Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-16 / 219. szám, szerda
KÜLKERESKEDELMÜNK a brnói vAsár tükrében Gépbehozatal — vonzó csehszlovák piac 0 Szivattyúállomás-berendezések, termelési csarnokok és elszállásolási komplexumok Szibériába £ Gyorsabb ütemű innováció — a textilgépek világpiaci versenyképességének előfeltétele $ A világ első tíz traktorszállítója között * Órákig járhat az ember a pavilonokban, s mégsem biztos, hogy mindenhová eljut a brnói nemzetközi gépipari vásár területén. Mert nagyon sok a látnivaló, a megállásra késztető érdekesség. S ha netán valaki mindent megnéz, még akkor is csak a kiállítás „látványa“ marad meg benne. Pedig a brnói vásár több annál, nagyobb jelentőséggel bír. A nyolcnapos gépipari seregszemle egyben szerződések, kereskedelmi egyezmények megkötésének színhelye. Külkereskedelmi vonatkozásban azért is fontos, mert teret nyújt szá- I mos két- vagy többoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény megtárgyalására, esetleg az érvényben levők további pontosítására. Tehát ténymegállapításként kimondható: Brno a vásár Idején a gépipari és külkereskedelmi szakemberek hagyományos találkozóhelye. Gépimportunk számokban Külkereskedelmi forgalmunkban a gépek behozatala fontos szerepet tölt be. Csehszlovákia lakosainak száma a világon élő emberek mindössze 0,35 százalékát teszi ki, viszont az általunk importált gépek és berendezések világviszonylatban már egy százalékot képeznek. Az elmúlt évtizedben 198 milliárd devizakorona értékben kerültek külföldről hazánkba gépek és különféle berendezések. Ennek majdnem egynegyedét a nem szocialista országokból — elsősorban Nyugat-Euró- pából — vásároltuk, s minden esetben gépipari beruházási célokra és berendezés-kiegészítésre használtuk fel. A hetvenes években gépimportunk évente átlagosan 13—14 százalékkal emelkedett, ami szintén bizonyítja: hazánk piaca vonzó minden gépipari terméket gyártó ország számára. A brnói vásáron való rendszeres részvételük részben ennek is köszönhető. Persze, Csehszlovákia szempontjából sem mellékes hazánk gépekkel, berendezésekkel való ellátása. A nemzetközi munkamegosztás további elmélyítése pedig a gépipari termékek behozatali arányának növelésével számol. Elsősorban olyan berendezésekről van szó, melyek a hosszú távú célprogramok és a kooperációs egyezmények megvalósításához kötődnek. így több mérőműszert, automatizációs és robottechnikai berendezést hozunk majd be külföldről. Tehát továbbra is adottak e téren a lehetőségek, előnyben pedig azokat a szállítókat részesítjük, amelyek tökéletes, korszerű és magas műszaki színvonalú termékeket kínálnak, miközben ezekkel közvetve hozzájárulnak gépeink nagyobb arányú külföldi értékesítéséhez. Dióhéjban az elsőről Gazdasági vonatkozásban manapság gyakran emlegetett téma az export. Ilyen szempontból a brnói vásár is számos érdekességgel szolgál. Mindjárt az első napon külkereskedelmi vállalatunk, a Strojexport és a szovjet Szo- juzvnyessztrojimport vezérigazgatója aláírta az idei seregszemle első kereskedelmi egyezményét. Ennek értelmében hazánk 700 millió korona értékben kőolaj szivattyúállomás-berendezéseket, termelési csarnokokat és elszállásolási komplexumokat szállít a Szovjetunióba. Konkrétan Szibéria tyumeni területére,* ahol a kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatása folyik, és kőolaj- meg gázvezetékeket építenek. Legtöbbet a Szovjetunióba exportálunk Az A pavilon kettes szárnyában textilüzembe beillő kép és gépzakatolás fogad. Benn, az egyik rögtönzött tárgyalóhelyiségben Milan Vacek, az Inves- ta külkereskedelmi vállalat textilgépekkel foglalkozó csoportjának igazgatóhelyettese tájékoztat: — Különösebb magyarázkodás nélkül megemlítem, hogy textilgépeinknek a világon jó hírneve van. Az utóbbi időben azonban, főleg Nyugat-Európá- ban, csökkent e gépek iránti kereslet. Ennek ellenére e térségben megtartottuk hagyományos piacainkat, s próbálkozunk a fejlődő országok piacainak meghódításával is. Azonban törekvéseink nem mindig járnak sikerrel. Például nehezebb az afrikai Mali Köztársaság piacára betörni, mint Svájcba. Furcsán hrfhgzik, de így igaz. Mindez abból adódik, hogy Svájc összehasonlíthatatlanul fejlettebb ország, s minden téren könnyűszerrel tudják alkalmazni a mai modern textilgépeket. Mi pedig éppen az ilyen európai partnerekhez vagyunk hozzászokva. Egyébként textilgépeink döntő hányadát a szocialista országokban értékesítjük. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, de kereskedelmi egyezményeinket nem Brnóban kötjük. Minden tavasszal a textilgépek minőségellenőrzési próbája után írjuk alá a következő évre. Majd az NDK és Lengyelország következik a sorban. A kapitalista államok közül elsősorban az USA-ban, Francia- országban, Olaszországban és az NSZK-ban vannak legnagyobb piacaink. Elmondhatom, a textilgépek exportjának néhány évig jó távlatai vannak, de a további versenyképesség megtartása most már elkerülhetetlenül a gyorsabb ütemű innováció megvalósításán múlik, különben piacainkat nehezen tartjuk meg. Piackeresés a fejlődő országokban A Zetor traktorok legújabb korszerűsített típussora közt járva jutok el a MOTOKOV külkereskedelmi vállalat csarnokaihoz. Az egyikben Pavel Hű- lovec mérnök, a traktorexporttal foglalkozó csoport osztály- vezetője ad helyzetképet a márka külföldi értékesítésének jelenéről: • Néhány éve tart már a traktorpiac válsága, ami szorosan összefügg a tőkés államok megromlott gazdasági helyzetével, a nagy méreteket öltő inflációval és a Közös Piac mezőgazdasági politikájával. A kereslet fokozatosan csökken, a földművesek egyre kevesebb traktort igényelnek. Ebben a helyzetben egymás után jutnak csődbe még a legnagyobb gyártók is. A traktorpiac válsága kihat a Zetorok nyugat-európai értékesítésére, hiszen oda irányul kivitelünknek nem kevesebb, mint 80 százaléka. Csak tavaly huszonötezret exportáltunk, s négyezer híján mindet a nyugati országokba. Európában majdnem mindenhol az előző évinél kevesebbet rendeltek. Hagyományos partnereink .közül Franciaországban kétezerrel kevesebb, Angliában pedig alig több mint ezer kelt el. De új piachoz jutottunk Görögországban, és a skandináv államokban sem történt visszaesés, sőt Finnországba növeltük kivitelünket. Lényegében azonban az európai és az észak-amerikai piac megtelt traktorokkal, ezért újabban a fejlődő országok felé irányítjuk exportunkat. Annak ellenére, hogy mindez egy csomó akadályba ütközik. Vegyük csak a pénzügyi nehézségeket: az alacsony kamatlábú hosszú távú hitelek — elsősorban lassú megtérülésük miatt — egy gazdaság számára sem nagyon előnyösek. Ezekben az országokban nehezen tudják az emberek külön felkészítése nél-f kül a ma már bonyolult traktorokat összeszerelni, s aztán zökkenőmentesen üzemeltetni. Az adott helyzetben számunkra két traktortípus lenne ideális. Egyik a teljesen egyszerű felépítésű, a fejlődő országokban arathatnának sikert, a másik pedig a komfortos, kabinjával már a személygépkocsi belsejére emlékeztető, az európai piacon lehetne közkedvelt. Ez persze ideális állapot volna, a valóság egészen más. A máig kifejlesztett típussorunk a másik véglethez áll közelebb. A tavalyi értékesítési nehézségek után korszerűsítettünk — ezeket a traktorokat mutatjuk be Brnóban —, s a mostani Zetorok elérik a nyugati márkák jó átlagát. Továbbra is ott vagyunk a világ első tíz traktor- szállítója között, amit a gépek megfelelő színvonalának és rugalmas kereskedelmi politikánknak köszönhetünk. Visszatérve a fejlődő országok piacaira, el kell mondanom, hogy legrégebben Indiával, Burmával és Irakkal működünk együtt. Mindegyiknek külön traktorgyárat adtunk el, ahol fokozatosan csökkentik a gépekbe szerelt csehszlovák alkatrészek számát. Igaz, ez a folyamat, a már említett okok miatt, nagyon lassú. Éppen ezért tudtuk például tavalyi exportkiesésünket azzal pótolni, hogy Irakba az évi átlagnál négyezerrel több traktort adtunk el. Mutatkoznak további új piacok is. Dél-Ameriká- ban ilyen Uruguay. Argentínával is számolunk, de egyelőre gazdasági nehézségei miatt várnunk kell. Afrikából Zambia jöhet számításba. Itt szerelőcsarnokot építenénk fel, ebben évente 1500 traktor készülne és ellátnák a környező országokat is. Angolával szintén van esélyünk ilyen hasonló üzletkötésre. Ahogy a szűk fo’yosón kifelé tartok zambiai kereskedelmi szakemberekkel találkozom. Valószínűleg a Motokov üzletkötőihez igyekeznek. Talán már csak néhány apróság tisztázására van szükség, s a Zetor márka elindulhat zambiai hódító útjára. J. MÉSZÁROS KÄROLY Kommentáljuk GÉPPEL, KÉZZEL A mezőgazdasági dolgozók az őszi időszakban nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a nehézségek ellenére idejében elvégezhessék a talajművelési, vetési és betakarítási munkákat. Szükség van most minden dolgos kézre és üzemképes gépre, tökéletesebb irányításra, a munkák rugalmasabb szervezésére, a kerületek, járások és mezőgazdasági üzemek hagyományos együttműködésére. Ily módon mérsékelhető a gépellátásban mutatkozó hiány és pótolható a javításokban mutatkozó lemaradás. A mezőgazdasági munkák legnehezebb szakaszát a földművesek nem a legjobb felkészültséggel kezdik. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma gép- és alkatrészellátást irányító bizottságának jelentése szerint a burgonyabetakarító kombájnok 18 százaléka még üzem- képtelen. A szemes kukorica betakarításához szükséges adapterek 35 százaléka vár még javításra, 200 háromsoros és 260 hatsorns cukorrépa betakarító gépsor üzemképtelen. Számos mezőgazdasági üzemben nincsenek megfelelő gépek a kukoricaszár felszecskázására. Kevés az eke és más talajművelő- és vetőgép. A géphiány máris érezhető egyes őszi munkák végzésekor. Amint a felsőbb szervek felmérései is bizonyítják, a nehézségeket csak oly módon mérsékelhetjük, ha minden szakaszon előtérbe keriil az ember, ha fokozódik a vezetők és beosztottak felelőssége az elvégzésre váró munkákért, ha általában fokozódik a földművesek aktivjtása. Ez utóbbi már megmutatkozott a CSKP megalakulása 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott kötelezettségvállalási mozgalom további bővülésében. Az efsz ek dolgozói vállalták, hogy terven felül 4500 tonna burgonyát, 24 407 tonna cukorrépát, 1795 tonna szemes kukoricát és más növényt termelnek. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságai által szervezett verseny fő célja az emberek és gépek teljesítményének lehető legnagyobb fokú kihasználása, a munka minőségének javítása, a gépek több műszakos üzemeltetése és a betakarítással járó veszteségek csökkentése, a munkák végzésére alkalmas idő lehető leggazdaságosabb kihasználása. A Sárói (Sárovce) Efsz ben például a villanyszerelőktől kezdve az állattenyésztési dolgozókig az elmúlt hét szombatján és vasárnapján, aki csak tehette, szedte a paradicsomot és a paprikát. Más mezőgazdasági üzemekben szántottak, vetettek, silóztak és a kijelölt parcellákon teljes ütemben takarították be a cukorrépát. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben akkor pihennek, ha kedvezőtlen az időjárás. A gazdasági értekezleteken gyakran hangoztatják, úgy kell dolgozni, hogy ami megtermett, ne vesszen kárba. A termés gyors és jó minőségben való betakarítása pedig elsősorban az irányító dolgozóktól függ. Ok szervezik a gépek folyamatos üzemeltetését, kisebb munkacsoportokat alakítanak, amelyek a gépek után a földön maradt termést szedik össze. Korszerű gépek üzemeltetésével segítik elő a szállítás ütemének meggyorsítását is. A Kežmaroki Efsz-ben például Herkules emelőtargonca segítségével hathét perc alatt lerakják a teherautóról a burgonyát. Meggyorsul a szállítás, tehát többször fordulhatnak a járművek. Más szövetkezetekben a silókukorica és a cukorrépa szállítását szervezték meg hasonlóan. Nincs mire várni, az idő sürget. Géppel, kézzel, a patronáló üzemek dolgozóinak, a tömegszervezetek tagjainak segítségével mindent meg kell tenni azért, hogy amit az ősz érlel, az a tárolóhelyekre kerüljön és idejében földbe jusson a mag. BALLA JÓZSEF Felvásárlás: cukortartalom szerint A határban a gépek már megkezdték a cukorrépa betakarítását. Elszállítása is eléggé gyors, ezért a cukorgyárak már megkezdhették a feldolgozását. A cukor exportfeladataink teljesítése szempontjából is nagyon fontos, ezért joggal került a cukorrépatermesztés az érdeklődés' középpontjába. Ha a cukorrépatermelést a CSKP XVI. kongresszusa határozatának és a 7. ötéves tervidőszak feladatainak szempontjából értékeljük, elmondhatjuk, hogy a kitűzött célokat sikeresen megvalósítjuk. Előtérbe kerül a minőségi mutatók érvényesítése. Az idei cukorré- pakainpányban már országos méretben cukortartalom szerint vásárolják fel a cukorgyárak a cukorrépát. Vagyis: a felvásárlási ár a cukortar- talotn szerint aiakul. Az új felvásárlási rendszer a CSSZSZK kormánya decemberben hozott 397-es határozatának értelmében lép életbe. Az új feltételeknek megfelelően, ha a cukorrépa cukortartalma 15 százalékos, akkor a cukorgyár a termelőnek tonnánként 350 koronát fizet. Emellett a cukortartalom szerint többet vagy kevesebbet is kaphat az áruért. Minden 0,1 százalékos cukortartalom-növekedésért négy korona felárat kap a termelő. Ha a cukorrépa cukortartalma 14 százaléknál alacsonyabb, akkor ára minden 0,1 százaléknál 4 koronával csökken. A felvásárlás részletes feltételeit az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ez év március végén tette közzé. Szlovákiában a cukorrépa cukortartalmának növelése érdekében számos intézkedést tettek. A nagy hozamok egyik feltételét I. osztályú vetőmag előállításával teremtettük meg. A vetőmag 30 százalékát külföldről hoztuk be. Nagy figyelmet szenteltünk a cukorrépa tápanyagellátásának is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a kutatóintézetek szakembereiből bizottságot alakított, amelynek feladata a tápanyagszükséglet helyes meg* állapítása. Főleg a nitrogén- tartalmú műtrágya felhasználásával foglalkozik. Ha a mostani időszakban fel akarjuk becsülni a cukorrépa fejlődését a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, megállapíthatjuk, hogy a termés jobb és sűrűbb, hektáronként átlagosan ötezer cukorrépával van több. A gyökerek is súlyosabbak, a cukortartalom pedig 0,8 százalékkal magasabb. Mégis figyelembe kell vennünk, hogy egyes időszakokban kevés volt a csapadék, és ez néhány körzetben kedvezőtlenül hat a hektárhozam alakulására. A cukorrépa legjobb minőségben történő betakarítása érdekében Szlovákiában a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok értekezletre hívták össze a cukorrépatermelő üzemek vezetőit, a cukorgyárak képviselőit, felolvasták a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztérium levelét, amely felhívja a figyelmet a gyomirtásra, a betakarítással járó veszteségek csökkentésére, a cukorrépa fejlődésének megfelelő betakarít tására, a kombájnosok ós általában a betakarítógépeket kezelő személyzet anyagi érdekeltségére. Arra, hogy a gépekkel a legtapasztaltabb kezelőszemélyzet dolgozzon. Mivel a cukorrépának a cukortartalom szerinti felvásárlás nagy igényeket támaszt a felvásárlókkal szemben, a cukorrépa átadásakor a cukorgyárakban jelen vannak az agrokémiai központok, az efsz-ek és az állami gazdaságok képviselői, akik a csehszlovák szabványok szerint ellenőrzik a felvásárlás helyességét. Emellett a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Ellenőrző Intézet és az Állami Mezőgazdasági Minőségellenőrző Felügyelőség dolgozói még felülvizsgálják az eredmények megállapítását. A cukorrépakampány az idén mintegy 10 nappal előbb kezdődik, mint más ’ években. Szeptember 22-én már minden cukorgyár megkezdi a feldolgozást. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek előbb szállítják a cukorrépát, felárat kap nak. A felvásárlás egyébként 1211 átvevőhelyen történik. Szlovákiában 62 740 hektárról 2 millió 200 tonna cukorrépát kell felvásárolni. A terv teljesítéséhez szükséges, hogy minden mezőgazdasági üzemben érvényesüljön a jelszó: egyetlen répa se vesszen kárba! JOZEF MORBACHER mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Növénytermesztési osztályának agronómusa 1981. IX. 10.
