Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-22 / 224. szám, kedd

HID 1981. IX. 22. 3 WASHINGTON TÖBBSZÁZEZRES TÜNTETÉS A CftPITOLlüM ELŐTT REAGAN GAZDASÁGPOLITIKÁJA ELLEN (ČSTK) — Százezrek tüntet­tek az elmúlt hét végén Wa­shingtonban a Reagan-kormány gazdaságpolitikája, a szociális Intézmények felszámolása és az amerikai militarizmus ellen. Az amerikai szakszervezetek és társadalmi szervezetek kezde­ményezésére megtartott -felvo- nulás a közvélemény legtöme- gesebb, legerélyesebb megmoz­dulása volt a vietnami háború évei óta. Kiilönvonaton, autóbuszokon és gépkocsikon ezerszámra ér­keztek a munkások a főváros­ba, még a legtávolabbi iparvá­rosokból is, hogy kifejezzék szolidaritásukat a „reaganomá- niának“ elnevezett antiszociális gazdaságpolitika áldozataival, a munkanélküli-segélytől, a kedvezményes orvosi ellátástól, a nyugdíjkiegészítéstől, az ösz­töndíjaktól megfosztott milliók­kal. Hírügynökségi jelentések szerint a tiltakozók száma jó­val meghaladta a negyedmilliót. 'A tüntetők a Wasliington-szo- bor és a Fehér Ház környéké­ről a Capitoliumhoz vonultak. Tiltakozásuk érthető, hiszen a washingtoni vezetés a jövő pénzügyi évben 226 milliárd dollárt szán militarista célok­ra, míg ötéves távlatban ez az összeg várhatóan eléri a fél billiót, s mindezt az adófize­tők számlájára. Reagan elnök ezt a napot íjobbnak látta Camp David-i nyári üdülőjében tölteni, ahol INDIRA GANDHI: Az USA ellenséges Indiával (ČSTK) — Indira Gandhi in­diai kormányfő az ausztráliai Sydney Morning Herald című napilapnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a Pakisz­tánba irányuló amerikai fegy­verszállítmányok az USA első lépését jelentik egy pakisztáni támaszpont vagy támaszpontok megszerzése felé vezető úton. Az Egyesült Államok ellensé­gesen viselkedik Indiával szem­ben, mivel annak politikája nincs összhangban az amerikai „globális stratégiával“. Az USA elutasítja az el nem kötelezet­tek mozgalmának koncepcióját, és még mindig nem törődött bele, hogy az a mozgalom lé­tezik. Indira Gandhi hangsú­lyozta, hogy az USA arra hasz­nálja ki fegyverszállításait, hogy lekenyerezze és magá­hoz kösse az országokat. KISLEXIKON A világ egy űj független or­szággal lett gazdagabb: Belmo- panban, Belize fővárosában he­lyi idő szerint hétfőn nulla óra­kor ünnepélyes külsőségeik kö­zepette kiáltották ki az ország függetlenségét. A nulla óra akár jelkép is lehetne — az új idő­számítás kezdetének a jelképe —, ha igaz lenne. Kétségtelen, hogy a még meglevő gyarmatok függetlenné válása jelentős ese­mény — különösen az olyan „forró“ térségben, mint Közép- Amerika —, ám a belizeieknek tulajdonképpen nincs sok okuk az örömre ... Belize, az apró közép-ameri­kai országok iközül is a legki­sebb (területe 23 ezer négyzet, kilométer, lakosainak száma 160 ezer), az ősi maja kultúra egyik bölcsője (a lakosság 20 százaléka a maják leszármazott­ja, a többi mesztic,-mulatt, s az egykor rabszolgaként ide telepí­tett afrikai). Kolumbusz Kristóf 1502-ben fedezte fel, a 16. szá­zad elején a spanyolok hódítot­ták meg. Akkor Belize része Új Spanyolországhoz (a mai Mexi­kó), déli része pedig a guatema­lai főkapitanátushoz tartozott. A britek már a 17. században megjelentek itt, s hosszú harcok után Spanyolország Belizét 1670-ben brit tartománynak Is­merte el, de csak 1862-ben vált hivatalosan is — Brit Honduras néven — brit gyarmattá. Belize lakossága már hosszú éveik óta törekszik a független­ség kivívására. A gyarmat 1964-ben kapott önigazgatást. Nevét 1973-ban változtatták Be- llzére. Nagy-Britannia — abban a tudatban, hogy Belize a Brit kormányának több tagjával egy újabb költségvetés-csök­kentési csomagtervről tárgyalt. Ismét a jóléti alapokból és a szociális programokból kí­ván lefaragni. Az 1982 re tervezett „takarékossági in­tézkedések“ közül a legna­gyobb — ötmilliárdos — meg­takarítást a kormány a nyug­díjaknak az inflációhoz való alkalmazása elhalasztásával akarja elérni. Szovjet parlamenti küldöttség Budapesten (ČSTK) — Eduard Sevarduad­za, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Grúz KP KB első titkára, a Legfelsőbb Tanács Nemzeti Tanácsának képviselője szovjet parlamenti küldöttség élén Budapestre ér­kezett az országgyűlés meghí­vására. A szov.jet parlamenti küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés el­nöke fogadta. A KATONAI SEGÉLY NÖVELÉSÉRŐL TÁRGYAL AZ USA BAN A SALVADORI JUNTA FEJE A REALITÁSOKKAL ELLENTÉTES DÖNTÉS Kambodzsai nyilatkozat (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű- lés XXVI. ülésszakának dönté­se arról, hogy Kambodzsát to­vábbra is a megdöntött Pol Pot-rezsim képviseli, ellentét­ben áll a kambodzsai realitá­sokkal, a kambodzsai nép aka­ratával és érdekeivel, s össze­egyeztethetetlen az ENSZ Alapokmányával — hangsú­lyozza a Kambodzsai Népköz­társaság külügyminisztériumá­nak nyilatkozata, amelyet va­sárnap tettek közzé. A dokumentum megállapítja, hogy az ún. Demokratikus Kambodzsa nem más, mint a kiűzött bűnösök, a népirtásért halálra ítéltek csoportja. Ez a rezsim nem ellenőriz sem te­rületet, sem embereket, csupán a thaiföldi—kambodzsai halár mentén folyamodik bandita ak­ciókhoz. A nyilatkozat emlékeztet ar­ra, hogy a Pol Pót—leng Sary- klikk megdöntése óta a Kam­bodzsai Népköztársaság kor­mánya a nép támogatásával hatékonyan irányítja az orszá­got, és minden országgal a bé­ke, a barátság és az együtt­működés politikáját követi, te­kintet nélkül társadalmi rend­szerére. Ez összhangban van az ENSZ-alapokmány elveivel, hozzájárul a békéhez és a sta­bilitáshoz Délkelet-Ázsiában és a világon. A kambodzsai kormány, amelyet a nép választott meg, törvényesen és reálisan képvi­seli ezt a népet. Csak ez a kormány illetékes ápolni Kam­bodzsa nemzetközi kapcsola­tait és teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit — figyelmeztet a dokumentum. A Kambodzsai Népköztársa­ság kormánya határozottan elj ítéli a döntést, amely csupán a kínai expanzionistákat, az amerikai imperialistákat és szövetségeseiket ösztönzi az ún. Demokratikus Kambodzsa felújítására azzal a céllal, hogy ismét irthassák a kam­bodzsai népet. A nyilatkozat végül megálla­pítja: a Kambodzsai Népköz- társaság kormánya köszönetét mond azoknak a baráti orszá­goknak, amelyek az ENSZ-köz- gyűlés jelenlegi ülésszakán vé­delmezik a kambodzsai nép igaz ügyét. (ČSTK) — A salvadori Jun­tának 300 millió dplláros gaz­dasági segítségre és katonai támogatásra van szüksége ah­hoz, hogy győzzön a „balol­dali partizánok“ ellent harc­ban — mondotta a CBS ame­rikai tévétársaságnak adott in­terjújában Jósé Napoleon Duarte slavadori elnök, aki vasárnap magánlátogatásra ér­kezett az Egyesült Államokba. Azt állítja, hogy elsősorban „az amerikai nép megértését“ akarja elnyerni, de egy terje­delmes listát is magával vitt azokról a fegyverekről, ame­lyekre a juntának „sürgősen szüksége van“, hogy folytat­hassa a slavadori nép lemé­szárlását. Elsősorban korszerű harci helipokterekről van sző. Az amerikai kormány a jövő pénzügyi évben 200 millió dol­lár értékben akar katonai és gazdasági segítséget nyújtani a salvadori rezsimnek. Ebben az évben ez az összeg 144 millió volt. Az Egyesült Államok több mint 50 katonai tanács­adót küldött Salvadorba. A salvadori elnök most az „együttműködés“ további kibő­vítését vitatja meg Reagan el­nökkel. Duarte útjának más célja Is van: megtörni a katonai fa­siszta rezsim nemzetközi elszi­getelését. Fel akar szólalni az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszakán. Rubén Zamora, a salvadori Forradalmi Demokratikus Front (FDR) külügyi bizott­ságának titkára Ecuadorban megállapította, hogy elfogad­hatatlan a juntának az a ja­vaslata, miszerint a partizá­nok fegyverletétele esetén kez­dődhetnek csak meg a tárgya­lások az FDR és a jelenlegi salvadori kormány között. Hangsúlyozta: meg van győ­ződve arról, hogy Salvador belső helyzetét politikai úton is meg lehet oldani mindkét fél megegyező feltételei mel­lett. NSZK AZ SPD ÉS AZ FDP SZERVEZETEI A NEUTRONBOMBA ELLEN (ČSTK) — A nyugatnémet kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi szer­vezetének végrehajtó bizottsá­ga vasárnap elutasította azt az amerikai tervet, melynek értel­mében Nyugat-Európában he­lyeznék el a neutronfegyvere­ket. A végrehajtó bizottság dön­tését azzal idokolta meg, hogy az említett terv nemcsak az NSZK, de egész nemzetek biz­tonságát is fenyegeti. Felszólí- tolta a bonni kormányt, hogy egy esetleges európai leszere­lési konferencián követelje a neutronfegyverek betiltását az európai kontinensen. Az amerikai terv ellen hatá-* rozottan tiltakoztak Schleswig-* Holsteinben a Szabad Demok­rata Párt (FDP) kétnapos tar­tományi kongresszusának küN döttei is. A nyugatnémet llbe- ralisok felszólították a szövet­ségi kormányt, hogy az USA- nál próbálja meg elérni a neut-* ronbomba gyártásának meg-t kezdéséről hozott döntés visz- szavonását. ULSTER ISMÉT KIÉLEZŐDÖTT A FESZÜLTSÉG (ČSTK) — Az észak-írországi Long Kesh internáló táborban a tiltakozó éhségsztrájkolók száma nyolcra emelkedett. Az új résztvevő a 22 éves Jim De­vine, akit a republikánus ellen­állásban való részvételért 10 évi börtönbüntetésre ítéltek. Devine az augusztus 20 án el­hunyt névrokonát, Michael De- vine-t helyettesíti. Az északír tartományban az elmúlt napokban ismét kiéle­ződött a feszültség. Az egyik szélsőjobboldali protestáns szervezet, az UFF (Ulster Sza­badságharcosai) telefonon ér­tesítette a rendőrséget, hogy terrorkampányt indít a katoli­kus kisebbség ellen. Erre rö­viddel azután került sor, hogy Belfastban agyonlőtték a 23 éves katolikus Eugen Mulhol- landot, 3 gyermek apját. Meg­figyelők emlékeztetnek arra, hogy az említett szervezet állt az utóbbi években a katoliku- kusok ellen elkövetett merény­letek többségének hátterében. BÉCS MEGKEZDŐDÖTT A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA ÜGYNÖKSÉG KONFERENCIÁJA (ČSTK) — A bécsi Hofburg- ban tegnap délelőtt ünnepélye­sen megnyitották a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 25. általános konferenciáját. A hét végéig 110 ország képvise­lője elsősorban az atomfegyve­rek terjesztésének megakadá­lyozásáról, valamint az atom­energia békés célú felhaszná­lásának további lehetőségeiről fog tárgyalni. A tanácskozás során elítélik Izrael támadását az egyik iraki atomreaktor ellen. Néhány tag­állam azt fogja kérni, hogy, Izraelt zárják ki a szervezetből. A konferencia várhatóan fel­szólítja a tagállamokat, hogy ne szállítsanak Izraelnek nuk-* leáris anyagot. A csehszlovák küldöttséget Jan Neumann, a csehszlovák atomenergia bizottság elnöke vezeti. A küldöttség tagja Emil Keblúšek nagykövet, Csehszlo-* vákia állandó képviselője a bé­csi nemzetközi szervezetekben. Belize Nemzetközösség tagja marad, így pozíciói a térségben sértet­lenek maradnak — beleegyezett a függetlenség megadásába. Csakhogy a helyzetet bonyolítja Guatemala magatartása. A szomszédos ország már a múlt századtól „a Spanyolor­szágtól örökölt jog“ alapján igényt tart Belizére (ezt alkot­mányában is rögzítette), s mindmáig „keleti tartományá­nak“ tünteti fel a hivatalos do­kumentumokban. A térképre pillantva vilá­gos, hogy e mö­gött politikai és gazdasági indí­tékok húzódnak meg. Belize bir­tokában Guate­mala határai két óceán vizéig terjednek, ami igen fontos stra­tégiai szempont. A geológiai ku­tatások pedig bebizonyítot­ták, hogy Belize kontinentális ta­lapzatában ren­geteg a kőolaj (e nélkül gazda­ságilag nem so­kat érne Belize: a fakitermelé­sen, a cukornád- és déligyümölcs­termesztésen kí­vül nincs más említésre méltó ágazata). Guatemala és Nagy-Britannia között ép Belize miatt romlott meg a viszony: 1964-ben a dip­lomáciai kapcsolatokat szüntet­ték meg, néhány héttel ezelőtt pedig a konzuli kapcsolatokat is (tiltakozásul az ellen, hogy London teljes függetlenséget kí­vánt biztosítani Belizének). Ro­meo Lucas Garcia amerika-ba- rát diktátorrendszere tehát mindenáron és teljes egészében magának akarja Belizét. Még az sem elégítette ki, hogy London a gyarmat sorsáról idén márci­usban folytatott tárgyalásokon •megígérte: a tengerhez vezető folyosót, szabad kikötőt biztosít Guatemalának Belizében, sőt még a kőolaj-kitermelésben is részt vehet. Garcia tábornok ka­tonai megszállással fenyegető­zik, s már többször fel is sora­koztatta csapatait a belizei ha­tár mentén. Ilyen helyzetben a londoni kormány úgy döntött, „amíg Guatemala végleg le nem mond“ Belizéről, 2 ezer katonája ott marad, hogy „biztosítsa“ az ország függetlenségét. A gyarmati örökségként hát­rahagyott elmaradott gazdasági élet távlata mellett a fentiek miatt sem lehet teljes a Belize valódi függetlenségét óhajtók öröme. (pap) SPANYOLORSZÁG NATO-ellenes tüntetések (ČSTK) — Barcelonában a tervezett spanyol NATO-tagság elleni tiltakozó akcióba torkol-t lőtt a Trebalnak, a Katalán Egyesült Munkáspárt sajtóorgá­numának az ünnepsége. A ka-* talán kommunisták és más tár­sadalmi szervezetek által szer-* vezett tiltakozó nagygyűlésen több mint 200 ezren vettek részt. Hasonlóan a többi spanyol nagyvárosban, Bilbaóban, San Sebastianban és nem utolsósor­ban a fővárosban, Madridban hasonló NATO-ellenes tünteté­sekre került sor. Ezek az ak-* ciók is azt bizonyítják, hogy a spanyolok túlnyomó többsége határozottan visszautasítja a madridi kormánykörök arra irányuló tevékenységét, hogy az országot beléptessék az ag­resszív katonai’ tömbbe. Nyikolaj Tyihonov a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke Belize függetlenségének el­nyerése alkalmából táviratban üdvözölte George Price kor­mányfőt. A Szovjetunió kormá­nya — közli a távirat — függet­len, szuverén államnak ismeri el Belizét, s hajlandó vele fel­venni a diplomáciai kapcsola­tokat nagykövetségi szinten. A szovjet kormányfő táviratában annak a reményének ad hangot, hogy a Szovjetunió és Belize fejleszti baráti és gyümölcsöző kapcsolatait a két ország és a béke ügye érdekében. A L’Unitá ünnensége (ČSTK) — Torinóban vasár-* nap este Enrico Berlinguernek, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárának beszédével és ha­talmas felvonulással ért véget a L'Unitá, az OKP lapja idei ha­gyományos ünnepsége. Berlin- guer beszéde alapvető részét a jelenlegi nemzetközi helyzet­nek, a békéért és az enyhülő-* sért folytatott harc kérdései­nek szentelte. Figyelmeztetett a fokozódó nukleáris fegyver­kezés és azon amerikai döntés veszélyességére, mely szerint megkezdik a neutrónbomba gyártását.

Next

/
Thumbnails
Contents