókra hárul az a feladat, hogy be kell bizonyítaniuk és fel kell tárniuk a konkrét feladatok és az általános politikai alapesz­mék kapcsolatát. Gyakran előforduló hiba az az igyekezet, hogy mechaniku­san és erőszakosan összekap­csolunk minden propaganda­fellépést a gyakorlatilag hasz­nosítható sikerekkel. Az ilyen hozzáállás az elmélet lebecsü­léséhez, csak a napi gazdasági feladatokat szem előtt tartó magatartáshoz vezet. Ezekre a körülményekre hívta fel a fi­gyelmet az ideológiai munka alapelveinek tökéletesítésével foglalkozó elméleti cikkében A. Jakovlev szovjet filozófus. Ezt írja: „A rosszul értelme­zett konkretizálás, az ország, ez ágazat, a kollektíva életé­nek összefüggésein kívül eső élő példák iránti túlságos elő­szeretet gyakran válik egyhan­gú fecsegéssé, általános frázi­sok ismételgetésévé". A PÁRTOKTATÁS SZÍNVONA­LA ÉS HATÉKONYSÁGA emelé­sének tehát feltétele, hogy szilárd, élő és logikus kapcso­lat legyen az elméleti képzés és a konkrét helyzetelemzések, a hallgatók élettapasztalatai között. A pártoktatás résztve­vőjére jellemző, hogy új isme­reteit kritikusan mérlegeli és következetesen szembesíti a gyakorlattal. A pártoktatások megszervezése során szerzett tapasztalatok meggyőzően bi­zonyítják, hogy a hallgatók aktivitása, érdeklődésük az el­méleti anyag iránt akkor fo­kozódik, ha gyakorlati értel­mét látják. Meghatározó, hogy helyesen fogják fel, mit jelent az ő számukra a pártoktatás. Fontos tehát a helyes motivá­ció kialakítása, így a pártok­tatás nem válik kötelességgé, amelynek eleget kell tenni. Ha a kellő motivációt megtaláltuk, a pártoktatásban részt vevő hallgató gyorsabban elsajátítja az új ismereteket, s rendsze­rint helyesen alkalmazza mun­kája, társadalmi és politikai tevékenysége sorén. A párt­oktatás iránti érdeklődés tehát meghatározza annak hatékony­ságát, ezért igyekezzünk az érdeklődést felkelteni és ébren tartani. A pártpropaganda és párt­oktatás feladata, hogy a hall­gatók magukévá tegyék a marxista—leninista elméletet és pártunk politikáját. Ezért a pártoktatás színvonala értéke­lésénél fontos szempont az, hogy milyen színvonalú, mi­lyen mély és tartós a hallga­tók tudása. Persze, a tudás nem végcél. A tudás eszköz: a kommunista meggyőződése, a hibákkal való meg nem alku­vés, a pártos harciasság esz­köze. Fontos a hallgatók hoz­záállása a feladatok teljesíté­séhez, szociális aktivitásuk és életfelfogásuk. A pártoktatás hatékonyságának tehát a konk­rét tett a mércéje, s az, hogy miként változik a tudás meg­győződéssé és tettekké. Most nyitják meg az új pártoktatási évet a kerületi, járási és üzemi ideológiai konferenciákon. Ehhez kapcso­lódik a pártalapszervezetek tagsági gyűlése, s Itt ís meg­nyitják az 1981—1982-es párt­oktatási évet. A MOST KEZDŐDŐ PÁRT- OKTATÁSI IDŐSZAKRA az a jellemző, hogy az egész okta­tási rendszer egy célt követ: a CSKP XVI., és az SZKP XXVI. konferenciája anyagának sok­oldalú, differenciált és mód­szeres tanulmányozását, mivel jó példa arra, hogyan alkal­mazzuk a marxizmus—leniniz- must a gyakorlatban. A tan­anyagot kiegészíti a pártszer­vekre és -szervezetekre a kongresszusi határozatokból háruló feladatok teljesítésének, a kerületi és járási pártkon­ferenciák anyagának tanulmá­nyozása. Magasabb követelmé­nyeket kell támasztani elsősor­ban a pártaktíva és a párt-’ tisztségviselők tanulmányi eredményeivel szemben. A pártoktatás alap- és kö­zépfokán e gondolatgazdag anyag tölti ki az oktatási év egész programját. A magasabb fokú tanfolyamokon megfelelő tartalmi kérdésekkel egészül ki a tananyag. Az aktivisták, a pártoktatás szervezői, az eladók és propa­gandisták előtt felelősségteljes munka áll: biztosítaniuk kell a kongresszusi anyagok tanulmá­nyozásának lehető legjobb fel­tételeit. A színvonalat megha­tározó tényező végső fokon maga a propagandista, az elő­adó. Munkája csak akkor lesz sikeres, ha lesz tekintélye, ha példát mutat hallgatóiknak. A kinevezés még nem biztosít te­kintélyt, csak úgy tesznek szert rá, ha szavaik és tetteik fedik egymást, ha példát mu­tatnak a munkában és a köte­lességek teljesítésében. Fontos, hogy az oktatás során teret nyissanak a hallgatók aktivitá­sának. Követelmény, hogy csökkenteni kell az előadói monológokat és igyekezzünk a párbeszédek kialakítására. A pártkongresszusok anyagá­nak tanulmányozása annál si­keresebb lesz, minél aktívab­bak lesznek a hallgatók a vi­tákban, a szemináriumi gya­korlatokon, ha véleménycserét folytatnak és általánosítják a -tapasztalatokat. Biztos, hogy nem ez a legsimább út, de csak ez a helyes út. Az em­berekkel folytatott közvetlen beszélgetések, a véleménycse­rék, viták, az érvek felsora­koztatása, a tények szembesí­tése, a megoldások és a kive­zető út közös keresése sokkal hatékonyabb mint a kész tan­tételek, összegezések és követ­keztetések előterjesztése. Az előadó az új oktatási-nevelési eljárásokat csak mély elméleti tudás birtokában alkalmazhat­ja, módszertani szempontból Is bizonyítania kell rátermettsé­gét, rendelkeznie kell az ak­tuális Információkkal, érvek­kel, élettapasztalatokkal. Az előadók felkészítése so­rán komoly feladatok várnak a politikai nevelési házakra és kabinetekre, mivel ott van a propagandamunkát végző káderek módszertani központ­ja. Azok a nevelési házak és kabinetek jártak el helyesen, amelyek már a nyáron meg­kezdték a propagandisták és előadók felkészítését mind módszertani, mind elméleti szempontból. AZ IDÉN szeptemberben és októberben szervezik meg a pártszervek a propagandisták napját. Azok a rendezvények, melyekre ez alkalomból sor kerül, biztos lehetővé teszik a legjobb előadók és propagan­disták tapasztalatainak népsze­rűsítését és kiváló munkájuk erkölcsi megbecsülését. Tevé­kenységük erkölcsi elismeré­sét fejezi ki a járások és ke­rületek vezető személyiségei­vel megrendezésre kerülő ta­lálkozók. Szükség van arra is, hogy megfelelő helyet talál­janak a legjobb előadók galé­riája számára, kitüntető elis­merést, emlékérmet, köszönő levelet kell átnyújtani a leg­jobbaknak. Az ilyen eljárás egyebek közt kifejezi azt az őszinte igyekezetei is, hogy a propagandistatevékenységet a többi párttisztség színvonalára akarjuk emelni. A pártszervek és szerveze­tek legsürgősebb feladata kö­vetkezetesen keresztülvinni a pártoktatás irányításának egy­séges szempontjait és kiküszö­bölni a nemkívánatos reszort­szemlélet minden megnyilvá­nulását. Az egységes megközelítés ér­vényre juttatásánál két szem­pont kerül előtérbe. Elsősor­ban az a képesség, hogy a gazdasági, politikai, szervezési és ideológiai tényezőket úgy össze tudjuk kapcsolni, hogy egységes hatást fejtsenek ki. Ugyanolyan fontos biztosítani a pártaktatás egységes terve­zését, szervezését és irányítá­sát. Ez a megközelítés szüksé­gessé teszi az eredmények rendszeres ellenőrzését, a be­vezetett formák és módszerek javítását, a hibákat pedig ide­jében és következetesen fel kell számolni. Az egész okta­tási időszak alatt következete­sen elemezzük elsősorban a tartalmi hozzáállást, a hallga­tók tudását, az ideológiai ha­tás erejét. Feltétlenül szüksé­ges a járási és városkörzeti pártbizottságok és a pártalap­szervezetek kapcsolatának to­vábbi mélyítése. A pártbizott­ság! és tagsági gyűléseken rendszeresen értékelni kell a pártoktatás eredményeit. A pártoktatási év jó előké­szítéséhez tartozik az anyagi ellátottság biztosítása. A pro­pagandisták és hallgatók szá­mára kiadtuk a kongresszusi dokumentumok évkönyvét. Az előadók számára rendszeres se­gítséget nyújt a sajtó, a rádió, a televízió. Fokozatosan hagy­ják el a nyomdát a progra­mok, a tanfolyamok tantervei a tartalmi-módszertani anya­gok az előadók és propagan­disták számára. MINDEZ FELTÉTELEKET TE­REMT ahhoz, hogy a pártokta- tás során megvalósuljanak a CSKP KB által kitűzött célok. Hogy a lehetőségekből mi vá­lik valóra, arról most ís az emberek döntenek, az ő lel­kesedésük, munkájuk, öntuda- tosságuk. Ezért logikus, hogy sokat várunk az előadóktól és a propagandistáktól, mert az emberek közt élnek, hatnak rájuk és részesei egy nehéz és bonyolult feladat teljesítésé­nek: kommunistává nevelik hallgatóikat. Pártunk a propa­gandisták munkáját illetően igényes és igényes is marad. EMIL SENKÁR. AMIÉRT ÉRDEMES FÁRADOZNI AZ ISMERETTERJESZTÉS ÉS A PÄRTIRÄNYÍTÁS A természettudományos kép­zetlenséget és tudatlanságot már nagyon sokszor kihasz­nálták az emberek megtévesz­tésére. A helyes, tudományos világkép megértése és megis­merése pedig fontos, mert cselekvésünk, életünk irány­adója. Fontos számunkra ezért a Földünkre, a bolygókra, a Naprendszerre és a Világegye­temre vonatkozó, tudományos, csillagászati ismeretek meg­szerzése. Érsekújváron (Nové Zám­ky) a Járási Népművelési Köz­pont csillagászati kabinetje tehát az SZLKP JB titkárságá­nak ideológiai bizottsága gon­dos irányításával úgy szervez­te meg ismeretterjesztő tevé­kenységét, hogy ennek az el­várásnak a lehető legjobban megfeleljen. Mézes Tibor elv­társ, a kabinet vezetője ezt a gondoskodást igen jelentős­nek tartja: — Nem csupán formális az irányítás — magyarázza —, mert nemcsak elfogadja a je­lentést az ideológiai bizottság, hanem értékel, tanácsot, út­mutatást ad. Nagyon sok eset­ben pedig konkrét segítséget. Például: az ideológiai bi­zottság közvetítésével kapta meg a kabinet Prágából a Naprendszerünk című vándor- kiállítás anyagát is. A városi népművelési központban be­mutatták ezt, majd egyidejű­leg beszélgetést, vitaestet ren­deztek. — A bizottság hívta fel fi­gyelmünket arra is — mond­ja —, hogy legfontosabb a fiatalok körében megszervez­ni a tudományos ismeretter­jesztést. Többen a bizottság tagjai közül segítettek is. Ami pedig nagyon lényeges, főleg a szükséges segédeszközök be­szerzésében. Jelenleg 30 ifjú csillagászok köre működik a járásban. Fel­szereltségük általában jó. Né­hány körnek még saját, csil­lagászati, megfigyelő távcsöve is van. A körök vezetői rend­szeresen szerveznek tanulmá­nyi kirándulásokat. Évenként pedig legalább egyszer, körze­tenként találkozókat, vetélke­dőkkel egyidejűleg. — Nem mindegy, hogy ki a kör vezetője — véli. — Az ideológiai bizottság azonban segített kiválasztásukban, és törődik továbbképzésükkel. Legutóbb augusztusban ren­deztek a körvezetők számára egyhetes találkozót. Szakmai téren a galgócí (Hlohovec) és ógyallai (Hurbanovo) csil­lagvizsgálók tudományos mun­katársai tájékoztatták a részt­vevőket. Más problémákat azonban az ideológiai bizott­ság küldötteivel vitattak meg. — Olyan probléma is szóba került — magyarázza —, hogy nagyon jó az alapiskolák ötö­dik osztályosai számára újab­ban kiadott Földrajz tan­könyv, viszont szükséges a középiskolákban használatos tankönyvek felülvizsgálata, mert például a harmadikosok könyve alig három oldalon foglalkozik csillagászattal, és ez bizony kevés. Hosszan fejtegeti, hogy köz­tudott pedig: a csillagászat tanította meg gondolkodni az embert, az égi jelenségek késztették és késztetik ma is a megfeszített gondolkodásra, a csillagászati kérdések világ nézeti szempontból sem mel­lőzhetők. És ezért említi meg az érsekújvári pedagógusok közül Mária Stobodová, Kol- láth Gabriella nevét, akik a kabinet legtevékenyebb, külső munkatársai. Akik az Ismeret- terjesztés terén többet tesz­nek a kötelezőnél. A csillagászati kabinet ter­veiről szólva megint az ideo­lógiai bizottság hatékony se­gítségét említi meg: — Talán a név nem is fon­tos — mondja —, inkább az eset említésre méltó. Eljött az ifjú csillagászok találkozójá­ra a bizottság egyik tagja, és négyszemközti beszélgetéskor megjegyezte, hogy nem sok munkásfiatallal találkozott. Mindjárt megértettem meg­jegyzésének jelentését. Megértették, így tehát a ka­binet munkatervébe került: a jövőben szorgalmazni fogják, hogy ne csak két üzemben működjön az ifjú csillagászok köre, hanem több üzemben. — Nemcsak reményünk, meggyőződésünk — hangoz­tatja —, hogy a modern tu­domány, a csillagászat, érdek­li a fiatalokat. Átalakító ereje tágítja, bővíti a fiatalok szel­lemi látókörét. Teljesebb, át fogóbb képet ad a világról. És mintha önmagát bíztatná, úgy mondja: — Márpedig a tudományos világkép megértéséért érde­mes fáradozni. Érdemes. Egyébként pedig megtisztelő pártfeladat is. HA}DÜ ANDRÁS A FEJLŐDÉS ÖRVENDETES, DE GONDOKKAL JÁR Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa után megnövekedett a pártszerveze­tek munkája és felelőssége. Erről győződtem meg Stark Lászlóval, a szepsi (Moldava nad Bodvou) városi pártbizott­ság elnökével folytatott beszél­getésem során is. A városi pártbizottsághoz tizenkilenc alap és két utcai pártszerve­zet tartozik. Kereken hétszáz párttagot tartanak nyilván. Ez a szám olyan erőt képviselhet, melynek segítségével a legne­hezebb problémákat ís meg le­het oldani. — Ez valóban így is van — mondja Stark elvtárs. — A vá­rosi pártbizottság egységes. Nagyon jó az összhang a vá­rosi nemzeti bizottság vezető­ségével, hiszen céljaink azo­nosuk. A legfőbb feladatunk, hogy helyesen irányítsuk a pártszervezetek munkáját, és minden párttagot konkrét fel­adatokkal bízzunk meg. A ki­tűzött feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. Ezek a számonkérések nem öncélúak, nem sértik az elv­társak önérzetét, ihkább ser­kentik őket, önellenőrzésre késztetik. Ma már ott tartunk, hogy egyes, feladattal megbí­zott párttagok maguk keresnek meg minket, beszámolnak munkájukról s tanácsot, út­mutatást kérnek. Az ís ter­mészetes, hogy ez nem azért van, mintha a vezetőség tagjai okosabbak, csalhatatlanabbak lennének a többi párttagnál. Irányító szerv vagyunk s talán nagyobb az áttekintési lehető­ségünk, nemcsak a részlete­ket, hanem az egészt látjuk. A külön feladatokkal megbí­zott elvtársak jobban ismerik a részletkérdéseket. Apró kis részletekből rakódik össze a mozaikkép ís. Egy város meg­oldásra váró problémái is eh­hez hasonlítanak, s az egészet látva a lakosság, a tömegszer­vezetek mozgósításával köny- nyebben találjuk meg a meg­oldást is. Szepsi a gyorsan fejlődő vá­rosok közé tartozik. A fejlő­dés örvendetes, de ugyanakkor gondot Is okoz a város veze­tőinek. Legfontosabb feladataik közé tartozik a választási program teljesítésének segíté­se. A hetedik ötéves tervidő­szakban fejezik be a Béke la­kótelep építését. Legsürgősebb feladatok közé tartozik az üzlethálózat és a szolgáltatá­sok bővítése. Rövidesen meg­kezdik az új iskola építését is. A gimnázium mellett tornate­rem épül, az alapiskolák ré­szére tervbevették egy fedett uszoda építését is. Fájlalják, hogy anyagi meggondolások­ból kimaradt a választási prog­ramból két nagy beruházást igénylő, de nagyon nélkülözött építkezés, az orvosi rendelőin­tézet és a kultúrküzpont épí­tése. Különösen a poliklinika bővítésére volna nagy szükség, hiszen a városnak nagy a kör­nyéke. Több mint harminc­nyolcezer ember tartozik eh­hez az intézményhez. — Nagy gondot fordítunk — folytatja az elnök —- a politi­kai nevelő munkára. A válasz­tások befejezése után is meg­határozott terv szerint dolgo­zik az agitációs központ. In­nen irányítjuk az agitációs, felvilágosító munkát. Törődünk a tagsági alap fejlesztésével és a párttagjelöltek továbbképzé­sével. Feldolgoztuk a párt köz­ponti bizottságának 3. ülésén hozott határozatokat s ezek szerint végezzük munkánkat. Rendszeresen értékeljük az alapszervezetek munkáját s a tagjelöltekkel való foglalko­zást. Az ideológiai munkát a Központi Bizottság 15. ülésén hozott határozatok alapján vé­gezzük. Az elvégzendő felada­tokat, terveinket pártunk XVII. kongresszusáig dolgoztuk ki. Az utóbbi időben nőtt a vá­rosi pártbizottság aKtivitása. Nagy figyelmet szentelnek az ifjúsági szervezetek munkája irányításának. Különösen az is­kolák ifjúsági szervezetei vé­geznek kiváló munkát. Az üze­mek ifjúsági szervezeteinek munkáján van még Javítani való. FECSÚ PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents